Népújság, 1986. március (37. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-14 / 62. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam, 62. szám ÁRA: 1986. március 14., péntek 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Megyénk mintaboltjai A jobb ellátásért — a kínálat színesítéséért A Heve» Megyei Iparcikk Kiskereske­delmi Vállalat jobb helyet is találhatott volna a Párád i üveggyár mintabolt­jának, amely szezon- időben igen sok turistát s egyben vásárlót vonzhatna Emberi értékeink Sötéten látják a jelent és a jövőt barátom szülei. No, nem gazdasági okok, rettenetes nélkülözések mi­att, még csak nem is azért, mert már nagyon öregek- nők éreznék magukat. Szép és terjedelmes családi ház­ban laknak, az anyagiak­ra sem panaszkodhatnak, s bár a középkorúak kö­zé tartoznak életéveik szá­ma szerint, nyugodtan fia­talosnak vallhatják magu­kat. Mégis, beszélgetésünk közben csupa zokszó hagy­ta el a szájukat. Azt sérelmezik leginkább — s a legtöbb esetben bi­zony teljes joggal —, hogy igazán emberi értékeink mind jobban kiveszőben vannak napjainkban. Ma már, mondhatni, a legki­sebb véteknek számít, ha valaki közönségesen vagy éppenséggel kifejezetten trágár módon beszél. Azt kifogásolják ebben első­sorban, hogy szinte nincs is már hely, ahol ne ta­lálkoznának ilyképpen nyelveinkkel. Eltűnt csak­nem mindenhonnan az a közvetlenség, udvariasság, ami nem is oly régen — egy vagy másfél évtizede — jellemzett bennünket. Minket, magyarokat. Ök azzal magyarázzák a je­lenséget, hogy jelenünk pénzhajhászó, mind több­re törekvő, gyűjtögető, né­ha harácsoló világa öli ki az emberekből a mások iránti tiszteletet, megbe­csülést. Sajnos, említik keserűen, ezt látják az utó­dok, sót, ezt nevelik be­léjük! Arra a hölgyre haragud­tak az értékeink hiányait felsorolva és ostorozva legjobban, aki egy koráb­bi társalgásukkor hangoz­tatta meglepő, ám egyálta­lán nem szokatlan véle­ményét. Egy bírósági íté­lettel volt kapcsolatos a gondolatfűzés: igen sok embert különféle trükkök­kel átverő, gátlástalan szél­hámosról állította az asz- szcmyság, hogy nem meg­büntetni, hanem kitüntet­ni kellett volna az illetőt! Mégpedig azért, mert leg­alább leckét adott a túlon­túl hiszékenyeknek és a kapzsiságukban semmit sem ellenőrzőknek, min­dent ellenvélemény, utá­najárás nélkül elfogadók­nak. Még az az ellenvá­lasz sem hatotta meg, hogy csaló barátunk nyugdíja­sokat, vékony pénztárcá- júakat szemelt ki többsé­gében áldozatnak ... Hosszú ideig folyt közöt­tük a szó, hasonló példák sokaságával. Lassacskán barátom szüleinek is fel­tűnt, addig még csak az élet rosszabbik oldalát tet­ték mérlegre. Az a gon­dolat azonban elő sem ke­rült, hogy mi lehet mód­ja a változtatásnak, mi­ként lehetséges visszacsa­logatni mai életünkbe ne­mes emberi értékeinket. Beszélgető partnereim úgy gondolják, már csak azzal az egyszerű ténnyel is, hogy e káros folyamat okait rendre kutatják, s egyáltalán nem sajnálják az időt, hogy észrevételei­ket tudassák is másokkal. Kétségtelen, példájukat mindannyiunknak követ­ni kell! Szalay Zoltán Megyénkben a termelő­szövetkezeti szakboltokat nem számítva, 24 minta­bolt működik. Az elmúlt öt évben, örvendetesen mind több ilyen egység nyitotta meg kapuit a vásárlóközönség előtt. Bár a kiskereskedelmi forgalomból mindössze öt százalékkal részesülnek, szerepük nem lekicsiny- lendő. Színesítik a kíná­latot, s a legtöbb esetben a vevők olyan árufélesé­gekhez is hozzájuthatnak, melyeket egy nagy áru­házban, ABC-ben hiába keresnének. Mint ahogy azt a me­gyei tanács kereskedelmi osztályán megtudtuk, a cél továbbra is az, hogy első­sorban megyénk üzemei, vál­lalatai mutassák be termé­keiket. A termelési struktú­ra nem mindenhol teszi ezt lehetővé, de áthidaló meg­oldásként javasolják hogy­ha önállóan nem megy, ala­kítsanak ki egy sarkot, han­gulatos részleget egy-egy áruház területén. A terme­lő szempontjából az sem mindegy, hogy közvetlen in­formációkhoz juthat, nap mint nap „szondázhatja” a vásárlói igényeket, s en­nek megfelelően rugalma­san változtathat. A minta­boltoknak természetesen reklámjelentőségük is van, s ugyanakkor ha már egy vál­lalat a nevét adta, ügyel arra, hogy a minőség olyan legyen, hogy ne ejtsen foltot a márkán. A lakosság — mondhat­juk bátran — megszerette a szaküzleteket, hiszen az el­látás folyamatos, ritkán be­szélhetünk hiánycikkek­ről. Megyén kívüli vállala­tok is létesítettek üzleteket, hogy csak a Tisza Cipő­gyárat, a Lehel Hűtőgépgyá­rat vagy a Bubivot említ­sük. Kíváncsiak voltunk, a mintaboltok beváltották-e teljes egészében a hozzá­juk fűzött reményeket, ezért kiválasztottunk, és felkeres­tünk hármat. Az Egri Ruhaipari Szö­vetkezet boltja a megye- székhely Széchenyi utcájá­ban 1982 óta működik. Az Erisz-termékek, a férfiöl­tönyök, -nadrágok, -zakók. női blézerek, szoknyák, át­meneti kabátok mellett ki­egészítő ruhadarabokat is árulnak, olyanokat, amelye­ket nagykereskedelmi cé­gektől szereznek be. így aki ide betért, tetőtől talpig fel­öltözhet. Nem panaszkod­nak a forgalomra, ha pél­dául áruátvétel miatt né­hány órára kénytelenek be­zárni, máris sor áll az ajtó előtt. A minőség I. osztályú, hiszen ugyanazok a termé­kek kerülnek ide, amikei szovjet és kuvaiti exportra gyártanak. A fazonok a leg­újabb divatot követik, az árak elfogadhatók. Több korosztály vásárol náluk, s vannak olyanok, akik rend­szeresen betérnek ide. Az Erisz tehát nyert ezzel a vállalkozással, nem más, hanem ő árulhatja saját termékeit. A Gabonaforgalmi és Ma. lomipari Vállalat gyöngyö­si üzletében, mely ötéves múltra tekinthet vissza, a forgalom nem nagy s a fő hangsúly sem a gazdaságos­ságon van. A polcokon job­bára olcsó áruféleségeket találunk. A vevők általában azért keresik fel őket, hogy máshol ritkán kapható ga­bonaipari termékeket vegye­nek. Diétás készítményeket, étkezési búzacsírát és .kor­pát, vese- és cukorbetegek­nek, valamint fogyókúrá­zóknak kínálnak különféle termékeket. Diétás receptek­kel is szolgálnak, sőt ha va­lakinek szüksége van vala­milyen speciális készítmény­re — még ha csak két ki­logrammról van is szó —, beszerzik azt, s ha kell, postázzák. Az Agria Bútorgyár egri Kistályai úti szakboltja a saját, illetve a garanciális cseréből visszavett, majd ja­vított termékeken felül vá­lasztékbővítésként más vál­lalatoktól beszerzett fran­ciaágyakat, szekrénysoro­kat, étkezőgarnitúrákat, valamint lakberendezési cikkeket, Amfora-dísztárgya­kat és még parádsasvári kristályt is forgalmaz. Azok. nál a bútoroknál, amelye­ket időszakosan gyártanak, előjegyzést vesznek fel, ezt 30—90 napon belül teljesí­tik. AZ Adonisz Lux-nál és az Agria Lux Komfortnál megoldották a színelővá­lasztást is. A mintabolt be­tölti a bemutatóterem funk­ciót is, itt állítják ki az exporttermékeket, a proto­típusokat. A forgalmuk igen jó, évente meghaladja a 20 millió forintot. Az ország szinte valamennyi tájegysé­géről eljárnak ide, a bolt így fuvarszervezést is végez, és Egerben, valamint Bu­dapestre díjmentesen haza. szállítja a bútorokat. Minden bizonnyal hasonló tapasztalatokról számolná­nak be megyénk többi szak­üzletei is. A fejlesztés fő irányait úgy hisszük jó lenne az élelmiszer-kereske­delemre összpontosítani, mert az iparcikkek terén a mintabolthálózat kielégítő, fehér foltok csak a fent említett területen vannak... Felvételünkön az Egri Ruhaipari Szövetkezet mintaboltja (Fotó: Perl Márton) Kádár János Lengyelországba utazik Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára Wojciech Jaruzelskinek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, a Lengyel Népköztár­saság Államtanácsa elnökének meghívására március máso­dik felében baráti munkalátogatást tesz Lengyelországban Útnak indították a Szojuz T—15 szállítóűrhajót Csütörtökön, moszkvai idő szerint 15 óra 33 perckor a bajkonuri úrrepülötérröl út­nak indították a Szojuz T— 15 szállítóúrhajót, fedélze­tén két tapasztalt szovjet űrhajóssal — L eonyid Ki- zim parancsnokkal és Vla­gyimir Szolovjov fedélzeti mérnökkel. Az eseménynek a Szov­jetunióban és az Intervízió tagországaiban milliók le­hetek szemtanúi. A Szov. jet Televízió már csütörtö­kön reggel, bejelentett egye­nes közvetítésben számolt be Bajkonurból a Szojuz T—15 rajtjáról. Leonyid Kizim és Vlagyi­mir Szolovjov útja új feje­zet kezdeteként vonul majd be a szovjet űrhajózás tör­ténetébe. A két kozmonau­ta a február 20-án földkö- rüli pályára állított. Mir ne­vű új szovjet űrállomásra tart, amellyel hajójuk a ter­vek szerint március 15-én kapcsolódik össze. Ök lesznek az első lakói a szovjet űrállomások har­madik nemzedékéhez tarto­zó, elődeitől nagyon sokban különböző Mirnek, amelyet azért hoztak létre, hogy nagymértékben kiszélesít­sék az egy időben folytatott űrkutatási programok kö­rét. Az új, eddig csak auto­matikus üzemmódban ki­próbált űrállomás lényegé­ben alapegysége egy nagy­méretű, párhuzamosan több célra is használható űrkuta­tási rendszernek. Hat dok­koló és átszálló helye van i— kettő a hosszanti tengely két végén, négy pedig az orr-részen körben helyezke­dik el. Ezek lehetővé teszik, hogy az állomáshoz egyszerre több automatikus és ember vezette űrhajó, valamint űr­modul csatlakozzon. Ez utóbbiak önálló manővere­zésre, az űrállomástól való eltávolodásra és a hozzá való visszatérésre is alkal­mas, saját létfenntartó rend­szerrel is ellátott űreszkö­zök. Több változatban, egy- egy speciális feladatkörben végzett kutatásokra beren­dezve készülnek: lesznek kö­zöttük anyagkutatási, tech­nológiai, biológiai és űrcsil­lagászati laboratóriumok. Ezek kipróbálása is felada­ta lesz Kizimnek és Szolov- jovnak, akiknek repülési programjában minden bi­zonnyal szerepet kap majd a Mir még mindig földkörüh pályán keringő elődje, a Szaljüt—7 űrállomás is. Ü lést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­töki ülésén az Országos Bá­nyaműszaki Főfelügyelőség vezetője jelentést tett a Me­cseki Szénbányák Vasas Bá­nyaüzemében történt szeren­csétlenség okainak kivizsgá­lásáról. A kormány a jelen­tést tudomásul vette, és el­rendelte a felelősség megál­lapításához szükséges eljárás lefolytatását. A Minisztertanács áttekin­tette a KGST-tagországok tudományos-műszaki fejlő­dése 2000-ig szóló komplex programjában való részvétel­lel kapcsolatos hazai felada­tokat, és meghatározta azok végrehajtási rendjét. A prog­ram végrehajtásában való magyar részvétel a népgazda­sági tervekben meghatáro­zott célokkal összehangoltan, a kutató-fejlesztő, termelő és külkereskedelmi szervezetek közvetlen szerződéses kap­csolatainak keretében, a köl­csönös érdekeltség alapján valósul meg. A kormány megerősítette az Állami Tervbizottságnak a Váci Cementgyár korsze­rűsítésére vonatkozó határo­zatát. A Minisztertanács megtár­gyalta a Központi Népi El­lenőrzési Bizottságnak az egészségügyi ellátás helyze­tét vizsgáló jelentését. Az il­letékeseket kötelezte, hogy a VII. ötéves terv végrehajtá­sa során fordítsanak külön figyelmet a feltárt tapaszta­latok hasznosítására. Ugyan­csak a Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság jelentése alapján áttekintette a leltáro­zási munka szabályozását, bizonylati rendjét, és intéz­kedést hozott az anyagi és fegyelmi felelősség fokozott érvényesítésére. Sarlós István hazaérkezett Indiából Csütörtökön hazaérkezett Budapestre a magyar parla­menti küldöttség, amely a két ország törvényhozó tes­tületének meghívására láto­gatást tett Japánban, illetve Indiában. A delegációt Sar­lós István, az Országgyűlés elnöke vezette. Tagjai vol­tak: Karácsonyi János, Sza­bóné Kakas Irén és Vida Miklós képviselők. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Cservenka Fe- rencné, az Országgyűlés al- elnöke fogadta. Jelen volt Kazuo Wachi, Japán buda­pesti nagykövete, valamint Amal Krishna Basu, az In­diai Köztársaság magyaror­szági nagykövetségének ide­iglenes ügyvivője is. Különleges koktélok Egerből Termékbemutató a Novotelben Több mint egy évtizede hagyomány, már, hogy az idegenforgalmi- és vendég­látóipari szezon kezdetén Budapesten is bemutatják az Eger—Mátravidéki Borgaz­dasági Kombinát termékeit. A rendezvényre ezúttal is a Debreceni Baromfiipari Vállalattal közösen vállal­koztak szűkebb hazánk bo­rászai. Tegnap délelőtt a Novotel Szálló éttermében megtar­(Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents