Népújság, 1986. március (37. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-27 / 73. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. március 27., csütörtök í. G'sehszlovi kiában 1948 és 1984 között 34,5-szeresé- re nőtt a gépgyártás. Részesedése az ipar össztermelésében 33%. A gépgyártó vállalatoknál 1,46 millió személy dolgozik. Az utóbbi időben különösen az elektrotechnika fejlődött. Képünkön: PRAM—02 ipari robot és manipulátor. A Prágától 66 km-re délnyugatra fekvő Kosova Hora Roz- voj nevű termelőszövetkezete vonzza a fiatalokat, mert az itteni kereset és életszínvonal a városiakéval vetekszik. A fiatalok szívesen építenek minden kényelemmel ellátott családi házakat. A házépítés vagy -felújítás költségeinek 20" ig a tsz térítés nélküli kölcsönt nyújt Csehszlovákia élete képekben Az idős emberekről történő gondoskodás egyik új formája a gondozószolgálattal ellátott házak létrehozása. Az idős emberek itt egy- vagy kétszobás lakásokban lelnek új otthonra. Képünk a Kiszucaújhely városka gondozószolgálatos háza. A lakók itt rendszeres orvosi kezelésben részesülnek. Jozef Sabovcik — olimpiai bronzérmes, a göteborgi (1985) és a koppenhágai mű- korcsolyázó Európa-baj. nokság győztese — a csehszlovák sport egyik büszkesége. A világon elsőként ugrott négyfordulatos leszúrt rittbergert (Fotók: CTK — ORBIS — KS) Az általános iskolát végzett fiataloknak 59",ra középfokú szakmunkásképző iskolában folytatja tanulmányait, ahol 2—3 éves tanulási idő után szakmunkásképesítést nyer. A képen: Majdnem 500 fiú és leány tanul az első Brnói Gépgyár új szakmunkásképző iskolájában Érdekes felvétel a prágai metróról. A földalatti vasút jelenlegi hossza 30 km, 32 állomással. Naponta több mint 1 millió utas veszi igénybe A Lipótszentmiklős és Lipótvárad között felépült új híd 1038 méter, és ezzel Csehszlovákia leghosszabb hídja. Harmonikusan illeszkedik a festői környezetbe. Építésekor több figyelemre méltó műszaki újdonságot alkalmaztak. A Pod- turen nevű falucskát rejtő völgy fölött ivei át NDK Építkezés a városközpontokban LENGYELORSZÁG Bányaipari gépek, berendezések Az NDK lakásépítésében jelenleg jelentős változás figyelhető meg. Egyre inkább a városközpontokban építkeznek. A meglevő épületek korszerűsítése és a foghíjak beépítése révén egész városrészek képe változik meg. 1983-ban még csupán az új lakások 9,9 százaléka épült a belvárosokban, addig 1985-ben ez az arány már 25 százalékra emelkedett, a következő években pedig több mint 50 százalékot ér majd el. 400 lakás ezer lakosra Miért tz a változás? Az 1971-ben elhatározott hosz- szú távú lakásépítési program minden erőt a lakás- körülmények megjavítására összpontosított, ezt a célt szolgálták az új építkezések, a lakóépületek korszerűsítése és állománymegóvása csakúgy, mint a közösségi intézmények létesítése. Az NDK alapvető szociálpolitikájának a célja: 1990-ig meg kell oldani a lakáskérdést, s egyben kedvező feltételeket teremteni a lakosság anyagi és kulturális életszínvonalának emelésére. Ezt a célt az 1971 óta épített több mint 1,5 millió lakással és 832 ezer lakás korszerűsítésével megközelítették. Ma minden 1000 lakosra 400 lakás és átlagosan 26 rn- lakóterület jut egy személyre. Ez a nemzetközi összehasonlításban is figyelemre méltó lakáshelyzet tette lehetővé az új kiindulási pontot, amely előtérbe helyezi a régi, nem kielégítően felszerelt lakások színvonalának javítását. Ezt az elhatározást mindenekelőtt szociális meggondolások vezérlik. Igv lehet csak megszüntetni a történelmileg kialakult szociális egyenlőtlenséget a lakásviszonyokban, és minden polgár számára azonos életfeltételeket biztosítani. Történelmi örökség Ez persze távolról sem jelenti a lakásigények azonos szentjét. A belvárosi területek rekonstrukciója sokkal inkább a választás lehetőségét gazdagítja. Vannak, akik a központokban laknak szívesebben, mások a külső területek nyugod- tabb, a természethez közel álló lakást részesítik előnyben. Az út, amelyre most lépünk, segít a városok szépségének és az építkezési kultúra történelmi örökségeinek megóvásában. A városközponti építkezés a szociális, és kulturális szempontokon túl gazdaságilag is szükségszerű. A meglevő épületek állományának megóvása, korszerűsítése, ugyanis sok esetben gazdaságosabb, mint új épületek építése. Mindenekelőtt azonban az a cél lebegett a határozat szerzői előtt, högy a termőföldi és a természet védelme érdekében határt szabjanak' a városok terjeszkedésének. Verseny Az építészek számára persze új feladatot jelent, hogy az építkezések súlypontja a városközpontokba tolódott át. A tervezés sokkal differenciáltabbá válik. Tekintettel kell lenniük például a műemlékvédelemre is. Nem csupán minden város, de m'nden helyszín más és más megoldásokat követel. Az utóbbi években sokat tettek a megfelelő kutatás és a gyakorlat érdekében. -1 belvárosi lakásépítkezésekben valóságos verseny alakult ki, az építészek körében az NDK valamennyi megyéjében. A legkülönbözőbb megoldások alakultak ki és kísérletképpen meg is valósultak. Berlin, Gera, Rostock, Erfurt, és más városok építkezései tanúskodnak erről. Az NDK építési akadémiája és más kutató intézmények támogatásával létrehozott ’iparszerű építkezés nemcsak meggyorsítja és gazdaságosabbá teszi ezt a munkát, de gondolat- gazdag építészeti formákat is létrehoz. Összefogással Az iparszerű munka lerövidíti az építkezések idejét és ezzel csökkenti a bérlők megterhelését. Berlinben nemrég olyan technológiát vezettek be, amelynek segítségével egy ötemeletes bérház lakásainak, konyháinak és fürdőszobáinak korszerűsítése, a vezetékek kicserélésével együtt tíz nap alatt keresztülvihető. Egy ilyen ház helyreállítása és korszerűsítése átlagosan három hónapot vesz igénybe. Minthogy ezek a munkák közvetlenül érintik a lakók életét, ezért nemcsak a megfelelő közösségi érzéket követelik, de a legszorosabb demokratikus együttműködést is a tanácsok, az építők és az állampolgárok között. Egy-egy terület korszerűsítése valamennyi lakóházra vonatkozik, legyen az köz- vagy magántulajdon. A magánlakások tulajdonosai erre a célra rendkívül kedvező hitelt kapnak az államtól. Az NDK építészei tehát most a következő évtized számára dolgoznak. Céljuk, hogy a városok megőrizzék történelmi értékeiket, és egyben megfeleljenek korunk magas építési kultúrájának. Prof. Dr, Gerhard Krenz, az NDK Építészeti Szövetségének alelnöke Lengyelország művelés alá vont kőszénkészletei mintegy 63 milliárd tonnát tesznek ki. Az 1000—1200 méter mélységben elhelyezkedő készletek nagysága becslések szerint meghaladja a 100 milliárd tonnát. Több mint 30 milliárd tonna szén a fejlett bányaiparú területeken helyezkedik el. Az ország világviszonylatban a kőszénbánya-berende- zések egyik legnagyobb gyártója. A legjelentősebb vállalatok: a POLMAG, a gorlicei GLINK és a piotr- kówi PIOMA együttesen évente több mint 200 falfejtőkombájnt, több mint 100 vágatkombájmt, közel 5000 szállítószalagot és több mint 12 000 mechanizált falbiztosító szerkezetet állít elő, azaz jóval többet, mint az NSZK, Ausztria vagy Nagy- Britannia közismert cégei. A legismertebb cég a POLMAG. ahol eleinte csak lemásolták a külföldi mintákat, majd hosszabb idő elteltével eljutottak a saját fejlesztésű, egyre merészebb megoldásokig. Ma olyan berendezések és módszerek- állnak a munka középpontjában, amelyek biztosítják az ipar, az energetika és az export szükségleteinek fedezését, s egyúttal garantálják a maximális biztonságot. így azután a föld mélyébe egyre több gép és berendezés s egyre kevesebb bányász mégy le. A nagyüzemben a fő cél a fejtés teljes automatizálásához és robotizálásához szükséges berendezések előállítása. A POLMAG Lengyelországban monopoihelyzetbeh van. Komplex falfejtő rendszereket gyárt, a korábbi támbiztosító ácsolatok helyett, amelyeket a fejtés menetének megfelelően újabb és újabb helyeken kellett felszerelni. Jelenleg lépegető szerkezet tölti be ezt a szerepet. A technológiai innováció eredményeként csökkentek a ráfordítási költségek, emelkedett a jövesztés, s mindenekelőtt fokozódott a bányászok munkavégzésén ek biztonsága. Aktív tevékenységének eredményeként a POLMAG szakosodott a KGST keretein belül a bányagépgyártásra, s ez a vállalat néhány nyugati országba is exportálja termékeit. A gyártott és exportált termékék választéka rendkívül gazdag: mechanizált szerkezetek, szénkombájnok, szénmosók, mechanizált támbiztosítások, egyes fúróberendezések, hidraulikus csörlők, dúsítóberendezések, rakodószállitó- és egyéb berendezések. A gyártmányok magas színvonalát és korszerűségét az iparág műszaki és tech - nológiai fejlődése biztosította: a bányaipari tárca kutatási-tervező bázisának egyes megoldásai, a megfelelő licencvásárlások és az ésszerű import. Ennek köszönhetően a POLMAG bányagépei, amelyek a világ közel harminc országába jutnak el, nem csupán megbízhatóságukkal, hanem univerzális jellegükkel is kitűnnek. Éppen ezért a lengyel berendezések a bányászható ásványok, tüzelőanyagok, ércek és kőzetek kiaknázásában úgyszólván minden geológiai-bányászati feltételhez alkalmazhatók. Az új harmonikus egységet képező helyreállított történelmi polgárházak Rostock kikötőváros központjában (Fotó: PANORAMA — DDR —KS)
