Népújság, 1986. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-11 / 35. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. február 11., kedd

5»

Ahogy öregszik, egyre fiatalabb

Az emberiséget tulajdon, képpen a kényelemszeretet vitte rá jó néhány találmány megalkotására. É tétel legjobb példázata az autó: minél rövidebb idő alatt, minél kisebb fáradsággal és költséggel minél messzebbre elérni — máig is ezek fejlesztésének legfőbb mozgatórugói. Emellett persze az sem árt, ha elegáns, sportos, ha megnyerő formája van.

Ez utóbbiak alighanem mellékes ténynek számíthattak még a német Karl Benz szemében, akinek először sikerült robbanómotorral működő önjáró kocsit, azaz autót készítenie. Amikor a benzinszagéi füstöt eregető, háromkerekű alkotmány először gördült végig az utcán, vajon hány embernek fordult meg a fejében, hogy egy olyan műszaki alkotás első példányát látja, amely gyökeresen átformálja majd a világ arculatát, s melynek negatív hatásai vetekedni fognak előnyeivel? S maga Benz gondolt-e erre?

Az mindenesetre tény, hogy a szabadalmi hivatalhoz fordult, ahol találmányát 1886. január 29-én DRP 31435 szám alatt bejegyezték, majd társulva Heinrich Kleyer bicikligyárossal aki a „karosszériát” készítette, hozzáfogott a sorozatgyártáshoz is. A kocsit gyér érdeklődés fogadta az 1883-as müncheni ipar,kiállításon, s ez már-már arra késztette Benzt, hogy felhagyjon próbálkozásaival. Ám, ha a férfiak csüggednek, cselekvéshez látnak az asszonyok: Bertha Benz és két kamasz fia egy 1888-as augusztusi hajnalon kilopták ma.nn_ heimi garázsukból az autót, és elindultak a 90 kilométerre lakó nagymamához. A benzin többször elfogyott, és néhányszor géphiba miatt is meg kellett állni az egy- hengeres, 0,88 lóerős, 15 ki. lométer/óra sebességre képes járművel, ám végül fülig olajosán, de elérték céljukat. Az első távolsági utazás jó reklámnak bizonyult, s megindultak a vásárlók isAz autó megszületését rengeteg próbálkozás előzte meg, így nem csoda, ha több ország is magáénak követelte megalkotásának dicsősé. gét. A XVIII. században már kísérleteztek gőzkocsikkal, ám a kis hatásfokú, nagy súlyú berendezések alkalmatlannak bizonyultak a közúti forgalomra. Az autó létrejöttét a belsőégésű mo_ tor megalkotásának köszönheti. ez pedig — szintén jó néhány előd próbálkozásai után — 1871-ben a német August Ottónak sikerült, aki négyütemű, benzinüzemű gépét 1877-ben szabadalmaztatta, és nem éppen stílszerűen Silent, azaz Csendes névre keresztelte el.

Ezt építette be — Benz kísérleteiről mit sem tudva — négykerekű, hintóforma kocsijába az ugyancsak német Gottlieb Daimler, aki egy időiben Otto főmérnökeként dolgozott majd önállósította magát. Benztől három hónappal maradt le,

Százéves az autó

vj I | j I I I I Ilii |T*V.

„A tetszetős jármű üzembe helyezése úgy történik, hogy beszabályozzuk a gázadagolást — petróleum, .benzin, nafta és más folyékony üzemanyag egyaránt használható —, majd a kézi kurbli segítségével forgásba hozzuk a motort. Amikor az már magától forog, foglaljunk helyet a nagyon kényelmes kétszemélyes ülésben, és a bal oldali emeltyűvel azonnal mozgásba hozhatjuk a kocsit. Ezen kar előre, illetve hátra irányú mozgatása által a gyorsulás, a lassulás szabályozható és elérhető a maximális sebesség: a lovas kocsi sebességének megfelelő haladás is.” (Részlet Benz első autójának katalógusából.)

Benz Diesel

(1844-1929) (1858-1913)

Es egy mai Daimler- Benz csúcsmodell: a Mercedes 190 E 2 3— 16, illetve hengerenként négyszelepes. 136 kilo- wattos motorja

gon eddig egyébként egy. milliárd autó készült, s ebből 360 millió jelenleg is az országutakat rója.

Az USA-ban és Nyugat- Európában a rendkívül szigorú környezetvédelmi tör. vények nyomán megjelentek az ólommentes benzinnel működő katalizátoros autók. Az üzemanyag drágulásának hatására a fogyasztást gyakorlatilag a felére, harmadára szorították le. Az elektronika mindjobban be. épül a gépkocsikba is. Fedélzeti számítógép ellenőrzi a motor, a fékek, a kormánymű működését és állapotát, átalakul a gyújtásrendszere, megjelennek a „gondolkodó” műszerfalak, az infravörös fénnyel működő ajtózárak. Egyre precízebb gyártósorok épülnek, nagyrészt robotizált munkafázisokkal, s a kutatók mind jobb alapanyagokat és műszaki részmegoldásokat kísérleteznek ki- Tovább folynak a kísérletek a biztonság fokozására is, ami azonban nemcsak az autó műszaki páraméterein, de a közlekedés szervezésén is múlik.

Nagy a jelen mérnökeinek felelőssége: rajtuk bukik vagy áll, milyen lesz a jövő autója: előnyeit élvez- hetjük-e inkább, vagy átokká válik rajtunk igazolva a mondást, hogy „törököt fogtam, nem ereszt”.

Hogy végül merre billen a mérleg nyelve? Az a legbiztosabb, ha várunk a válaszadással újabb száz évet...

Koncz János

Otto Daimler

(1832-1891) (1834-1900)

Két kor, két népautó. Jobbról a Galamb József által tervezett T-Ford, balról a bogárhátú Volkswagen, Porsche alkotása

Benz 1886-os „Patent—Motorwagen"-je, az első használható autó, és egyhengeres, 985 köbcentis motorja

így 1886. április 23-án gördült ki műhelyéből a világ második használható autója.

Benz halála után a két cég egyesült, s azóta is a világ élvonalában található Daimler—Benz néven, mint a Mercedes gépkocsik gyártó, ja, ezekhez egyébként egy továbhi motorfajtát is felhasználnak: Diesel 1892-ben szabadalmaztatott, gázolajjal működő erőforrását.

A kezdeti hűvös fogadtatás után gyorsan nő az érdeklődés, és valóságos au- tómánia tör kj az iparilag fejlett országokban. Sorompóba lépnek a franciák, akik 1894-iben megrendezik az első autóversenyt, majd négy évvel később az első autókiállítást és olyan márkákat dobnak piacra, mint a Renault.

Európai bölcsője ellenére tömegméretekben először az USA-ban terjed el a gépkocsi. Mindez Henry Fordnak köszönhető, aki elhatározza, hogy egy mindenki számára elérhető népautót gyárt. „Olyan legyen, hogy egy munkásember is meg tudja vásárolni, egy gyermek is tudja vezetni, és négy utasával az úttalan prérin is üzembiztoson robogjon!” — adja ki az utasítást alkalmazottjának, a magyar származású Galamb Józsefnek, aki e kívánalmaiknak eleget téve 1908-ban megtervezi a később legendássá váló T. Fordot. Ford kidolgozza a futószalagrendszert, s ez. zel megteremti a tömegtermelés feltételeit. 1914-ben már 40 másodpercenként készül el egy-egy ,,Bádog Bös. ke”, 1927-ben pedig már minden ötödik amerikainak van autója.

A gyártás gyorsan külön, böző ágakra szakad, s a személyautók mellett megjelennek az utakon a tehergépkocsik, a buszok, a különböző rendeltetésű munka. és erőgépek. És persze

Aldás-e az autó?... vagy inkább átok? A kérdést nehéz egyértelműen megválaszolni.

(Reprodukciók: Kőhidi Imre és Koncz János)

a katonai járművek is hiszen a tábornokok gyorsan felmérik azokat az előnyöket, melyeket az új eszköz mozgékonysága, teherbírása jelent. A gépkocsik ott harcolnak mindkét világháborúban, mint terepjárók, csapatszállítók. s mint tankok. Minőségük gyakran a csaták sorsát dönti el, s így a harcok jelentős tényezőivé válnak. Találmányuknak ezzel az elkerülhetetlen sorsával vajon számoltak-e Otto, Benz és a többiek?

A két világháború és a közöttük húzódó világgazdasági válság nem kedvezett a polgári autózásnak, így a termelésben csak 1945 után tapasztalunk fellendülést. Ekkor válik Európában is igazi tömegtermékké az autó státusszimbólumból ekkor lesz mindennapi használati eszköz. A „bogár-hátú” Volkswagenből —, amelyet még Hitler utasítására a neves konstruktőr, Ferdinand Porsche tervezett 1936-ban — például több

mint 20 millió darabot gyártanak, de nagy sorozatban készülnek a Fiat, Citroen, a

Renault egyes modelljei is.

Az autó mind komfortosabbá és áramvonalasabbá válik, lerövidíti a távolságokat, divatba hozza a hosz- szú nyári utazásokat. Üzleti tárgyalások, szerelmi légyottok, születések és gyilkosságok színihelye lesz; teljes jogú tagjává válik életünknek. Mind szembetűnőbbé válnak azonban hátrányai is, elsősorban környezetkárosító hatása. Az iparilag fejlett országokban a levegő- szennyezés 70 százaléka a közúti közlekedés számlájára irható. Füstös a városi levegő, pusztulnak a fenyvesek ... Hogyan tovább?

Hogyan? Tovább! Képzeljük el, mivé válna megszokott napi életünk a gépkocsik nélkül! Az autóra szükség van, s azzal is számot kell vetni, hogy a robbanómotor helyett nincs belátható időn belül „tisztább" erőforrás. A fejlesztőmérnökök tehát még mindig a múlt század hagyatékát javítják tovább „s méghozzá látványos eredményekkel. Az élesedő konkurenciaharc miatt a fejlesztés rendkívül felgyorsult. Mire egy új típus legördül a futószalagról, sziiite már elavultnak tekinthető. A legnagyobb autógyártók jelenleg a japánok, akik olcsón kínálják kiváló minőségű gépkocsijaikat. A Toyota a közelmúltban bocsátotta ki ötvenmilliomodik autóját s mindet gond nélkül el is tudta adni. A viláEger Város Tanácsa V. B. Munkaerő-szolgálati Iroda állásajánlatai:

FINOMSZERELVÉNYGVAR: Eger

Alkalmaz középfokú szakirányú végzettséggel gépi adat- rögzítőt; gyors- és gépírónőt; gépi forgácsolókat.

MÄTRA ÉLVEGY EGRI FIÓK: Eger, Lenin út 198.

ZSUK gépkocsira áruszállító gépkocsivezetőt keres felvételre.

AGRIA BÚTORGYÁR: Eger, Kistályai út 18.

Felvételre keres elemző közgazdászt; titkárnőt (TŰK. kezelői és német nyelvvizsgával rendelkezők előnyben); gyakorlattal és raktárgazdálkodás! tanfolyam, mai rendelkező anyagraktár-vezetőt; asztalos szakmunkást.

HM-I FINOMMECHANIKAI VÁLLALAT:

Eger, Faiskola u. 5.

Kerecsendi üzemébe lakatos szakmunkásokat, valamint műanyag porszóráshoz női segédmunkásokat keres felvételre.

EGRI VASÖNTÖDE: Eger, Nemecz József u. 11. Felvételt hirdet termelési osztályára felső- vagy középfokú végzettségű szakember részére; továbbá alkalmaz öntőcsoport-vezetőt és technológust kohómérnöki végzettséggel; belső ellenőrt; minőségi ellenőrt; esztergályost;

több műszakos munkarendbe öntvénytisztitót; gépi formázót és magkészítőt.

MATRA VOLÁN EGRI ÜZEMEGYSÉGE:

Eger, Lenin út 194.

Felvételt hirdet személyzeti előadói munkakör

betöltésére; felső- vagy középfokú végzettségű, gépjárműjavításban jártas technológus részére.

Továbbá felvesz férfi raktári kiadót; tehergépkocsi-vezetőket és autóbusz-vezetőket. (A munkáltatónál „B”-, „C”-, „D”_ kategóriás jogosítvány megszerzésére van lehetőség).

BUDAPESTI BÚTORIPARI VÁLLALAT 7. Sz. GYÁR- EGYSÉGE: Eger, Faiskola u. 7.

Felvesz kárpitos szak-'és betanított munkásokat; közép- nyomású vegyestüzeléses kazánhoz fűtőt; salakozót és betanított gépmunkást.

HM-I SÜTŐIPARI VÁLLALAT: Eger, Sas út 60 a.

Felvételre keres anyagkönyvelőt; alapanyag-nyilvántartót; tehergépkocsi-vezetőt. Kisköre—Poroszló területére.