Népújság, 1986. március (37. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-21 / 68. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1986. március 21., péntek Számítógép és nádtető Tárgyalások zajlanak az idegenforgalmi szakemberek között Mit kínál az Eger Tourist? Versenyben a vendégért Benyomások az Utazás ’86-ról és a Budapesti Tavaszi Fesztiválról Olyan, mint egy hatalmas perzsavásár. Zsibongás, színek, illatok, az ember első pillanatban nem is tudja, hogy hova kapja a fejét. Pedig nem a hagyományos piac ez, bár kiegészítésként kempingcikkeket, a szabadidő eltöltéséhez használható eszközöket is árulnak. De nem ez a lényeg. Akik itt pavilont bérelnek, azok saját kedvességüket, vendégszeretetüket kínálják elsősorban. Igyekeznek vonzó programokat nyújtani, hogy az egyik legnagyobb üzletben, az idegenforgalomban jó részesedést kaphassanak. Még sohasem voltak eny- nyien az Utazás ’86 kiállításon. Kilencedik alkalommal rendezik meg. s idén húsz ország 115 utazási irodája, idegenforgalmi hivatala, szállodalánca és közlekedési vállalata képviselteti magát. Máltától Vietnamig, Franciaországtól Bulgáriáig, mindenhonnan érkeztek. Színes prospektusokon hirdetik magukat, a kíváncsi látogató számtalan ilyen nyomtatványt gyűjthet be kalandozása végére. Ezekből természeti ritkaságokról, ínycsiklandó ételekről, kényelmes szállodákról értesülhet. Rokonszenves és barátságos a világ ezeken a színes lapokon. Mindenki legjobb arcát igyekszik mutatni. Mintha a globális béke megvalósult utópiája tükröződne a képeken. Tengerpart, játszadozó gyerekek, legelésző tehenek, csönd, határtalan nyugalom. Talán erre áhítozik legjobban korunk embere. A rendezvény sajtófőnöke Csillag Sándor. Véleménye szerint egyre nagyobb népszerűségre tesz szert ez az összejövetel. Az egyik leggazdaságosabb ágazata hazánknak az idegenforgalom, óriási a növekedés. Sikerült olyan átütő erejű rendezvényeket szervezni, amelyek tovább erősítik hazánk jó hírnevét. Az Utazás ’86 része a Budapesti Tavaszi Fesztivál eseménysorozatának, amely a legrangosabb európai találkozók közé tartozik. Lassan túlnő az eddigi kereteken, s nemcsak hazánk kínálata szerepel itt, hanem valóságos „tranzit”- üzletek jönnek létre. Éppen Magyarország sajátos helyzete miatt, élénk itt a cserebere, mindenki megtalálhatja a számítását. Sok üzletet kötnek, s már előkészülnek a Duna menti országok idegenforgalmi konferenciájára is. S hogy egy megye hogy találhatja meg itt a számításait? Nemcsak országok jelentkeznek ajánlatokkal, hanem kantonok, tartományok, megyék is. Szélesedhet a látókör; ha valaki tudja, hogy mit akar, boldogulhat. A legfontosabb az idő és az előkészítés. Ha itt bezárul a bemutató, azonnal hozzákezdenek a következő, Utazás ’87 szervezéséhez. Hangsúlyozzák: ha jól érezte magát, várják vissza. Mindig fontos, hogy tudják: kinek szól a meghívó. Az idén Szentendre mellett Sopron és Kecskemét is bekapcsolódott az esemény- sorozatba. A sajtófőnök egy programfüzetet is a kezembe nyom, amely a kecskeméti tavaszi napokat hirdeti. Jó időzítéssel, színes programmal rukkoltak ki. Ha a látogató összbenyomásait próbálná megfogalmazni az Utazás '86-ról, sajátos kettősségről szólna. Mindenütt jelen van a legmodernebb technika, a számítógép, a video, s emellett hódít a természetes anyagok reneszánsza, gyakran fölmerül a reklámokban az érintetlen ősvadon, a tiszta tó, a gyalulatlan asztalok és székek képe. Erre halad az ízlés: egyrészt mindenből a legkényelmesebbet és legújabbat, másrészt ugyanakkor eredetit, hamisítatlant, a civilizációtól sértetlent. Nemcsak a külföld képviselői csalogatják a vendégeket effélével, de a mieink is. Talán kedvezőbb is számunkra, ha nemcsak a betyárromantikával érvelünk amellett, hogy hazánkba jöjjön a turista, hanem felhasználjuk természeti szépségeinket, s mellé teremtünk sportolási lehetőségeket, a mában vonzó programokat. A HungarHotels pavilonjában találkozunk Tietze Nándorral, aki az egri Park Szálló képviseletében jött. egy teniszversenyt népszerűsít, amely június 13. és 15. között lesz. Ez a második alkalom, s úgy tűnik, van érdeklődés. Beszélt már a tiroliakkal, NSZK cégekkel, s nem zárkóztak el. Hogy mi a népszerűség titka? Eger márkanév, különösen a bor miatt. De az ár is számít. A nyugati szállodaköltségekhez képest alacsonyak a magyar zsebhez méretezetten borsosnak tűnő tarifák. Amikor arról kérdezzük. hogy mit lát a legnagyobb gondnak Heves megyében idegenforgalmi szempontból, azonnal a helyszűkére hivatkozik. Szezonban kevés a szoba, bár télen féláron sem kell. Különösen a kisebb utazási irodáknak mondanak gyakran nemet, mert a nagyobbak már egy évvel ezelőtt lefoglalják a maguk részét. Anyagilag kedvezőbb volna az apróbb szervezetekkel üzletelni, de hát a biztonság is sokat számít... Az idén Eger is bekapcsolódott a Budapesti Tavaszi Fesztivál rendezvénysorozatába. Vasárnap, 23-án, három rangos komoly zenei program várja az érdeklődőket. A székesegyházban, délután 4-től, Lehotka Gábor orgonái, a műsoron Mendelssohn, Purcell, Bach művei szerepelnek. A Fehér Szarvasban 19 órától a Kecskés együttes régi hangszereket szólaltat meg. Nyolc órakor a Tátrai-vonósnégyes a Fehér teremben játszik. Minderről keveset hallhattunk, ahogy az sem közismert, hogy az Utazás ’86 kiállítást az Egertourist néptánccsoportja nyitotta meg, s az is zárja. A szervezéssel. a híradással megint késlekedtünk. Pedig ez az a terület, ahol mozdulni sem lehet előrelátás, lendületes, erőteljes szervezőmunka nélkül. Az Egertourist hivatalvezető-helyettese, HerenyikJó- zsefné elégedett megyénk Húsz országból 115 cég képviseltette magát (Fotó: Szántó György) részvételével az Utazás 86 kiállításon. Nógrád, Borsod, Szabolcs-Szatmár és Heves egy standon kínálja útjait, de legnagyobb érdeklődés szűkebb hazánk iránt mutatkozott. Hat éve megszakítás nélkül szerepel itt e szervezet, amely egyben megyénk idegenforgalmi hivatala is. Eddig inkább ráfizetés származott ebből, most jelentkezik haszon. Szép kedvezménnyel álltak ki a pulthoz, 30 százalékkal olcsóbban kínálnak egri, szilvásváradi üdülést. Felvették a kapcsolatokat külföldi utazási irodákkal, s információkat, ajánlatokat térképeznek fel. Ahogy mondja, jobban szerettek volna kapcsolódni a Budapesti Tavaszi Fesztiválhoz, de Kecskemét és Sopron mellett már a szervezőbizottság nem járult hozzá Eger nagyobb szerepéhez. így a barokk város mintegy „ráadás”, az utolsó napon, fakultatív útként iktatták be. A hivatalvezető- helyettes elismeri, hogy a késlekedés nagy hátrányt jelentett. De ha ez a helyszín beválik, akkor jövőre teljesebb lehet Heves megye részvétele hazánk legnagyobb idegenforgalmi megmozdulásában. A különböző megyei és országos szervezetek mellett van egy, amely nem utakat, hanem információkat kínál. A Taurinform idegenforgalmi előadója Gál Judit, számítógépek mellett ül, s készséggel válaszol minden érdeklődő számára. Ö és kollégái azzal foglalkoznak, ami az egyik legfontosabb a turisztikában. Országosan összefogják az ismereteket. Műemlékekről, múzeumokról. strandokról, éttermekről tájékoztatnak. Ahogy a Heves megyei és egri tapasztalatairól kérdezem, kissé elkomorul. A dunántúliak szervezettebben, hatékonyabban dolgoznak. Észak-Ma- gyarországról az aktualitások későn futnak be, s az sem mindig érkezik meg, ha valami elmarad. Ez nagy baj Emlékezete szerint pontos szállásjegyzéket sem tudnak adni, éppen a Buttler Turistaháztól kérdezte egyszer telefonon, hogy hány férőhely van. A recepción tanácsta- lankodtak, így megkérte a kollégát, hogy ha egy mód van rá. legalább most számolja meg, inkább tartja a vonalat. De mással is gond van. Akut probléma az Agria Játékok műsora. Már januárban, decemberben tudni kellene, hogy milyen napokon, mit játszanak a szabadtéri színházban. Részletes szereposztás, rendező még nem szükséges, de legalább a meglevő hírekkel ne késlekedjenek. Kívülálló el sem tudja képzelni, hogy milyen fontosak ezek a dolgok. A szakemberek tudják, hogy egy rossz hír nagyobb kárt okoz, mint száz jó haszna. Jobb szervezés, kulturáltság nélkül nem jut egyről a kettőre ez az ágazat. A vendégek igényesek, valamit akarnak a pénzükért. Zajlik a vásár. Számtalan érdeklődő tolong, keresi álmai táját, terített asztalát, szállodáját. Nem csökken, hanem egyre növekszik az idegenforgalom súlya a nemzetgazdaságokban. Kár lenne, ha nem vennénk észre időben, hogy mi is a teendőnk. Megyénknek és még inkább Egernek, megvan a nimbusza. Egyelőre. De ha megelégszünk azzal, ami van, egyre kisebb karéjt tudunk szegni ebből az óriási cipóból. Akadnak kezdeményezéseink, értékeink, de megfelelő reklám, koncentrálás nélkül, veszendőbe mennek. Hiszen a vendég arra térül, ahol csalogatóbban hívják, s az Utazás '86 kiállítás és a Budapesti Tavaszi Fesztivál rendezvénysorozata bizonyság arra, hogy akad, aki ezt nálunk magasabb szinten csinálja. Gábor László ANEKDOTAKINCSTÁR A nagy háború anekdotakincse A háború humora? Hát van ilyen? — teszi fel a kérdést Nagy Endre, a magyar kabaré atyja. Persze, hogy van — válaszol rá A nagy háború anekdotakincse című kötet előszavában, majd megállapítja, hogy az ember a legcsodálatosabb élőlény, mert mindenütt megél, és mindenhez hozzáalkalmazkodik a természete. Még az öldöklő háború vérzivatarához is. Az I. világháború humoros történeteit sokan sokféleképpen feldolgozták. Válogatásunk Nagy Endre kötetéből való. A Keleti pályaudvar előtt, ahol az utcai árusok szoktak táborozni, egy kövér asszony ült a kőkorlát szélén. A nyakában egész kirakat lógott apró csecsebecsékből, a kezében pipaszárak, botok, a fején sapkák, fezek tornyosultak. A mellére egy cédula volt tűzve: Klein S. N. bosnyák Bevonulás miatt neje helyettesíti. ★ Lembergnél a tűzvonalban, a fedezék mögött erősén készülnek a tüzelésre, amikor a százados harsány, parancsoló hangon kiált a bakákra: — Tűz! Az egyik önkéntes erre szolgálatkészen ugrik a kapitány elé, előránt egy pakli svéd gyufát, meggyújt egy szálat, és előzékenyen szól: — Parancsoljon rágyújtani, itt a tűz, százados úr! Az egyik operettszínész megsebesült a harctéren, hát hazahozták. A seb elég jól begyógyult. A színész így foglalta össze sebesülésének történetét: . — Hirtelen éles fájdalom nyilait át a térdemen. Any- nyira, hogy összeestem. Ez az egész. Aztán hozzátette: — De merje nekem ezentúl valamelyik rendező magyarázni, hogy, hogy kell összeesni! A háború idején a budapesti Váci kőrútból Vilmos császár út lett. Az ünnepi esten, a kivilágítás alkalmából az egyik palota ablakára aktuális képeket vetítettek. Nagy közönség gyűlt össze, s amint megjelent Vilmos császár, a trónörökösök, a hadvezérek képe, egyre zúgott az éljen. Egyszer aztán az egyik suhanc bekiáltott az ablakon : — Tegyék már ki a muszka cár képét is, hogy abcu- golh ássunk! ★ — Kapitány uram — szól a cigány a legnagyobb ágyú- tűzben —, mutassa meg nekem, melyik az ellenségem! — Mit akarsz vele? — kérdi a kapitány. — Nagyon szeretnék kibékülni vele! ★ Károlyi Mihály gróf, amikor hazatért a francia hadifogságból, az Egyetem utcai palotájában meglátja egyik legényét, Pistát, aki a mozgósításkor bevonult, és meg is sebesült a déli harctéren. Most éppen szabadságolták. — No, fiam, hallottam, hogy hősként viselkedtél a csatában — mondja Károlyi a legénynek. — Derék ember vagy. Van-e valami kívánságod? — Méltóságos uram, annyi koronát szeretnék, amilyen messze van az egyik fülem a másiktól. Károlyi tréfás kedvében már ki . akarta mérni a két fül közti távolságot, amikor észrevette, hogy a legénynek hiányzik az egyik füle. — Hát a másik füled hol van? — Valahol Sabácnál — válaszol a legény —, mert otthagytam én azt, méltóságos uram! ★ Este van. Egy ellenséges falu előtt hangzik a kemény parancs: — Átmegyünk a falun. Minden szakasz más-más utcán. A falu túlsó oldalán pi- henőLtartunk. Ha valaki ellenszegül a faluban, azt szúrjátok le! Előre! Egy óra múlva a falu túlsó szélén a hadnagy azt látja, hogy két baka egy kövér, leölt malacot cipel. — Hogy került az a leszúrt malac hozzátok? — kérdi. — Hadnagy úrnak alás- san jelentem — szól az egyik baka —, ellenszegült a nyomorult! ★ Egy sebesült katona, akinek a bal karja volt felkötve, a kórházban ‘teremről teremre járt, és mindenütt hangos szóval érdeklődött: — Kinek van még egészséges bal keze? Jelentkezett egy társa, akinek a jobb karja sebesült meg. — Mit akarsz? — kérdi az utóbbi. — Gyere koma — mondja neki a másik —, menjünk mosakodni! ★
