Népújság, 1986. március (37. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-25 / 71. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. március 25., kedd ^ -1111 * 4 í m * m M •ííSiNÍBÍ >■ ,-4feai*ÄSBfcS5> TJŐilwHí hintes tő j/u A kokain veszélyesebb mint a heroin A kokain sokkal veszélye­sebb kábítószer, mint azt hosszú ideig vélték. Ez tű­nik ki egyrészt azokból a tapasztalatokból, amelyeket elsősorban az Egyesült Ál­lamokban hosszú évek alatt szereztek, másrészt az álla­tokon végzett legújabb kí­sérletekből. E kábítószernek világszerte sok országban növekvő fogyasztását ezért riasztónak kell tekinteni. Az Egyesült Államokban éven­te mintegy 60 tonna koka­int adnak el. Nyugat-Euró- pában az eladott mennyi­ség idén 20 tonna lesz. Tíz tonna kokainnal egymillió embert lehet a kábítószer rabjává tenni. Az Egyesült Államokban a becslések sze­rint naponta ötezren próbál­ják ki először a kábítószert. J. McDonald, a szellemi egészségvédelemmel, az al­koholizmussal és a kábító­szer-élvezettel foglalkozó amerikai hivatal vezetője nemrég beszámolt Bonnban a kábítószer-élvezőkről szer­zett tapasztalatairól. Mint az már régebben ismert, a kokain többek között pszi­chózisokat vált ki, és meg­zavarja a központi ideg- rendszer működését. Az agy­nak azokra a részeire hat, amelyek az éhség- és a szom­júságérzetet irányítják. A kokain először jókedvűvé tesz, és látszólag növeli a teljesítőiképességet, idővel azonban mind gyakrabban vált ki depressziót. A koka­inélvezet szenvedéllyé válik, amelytől csak keveseknek sikerül megszabadulniuk. A kábítószer pusztító ha­tása, amely az egészség meg­támadásától a személyiség tönkretevéséig terjed, ren3- szerint csak két-három év után válik észrevehetővé. Mint a Journal című ame­rikai folyóirat egyik száma beszámol róla, a kokain ál­tal okozott halálesetek szá­ma az Egyesült Államokban három év alatt csaknem két­szeresére emelkedett. En­nek egyértelműen az az oka, hogy a kábítószert intenzí­vebben használják, például injekció útján, vagy más kábítószerekkel kombinál­va. A szívgyengeségben szen­vedő kábítószer-élvezőket akut veszély fenyegeti, mint azt annak a fiatal nőnek az esete mutatta, aki néhány órával a kokain beszívása után szívrohamban meg­halt. Állatokon végzett kísérle­tek azt bizonyítják, hogy a kokain még veszélyesebb a szervezetre nézve, mint a heroin. Mint kanadai kuta­tók az orvosi folyóiratban leírták, a patkányok, ame­lyeknek lehetővé tették, hogy tetszésük szerint bármilyen gyakran kábítószert vegye­nek magukhoz, hajlamosak voltak a kokain mértékte­len fogyasztására. Ezeknek az állatoknak a testsúlya rövid időn belül csaknem a felére csökkent. Az állatok ritkábban tisztálkodtak, és általában betegebbek voltak mint azok a patkányok, amelyek heroinhoz szoktak hozzá. Egy hónap után a heroinélvező patkányok 36 százaléka, a kokainélvézők 90 százaléka elpusztult. Ez a kutatók szerint a kokain nagy mérgező hatását bizo­nyítja. Annak, hogy a ko- kainéivező emberek köré­ben nem történik még több haláleset, valószínűleg az az oka, hogy a forgalomban lévő kábítószer tisztasági foka csekély. H eti umor ét elején Éva az új bundád valósá­gos költemény! Lehet! De az előtörténete dráma volt! •ir — Ma remekül át volt sütve a hús — dicsérte a szakácsot az emberevők fő­nöke. — De hiszen ez volt a hí­res tűznyelő! ★ — Gyerekek, ma a gólyá­ról fogunk tanulni. — Tanár úr, mi már elég nagyok vagyunk és tudjuk, hogy gólyák nincsenek! ★ Két öreg barátnő először megy lóversenyre. Az egyik felbátorodik és tesz némi összeget az ötös számú lóra-. Amikor a ló utolsónak fut be, megkönnyebülten sóhajt fel: Nem mindennapi hírt rö­pítettek világgá a hírügy­nökségek: a Szingapúrból keltezett jelentés, amely ar­ról számolt be, hogy egy bálna csaknem szétzúzott egy vitorlást, önmagában még nem keltett volna szenzációt, csakhogy ez a vízi jármű egy viking hajó volt! Egy héttagú, bátor fia­talokból álló expedíció ugyanis nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy a középkori viking hajók min­tájára épített vitorlásukkaC hajózzák körbe a Földet. Norvégiából indultak el a „Saga Singlar” fedélzetén, s már több hónapja úton voltak, amikor a Csendes- óceánon egy túlságosan kö­zel merészkedő cethal majd­nem felborította a törékeny alkotmányt. Hajmeresztő, egyedülálló kísérlet — hitetlenkedhet­nénk, ha nem akadna példa néhány más, hasonló eset­re. Tizenegy svéd utazó — De jó, hogy nem nyer­tem! Mit csináltam volna a lóval, ha megnyertem volna? ★ — Megsértett az anyád! — mondja a feleség a férj­nek. — Hogy sérthetett meg, amikor nem is találkoztatok egymással? — Levelet küldött neked és a végére ezt az utóiratot írta: Kedves Éva, ha már felbontottad és elolvastad a levelet, ne felejtsd el átadni a férjednek is. •k — Ez nagyon jó étterem! Itt a vendégnek pszicholó­gus hozza ki a számlát, és vele jön a kardiológus is! ★ — Három hónapja, amikor eladta nekem ezt a kutyát, azt mondta, hogy törpe pin­csi, és azóta akkorára nőtt, mint egy bernáthegyi! — örüljön, hogy ilyen jó vásárt csinált, hiszen akkor ez a világ legnagyobb törpe pincsije! Erik Nylén professzor veze­tésével például rövidebb. de legalább ilyen kalandos utat választott, ök Isztam­bult jelölték ki célpontként, csakhogy folyók, tavak és csatornák kacskaringós vo­nalán keresztül. Emiatt né­ha — más megoldás nem lévén — ki kellett emelniük a járművet a vízből, hogy egy másik, továbbvezető fo- lyóig (éppen úgy, ahogy hajdani viking elődeik azt tették) fatörzseken gördít­sék a szárazföldön. Az egykori ősök utánzása vezeti a Kyrenia II. leendő utasait is. E vízi járművet — helyesebben eredetijét — Ciprus partjaitól nem mesz- sze találták meg, a vizsgá­latok szerint hozzávetőleg az időszámítás előtti har­madik század táján süllyedt hullámsírba, a jelek szerint egy kalóztámadás nyomán. Helyreállítása 1982-ben kez­dődött meg. A munka — an­Valamikor faluhelyen o húsvéti locsolás jutalma « piros hímes tojás volt. A festett, mintákkal díszített tojások ma is szép szám­mal készülnek díszként, hús­véti szimbólumként. A hús­véti tojást egyébként — ha egyszínű, ha hímes — így nevezik: piros tojás. Hogy mikor keletkezett, hogyan alakult ki nálunk a tojásadás szokása, pontosan nem tudjuk. De tény, hogy a kiszombori hun-avar te­mető ásatásánál is előkerült egy megkövült hímes tojás, bizonyítván, hogy már az avar korban is ismerős lehe­tett ez a termékenység-va­rázsolás. Mert a tojás, amelyben a titokzatos élet lappang, a szaporodás, az élet, a feléledés jelképe le­het. A régi tojáshímek — díszek — mintáiból arra is joggal következtethetünk, hogy varázserejű jelentést tulajdonítottak a mintáknak is. A tojásfestés anyaga ter­mészetes, növényi festék volt valamikor. A vadalma vagy a cserfa kérge sárga színűre, a vöröshagyma héja barnásra, a büröklé zöldre, a berzseny levele pirosra szí­nak ellenére, hogy a hajó­törzs a finom homokágyban viszonylag sértetlen ma­radt — páratlan türelmet igényelt: a szakértőknek a roncs több, mint ötezer da­rabjából kellett szó szerint „összetákolni” a hajót. Még­pedig szögek használata nélkül, hiszen a legkisebb részletekben is ragaszkodni akartak a korhűséghez! Sok nehézséget okozott az is, hogy az egykori szállítmány­nak pontosan megfelelő am­forákat (olajtároló edénye­ket) elkészíttessék — emel­lett mandula, bor, valamint vasrudak és malomkövek teszik ki majd a terhet. Az indulást a tavaszi hó­napokra tűzték ki. Igaz, a biztonság kedvéért a görög flotta egy hadihajója is el­kíséri a Kyrenia II-t —, ne­hogy a történelmi nosztal­gia jegyében valakik a két ezredévvel ezelőtti kalózok szerepét is korhűen el akarják játszani... nezte a tojáshéjakat. Pácoló­anyagként timsót, ecetet, savót használtak. A minta­készítés, az „írás" minden faluban egy-két ügyes kezű „iróasszonyra” várt. Egy he­gyes fadarabkával — olvadt viaszba mártogatva — írták rá a tojáshéjra a hímeket. Majd amikor a viasz meg­keményedett, hideg festékbe mártották a tojást. S ha a festék rászáradt, ledörzsöl­ték a viaszt. Az így fehéren maradt részek adják a min­tázatot. Egy másik díszítő­A klasszikus maya szob­rászművészet a Kolumbusz előtti — kb. i. sz. 200—900 — Amerika nagy művésze­ti megnyilatkozása. Noha, ezek a jelképek és ábrázolá­sok — az istenségek, tollas kígyók, quetzal-tollak, ja­guár-trónok, a világegye­temet jelölő fák — gyakran érthetetlenek és különösek számunkra, kétségtelen, hogy alkotóik mind az alakokat, mind a díszítéseket mesteri tudással készítették. A re­mekművek nagy része ne­hezen megközelíthető helyen van, s a megvilágításuk sem megfelelő, lefényképezni szinte lehetetlen őket. A nap a domborműveket csak az év meghatározott órái­ban, s akkor is csak néhány percre világítja meg, s a templomok szűk helyi­ségei meghamisítják az arányokat. Pedig a maya templom- városokban — Tikal, Pa- lenque, Bonampar és Chi- chén Itzá — bőven talál­hatók oltárok, sírkövek, domborművek, szemöldök­fák. A Pennsylvania Egye­tem kutatói nagyszabású ásatást folytattak Guatema­lában az egyik fontos maya kultúrközpontban. Kiderült, hogy a maya időkből szár­mazó fatárgyak rendkívül ritkák. Ez érthető, hiszen az ott uralkodó nedves klíma tönkretette, elpusztította a föld alá került fatárgyakat, faszobrokat. Kapóra jött az a Pompejiban már hosszú idő óta alkalmazott mód­szer, hogy azokat az ürege­ket, < amelyekben fatárgyat sejtettek, gipsszel kiöntöt­mód szerint meleg festék­be mártják a tojásokat, s utólag —, ha már megszá­radt a festék — kaparják ki finoman a mintát, a díszítést. Helyenként az ecsettel való tojásfestés volt szokásban. A tojás mintája tájanként megegyezik a szőttes- és hímzésmintákkal. Képünk is ezt bizonyítja, amely egy Kalocsa környékén készülő hímes tojás születését ábrá­zolja. ték, s ily módon a maya kultúra sokféle fatárgyát sikerült megismerni. Egy templompiramis alatt sírkamrát találtak az i. sz. 600 körüli évekből. Ebbe a sírkamrába az idők folya­mán iszap folyt be, amely minden ott található tárgyat betakart. A következő év­századok alatt ennek követ­keztében minden faanyag elenyészett, de az iszap any- nyira megkeményedett, hogy a fatárgyak helyén üregek maradtak meg, amelyek hí­ven őrizték a tárgy eredeti alakját. Gipszöntéssel si­került a valamikori tár­gyak pozitív alakját meg­kapni. Az is kiderült, hogy ezek a tárgyak leheletvékony mázzal voltak bevonva. A sírkamrában összesen 195 tárgy gipszöntvényét sike­rült elkészíteni. Voltak kö­zöttük esőisten-figurák, ezek 37—40 cm magasak és vi­lágos zöldre festettek. Kü­lönleges lelet egy fából ké­szült trónszék egyik oldala, eddig hasonlót csak kőből faragva ismertek. Találtak egy festett figurákkal csodá­latosan díszített lopótököt, s tolldíszt, aztán egy kosár­kát babmaradványokkal. Ennek a sírnak a 195 le­lete bepillantást nyújt nem­csak a maya kultúra eddig ismeretlen területére, de azt is megmutatja, hogy a mű­vészi tárgyaknak micsoda gazdagságát tette tönkre ezen a területen az ■ idő. Bebizo­nyosodott, hogy ennek a gaz­dag civilizációjú népnek a kultúrájáról az ismereteink még ugyancsak hiányoznak. A bátor utasok partra szállnak az isztambuli kikötőben Folyón, tengeren, óceánon Kalandok — viking módra Az ősi maya kultúra megismerése Eger Város Tanácsa V. B. Munkaerő-szolgálati Iroda állásajánlatai: EGRI DOHÁNYGYÁR: Eger, Somogyi Béla u. 4. Többéves gyakorlattal rendelkező, szakképzett szakácsnőt keres felvételre. SZOLNOKI MEZŐGÉP EGRI GYÁRA: Eger, Lenin út 261. Felvesz forgácsoló szak- és betanított munkásokat, továbbá forgács nélküli hidegalakító szak- és betanított munkást; autóvillamossági szerelőt; betanított lakatost; maróst; fémfestőt; gyártmány, technológust. FELSŐ-MAGYARORSZÁGI VENDÉGLÁTÓ V.: Eger, Lenin út 55. Felvesz visontai egy:két személyes büfébe gyakor­lattal rendelkező büféseket, valamint egri munka, helyre szakácsot és konyhálányokat. VILATI EGRI GYÁRA: Eger, Faiskola u. 9. Alkalmaz felsőfokú végzettséggel rendszerszervezőt; szerkesztőmérnököt; közgazdászt; gyártmánytechno- lógust és bemérő élesztő mérnököt.. Szakirányú középfokú végzettséggel felVesz pénzügyi előadót; gáz- és vízvezeték-szerelőket; géplakatost és esztergályost. ORSZÁGOS ÉRC- ÉS ÁSVÁNYBÁNYÁK: Eger, Kertész u. 128. Őrlő üzemébe felvesz segédmunkásokat; elektro­műszerészt; esztergályost; bányaüzemébe takarítónőt. Központjába alkalmaz felsőfokú műszaki végzettséggel munka- és üzemszervezőt; villamosmérnököt; gépésztervezőt. HM.-I TANÁCSI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT: Eger, Sas út 94. Felvételre keres 3—5 éves gyakorlattal rendelkező magasépítési tervezőt irányító munkakörbe; mélyépítési tervezőszerkesztőt; villamos, tervező- szerkesztőt; gépészszerkesztőt. EGRI KÖZÜTI ÉPlTÖ VÁLLALAT: Ózdi Építésvezetősége, Özd, Ady E. u. 13. Telefon: 47 12-169 Felvesz kőműves szakmunkásokat és kubikos­brigádot 6000—9000,— Ft-os kereseti lehetőséggel.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents