Népújság, 1986. március (37. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-27 / 73. szám

2. ^j kY»1 H NÉPÚJSÁG, 1986. március 27., csütörtök (Folytatás az 1. oldalról) A következőkben a me­gyei pártbizottság első tit­kára a megye gazdasági helyzetéről tájékoztatta a Minisztertanács elnökét. Ki­fejtette, hogy megyénk ve­zető ágazata a szocialista ipar. Harminc önálló vál­lalat, szövetkezet és 400 ipartelep biztosít munkaal­kalmat. A mintegy 27 mil­liárd forintos éves termelé­si értékből a nehéz- és a gépipar részesedesése a leg­jelentősebb. A gépipar több év óta jelentősen fejlődik, a termékek többsége bel- és külföldön jól értékesíthető. Ilyenek például az automa­tikai elemek, az integrált áramkörök, a vasúti kité­rők, az alumíniumdobozok és -tubusok. Az 1986-os év eddig eltelt hónapjairól szól­va pártbizottságunk első titkára elmondta, hogy az iparban tapasztalható össz­kép kedvezőtlenebb a nép- gazdasági terv követelmé­nyeinél. A megye mezőgaz­daságáról szólva kifejtette, hogy az elmúlt esztendőben több mint egymilliárd fo­rintos terméskiesés keletke­zett. Az időjárási károk kö­vetkeztében nyolc termelő - szövetkezet és állami gaz­daság pénzügyi hiánnyal zárta az elmúlt évet. Az idei év indításának időjárási és közgazdasági feltételei ked­vezőbbek. Az időszerű me­zőgazdasági munkák vég­zését a tél — a kora tava­szi vetésű növények kivé­telével — nem hátráltatta. Az őszi vetések kétharma­da jó vagy közepes. A ta­vaszi árpa és borsó vetése várhatóan március végén, április elején megtörténik. Kedvező, hogy a szabályozó- módosítások és árváltozások elősegítik a gazdálkodást. A külkereskedelemről szólva Barta Alajos megemlítette, hogy gondok vannak, külö­nösen a dollárelszámolású viszonylatban. A következőkben a me­gyei pártbizottság első tit­kára a lakosság életkörül­ményeiről szólt, majd el­mondotta, hogy a megyei pártbizottság irányításával megyénkben több mint 25 ezer párttag dolgozik. A cél az, hogy tovább fokozzuk a követelményeket — mondot­ta —, hogy a feszültségek feloldását nyitottan, a me­gye felnőtt lakosságával együtt végezzük, hogy a párt- és állami szervek mun­kamódszerét az élet köve­telményeinek megfelelően továbbfejfesztve dolgozzunk pártunk XIII. kongresszusa határozatainak megvalósí­tásán. A tájékoztatást követően Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke megköszönte a megye vezetőinek meg­hívását. Átadta a Központi Bizottság és a Miniszterta­nács üdvözletét. „Az elmúlt napokban volt alkalmam Kádár János elv­társsal is szót váltani erről a látogatásról. Engedjék meg, hogy az ő jókívánsá­gait is átadjam ” — mond­ta. Ezután arról szólt, hogy örült a meghívásnak. A programra készülve infor­mációkat szerzett megyénk életéről, hogy felkészülten érkezhessen. Másrészt — mondta — a Minisztertanács is állandóan figyelemmel kí­séri a megyékben folyó munkát, különösen egy új tervperiódus kezdetén. Az információ, a tájékoztatás és a személyes találkozás alkalmával válik aztán tel­jessé a kép. Barta elvtárs tájékoztató­jára utalva azt szeretném elmondani, jó érzés arról hallani, hogy a megyében a politikai légkör megfelelő. Mindez reális alapot ad ah­hoz, hogy a XIII. pártkong­resszus határozatait végre­hajtsák. Az emberek érdek­lődése, reagálása a politi­kai eseményekre rokonságot mutat azzal, ami országosan is tapasztalható. Élénk fi­gyelem tapasztalható, hogy milyen gyorsan halad a kongresszus határozatainak végrehajtása, a célok meg­valósítása. Az emberek igénylik a demokratikusabb, eredményesebb munka fel­tételeinek megteremtését, a problémák gyors megoldá­sát. és elítélik azokat a ma­gatartási formákat, amelyek Személyes élmények kerülnek a jegyzetfüzetbe a megyei pártbizottságon A bervai kollektíva miniaktíváján a miniszterelnök azon­nal reagált az észrevételekre nem egyeztethetők össze a szocializmussal. A közvéle­ményt most is foglalkoztat­ja a szövetségeseinkhez, kü­lönösen a Szovjetunióhoz fűződő viszony. Nagy érdek­lődés mutatkozott meg az SZKP kongresszusa iránt. Az emberek tudják, hogy a Szovjetunió szerepe kiemel­kedő a nemzetközi helyzet alakításában, a világbéke megteremtésében. Sok olyan téma felmerült a kongresz- szuson, ami a mi számunk­ra is ismerős. A kongresz- szus határozatai a mi szá­munkra is egyfajta biztatást adnak, és erjesztően hat­nak a mi életünkre is. A sa­ját problémáinkat természe­tesen nekünk kell megolda­ni, de a tapasztalatok hasz­nosítása segítséget jelenthet a munkához. Manapság élén­ken foglalkoztatja az embe­reket az a kérdés is, hogy miként haladhatunk tovább. Szóba kerülnek az emberi tényezők, a káderpolitika megvalósítása. Az élet meg­mutatta, hogy a feladatok megvalósításának egyik dön­tő feltétele: akire a fel­adat megvalósítása hárul, iképes-e rá. A szocialista demokrácia kérdéseiről szólva a Minisz­tertanács elnöke elmondot­tá, hogy a demokrácia fó­rumainak a társadalmi elő­rehaladás érdekében kell működniük. Változatlan tö­rekvésünk a demokrácia minél gyorsabb kibontakoz­tatása. A társadalmi kont­roll szükséges ahhoz, hogy tudjuk: jól végezzük-e dol­gainkat? A demokrácia azonban ne csak az ország- gyűlésen, ne csak a pártbi­zottsági ülésen, hanem a munkahelyeken is valósul­jon meg. Mindez persze nem könnyű, nehézségekkel is számolni kell, hiszen nem egy esetben rá kell mutat­ni a gondokra és azokra is. akik miatt a gondok van­nak. Gazdasági helyzetünkről szólva a Minisztertanács el­nöke kifejtette, hogy az 1985-ös évet gyengébben zár­tuk a tervezettnél. Ez már önmagában is növeli a fel­adatúkat, hiszen pótolni kell a mulasztást. Sajnos, az év első két hónapjának tapasz­talatai azt mutatják, hogy nem sikerült behoznunk a lemaradást, sőt, tovább nö­vekedett a teljesítmény­hiány. Az előrehaladás meg­valósításának fő akadálya sajnos nem a külső körül­ményekben, hanem a saját munkánkban van. Fel kell tárni és meg kell szüntetni a veszteségforrásokat. ko­molyabban kell venni sa­ját elhatározásainkat, és csakis a hatékonyabb, jobb munkával teremthetjük meg az előrehaladást. Azt is tu­domásul szükséges venni, hogy a külvilágban a piaci viszonyok olyanok, amilye­nek, és ezekhez nekünk kell alkalmazkodni. Elmondta, hogy a kormány áttekinti a közeljövőben az 1985-ös év és az idei két hónap tapasz­talatait. Megtárgyalják, hogy milyen kormányzati rásegí­tés kell az idei feladatok teljesítéséhez. A versenyké­pességet azonban alapvető­en a termelésben kell meg­teremteni, és nem a kor­mány által, mert minden árut versenyképessé lehet tenni, ha van aki a külön- bözetet fizeti. Olyan politi­kai feltételéket, légkört kell teremteni, hogy ne az a ma­gatartás kapjon támogatást, amelyik kitér a feladatok elvégzése elől, hanem az, amely hajlandó szembenéz­ni a dolgokkal. Elmondta azt is, hogy a kormányzati munkában is akad javítani­való, és ezt meg is teszik. Végezetül arra tért ki. hogy a Heves megyei párt- és tanácsi vezetőkben megvan a politikai elhatározottság, képesség, hogy eredménye­sen hajtsák végre a kong­resszusi határozatokat. A jó hagyományokat folytat­va, a tanulságokat levonva eredményes munkát lehet folytatni. Ehhez kívánt sok sikert. Lázár György szavai után Barta Alajos megköszönte a Központi Bizottság, a kor­mány és Kádár János elv­társ üdvözletét. A megye la­kossága nevében jó egész­séget kívánt pártunk fő­titkárának és azt, hogy ered­ményes munkát folytasson a jövőben is mind itthon, mind pedig a nemzetközi kommunista és munkásmoz- galomban. „Mi Heves megyeiek a munkánkat úgy végezzük, hogy segítsük a törekvések megvalósítását.” A Minisztertanács elnöké­nek útja ezt követően a Fi- nomszerelvénygyárba veze­tett. A gyári kollektíva ne­vében Kócza Imre vezér- igazgató és Pintér László pártbizottsági titkár ko­vái ismerkedett. Az üzem- látogatás során Juhász Fe- rencnétől arról érdeklődött, hogy hány éve dolgozik itt és mennyi a keresete. Ha­sonló kérdéseket tett fel Marton Dénesnének is. A végellenőrzésnél Bíró Lajost arról kérdezte, hogy milyen a kompresszorok zajszintje és arról, hogy miként törté­nik ennek bemérése. Az ab­szolút mérés süketszobákban történik, de nagyjából hal­lás után is meg tudjuk ál­lapítani, hogy megfelelő-e a zajszint — mondta Bíró La­jos. Kedves pillanata volt a lá­togatásnak, amikor Zsilinsz­ky Jánosné szakszervezeti bizalmi, szocialista brigád- tag, arra kérte a miniszter- elnököt, hogy a forgácsoló- üzem Béke szocialista bri­gádjának naplójába tegyen bejegyzést. Lázár György bejegyzése a következő volt: „Tisztelettel köszöntőm a brigád tagjait, eredményeikhez szívből gra­tulálok, egyéni és kollektív terveik megvalósításához sok sikert kívánok!”, Zsilinszky Jánosné átölelte Lázár Györ­gyöt, megköszönte a bejegy­zést és elmondta, hogy mi­niszterelnöknek még soha­sem adott puszit. Az üzemlátogatás után Lá­zár György a pártalapszer- vezetek titkáraival, szocia­lista brigádvezetőkkel talál­kozott és kérdéseikre vála­szolt. Vígh Endre gazdasági igazgató arról érdeklődött, hogy a gondokkal terhes 1985-ös év és az idei első két hónap tapasztalata alap­ján tervez-e a kormány in­tézkedéseket. Lázár György szöntötte. Megjelent Kal­már Imre, az egri városi pártbizottság titkára is. Kócza Imre elmondotta, hogy a gyár 1955 óta mű­ködik, de tulajdonképpeni profilja 1960 óta alakult ki. Jelenleg a háztartási hűtő- szekrényekhez, fagyasztók­hoz készítenek kompresszo­rokat, ez adja össztermelé­sük 30 százalékát. Tizenki­lenc éve a svéd MecMan céggel közösen folyik a pne­umatikus elemek gyártá­sa. Ez teszi ki termelésük 60 százalékát. Ezenkívül még olajszabályozókat is gyártanak. A pneumatikus elemek minősége világszín­vonalú. A kompresszorok Közép-Európában a legjob­bak, de a világszínvonalat tekintve is a középső har­mad elején vannak. A gond az, hogy ezekből nem tud­ják teljes mértékben kielé­gíteni a hazai és külföldi igényeket. Fejlesztési elkép­zeléseik vannak, de azok valóra váltása még várat magára. A tájékoztatót követően Lázár György arról érdek­lődött, hogy milyen a dol­lárkitermelési mutató. Elé­gedetten nyugtázta, hogy a gyáriak 25 forintért tudnak egy dollárt kitermelni. Ezt követően arról érdeklődött, hogy milyen törekvések van­nak az export növelésére. Kócza Imre vezérigazgató elmondta, hogy a fejlesztés több lehetőségét is tanulmá­nyozták, valószínűnek tart­ják, hogy ennek során lehe­tőség nyílik a belső ellátás teljes megoldására, de az ex­port növelésére egyelőre nincs mód. Lázár György arról érdek­lődött, hogy az export elő­segítése érdekében milyen változtatásokra lenne szük­ség a vezérigazgató vélemé­nye szerint. Kócza Imre ki­fejtette, hogy a közgazdasá­gi szabályozásban a norma­tív elemek erősítését tartja alapvetőnek. Ez a termelési biztonság és a hosszú távú stratégia egyik alapfeltétele. A Minisztertanács elnöke ez­zel kapcsolatban kifejtette, hogy a kormány törekvése ezt erősíti. Történtek lépé­sek, de az élet időnként rá- kényszerít arra is, hogy en­nek az elvnek az ellenére te­gyünk valamit — mondta. A Minisztertanács elnöke nagy érdeklődést tanúsított a gyáron belül a műszaki ér­telmiség helyzete és a fej­lődés kérdései iránt. Kifej­tette, hogy a differenciált bérezéssel is elő kell segíte­ni a műszaki értelmiség al­kotókedvét. A vezérigazgató invitálá­sára ezután Lázár György a kompresszorüzem munkájá­Katonai kollégisták és számítógépek között, a Gép- és Mű­szeripari Szakközépiskolában A Finomszerei vénygyárban Lázár György megismerkedhe tett a kompresszorgyártás rejtelmeivel... és élvezhette a Béke szocialista brigád, illetve Zsilinszky Jánosné kedves fogadtatását elmondta, hogy a kormány a tapasztalatok alapján in­tézkedéseket már eddig is tett és a jövőben is tesz. Az év hátralevő hónapjaiban be kell hozni a tavalyi és az idei lemaradást is. Terveink teljesüléséhez az év hátra­levő szakában négyszázalé­kos nemzetijövedelem-nö- vekményt kell elérnünk. A kormány intézkedéseket tesz az export növelésében való érdekeltség fokozására. Ma- czák József gyáregységveze­tő a vállalati gazdasági mun­kaközösségekről, illetve azok tapasztalatairól kért tájékoz­tatást. — Gondolom, széles kör­ben ismert a kormány néze­te e kérdéskörben — mond­ta Lázár György. — A gaz­dasági munkaközösségek alapjában szükséges és hasz­nos funkciót töltenek be napjainkban. Ez az általá­nos igazság azonban a helyi konkrét viszonyokon méren­dő le. A jó tapasztalatok mellett előfordulhat olyan konkrét helyzet, amikor a gazdasági munkaközösség nem az eredeti szándék vég­rehajtását szolgálja, hanem valamilyen gyengeség korri­gálását. Mi úgy véljük, hogy a kormány a központi intéz­kedéseket ebben a kérdés­ben széleskörűen megtette. Most azon van a sor, hogy az adott kollektíva maga ösztönözze a gazdasági mun­kaközösségek működését, vagy ha a helyzet azt kí­vánja, bírja rá a vezetést a munkaközösségek megszün­tetésére. Ezt követően Sin- kovits Kálmán laborvezető, vállalati tanácstag érdeklő­dött a műszaki értelmiség megbecsüléséről. Lázár György elmondta, hogy a kormány tudatában van a műszaki értelmiség munká­jának jelentőségével. Arra azonban nincs lehetőség, hogy központi bérpolitikai intézkedés biztosítsa az ál­talános fizetésemelést. Na­gyobb súlyt kell fektetni az adott kollektíváknak arra. hogy a differenciált bérezés­sel javítsák a műszakiak helyzetét. Boldy Dezső osz­tályvezető, a vállalati tanács elnöke, a vállalati tanácsok működésének tapasztalatai­ról kért tájékoztatást. Lá­zár György utalt Kádár Já­nosnak a Taurus gyárban tett látogatására, ahol pár­tunk főtitkára a vállalati ta­nács tagjaival folytatott be­szélgetést. Ez és más ta­pasztalatok is azt bizonyít- jáks hogy az új vezetési for­ma elősegítheti a feladatok színvonalasabb megvalósítá­sát. Shéll András csoportve­zető arról kérdezte a minisz­terelnököt, hogy miért vált szükségessé bizonyos mun­kaszüneti napok átcsoporto­sítása. Lázár György vála­sza: Akadtak olyan idősza­kok, amikor nagyon össze­torlódtak a munkaszüneti napok. Ez termelési és ellá­tási zavarokat okozott, ezért vált szükségessé az új sza­bályozás. Klaisz Gyula kö­szörűs azt kérdezte Lázár Györgytől, hogy milyen ér­zés volt részt venni az SZKP kongresszusán. A miniszter- elnök elmondta, hogy nagy élmény volt számára és nagy hatást gyakorolt rá a kong­resszus megszervezése. Igazi (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents