Népújság, 1986. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-13 / 37. szám
4. 7 NÉPÚJSÁG, 1986. Február 13., csütörtök A DEMOGRÁFIÁI HULLÁM ELÉRTE A KÖZÉPISKOLÁKAT Legalább a jelenlegi szintet megőrizni A megyeszékhely tanácsának művelődési osztálya a VI. ötéves tervben 54 millió forintot fordított a középfokú intézmények épületeinek rekonstrukciójára. Ennek ellenére szárr.cs prob_ lémát kell még megoldani. Ezért folytatják a felújításokat: többek között korszerűsítik a József Attila Kollégium fűtésrendszerét, valamint az Alpári Gyula Közgazdasági Szaúoközépis- kola villamoshálózatát és átépítik a Mezőgazdasági Szakiskola tetőszerkezetét. Mind. ehhez igénybe veszik az érintettek anyagi segítségét is. öt év alatt csaknem másfél ezerrel nőtt a továbbtanulók száma. Ez súlyosbította a tanteremgondokat. A hiányon külső szervek helyiségeinek bérbevételével, irodák, raktárak átalakításával, illetve néhány helyen, az állandó két műszakos oktatás visszaállításával próbáltak enyhíteni. A fakultáció miatt is növekvő számú tanulócsoportok elhelyezése egyre több nehézséget okoz. A kollégiumi helyek szűkössége midit az érintett intézmények vezetői évente 100 —150 felvételi kérelmet kénytelenek elutasítani. Ezért az idén indult ötéves tervben szerepel egy 16 tantermes középiskola és 300 személyes diákotthon létesítése, továbbá a Gép- és Műszeripari Szakközépiákola és a 212-es Számú Ipari Szakmunkás- képző- és Szakközépiskola bővítése rtyolc-nyolc tanteremmel, valamint a Dobó István Gimnázium tornatermének megépítése. Enyhít a gondokon az is, hogy ez év szeptemberétől az Erdészeti Szakközépiskolát Egerből Mátrafüredre helyezik át. A középfokú intézmények berendezése, felszerelése és taneszközökkel való ellátottsága az előző tervidőszakban valamelyest javult. Ezek folyamatos pótlása és újak vásárlása viszont továbbra is indokolt, mivel a magas tanulólétszámok miatti nagyobb igénybevétel az elhasználódást gyorsítja. A jövőben ezek beszerzését — fontossági sorrendben — költségvetési keretből, városi, úgynevezett pénzmarad- vápyból, illetve a megyei tanácstól kapott pótelőirányzatból biztosítják. Fontos feladatnak tekintik a meglevő eszközök folyamatos karbantartását is. A kollégiumókban a nyári szünidőben szervezett üdültetés folyik. Az ebből származó bevétel egy részét is a berendezések pótlására és javítására fordítják. A diákok számának növekedése feszültségeket okoz a menzai ellátásban. E célra a jóváhagyott keret kevés, az igények jó részét csak teljes térítés ellenében tudják kielégíteni. A középiskolák többségének konyháit a megyében működő vendéglátó vállalatok üzemeltetik. Ezen felül a tanács illetékesei minden évben kérik a városi éttermek vezetőinek segítségét is. Az energia, a közmű, a posta, a szolgáltatások és más területeken jelentkező többletköltségek egy részét az intézmények a beszerzési keretűik rovására biztosítják. Ilyen pénzügyi feltételek mellett félő, hogy iskoláink a szinten tartásihoz Rákóczi menlevele Értékes helytörténeti dokumentumra bukkant az esztergomi Érseki Levéltár^ ban dr. Kamody László muzeológus- Kutatás közben rátalált II. Rákóczi Ferenc 1706. május 28-án Érsekújváron aláírt menlevelére. A fejedelem a Komárom vármegyében lévő Almás község lakóinak kérelmét méltányolva elrendelte, hogy a maga, az udvari kapitány és a generálisok engedélye nélkül a szabadságharc katonái nem térhetnek be a községbe ételt, italt és lovaiknak abrakot kérni. Rákóczi indoklása szerint p. szabadságharc nem lehet ok arra, hogy tovább nyo- morgassák, sanyargassák a hűsége alá tartozó helyeket, azok lakosait. Hadakozásuk célja a nagy és elviselheszükségesek beszerzését nem képesek fedezni. A bérekre fordítható összeg a feladatok jó színvonalon történő ellátásához elegendő, de a túlórákra csak részben jut pénz. Az intézményvezetők önálló gazdálkodási, bérkialafcítási jogkörrel rendelkeznek, tevékenységüket a jogszabályok betartásával végzik. Az egri középiskolákban a személyt feltételek jók. A szakos tanárokból nincs hiány. A tantestületek stabil törzsgárdával rendelkeznek. A megüresedő állásokra többnyire pályázatot hirdetnek. Gondot okoz viszont, egy-egy szakoktatói, illetve szakmérnöki állás betöltése a vállalati lehetőségeknél alacsonyabb bérszint miatt. Hasonlók a technikai személyzet elvándorlásának okai is. A legnagyobb gondok a kollégiumok pedagógusellátásában vannak. Mindezek alapján a városi tanács végrehajtó bizottsága megállapította: Egerben az intézmények működésének alapvető feltételei megvannak, de az iskolákban és a kollégiumokban egyaránt zsúfoltság tapasztalható. A demográfiai hullám tanteremhiányt okoz. A taneszköz-ellátottság közepes szintű. A pedagógusok szakmai, politikai képzettsége megfelelő. Tantermek és kollégiumok építésére van szükség. A feltételek megteremtésében jó együttműködés alakult ki, a város; és megyei művelődési szakigazgatási szervek között, ami a jövőben is segíthet a még meglevő gondok mielőbbi megoldásában. (móró) tetlen iga alól való felszabadításuk” — írta a menlevélben. A ma már Almásnesz- mély nevet viselő község Komárom megye nagy történelmi múlttal rendelkező helységei közé tartozik. Lakossága példamutató szorgalommal ápolja a múlt történelmi hagyományait. Csokonai Vitéz Mihály és ifjúkori szerelme, Vajda Júlian- na — Lilla — használati tárgyaiból, eszközeiből emlékszobát rendeztek be a művelődési otthonban. Koloh Elek: A csúfulás fokozatai ii/i. Klárika üde jelenség. Vi_ dám természetű, kedves, okos. fiatal. Született optimista; vagyis ez a dicséretes tulajdonsága nem kimondottan népművelői mivoltából ered. Úgy tud örülni a legkisebb sikernek is, mint három másik népművelő együtt. Egyébként éppen három éve kapott diplomát az egyetemen, s mert a számoknak ugyebár törvényük van: már háromezer forint a fizetése... Mellesleg szőke és kék szemű, az arca kimondottan bájos, alakja sudár, keblei telitek... — Ez utóbbiakat Hivatalnok is észreveszi, amikor betér a jónevű kisvárosi művelődési házba. Merev tartása meglazul, vékony ajka lefittyed, hideg szemében megvillan nérr.j fény s olyasmire vetemedik, amire évek óta soha: meglazítja a nyakkendőjét. Közben ezt gondolja: Ejha! Ez a nő nemcsak szakember, nek, látványnak js nagyszerű! — Munkájuk jó híre hozzánk is eljutott — mondja, és csodák csodája: egy halványka kedves mosoly biceg át gondosan ápolt arcán. — Állítólag remekül felfuttatta eat a házat, három év alatt... — Ideje volt, hogy gatyába rázza valaki — mosolyogja Klárika. — Különösen az értelmiségi klubjukat dicsérték a megyénél — folytatja Hivatalnok. — Jó dolog tudni, hogy nemcsak esetleges módon, féldecik társaságában, hanem — a művelődési házak jóvoltából — szervezett formában is összegyűlhetnek a fiatalok, hogy saját gondjaikról • beszélgessenek, hogy kicseréljék nézeteiket, s hogy közös programokat szervezve kulturálódjanak, művelődjenek, tartalmasán töltve szabad idejüket. — Valóban sok helyen működik értelmiségi klub, alkotókör, ám ez az igazság, hogy ezek a közösségek a fiatal diplomásoknak csak egy kicsinyke százalékát tömörítik. Ami pedig elanya- giasodó világunkat, illetve a fiatal értelmiség pénztárcáját illeti, félő, hogy a klubokról alkotókörökről készített statisztikák is olyan gyorsan romlanak majd, mint nagyanyám rosszul dunsztolt befőttjei. És hiába az igényes programok, a gondos szervezés, az utóbbi két évben nálunk is csökken a klub létszáma, az érdeklődés. A közismert gondok, bajok miatt — élükön a lakáshelyzettel —, a szabad idejüket egyre inkább mellékes jövedelmek szerzésére, presztízsteremtésre fordítják a fiatal diplomások, maszek munkákat vállalnak, ha nem js a végzettségüknek megfelelő területeken. Így pediig kulturálódásra, művelődésre egyre kevesebb idejük marad. — Lehet, hogy van ebben némi igazság —. szól közbe Hivatalnok, miközben testtartása ismét megmerevedik, keskeny ajkai megfeszülnek, és idegesen megigazítja a nyakkendőjét. — Sok szó esik mostanában a fiatal értelmiség helyzetéről a legkülönbözőbb fórumokon, de szerintem azért nem olyan vészes a helyzet, csak felfújják... — Igen. annyit beszélünk róla, hogy már „természetes” társadalmi jelenségnek tűnik, mint minden olyan ellentmondás, amit agyondumálunk, de felszámolni képtelenek vagyunk. Na tessék! És ráadásul mosolyog! — morgolódik magában Hivatalnok. Hirtelen nem js tudja, mit válaszoljon. Szemidegei furcsa rángatózásba kezdenek, s megállapítja Klárikáról, hogy nem is olyan bájos ... (Folytatjuk) Fiatal képzőművészek kiállítása Török Richard: Bartók Béla (Hauer Lajos reprodukciói - KS) Műcsarnok termeiben Derkovits-ösztöndí jósaink mutatkoznak be sikeres kiállításon. A kitüntetésnek számító művészeti ösztöndíjat minden éviben az arra legérdemesehb tíz fiatal főiskolát végzett növendék nyeri el, hogy három évig anyagi gondoktól mentesen fejlődhessenek, és megköny- nyíthessék pályakezdésüket. Kiállításuk állapotjelentés a legújabb nemzedék törekvéseiről, célkitűzéseiről, igazodásáról. Elárulja, kit tartanak mesterüknek, és milyen' hagyományoknak fordítanak hátat. Az összbenyomás vegyes, a maga természeténél fogva éklektikus. A legtehetségesebbek, a legérettebbek a szobrászok. Köztük nem egy már kiállításon is bemutatkozott, éppen a Műcsarnokiban, mint Török Richárd. Általában mindegyikük csak az előtte lévő nemzedék munkájára figyel, vagy közelebbi, esetleg távolabbi országok kortárs tendenciáira, az új német és olasz transzavant- gárd festészetre, a szobrászok a feléledő kubizmusra. A konstruktivizmus vesztett hadállásaiból, viszont hódít éppen az izmos tehetségek körében az expresszionizmus, iróniával vagy a pop-art- tal karöltve. Számukra a festészet nem tárgyiasult képzeteket jelent, hanem dialógust a régi értékekkel. Ha a nagy elődöktől átvesznek valamit, módszert vagy kompozicionális megoldásokat, azt vagy megkérdőjelezik vagy iróniával teszik, mint König Frigyes Hommage a Seurat című művében. Seurat kép- építésmódjával szemben teljesen más eredményre jut, (Digitalizált plasztika.) A szürrealizmusnak még erős tartalékai vannak, ha meg is kérdőjelezik eredményeit. (Lábass Endre: Talán emberek, Jován György: Ad- venticitus, Apollon és Mar- syas.) Felbukkan a húszas évek német festészetének hatása is, több árnyalatban, kita- pinthatóan. Nagy hatást gyakorol munkájukra néhány, soraikban máris jelentős eredményt felmutató fiatal művész, elsősorban Mazzag István, aki 1984-,ben végzett a Képző- művészeti Főiskolán. Az akadémiai hagyományon túllépve saját képi nyelvet dolgozott ki magának. Tevékenységében a figurális ábrázolás a meghatározó, dekoratív, testetlen árnyalakokkal. Expresszionista képein a felfokozott erejű színfoltok uralkodnak, amelyeket aranysprayvel kombinál. Tájiképein a természettől idegen színeket használ könnyen érthető szimbólumokkal, például Hóban és búzában című képén a színeket egy függőlegesen elhelyezett kard választja el egymástól. A fiatal nemzedék festői a színek érzékivizuális sajátosságaival kísérleteznek leginkább, kevés tárgyias képzettel. Kiemelkedően tehetséges Szirtes János, aki perfonmance- al is foglalkozott. Most Klee Zsakó István: Madárfejű nő képeiből kiindulva óriási fehér vásznait fekete, dekoratív mintákkal szórja tele, melyek valahol a magyar népi motívumokkal állanak rokonságban. A figurák harmonikusan olvadnak bele ebbe az átírt motívúmvilág- ba (Család). A szobrászok törés nélkül csatlakoznak a mai derékhad stílusához, Török Richárd például Melocco Miklós felfogásához. Műveiben több az irónia (még Petőfi síremlékében is). Érzékenyen mintáz, megoldásai elgondolkodtatóak. (Oszlop) Más utakon, a felélesztett kubizmus vonzásában alkot Orr Lajos. Erőteljes kisplasztikái monumentálisak, (Kőamelő), helyenként ironikusak. (Vitéz balett.) A kisplasztika erőssége Szabó Tamásnak is, helyenként pop artos reminiszcenciákkal. A geometria új alkalmazásával jeleskedik Kalmár János, kubisztikus metszéséket használ kisplasztikáin (Ajtóban) és szépen komponált érmein (Fiú karosszékben). Az erdélyi népművészeti faragást újítja fel Tornay András Endre monumentális jellé változtatott, megvasalt faplasztiikáin (Madár). A grafikusok is az előttük járó nemzedék útjain haladnak. Rényi Krisztina me- seillusztráoióin a közel- kelet romantikájában mélyül el, a hazai hagyományból K. Lukáts Kató felfogásához közeledve. Szabad grafikai lapjain viszont önálló szimbólumvilág kialakításán fáradozik. (Halak jegyében.) A videoikultúra is híveket toboroz magának, bár a szűkös hazai lehetőségek a kísérletezésnek határt szabnak. B. I. Révész László: Pesti leányka Eger mellett Gábor Áron: Macska
