Népújság, 1986. március (37. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-03 / 52. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. március 3., hétfő 5. ■■ Uzen a szerkesztő „Fenntartási költség" jel­igére: A társaiházaknál és a szövetkezeti lakásoknál kö­zös fenntartási költségeket az egyes lakásokra nézve a négyzetméter-;,z0mítás ala­pulvételével tszabják ki. Er­ről legelőször az alapító ok­irat és az alapszabály ren­delkezik. A kivetés tapasz­talati számokon nyugszik. Az viszont elképzelhető, hogy később, ha valami ok­nál fogva a kiadások meg­emelkednek, vagy betervez­nek egy nagyobb műszaki közbeavatkozást az állag- megóvás érdekében, a köz­gyűlés felemeli a kvótát. Azt azonban semmiféle ren­delkezés nem írja, nem ír­hatja elő. hogy az egyik társ tvagy szövetkezeti tag csak azért fizessen többet, mert később •— jogutódlás révén — került tulajdonba. Ez az időbeliség mém ad alapot különbségtételre. ,.ÁB-ügy” jeligére: A közlekedési balesettel kapcsolatban felmerült ká­rokat meg kell téríteni a kárszenvedett részére. Ha — jobb híján — fogadtak egy segítőt, aki mozgáskép­telensége miatt önt gondoz­ta, s annak munkabért fi­zettek ki, azt is meg kell kapnia. Sőt, azt ás, ha a ker- tecskéjét korábban maga művelte és a baleset miatt most a szükséges munkála­tokat pénzért mással végez_ tette el. Ez a 1kiadás is be­leesik a térítendő kár fo­galmába. Mindezt azonban számlákkal kell igazolnia. „Apa vagyok" jeligére: A bontóperben az egyik legkörültekintőbben kezelt kérdés és a bizonyítási el­járás egyik fontos problé­maköre annak megállapítá­sa. hogy a gyerek hová ke­rüljön a i két szülő közül. Vita esetén — ilyen kemé­nyen is szoktak küzdeni, mint imost önök teszik — a környezettanulmány és sok egyéb, a tanúk meghallga­tásán túl a gyermek tanul­mányi eredményének figye­lembevétele, de a gyerek általános, idegi állapota is döntő tényezőként esrik lat­ba. Azt még levélben is el­ismeri, hogy az ittasság sú­lyos jeleneteket szült a csa­ládban, s ha most a fele­sége indokolt félelmekről beszél, akkor örmek is el kell gondolkoznia, : Imiért csak a tartásdíjfizetési kö­telezettség marad meg önnek és a ,kétszeri láthatás. Ez így nagyon üs leegyszerűsített képlete egy bonyolult do­lognak. „Jól teszem-e?" jeligére: Jól teszi, ha nem tűri az egy udvarban lakó, nemrég odaköltözött csúfolódásait, sértéseit, szemtelen meg­jegyzéseit, alattomos kiszó­lásait, piszkáló kifordítások­kal odaénekelt rigmusait, „nótáitI’. De, ha becsület- sértésért akar eljárást in­dítani, akkor igazolnia, bi- zonyítamia kell a nyilvános­ságot is, legalább három személy kell hozzá és azt is hogy az ieset a feljelen­téstől visszaszámítva har­minc napon belül történt. Nem jár kukásautó... A Népújság február 21-i számában jelent meg egy riport Balatoni változások címmel, amelyben sajnos, pontatlanul közöltek egyes információkat. A községben a cikkben említettek elle­nére még nem járt kukás­autó, mivel az intézményes szemétszállítást csak tervez­zük. Bélapátfalvához kap­csolódva. A szennyvízelveze­tés gondja is aggasztó, de tekintettel a VII. ötéves terv adta szűkös pénzügyi lehe­tőségekre még csak távlati feladatunk. Szilágyi Ágnes vb-titkár, Balaton ÉVFORDULÓN Két 48-as emlékére Gróf Teleki László véres tragédiája máig a rejtelmes történelmi események közé tartozik. Telekit a szabad­ságharc legnagyobb diplo­matájának tartották. Nagy műveltségű, nyelvtudása, elő­kelő modora és föllépése, kristálytiszta jelleme, rendít­hetetlen hazaszeretete, a ma­gyar diplomaták példaképé­vé tette. A haza ügyét a legnagyobb körültekintés­sel, buzgósággal és önzet­len segítséggel szolgálta Franciaországban és Angliá­ban. Heves, lobbanékony vérmérsékletű, gáncs- és fé­lelem nélküli férfiú - volt. Kossuth Lajos így jellemez­te írásában: „Teleki száz­szor nézett hunyorítás nél­kül a halál szemébe. Egy görbe tekintetet sem tűrt el anélkül, hogy elégtételül éle­tét kockára ne dobná, s ha­lálveszély árán meg ne to­rolná. S emellett hazafi volt, hű. igaz, határozott, mint hívebb. határozottabb ember nem lehet. Nincs, nem lehet, ki készebb lehessen, mint ö volt, hazájáért életét, vagyo­nát akármely percben ha­bozás nélkül felajánlani." A függetlenségi kormány párizsi követe és az emigrá­ció egyik vezére bensőséges barátságot kötött Puky Mik­lóssal, aki 1806-ban szüle­tett Káván és 1887-ben halt meg Karácsondon. A megye­házából kiinduló politikai pályafutásának részletes története, és érdemei nem ismertek Gondolkodásában és tetteiben megelőzte ko­rát, amit annak idején so­kan nem ismertek el, ma pedig sokan nem ismernek. A reformkorban ellenzéki politikus, a szabadságharc idején Heves és Komárom megyék kormánybiztosa. Ne­ve örökre összeforrt a sza­badságharc eseményeivel, s hazánk történelmével. A há­lás utókor Egerben utcát nevezett el róla. Sírját ma is kegyelettel gondozzák Ka­rácsondon. Puky az eltiport szabadságharc után bujdos­ni kényszerült hazánk leg­jelesebb fiaival. A függet­lenségi harc leverése után külföldre menekült. Volt is rá oka: 1851. szeptember 22- én a haditörvényszék által számos hazafival együtt kö­tél általi halálra ítélték, és „in effigie" felakasztották. Puky Miklós a szabadság­harc után emigrált és Géni­ben telepedett le. Ott az emigráció egyik legtisztel­tebb, s legbecsületesebb ve­zérévé vált. 1855-ben Géni­ben egy Pfeffer nevű po­rosszal együtt nyomdát lé­tesített. Sok röpiratot, em­lékiratot és könyvet nyom­tak: Horváth Mihály köny­veit 1864-ben. E lánglelkü hazafira bízta iratait Teleki is. Puky hűségesen megőriz­te azokat. Teleki halála után Kossuthot nagyon aggasztot­ta Teleki irattárának sor­sa, mert abban az emigrá­ció hazai megbízottainak le­velei is benne foglaltattak, s attól félt, hogy illetékte­len kezekbe kerülnek. Puky nyugtatta meg, hogy a le­velek biztonságban vannak. Teleki nemcsak az iratokat hagyta rá, hanem végrende- letileg minden vagyonát és emléktárgyait is. ő azonban az örökségről lemondoP Az emléktárgyak közűi Egerben a dédunokája még ma is őriz egy-két darabot. Az iratok az Országos Levéltár­ba kerültek. Puky Miklós hazajött a kiegyezés után Tiszaroffra, s ott gazdálko­dott, majd Karáesondra köl­tözött. 1887-ben halt meg a kastélyban. Kívánsága sze­rint kedvelt parkjában egy diófa alá egyszerű gyalu- latlan fakoporsóban, termé­szetesen egyházi szertartás nélkül temették el. Teleki László születésének 155., Puki Miklós születésé­nek 180, évfordulójára em­lékezünk most. Juhász István Karácsond Kishajóvezetők lesznek (Tudósítónktól): Az elmúlt években több­ször tanfolyam indult a megyében, hogy az egyre szaporodó motorcsónakok vezetéséhez tulajdonosaik szakismereteket kapjanak. A téli hónapokat kihasználva Hatvanban, a Cukor- és Konzervgyár kultúrotthoná- ban most is megkezdték már a kishajóvezetési ok­tatást. Kellő számú jelentkező esetén Egerben is indítanak képzést sportcélú, illetve a csak kedvtelésből motorozó csónakosok számára. A hét végi összejöveteleken — szombaton és vasárnap — szakemberek ismertetik meg az érdeklődőket a leg­fontosabb tudnivalókkal, il­letve a vízi közlekedés rend­jével. A szakmai ismeretek mellett igy a vízijártasság­ból is számot kell majd ad­ni a vizsgán. A 6—8 foglalkozásból álló képzés befejeztével — si­ker esetén — a résztvevők jogosítványt kapnak, arnely- lyel 50 kilowatt teljesítmény­ig vezethetnek majd moto­ros vízi járművet. Az egri tanfolyamra a horgászegyesület irodájában lehet jelentkezni hivatalos időben. A tanfolyam felté­teleiről az első foglalkozá­son tájékoztatják az érdek­lődőket. VISSZHANG Azt a bizonyos hajszálat... .. .nem a Népújság mun­katársa fedezte fel, hanem feltűnésmentesen, szépen és csendben az Egri Techno­lux ISZ Marx Károly utcai üzletben dolgozó Angela Dawis brigád, már több mint két éve. Akkor keres­ték meg ugyanis a Mozgás- sérültek Heves Megyei Egye­sületének vezetőségét azzal az indítványukkal, hogy sú­lyosan mozgássérült egri tagjainak hajápolását ottho­nukban végzik el. Lehetséges, hogy az An­gela Dawis brigád ötlete alapján került sor mások felajánlására. Több mint kétéves távlatból tudjuk és jó néhányan bizonyítjuk, hogy hajzatunk emberi for­máját az említett kis közös­ség tagjainak köszönhetjük. Nekik, akik lakásunkon díj­talanul végzik munkájukat (csupán a felhasznált anyag- költséget számítják fel) — emberségből. Szívből kívánom, hogy az Egri Technolux ISZ többi, szivükkel gondolkodó „haj­szobrásza” is találja meg az Angela Dawis és az Egyet­értés brigádhoz hasonlóan — az átlagosnál jóval hálá- sabb „kuncsaftokhoz” — az utat. Dobrovits Mária Eger A február 18-i számuk­ban megjelent Frankofon csúcs Párizsban című cikkük címével nem értek egyet — mégpedig nyelvészetileg. Hogy lehet a „frankofon” kifejezést így kinyomtat­ni ki érti ezt a megyében néhány franciául tudón kí­vül? Honnan veszi a bátor­ságot az illető, új szavakat alkotni vagy bevezetni a ma­gyar köznyelvbe? Bármibe mernék fogadni, hogy száz jól képzett értelmiségi kö­zül 98 nem tudja, mit je­lent a frankofon kifejezés. Én beszélek franciául és tu­dom, hogy mit jelent, hi­szen ez a szolgai átvétele egy francia szónak. Hogy A szövetkezet illetékesé­nek tájékoztatása alapján az írásban említett bri­gád volt az úttörő, gratu­lálunk az Angela Dawis nevét viselő közösségnek, s reméljük, mások is csat­lakoznak hozzájuk. (A szerk.) ezt a magyar köznyelvben nem használják idegen szó­ként egyáltalán, arra bizo­nyíték az Idegen szavak szó­tára, amely nem tartalmaz­za. Ne alkossunk új szava­kat, vagy ne vezessünk be ilyeneket, bízzuk ezt az il­letékes szakkörökre. A Nép- szabadság aznapi számában ugyanerről a csúcsról így ír: francia ajkú országok stb., de lehet francia nyelvű or­szágokról is írni. Az újság szóhasználata nem lehet sznob, még kevésbé érthetet­len, hiszen ezrek napi szel­lemi kenyere. Dr. Bocsa Iván Kompolt Érthetetlen szóhasználat TÉLÉN IS BARÁTAINK ... (Fotó: Nagy Gábor) Ez aztán jelleun! Főiskolás ismerősöm kétségbeesetten meséli, hogy elvesz­tette kéthavi ösztöndíját: kétezer forintot, amit épp aznap kapott meg. Nem kis összeg ez. főleg diákoknál, akikre álta­lában nem jellemző, hogy dugig tömött a pénztárcájuk. Per­sze, ilyenkor általában nincs mit tenni, beletörődik az em­ber: kész, vége, legközelebb jobban vigyázok rá, a táskáim legaljára, vagy a belső zsebembe rakom, esetleg rögtön fel­adom 'az anyukámnak óvja meg ő, legalább nem költőm el' olyan hamar. Ismerősöm azonban még reménykedhetett, hátha vissza­kapja, ugyanis a piros bőrtárcában, a bankók mellett ott volt a személyi igazolványa, a nevével, lakcímével együtt. S láss csodát! Néhány nap múlva meg is érkezett a kis cso­mag, rajta a gépelt címzés — a feladó neve nélkül —, s benne hiánytalanul az igazolvány, ilyen-olyan jegyzetek, fényképek. Egyedül a pénz nem volt a helyén! A „becsü­letes” megtaláló bizonyára úgy gondolta, ez jár neki, juta­lom, amiért „jó polgárhoz illőn” visszaszolgáltatta a többit. Kívánom neki: ugyanígy tegyen jót vele egy hozzá hasonló „tisztességes jellem" ... —doros— Eszperantisták az elmúlt üt évről A Heves Megyei Eszperan­tó Szövetség nemrégen tar­totta küldöttgyűlését, ame­lyen részt vett Csiszár Ida, a magyar zöldcsillagosok szövetsége elnökségének tag­ja is. A program kedves színfoltja volt az a szavaló­verseny, ahol kisdobosok, úttörők, középiskolások és felnőttek versengtek termé­szetesen a nemzetközi nyel­ven. A győztesek Szombat­helyen, az országos döntőn vesznék majd részt. Csáki József megyei tit­kár számolt be ezután az elmúlt öt év munkájáról és az előttük álló feladatokról. A küldöttek ezután megvá­lasztották az új vezetőséget. A szövetség elnöke Könczöl Ernő, alelnöke Farkas Lász­ló és titkára dr. Kisházi Já­nos lett. Az esemény vé­gén a résztvevők külön kö­szönetét mondtak Csáki Jó­zsefnek, aki negyedszázadon keresztül szívvel-lélekkel dolgozott a' mozgalomért. Kérték, hogy a bizottság tagjaként tapasztalatával, tu­dásával segítse továbbra is a szövetség munkáját. id. Zakar János Eger VIDEO SZlWEsrv GYERjEK AUTp lakas SPÓROLÁS (Varga György karikatúrája)----------­M EZŐGÉP A Szolnoki MEZŐGÉP Horti Gyáregysége közép- és felsőfokú műszaki végzettséggel rendelkező munkatársakat keres: GYÁRTÁSTERVEZŐ és MINŐSÉGELLENÖRI MUNKAKÖRBE. Letelepedéshez azonnali segítséget adunk. JELENTKEZÉS a gyáregység személyzeti előadójánál.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents