Népújság, 1986. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-11 / 35. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. február 11., kedd 5» Ahogy öregszik, egyre fiatalabb Az emberiséget tulajdon, képpen a kényelemszeretet vitte rá jó néhány találmány megalkotására. É tétel leg­jobb példázata az autó: mi­nél rövidebb idő alatt, mi­nél kisebb fáradsággal és költséggel minél messzebb­re elérni — máig is ezek fejlesztésének legfőbb moz­gatórugói. Emellett persze az sem árt, ha elegáns, spor­tos, ha megnyerő formája van. Ez utóbbiak alighanem mellékes ténynek számíthat­tak még a német Karl Benz szemében, akinek először si­került robbanómotorral mű­ködő önjáró kocsit, azaz au­tót készítenie. Amikor a benzinszagéi füstöt eregető, háromkerekű alkotmány elő­ször gördült végig az utcán, vajon hány embernek for­dult meg a fejében, hogy egy olyan műszaki alkotás első példányát látja, amely gyökeresen átformálja majd a világ arculatát, s melynek negatív hatásai vetekedni fognak előnyeivel? S maga Benz gondolt-e erre? Az mindenesetre tény, hogy a szabadalmi hivatal­hoz fordult, ahol találmá­nyát 1886. január 29-én DRP 31435 szám alatt bejegyez­ték, majd társulva Heinrich Kleyer bicikligyárossal aki a „karosszériát” készítette, hozzáfogott a sorozatgyártás­hoz is. A kocsit gyér érdek­lődés fogadta az 1883-as müncheni ipar,kiállításon, s ez már-már arra késztette Benzt, hogy felhagyjon pró­bálkozásaival. Ám, ha a fér­fiak csüggednek, cselekvés­hez látnak az asszonyok: Bertha Benz és két kamasz fia egy 1888-as augusztusi hajnalon kilopták ma.nn_ heimi garázsukból az autót, és elindultak a 90 kilométer­re lakó nagymamához. A benzin többször elfogyott, és néhányszor géphiba miatt is meg kellett állni az egy- hengeres, 0,88 lóerős, 15 ki. lométer/óra sebességre ké­pes járművel, ám végül fü­lig olajosán, de elérték cél­jukat. Az első távolsági uta­zás jó reklámnak bizonyult, s megindultak a vásárlók is­Az autó megszületését ren­geteg próbálkozás előzte meg, így nem csoda, ha több ország is magáénak követel­te megalkotásának dicsősé. gét. A XVIII. században már kísérleteztek gőzkocsikkal, ám a kis hatásfokú, nagy súlyú berendezések alkal­matlannak bizonyultak a közúti forgalomra. Az autó létrejöttét a belsőégésű mo_ tor megalkotásának köszön­heti. ez pedig — szintén jó néhány előd próbálkozásai után — 1871-ben a német August Ottónak sikerült, aki négyütemű, benzinüzemű gépét 1877-ben szabadal­maztatta, és nem éppen stíl­szerűen Silent, azaz Csen­des névre keresztelte el. Ezt építette be — Benz kísérleteiről mit sem tudva — négykerekű, hintóforma kocsijába az ugyancsak né­met Gottlieb Daimler, aki egy időiben Otto főmérnöke­ként dolgozott majd önálló­sította magát. Benztől há­rom hónappal maradt le, Százéves az autó vj I | j I I I I Ilii |T*V. „A tetszetős jármű üzembe helyezése úgy törté­nik, hogy beszabályozzuk a gázadagolást — petró­leum, .benzin, nafta és más folyékony üzemanyag egyaránt használható —, majd a kézi kurbli segít­ségével forgásba hozzuk a motort. Amikor az már magától forog, foglaljunk helyet a nagyon kényel­mes kétszemélyes ülésben, és a bal oldali emeltyű­vel azonnal mozgásba hozhatjuk a kocsit. Ezen kar előre, illetve hátra irányú mozgatása által a gyor­sulás, a lassulás szabályozható és elérhető a maximá­lis sebesség: a lovas kocsi sebességének megfelelő ha­ladás is.” (Részlet Benz első autójának katalógusá­ból.) Benz Diesel (1844-1929) (1858-1913) Es egy mai Daimler- Benz csúcs­modell: a Mercedes 190 E 2 3— 16, illetve hengerenként négyszelepes. 136 kilo- wattos motorja gon eddig egyébként egy. milliárd autó készült, s eb­ből 360 millió jelenleg is az országutakat rója. Az USA-ban és Nyugat- Európában a rendkívül szi­gorú környezetvédelmi tör. vények nyomán megjelentek az ólommentes benzinnel működő katalizátoros autók. Az üzemanyag drágulásá­nak hatására a fogyasztást gyakorlatilag a felére, har­madára szorították le. Az elektronika mindjobban be. épül a gépkocsikba is. Fe­délzeti számítógép ellenőrzi a motor, a fékek, a kor­mánymű működését és álla­potát, átalakul a gyújtás­rendszere, megjelennek a „gondolkodó” műszerfalak, az infravörös fénnyel műkö­dő ajtózárak. Egyre precí­zebb gyártósorok épülnek, nagyrészt robotizált munka­fázisokkal, s a kutatók mind jobb alapanyagokat és műszaki részmegoldásokat kísérleteznek ki- Tovább folynak a kísérletek a biz­tonság fokozására is, ami azonban nemcsak az autó műszaki páraméterein, de a közlekedés szervezésén is múlik. Nagy a jelen mérnökei­nek felelőssége: rajtuk bu­kik vagy áll, milyen lesz a jövő autója: előnyeit élvez- hetjük-e inkább, vagy átok­ká válik rajtunk igazolva a mondást, hogy „törököt fog­tam, nem ereszt”. Hogy végül merre billen a mérleg nyelve? Az a leg­biztosabb, ha várunk a vá­laszadással újabb száz évet... Koncz János Otto Daimler (1832-1891) (1834-1900) Két kor, két népautó. Jobbról a Galamb József által terve­zett T-Ford, balról a bogárhátú Volkswagen, Porsche alkotása Benz 1886-os „Patent—Motorwagen"-je, az első használható autó, és egyhengeres, 985 köbcentis motorja így 1886. április 23-án gör­dült ki műhelyéből a világ második használható autója. Benz halála után a két cég egyesült, s azóta is a világ élvonalában található Daim­ler—Benz néven, mint a Mercedes gépkocsik gyártó, ja, ezekhez egyébként egy továbhi motorfajtát is fel­használnak: Diesel 1892-ben szabadalmaztatott, gázolaj­jal működő erőforrását. A kezdeti hűvös fogadta­tás után gyorsan nő az ér­deklődés, és valóságos au- tómánia tör kj az iparilag fejlett országokban. Sorom­póba lépnek a franciák, akik 1894-iben megrendezik az el­ső autóversenyt, majd négy évvel később az első autó­kiállítást és olyan márká­kat dobnak piacra, mint a Renault. Európai bölcsője ellenére tömegméretekben először az USA-ban terjed el a gépko­csi. Mindez Henry Fordnak köszönhető, aki elhatározza, hogy egy mindenki számá­ra elérhető népautót gyárt. „Olyan legyen, hogy egy munkásember is meg tudja vásárolni, egy gyermek is tudja vezetni, és négy uta­sával az úttalan prérin is üzembiztoson robogjon!” — adja ki az utasítást alkal­mazottjának, a magyar szár­mazású Galamb Józsefnek, aki e kívánalmaiknak eleget téve 1908-ban megtervezi a később legendássá váló T. Fordot. Ford kidolgozza a futószalagrendszert, s ez. zel megteremti a tömegter­melés feltételeit. 1914-ben már 40 másodpercenként ké­szül el egy-egy ,,Bádog Bös. ke”, 1927-ben pedig már minden ötödik amerikainak van autója. A gyártás gyorsan külön, böző ágakra szakad, s a személyautók mellett megje­lennek az utakon a teher­gépkocsik, a buszok, a kü­lönböző rendeltetésű mun­ka. és erőgépek. És persze Aldás-e az autó?... vagy inkább átok? A kérdést nehéz egyértelműen megválaszolni. (Reprodukciók: Kőhidi Imre és Koncz János) a katonai járművek is hi­szen a tábornokok gyorsan felmérik azokat az előnyö­ket, melyeket az új eszköz mozgékonysága, teherbírá­sa jelent. A gépkocsik ott harcolnak mindkét világhá­borúban, mint terepjárók, csapatszállítók. s mint tan­kok. Minőségük gyakran a csaták sorsát dönti el, s így a harcok jelentős ténye­zőivé válnak. Találmányuk­nak ezzel az elkerülhetetlen sorsával vajon számoltak-e Otto, Benz és a többiek? A két világháború és a közöttük húzódó világgaz­dasági válság nem kedve­zett a polgári autózásnak, így a termelésben csak 1945 után tapasztalunk fellendü­lést. Ekkor válik Európában is igazi tömegtermékké az autó státusszimbólumból ekkor lesz mindennapi hasz­nálati eszköz. A „bogár-há­tú” Volkswagenből —, ame­lyet még Hitler utasítására a neves konstruktőr, Fer­dinand Porsche tervezett 1936-ban — például több mint 20 millió darabot gyár­tanak, de nagy sorozatban készülnek a Fiat, Citroen, a Renault egyes modelljei is. Az autó mind komforto­sabbá és áramvonalasabbá válik, lerövidíti a távolsá­gokat, divatba hozza a hosz- szú nyári utazásokat. Üzleti tárgyalások, szerelmi légyot­tok, születések és gyilkos­ságok színihelye lesz; teljes jogú tagjává válik életünk­nek. Mind szembetűnőbbé válnak azonban hátrányai is, elsősorban környezetkáro­sító hatása. Az iparilag fej­lett országokban a levegő- szennyezés 70 százaléka a közúti közlekedés számlájá­ra irható. Füstös a városi levegő, pusztulnak a fenyve­sek ... Hogyan tovább? Hogyan? Tovább! Képzel­jük el, mivé válna megszo­kott napi életünk a gépko­csik nélkül! Az autóra szük­ség van, s azzal is számot kell vetni, hogy a robbanó­motor helyett nincs belát­ható időn belül „tisztább" erőforrás. A fejlesztőmérnö­kök tehát még mindig a múlt század hagyatékát ja­vítják tovább „s méghozzá látványos eredményekkel. Az élesedő konkurenciaharc miatt a fejlesztés rendkívül felgyorsult. Mire egy új tí­pus legördül a futószalagról, sziiite már elavultnak tekint­hető. A legnagyobb autó­gyártók jelenleg a japánok, akik olcsón kínálják kiváló minőségű gépkocsijaikat. A Toyota a közelmúltban bo­csátotta ki ötvenmilliomodik autóját s mindet gond nél­kül el is tudta adni. A vilá­Eger Város Tanácsa V. B. Munkaerő-szolgálati Iroda állásajánlatai: FINOMSZERELVÉNYGVAR: Eger Alkalmaz középfokú szakirányú végzettséggel gépi adat- rögzítőt; gyors- és gépírónőt; gépi forgácsolókat. MÄTRA ÉLVEGY EGRI FIÓK: Eger, Lenin út 198. ZSUK gépkocsira áruszállító gépkocsivezetőt keres felvételre. AGRIA BÚTORGYÁR: Eger, Kistályai út 18. Felvételre keres elemző közgazdászt; titkárnőt (TŰK. kezelői és német nyelvvizsgával rendelkezők előnyben); gyakorlattal és raktárgazdálkodás! tanfolyam, mai rendelkező anyagraktár-vezetőt; asztalos szakmunkást. HM-I FINOMMECHANIKAI VÁLLALAT: Eger, Faiskola u. 5. Kerecsendi üzemébe lakatos szakmunkásokat, valamint műanyag porszóráshoz női segédmunkásokat keres felvételre. EGRI VASÖNTÖDE: Eger, Nemecz József u. 11. Felvételt hirdet termelési osztályára felső- vagy középfokú végzettségű szakember részére; továbbá alkalmaz öntőcsoport-vezetőt és technológust kohómérnöki végzettséggel; belső ellenőrt; minőségi ellenőrt; esztergályost; több műszakos munkarendbe öntvénytisztitót; gépi formázót és magkészítőt. MATRA VOLÁN EGRI ÜZEMEGYSÉGE: Eger, Lenin út 194. Felvételt hirdet személyzeti előadói munkakör betöltésére; felső- vagy középfokú végzettségű, gépjárműjavításban jártas technológus részére. Továbbá felvesz férfi raktári kiadót; tehergépkocsi-vezető­ket és autóbusz-vezetőket. (A munkáltatónál „B”-, „C”-, „D”_ kategóriás jogosítvány megszerzésére van lehetőség). BUDAPESTI BÚTORIPARI VÁLLALAT 7. Sz. GYÁR- EGYSÉGE: Eger, Faiskola u. 7. Felvesz kárpitos szak-'és betanított munkásokat; közép- nyomású vegyestüzeléses kazánhoz fűtőt; salakozót és betanított gépmunkást. HM-I SÜTŐIPARI VÁLLALAT: Eger, Sas út 60 a. Felvételre keres anyagkönyvelőt; alapanyag-nyilvántartót; tehergépkocsi-vezetőt. Kisköre—Poroszló területére.

Next

/
Thumbnails
Contents