Népújság, 1986. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-01 / 27. szám

10. NÉPÚJSÁG, 1986. február 1., szombat CD — díszeleg egyre több formaterve­zett álomkészülék homlokán a mági­kus rövidítés. A két betű a Compact Disc-et, azaz a kompaktlemezt jelöli, az új hangtechnikai médiumot, ame­lyet a Philips és a Sony fejlesztett ki és dobott piacra három évvel ezelőtt. „A legnagyobb találmány Edison fo­nográfja óta”! — olvashatjuk a hir­detésekben. Világméretű áttörése épp napjainkban zajlik. Már Hegyeshalom nál is jó néhányat vámkezeltek belőle, s a videomagnók és a számítógépek mellé rövidesen felzárkózik a divat­cikkek listájára. Nem árt tehát, hu közelebbről is megismerkedünk vele. . . nyekre — előjegyzés alap­ján Magyarországon is árul­ja digitális lemezeit. A ta­valy eladott több mint 4200 példány jelzi: szaporodik a magyar CD-tulajdonosok száma. Pedig az ezüstko­rongok 700 forintos ára csöppet sem nevezhető ol­csónak. . . A hazai vásárlók is azo­kat a műveket keresik na­gyobb számban, amelyek a francia, német, holland és amerikai gyűjtők között si­kert arattak: A kékszakák lú herceg várát Bartóktól, Mendelssohn szimfóniáit, Haydn Harmoniemesséjét és Liszt prelűdjeit. És a jövő? Nem kell nagy bátorság annak megjóslásához, hogy a CD ugyanúgy kiszorítja a mikrobarázdás analóg hanglemezt, mint ahogy az leváltotta 7 8-as fordulatú ősét annak idején. Műszaki adatai, praktikussága mind­mind mel'lette szólnak, s a nagyközönség értékeli is ezöket az előnyöket. A gyár­tók igyekeznek kielégíteni az igényeket — létérdekük ez! —, a fejlesztések, az új, beruházások azonban ha­talmas összegeket kíván­nak, hiszen a rendkívüli precizitást követelő gyár­tási eljárások ma még nyugaton is a „hi-tech” ka­tegóriájába tartoznak. A felfutás ennek ellenére lát­ványos. Ez évben szerény becslé­sek szerint is 2,3 millió ké­szüléket dobnak piacra, és a szákértők szerint nincs messze az idő, amikor min­den harmadik eladott ké­szülék valamilyen CD-ját- szó lesz. Nagy az üzlet csá­bítása, s aki mer, az sokat nyerhet, különösen ha bír­ja tőkével. A Philips példá­ul, amely annak idején há- rommilliárd márkát ölt a CD-rendszer kifejlesztésé­ibe, szerződést kötött egy másik multinacionáLis óri­ással, a Du Pont Opticallal készülék- és lemezgyárak létesítésére Európában, Amerikában és Ázsiában. A legújabb hír szerint a csehszlovák Tesla is CD- gyárat épít, így a KGST- ben is megkezdődik az új tedhmiiika terjedése. Mind nyilvánvalóbb te­hát, hogy a kompaktlemezé a jövő. Talán nem is soká­ra a mai lemezjátszók he­lyén (vagy mellett) ott lesz­nek polcainkon, vagy hifi­tornyainkban a CD-játszók. S ha pihenésre, kikapcsoló­dásra vágyunk, egyetlen mozdulattal becsúsztatjuk a készülékbe a tenyérnyi, fémesen csillogó lemezt és máris megszólal a ZENE. Sercegés, pattogás, torzí­tás és nyávogás nélkül: ahogy lilik. S ahogy Edison óta mindig is szerettük vol­na hallani... Koncz János «Stet íí ■R Azok a bizonyos piték. Mikrosz­kópos felvétel a CD-lemez felüle­téről, alul a méretosztás egy mik­ront jelöl Egy-egy új találmány csak akkor szorítja ki előd­jét, ha nyilvánvaló műsza­ki és praktikus előnyökkel rendelkezik. A komputer- és űrtechnika szülöttének, a kompaktlemeznek ezeket a digitális technika biztosít­ja, amely a kutatólabora­tóriumokból mind több új­donság révén vonul be az otthonokba. Bitek és piték A jelenleg használatos hanglemezek analóg formá­ban rögzítik a zenét, azaz barázdáik kitérései mind­végig arányosak azzal a feszültségingadozással, ame­lyet felvételkor a hanghul- lámdk változása a mikro­fonban keltett. A lemezt le­játszva a hangszedőtű moz­gása ismét feszültséget in­dukál, amelyet erősítés után hanghullámokká ala­kítunk vissza, s máris hall­gathatjuk a zenét. Elvileg a módszerrel nincs baj, a gyakorlatban azonban szá­mos hibaforrás: vágási és préselési rendellenességek, tű- és lemezkopás, stb. ront­ja a hatásfokát s ezzel a hangminőséget. A CD-technika gyökere­sen más elveken nyugszik. Mint az első ábrán látható, a mikrofon által szolgálta­tott jélből mintákat vesz­nek, majd ezek számérté­keinek 2-es számrendszer­beli megfelelőit impulzus­sorozattá alakítják és „pit”- ek, bemélyedések formájá­ban rögzítik a kompaktle­mezen. Lejátszáskor a folyamat fordított irányban megis­métlődik: a pitket impul­zussorozattá, ezt bináris, majd tizedes alapú számok­ká, ezeket analóg jelekké alakítják vissza, majd az erősítőre és a hangszóróra juttatják. A zenei informá­ciót tartalmazó számsoro­zatból így lesz újre zene. A látszólag egyszerű fo­lyamat a valóságban hallat­lanul bonyolult. A digitális átalakítás során egyetlen másodpercnyi zenét 1 440 200 elemi információra, azaz bitre bontanak, s ehhez adódnak még különböző A hangszedő. Rendkívül vékony (1,6 mikron átmé­rőjű) lézersugár tapogatja le a CD-lemezt A digitális hangvétel és lejátszás elvi menete Mint egy ürlaboratóriumban ... Alumíniumot gőzölögtetnek a CD-korongokra, hogy jól verjék vissza a lézersugár fényét rendeltetésű kísérőjelek. így a CD~n egy másodperc­nyi játékidő rögzítésekor, illetve visszajátszásakor 4,321.800 jelet kell feldolgoz­ni. Egyórás műsor esetén több mint 15 milliárd 560 millió jel rögzítése szüksé­ges. Nos, mindez elfér egy 12 centiméter átmérőjű mű- anyagkorong egyetlen ol­dalán. A piték ugyanis alig néhány mikron méretűek, de az „információspirál" teljes hossza így is négy és fél kilométer... Ilyen körülmények kö­zött a leolvasáshoz a hagyo­mányos mechanikus hangsze­dőik alkalmatlanok. Az óramutatóval ellentétesen forgó lemezen a pitékét egy belülről kifelé haladó rend­kívül vékony lézersugár ta­pogatja le. Visszaverődő fényének ingadozásait egy speciális érzékelő alakítja át elektromos jelekké, ame­lyeket egy tekintélyes me­móriakapacitású mikroszá­mítógép fogad. A lemezen ugyanis nem sorrendben, hanem — a hatékony hiba­javítás érdekében — bizo­nyos rendszer alapján szét­szórva rögzítik a jeleket, így azokat lejátszáskor egy ideig tárolni kell, míg az „egy csokorba valók” ösz- szegyűlnek. Ha kitárjuk az ablakot... S ezzel máris a CD egyik nagy előnyéhez értünk. A tárolt információt ugyanis egy kvarcóra által szolgál­tatott időkód ütemében ad­ja ki a komputer, így meg­szűnik a hagyományos gé­peken oly sok bosszúságot okozó „nyávogás”. A digitális jelrögzítés­nek köszönhetően a kom­paktlemez teljesen zajta­lan. Zenehallgatáskor tehát elmaradnak a megszokott sercegések és pattogások. A lézersugár nem koptatja a barázdákat, így a hangfel­vétel minősége helyes táro­lás esetén nem változik. A rendszer teljesen érzéketlen a kisebb szennyeződésekre és csak egészen durva le­mezsérülés esetén „esik gondolkodóba”. Az átviteli adatok meg­dobogtatják minden „igaz- hívő” hifista szívét. A frek­venciamenet 5—20 000 Hertz között teljesen egyenletes, a jel-zaj viszony meghaladja a 90 decibelt, s ugyanennyi a rendszer dinamikarögzí­tő képessége is. A sztereo- csatornák között nincs át­hallás, a harmonikus torzí­tás szinte nem is mérhető. Ezek persze a CD elvi le­hetőségei, s a nyugati szak­lapokban dúló analóg-digi­tális viták alapján úgy tű­nik, a jelenlegi felvételek közül még csak kevés felel meg a vájtfülűek ízlésének. A hibák okait kutatva azon­ban többségük egyetért An­gus McKenzie, a neves vak szákíró kijelentésével, misze­rint „Minél jobban kitár­juk az ablakot, annál több légy repül be rajta”. Vagy­is: a minden eddiginél tö­kéletesebb technika kö­nyörtelenül kimutatja a hangfelvétel hibáit. A ze­nészeknek és a hangmérnö­köknek most igazítaniuk kell tudásukat a magasabb követelményekhez. E fo­lyamat megindulását a ked­vezően fogadott új koron­gok szaporodása bizonyít­ja. Azt is elismeri szinte minden szaktekintély, hogy az átlagos hifi-toronyzené- hez szokott hallgató már most a hetedik mennyor­szágban érezheti magát a CDit hallgatva, s ha hozzá­tesszük, hogy a készülékek ^kezelése pofonegyszerű, ért­hetővé válik az ezüstös ko­rongok növekvő népszerű­sége. Bővülő kínálat, csökkenő árak „A CD iránti kereslet fö­lülmúlja minden elképze­lésünket” — nyilatkozta már induláskor a Sony, a hely­zet azóta sem változott. A szakemberek a digitális le­mezekben látják a pangó hifi-üzlet élénkítőszerét, s nem alaptalanul. A „hős­korban” mindössze néhány lejátszót lehetett kapni, má­ra minden neves cég kiruk­kolt a maga masinájával, a nagyobbak több típussal is. Jelenleg mintegy nyolc­van fajtából lehet válogatni, s az alapgépek mellett piac­ra kerültek a sok szolgálta­tással rendelkező három letapogatósugaras, távirá- nyításos szupermodellek is. Beépült a CD játszó a hi- fi-tornyokha, s kapható hor­dozható, fejhallgatás kivitel­ben is. A Pioneer pedig ki­rukkolt egy olyan „öszvér­rel”, amely képlemezek le­játszására is alkalmas. A műszaki fejlesztés rendkí­vüli lendülettel folyik, akár­csak a lemeztermelés fel­futtatása. A CDikorongok legna­gyobb gyártója jelenleg az európai Polygram egyesü­lés, amely 1985-ben már 27 millió lemezt készített s jö­vőre el akarja érni a 60 milliós szintet. Rajta kívül Japánban, Franciaország­ban, Angliában és az USA- ban készítenek digitális le­mezeket, de máris újabb cégek szorítóba lépése vár­ható. Jól jellemzik a CD előre­törését az NSZK piacának adatai. A lejátszókból 1985- ben 300 ezer talált gazdára, ami 1983-hoz képest há­romszoros növekedést je­lent. Az alapgépek ára je­lenleg 700 márka körül mo­zog, s fokozatosan esik. Ugyanakkor megjelentek a háromezer márkáért kap­ható luxusmodellek is. Míg 1983-,ban 1,3 millió, addig tavaly 6 millió lemezt adtak el. A legnagyobb si­kert a poplemezek közül a Dire Straits együttes korong­jai aratták. Legutóbbi, Brothers in Arms című fel­vételük 200 ezer példányban kelt el. A filmzenék között a Flashdance vezet (125 ezer), míg a klasszikusok felvételei közül Beethoven. Herbert von Karajom által vezényelt IX. Szimfóniája vitte el a pálmát 110 ezer darabbal. Az ínyencek meg­vásárolhatják olyan régi csemegék digitális úton fel­javított változatait is, mint Caruso operaáriái. Igaz, ezék 60—80 márkába kerül­nek, szemben a szériada­rabok 30—40 márkás árá­val. .. Made in Hungaroton A hibajavító rendszer ekkora sérülést még minden probléma nélkül korrigál — de azért inkább ne próbáljuk ki... Az 1986-os Philips-széria alapgépe: a CD 304 típusjelű távirányítós modell (Kőhidi Imre reprodukciói) A Magyar Hanglemez- gyártó Vállalat gyorsan rea­gált az új piaci követelmé­nyékre, s a szocialista le­mezcégek közül elsőként vállalkozott arra, hogy leg­keresettebb felvételeit CD-n is megjelentesse. Az első 16 művet a Polygram ültette át ezüstkorongra 1984-ben. s a jelenleg 60 címet tartal­mazó választékot már a Japánban gyártott lemezek is növelik. 1985-ben a nyu­gati piacokon igen tekinté­lyes mennyiséget, 150 ezer darabot adott el a Hunga­roton. A vállalat — tekintettel az itthon is ébredező igé­HANGFRE KVENCIAS (ANALÓG) BEMENET MINTAVÉTELEZÉS A N ALÓG/DIGITÁ LIS ÁTALAKÍTÁS COMPACT DISC VISSZAÁLLÍTOTT OIGITÁLIS JEL DIGITALIS/analog átalakítás ALUL AT ERESZTŐ SZŰRŐ HANGFREKVENCIÁS (ANALÓG) KIMENET A digitális technika, amely a számítógépek fej lesztésével indult diadalútjára, ma már az éle! számos területén érezteti hatását, s mind több ta­lálmány révén vonul be otthonainkba. A híradás­technikai ipar legújabb büszkesége, a digitális lemezjátszó is ennek köszönheti létét. A világ­szerte nagy érdeklődéssel fogadott új találmány legfontosabb műszaki jellemzőit és értékesítésé­nek jelenlegi adatait foglaljuk össze alábbi cik künkben. Kompaktlemez: „Tökéletesség mindörökre” Zene, kettes számrendszerben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents