Népújság, 1986. március (37. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-15 / 63. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Kömlőn, Pétervósárán és Kiskörén Sikerek és gondok a melléküzemágakban Megyénk jó néhány termelőszövetkezetében létesítettek úgynevezett melléküzemágakat, ahol sokszor az alaptevékenységhez nem kapcsolódó munkát végeznek. Mindezek létjogosultságát elsősorban az támasztja alá. hogy a tagság egy részének azokban a hónapokban is biztosítsanak feladatokat, amikor a földeken nem tudnának mivel foglalkozni. A skálát, hogy milyen ipari tevékenységgel próbálkoztak meg gazdaságaink — sikerrel vagy kevés sikerrel — lehetne sorolni. Az vitathatatlan, hogy egy-egy tsz életében sokszor játszik jelentős szerepet a melléküzemág. Néhány helyen arról érdeklődtünk, hogy milyen eredményeket könyvelhettek el e téren. Március A nagy téli nyugalmat kisöprik a böjti szelek, történelmet ír az első tavaszi hónap. Március idusa a tiran- nusok alkonya: 1848-ban, a tavaszi szél árasztotta hullámok elsodorták Párizs, Bécs, Budapest rezsinkének képviselőit, régi, avítt hatalmakat döntöttek meg, hogy megpróbáljon más valóságot teremteni a Szajnától a Duna mentéig. 1848 óta forradalmi tavaszról beszélünk, s emlékezünk az egykori hősökre. Ám a történelem mintha megismételné önmagát, s nemcsak Európában, hanem a Csendes-óceánon, a karibi térségben is új korszakot nyit az idei március. Nekünk, magyaroknak, mégis a nagy szabadság- harc hónapját jelenti. Benépesülnek a budapesti Nemzeti Múzeum kertjei idén is: kokárdákban, fel- leghajtós kabátokban, csó- kacsőrű kalapokban, s a nemzeti trikolór zászlórendje alatt immár színészeink idézik fel a jeles nap történeteit. Diákok, hi- vatalnokok, munkások, nyugdíjasok hallgatják meg a „Mit akar a magyar nem- zet”-et és a Nemzeti dalt. S a Kossuth-toborzó dallamaira szépen koreografált táncbemutatóban is gyönyörködhetnek. Ám túlzás volna azt állítani, hogy ennyit őrzött meg 1848 heve, hisz az akkor történtek ott' élnek minden jobb magyarnak lelkében, s ezt szimbolizálják a szívek fölé tűzött piciny kis szalag- csokrok. Történelem- és irodalomtanításunk sokáig csupán egy leckére korlátozta a szabadságharc felidézését. Később divatba jött a nagy nemzeti hősöket, történelmi alakokat „deheroi- záló”, azaz emberi gyarlóságaikkal, hibáikkal együtt bemutató történetírás. Ám azt az igazságot egyértelműen mégsem hangsúlyozták, hogy a Vasvárit, a Jókai Mórt és a Petőfi Sándort sarkalló forradalom egy önálló magyar nemzet megteremtésére törekedett akkor, amikor a császári „szűk kabát” igen sok embernek nyújtott biztos megélhetést, terített asztalt. A tűz igazi csiholója volt a márciusi ifjúság. S a lángokból jutott nekünk is. Heves megyeieknek. A hadvezetés az egri nagypréposti palotában tartotta tanácsát, s onnan indult a kápolnai csatatérre. Városunk szülötte, Lenkey'János pedig a Dnyesztert átúsztatva jött a távoli Galíciából, az erdő koszorúz- ta Duna—Tisza-tájra. Március szelleme, az akkori hősök teremtő indulata az utódokba is átköltözött. 1919-ben, 1945-ben is tavasszal nyíltak a forradalom és a szabadság bokrétái. Soós Tamás A Köml&i Május 1. Termelőszövetkezetben e részleg 56 asszonynak ad folyamatos elfoglaltságot. Szabó Ágoston elnök különösen ezt, az állandó foglalkoztatást tartja lényegesnek. Ugyanakkor például tavaly mintegy egymillió forintos árbevételhez segítették hozzá az itt dolgozók a gazdaságot. A varrodában a Magyar Néphadseregnek, valamint a Magyar Állam- vasutáfcnak gyártanak katona-, illetve vasutassapkáikat. A konfekciós részlegből pedig kisingek, gyermekruhák és -pólyák kerülnek ki többek között, s ezek egy részét szovjet exportra küldik az Egri Háziipari Szövetkezettel együttműködve: Nagy gondot fordítanak arra, hogy megteremtsék az Nemzeti ünnepünk tiszte'- letére már pénteken délután megkezdődött megyénkben a megemlékező rendezvénysorozat. Egerben dolgozók és diákok gyülekeztek indulók akkordjai közepette a Petőfi téren. A megjelenteket Németh András, a városi diáktanács elnöke köszöntötte, majd Belányi Zsolt, a KISZ Eger Városi Bizottságának tagja, a Gép- és Műszeripari Szakközépiskola KISZ- bizottságának titkára mondott beszédet. Ezután a Pe- tőfi-szobor talapzatán a városi pártbizottság képviseletében Pócs János titkár, Szabó Sándor, a pártapparátus alapszervezetének titkára és ideális munkafeltételeket. Az elmúlt évben korszerűsítették a műhelyeket, új épületeket alakítottak ki, szociális helyiségeket építettek. A nehézségék ellenére sikeres évet zárt a Pétervásári Gárdonyi Tsz melléküzemága is. Molnár Pál elnökhelyettestől megtudtuk, hogy a zöldségfeldolgozás és -tartósítás terén a tervezett 8 millió forintos árbevételhez jutottak. Jóllehet, komoly gondot jelentett számukra, hogy uborkából a teitűzöttnél jóval kisebb mennyiséget tudtak felvásárolni, mivel kevés termett a háztájiban. Helyette zöldiparadicsomot és kis- dinnyét vettek át a termelőktől. Káposztából és almapaprikából viszont akadt elég. Bóta Ágnes végrehajtó bizottsági tag koszorúzott. A KISZ városi bizottságától Farkas József első titkár, Székely Józsefné városi úttörőelnök és Kővári Dezsőné testületi tag, a HNF egri szervétől dr. Kerekes Lajos elnök, Molnár István titkár és Pusztai Lászlóné elnökségi tag helyezték el a kegyelet virágait. A fegyveres erők és testületek nevében Sebestén László főhadnagy, Karanyicz László r. alhadnagy és Oro- vecz János, városi munkásőr- parancsnok-helyettes koszo- rúzott. Virágcsokrokat tettek a szobor talapzatára a megyeszékhely középiskoláinak diákjai, üzemeinek, intézményeinek dolgozói is. BeA fafeldolgozásban is voltak zökkenők. A váraszói kisüzemükben nem tudták elérni a 15 milliós termelési értéket. Csupán 13 milliós lett az árbevételük, mivel nem rendelkeztek kellő szárazanyaggal. Az idén a savanyítóüzemükben a tavalyihoz hasonló, a fakitermelésben, erdő- felújításban és fafeldolgozásban pedig 28 millió forintos termelési értéket céloztak meg. A Kiskörei Vörös Hajnal Tsz tavaly ipari tevékenysége révén közel 19 millió forintos árbevételhez jutott, nyereségük pedig több mint 3,6 millió forint volt. Magyar János elnök arról is beszámolt, hogy a legnagyobb termelési értéket, több mint 12 milliót a varroda produkálta. Egyébként a lakatosüzemben a Ferihegyi repülőtérre is készítettek fémrácsokat. A műanyag részlegből kikerülő csónakok a lakosság körében is kedvelték. Az idén 22,9 millió forint értékű termék előállítását tervezik, érdekesség, hogy amíg az építő-, a műanyag és a varrodarészlegükben az elmúlt évihez hasonló bevételre számítanak, addig a fémmegmunkálás terén négyszer nagyobb termelési értéket szeretnének előállítani. fejezésül a Dobó Gimnázium irodalmi színpada adott műsort. Ugyancsak megemlékeztek 1848. március 15. eseményeiről Petőfibányán, ahol a Petőfi téren honvédelmi bemutatóra, a művelődési házban pedig vetélkedőre került sor. Itt is tartottak koszorú- zási ünnepséget, amit fáklyás felvonulás követett. Hatvanban ugyancsak koszorúzást rendeztek és fáklyás felvonulást. Pénteken a megye más helyein is ünnepségeket tartottak. A márciusi hősök előtti tisztelgés fénypontja ma, délelőtt, a kápolnai csata emlékművénél lesz. \Fotó: Perl Márton) A nemzet ünnepén Koszorúzások, megemlékezések Maróthy Lászlónak, az MSZMP Politikai Bizottsága tag. jának a Minisztertanács elnökhelyettesének vezetésével pénteken küldöttség utazott Stockholmba, hogy a Magyar Nép köztársaság képviseletében részt vegyen Olof Palme temetésén. A delegáció tagjai: Bényi József, külügyminiszter-helyettes és Szigeti Károly hazánk stockholmi nagykövete. A küldöttség elutazásakor a Ferihegyi repülőtéren jelen volt Thomas Palme, Svédország budapesti nagykövetségé, nek ideiglenes ügyvivője. v Ülést tartott a SZOT elnöksége A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége pénteken ülést tartott. Gáspár Sándor, a SZOT elnöke, aki a Szakszervezeti Világszövetség képviseletében részt vett a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVII. kongresszusán, tájékoztatást adott a moszkvai tanácskozásról. A testület ezután megtárgyalta és jóváhagyta az iparági-ágazati szakszervezetek és a SZOT 1986. évi költségvetésére előterjesztett javaslatot, majd tájékoztatót hallgatott meg a magyar szakszervezetek XXV. kongresszusán elfogadott határozat végrehajtásának szervezéséről. Megnyitották a VI. Budapesti Tavaszi Fesztivált Pénteken a kőbányai vásárvárosban íJuhár Zoltán belkereskedelmi miniszter ünnepélyesen megnyitotta a VI. Budapesti Tavaszi Fesztivált, és egyben a fesztivál legjelentősebb rendezvényét, az Utazás ’86 kiállítást. Megnyitó beszédében hangsúlyozta: a Budapesti Tavaszi Fesztivál és az Utazás ’86 kiállítás belföldön és határainkon túl egyaránt el_ ismerést vívott ki magának; ezt a tavaszi programsorozatot mindenütt az idegen- forgalom és a kultúra egyik rangos eseménysorozatának tekintik. A mostani Utazás ’86 kiállítás egyben lehetőséget teremt az elmúlt qt év idegenforgalmi eredményeinek bemutatására. 1981—85. között dinamikusan emelkedtek az idegenforgalomból származó devizabevételek: a rubel bevételek 80 százalékkal, a nem rubel bevételek pedig több mint másfélszeresére nőttek, s 1985-re elérték a 383 millió rubelt, illetve a 286 millió dollárt. Az elmúlt évben több mint 15 millió külföldi látogatott Magyar- országra. Ugyanakkor a magyar állampolgárok 5,5 millió alkalommal jutottak el a földkerekség különböző országaiba. (Folytatás a 2. oldalon) Szakszervezetek a tervezésben Tanácskozott az SZMT A Szakszervezetek Heves Megyei Tanácsa ülést tartott péntek délelőtt Egerben- A megjelenteket — köztük Schmidt Rezsőt, az MSZMP Heves Megyei Bizottsága titkárát, illetve a meghívott ágazati, szakmai, valamint szakmaközi bizottsági titkárokat — Gubán Dezső elnök köszöntötte, majd a résztvevők mindenek előtt szűkebb hazánk hosszú távú terület- és településfejlesztési koncepciójáról, a VII. ötéves terv javaslatáról tárgyaltak. A téma előterjesztője, Maróti Sándor, a megyei tanács általános elnökhelyettese szóban is kiegészítette a közreadott írásos anyagot. Ennek során — egyebek mellett — elmondotta, hogy ez a „megbeszélés” tulajdonképpen a még 1984-ben kezdődött társadalmi vita folytatása. Az eddigi vélemények szerint eredményes volt az eredeti koncepció megvalósítása is, oz életkörülmények közeledtek egymáshoz falun és városon, de óhatatlanul feszültségek keletkeztek több kérdésben, így módosítás vált szükségessé. A korábbi és újabb politika között azonban nincs nagy különbség, az alapelvek lényegében változatlanok. Ami a középtávú időszakot jelenti: az elképzelések szerint 25—26 milliárd forinttal gazdálkodhatnak a tanácsok, ebből 5—6 jut fejlesz, tésekre, háromnegyed részben városainkban és falva- inkban közvetlenül vagy céltámogatások formájában. S ez utóbbiak miatt a korábbinál is nagyobb most a helyi felelősség a célok megvalósításában. Az SZMT elnökségének mindezekről kialakított véleményét, javaslatait Fáb- ryné Dobai Ilona titkár tolmácsolta. Mint ebből kitűnt: a szakszervezetek ösz- szességében megfelelőnek tartják a hosszú távú koncepciót, s megvalósítása kulcsának tekintik a társadalmi összefogást. Nemcsak az elmúlt 15 esztendőben kialakult lét- és szociális biztonság megőrzését, hanem ennek folyamatos erősítését is szükségesnek ítélik. Fontosnak vélik a többszörösen hátrányos települések segítését, s a fejlődést akár közvetve is nehezítő káros társadalmi jelenségek határozottabb visszaszorítását. A VII. ötéves tervvel ösz- szefüggésben általában egye- ző a szakszervezetek álláspontja is, de például a tanácsi bérlakások 8—9 százalékos aránya helyett 12 körülit tartanak indokoltabbnak. A kétségtelen lakáshiány mellett hosszú a várakozási idő, s a helyzet nagyobb erőfeszítések nélkül csak tovább romlik. A kihasználatlan munkásszállók garzonházakká történő átalakítása kétségkívül javulást hozhatna, de önmagában még kevés. Nagy a lemaradás a szociális otthoni helyek bővítésében is, a korábbi ciklusban a célkitűzéseknek csak kis részét sikerült megvalósítani. Ezért a mozgalomban feltétlenül szükségesnek látják, hogy a következő esztendőkben az „adósságot” is vegyék figyelembe a tanácsi vezetők, s így erőteljesebben bővüljön az említett intézmények befogadó képessége. Kiegészítést, módosítást indítványoznak a szakszervezetek a programban a foglalkoztatás kínálati-ke(Folytatás a 2. oldalon) Küldöttség utazott Svédországba
