Népújság, 1986. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-11 / 35. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. február 11., kedd 3. Sok százezer tonna gabona a tét Búzaföldek a gyep helyén A jobb vízellátásért Mintegy 800 millió forint költséggel a Nógrád megyei Hasznos község határában víztározót és víztisztítóművet, s ehhez tartozó távvezeték rendszert építenek. Elkészültével napi 15 ezer m11 tiszta ivóvizet biztosítanak Salgótarján és ia Zagyva-völgy települései mintegy 40 ezer lakosa számára, javítva így Nógrád megye jobb vízellátását — Közép- Nógrád—Mátravidéki Regionális Vízmű néven. A 2 millió m'-es víztározó a Mátrában, Hasznos határában (Fotó: Szabó Sándor) TÖBB MINT KÉTSZÁZÖTVENEN 4 szemük rajta Nemrég új akciót kezdeményezett a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium; a gyepes területek egy részének feltörésére, a gabo. natermelés bővítésére ösztönzik a nagyüzemeket. Minderre azért került sor, mert a búza továbbra is jó exportcikknek számít, megfelelő áron eladható a külpiacon, ám nem rendelkezünk belőle elegendő felesleggel. Ezen szeretnének most némiképp változtatni a tárca vezetői. Tulajdonképpen nem új megoldásról van szó. a hatvanas években már volt ilyen kezdeményezés, de az nem hozott átütő sikert. Akkoriban nagy nekibuzdulás kísérte a vállalkozást, ekével láttak a sekély termőterület megforgatásához. Ez hiba volt. Ezer forint felár Most nem bolygatják meg túlságosan a földet hanem a felületen végzik el a szükséges műveleteket. Mindehhez meg vannak a korszerű gépek. A forgatás nélküli altalajlazítással megfelelő magágyat lehet készíteni. Hazánkban jelenleg 1,2 millió lhektárnyi gyepterület van, iebből — a jelenlegi 240 ezer hektárral szem. ben i— legalább 1600 ezret hasznosíthatnánk intenzív formában. Igen ám, de a gyep korszerű művelése temérdek pénzbe kerül. Korábban — egészen 1981-ig — évente 50 ezer hektár felújítására jutott támogatás. De ez a lehetőség megszűnt, így most csak évi 14—15 ezer hektár gyepterület felújítására van mód. E mostani megoldással évente 50 ezer hektárnyi gyepet szeretnének feltörni, művelésbe vonni. Ahhoz, hogy ezt a célt elérthessük, néhány esztendőre van szükség. A pályázatot elnyert, s többletgabonát termelő gazdaságok tonnánként ezer forint felárat kapnak a leadott termék után. A népgazdaság pedig több százezer tonna exportálható búzához jut, tehát mindkét részről megvan az érdekeltség. A felár majdnem teljesen fedezi a pluszköltségeket. Nem beszélve arról, hogy búza után a korábbi fűtermés két_háromszorosa érhető el. 6/2. Olyan határozatot hoztak, hogy a pártnak az Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt — OK(b)P — nevet adják. Az októberi forradalom végrehajtásával és a proletárdiktatúra megteremtésével az első pártprogram — amelyet 1903-ban fogadtak el — megvalósult. Az új program kidolgozására bizottságot választottak. 1919. március 18-a és 23-a között ülésezett az OK(b)P VIII. kongresszusa, amely elfogadta a párt új, második programját, amelyet Lenin vezetésével dolgoztak ki. Minthogy Szovjet-Oroszor- szágban létrejött a proletariátus diktatúrája, megvalósult a munkásosztály hatalma, ezzel az első pártprogram fő célkitűzése teljesült. így a párt elé újabb, nagy horderejű, hosszabb távra szóló feladatok megoldása került: a proletárdiktatúra államának megszilárdítása, a szocialista társadalom felépítése. Nagyobb fűtermés Most — átlagosan — 1,8— 2 tonna füvet takarítanak be hektáronként a gazdaságok, felújítás után viszont 4—5 de akár 6—8 tonna elérése sem lehetetlen. A módszerrel kapcsolatban többéves gyakorlati tapasztalatok állnak rendelkezésre. A gyep-gabona váltást sikerrel alkalmazták már a celldömölki, az újkí. gyósi és a csabacsüdi termelőszövetkezetekben. Az utóbbiban az első évben — 1983- ban — 2960, a másodikban pedig 4425 kiló gabonát takarítottak be. A gyepes területeken — két év átlagában — 3,5 tonnás termést várnak. Az akciót nagy érdeklődéssel fogadták a mezőgazdasági üzemek, s főként búza termelését határozták el, de van aki őszi árpával, sőt, — a jobb területeken — kukoricával is megpróbálkozik. Egyesek attól tartanak, hogy a feltört gyepterületek miatt kisebb lesz a fűtermés, s ez majd zavart okoz az állattenyésztésben. De ettől — állítják a szakértők — nem kell félni, hiszen a gyepterület lényegesen nagyobb a szükségesnél. A terméskiesés — megfelelő szervezéssel — áthidalható; jobban kell figyelni a mellék- termékekre, s azok felhasználására. Később viszont már nem lesz gond: a visz- szaállított gyepen jóval több fű terem a korábbinál. Kedvezőbb vetés- szerkezet A VII. ötéves tervben a mezőgazdaságtól 17,5—18 millió tonna gabonát vár a népgazdaság, a gyepterületek feltörése révén betakarított mennyiség ezen felül értendő. A nagyüzemeknek — a tervidőszak végére — 5,5—6 tonnás búza- és 7 tonna felett j átlagos kukoricahozamot kell elérniük. Abban is segít ez a mostani akció, hogy a gazdaságok bizonyos mértékig átrendezhetik termelési szerkezetüket. A gyepből kihasított jobb területeket véglegesen is megtarthatják szántóföldi művelésben, ehhez még támogatást is kaphatnak. Az így kialakított szántóikon pedig ésszerűbben, gazdaságosabban alakíthatják ki a vetés- szerkezetet. Cs. J. Az új program megjelölte a párt feladatait politikai, gazdasági, kulturális és más területeken, a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet egész időszakára. Nagy jelentőségű ez a határozat, amely rámutatott, hogy a középparasztságot a proletariátus és a szegényparasztság szövetségesévé kell tenni a szovjethatalom megvédéséért és megszilárdításáért folyó harcban. Lassan végéhez közeledett a háború, amelyet a belső és a külső ellenforradalom egyesített erői kényszerítettek rá a Szovjet-Oroszor- szágra. Ebben az időszakban a szocializmus építésének feltáruló perspektíváit a párt IX. kongresszusa vázolta fel, amely 1920. március 29-től április 5-ig, Moszkvában ülésezett. A fő napirendi pontok a gazdasági építés legközelebbi feladatai és a szakszervezetek kérdése voltak. Lenin ezen a tanácskozáson behatóan foglalkozott ezekElgondolkoztak már ezen az elnevezésen: népi ellenőrzés? Komoly is, bizalom- keltő is és még az sem nagyon téved, aki valamiféle romantikus jelleget is felfedez benne. Mindezzel együtt is sokan leegyszerűsítik. Főként a „bejelentés” szót fűzik hozzá. Mivel is foglalkoznak a népi ellenőrök Gyöngyösön? Erre a kérdésre kerestük a választ. Beszédes számok Ebben a mátraalji városban is működik egy bizottság, amelynek elnöke Ger- hát József, a tagjainak a száma pedig tizenegy. Tavaly összesen tizenhárom alkalommal gyűltek össze. Megtárgyaltak majdnem negyven napirendi anyagot, nyolc összefoglaló és tizenkét elnöki jelentést. Elfogadtak négy vizsgálati programot és két szakcsoporti beszámolót. Majdnem harminc bejelentést kaptak, olyant, amelynek kézhez vétele uitán megkezdték a vizsgálatot. Több mint kétszázötven népi ellenőrt foglalkoztatták. Jártak száznál több intézménynél. Tennivalóik elvégzésére 1262 napot használtak fel. Egy-egy helyen mintegy tizenegy napot töltöttek el. minden vizsgálatba bevont népi ellenőrre átlagban négy nap jutott. Nem sikerült elérniük, hogy a feladatok végrehajtásában a korábbi éveknél nagyobb számban vegyenek részt fizikai dolgozók. Van még javítanivalójuk a jelentések pontosságán is. kel a témakörökkel és hangsúlyozta, hogy eredményes megoldásuk feltétele a munkásosztály akarategysége. A szakszervezetekről szólva. határozatban leszögezték, hogy a dolgozóknak tevékenyen részt kell venniük a gazdasági építésben és arra kötelezték a pártszervezeteket, hogy a szakszervezetek segítségével terjesszék ki a munkában tapasztalható fellendülést a dolgozók legszélesebb tömegeire. A szakszervezetek helyéről, szerepéről, irányításának elvi és módszertani kérdéseiről a kongresszuson és azt követően is, éles viták bontakoztak ki a párton belül. A Központi Bizottság tagjainak többsége — élén Leninnel — arra az álláspontra helyezkedett, amely szerint a szakszervezetek a pártot a tömegekkel összekötő hajtószíjnak, a kommunizmus iskolájának tekintendők. „A szakszervezetek azonban nem állami szervezet — írta Lenin —, nem a kényAki nem tudná, nem „titokban” lepik meg a vizsgálandó intézményt, hanem előre értesítik annak vezetőjét. Közük azt is, miért mennek oda, mi a céljuk, és hogy mennyi időt akarnak eltölteni a helyszínen. Nyilvánvaló, hogy munkájukhoz az adott üzem vezetésétől is segítséget kérnek. Semmi „fontoskodás” — mindent nyíltan és őszintén csinálnak. Néhány tapasztalat Foglalkoztak például azzal, hogy miként használják a mezőgazdasági üzemek a műtrágyát. Megállapították, hogy a tárolás módja jelentős veszteséget okoz néhány esetben. Valamit nőtt ugyan az a terület, amelyen a műtrágyát használták, de a kiszórt mennyiség valamelyest csökkent az előzőekhez viszonyítva. Könnyű volna most azt a következtetést megfogalmazni, hogy az üzemek nem a szükséges mértékben használják a termelési eredmények növeléséhez a műtrágyát. Ez így nem igaz. A lényeg: ésszerűen, okszerűbben adagolják, ezért is kell belőle kevesebb most már. Kezd egyre nagyobb teret kapni a környezetvédő megoldások alkalmazása. A takarékosságra való törekvés azt is maga után vonja, hogy jobb hatásfokú, nagyobb hozamokat adó eljárásokat alkalmaznak. Az újító mozgalomra vonatkozóan arra a következszer szervezete, iskola, az igazgatás iskolája, a gazdálkodás iskolája, a kommunizmus iskolája.” A szakszervezetek útján valósul meg a kapcsolat a kommunista párt és a dolgozó tömegek között. A párt „vezeti a munkások párton kívüli tömegét, felvilágosítja, képezi, tanítja, neveli ezt a tömeget, előbb a munkásokat, majd pedig a parasztokat is”. A szocialista gazdaság építésében a szakszervezetek fő funkcióinak Lenin azt tartotta, hogy részt vegyenek a szovjet állam tervező és gazdasági szerveiben, harcoljanak a munka termelékenységének emeléséért és a munkafegyelem megszilárdításáért. A szakszervezetek gondoskodnak a munkások anyagi és szellemi érdekeinek védelméről, és szolgáltatják a káderutánpótlást az államgépezetnek és a gazdasági apparátusnak. A munkásosztály forradalmi pártjától, az élcsapat céltetésre jutottak, hogy javult az ügyintézés, növekedett a beadott újítások száma. Megnézték, hogy a népesedési hullám következtében milyen helyzet alakult ki az iskolákban. Azt tapasztalták, hogy a nyugodt körülmények megteremtésére törekszenek a szakigazgatási szervek. Űj középiskola kezdi meg működését szeptemberben Mátrafüreden. Gyöngyössolymoson, Marka- zon, Domoszlón és Gyöngyöshalászon bővítették az iskolát, illetve újat építettek. Lakás és gyümölcs A most befejeződött tervidőszakban Gyöngyösön 1351 lakást akartak megépíteni. Majdnem hússzal több került tető alá. Az építkezéshez telek is kell. Gyöngyöshalász, Gy-ön- gyössolymos és Nagyréde élt a lehetőséggel, és igénybe vette a megyei tanács támogatását is. Mindenütt ügyelnek arra, hogy mindig legyen üres telek. Ennek árát befolyásolja az is, mennyire közművesített, milyen a fekvése, hányán érdeklődnek telek iránt, illetve a hely kialakítása mennyi költséget emésztett fel. Lehetne még fokozni a kínálatot azzal is, ha a foghíjak, a tömbbelsők hasznosítására is gondolnának. Olykor már semmi sem indokolja egy korábban hozott építési tilalom fenntartását. Figyelemre méltó tény, hogy a Mátraalji Szénbányák kitűzéseitől függetlenül vagy azzal ellentétes törekvésű szakszervezet tehát már a szocializmus kezdeti lépéseinél sem volt elképzelhető. Az OK(b)P X. kongresz- szusa, amelyet 1921. március 8—16. között tartottak, amely úgy került be a történelembe. mint fordulópont a párt politikájában a „hadikommunizmusból" az új gazdasági politikára (orosz kezdőbetűi után NÉP). Az 1918-ban bevezetett „hadikommunizmus" (az egész terményfölösleg kisajátítása a parasztoktól, kötelező beszolgáltatás alapján, a szabadkereskedelem betiltása, általános munkakötelezettség bevezetése) kényszerű intézkedés volt, amelyet a polgárháború és az intervenció rendkívüli viszonyai kényszerítettek a munkásállamra. De az a politika nem felelhetett meg a proletariátus gazdasági feladatainak a normális, békés viszonyok között. Az új gazdasági politika arra irányult, hogy biztosítsa a munkásosztály és a parasztság szilárd szövetségét abból a célból, hogy a kis- árutermelést átalakítsa nagyüzemi, szocialista termeléssé. A beszolgáltatást eltörölték, bevezették a terményadót, engedélyezték a kisáru- termelést és a magánkereskedelmet. és a Mátra Gázbetongyár hozzájárult a telekkialakítás költségeihez. Örökzöld téma a zöldség és a gyümölcs. A legtömörebben azt lehet megfogalmazni tanulságul, hogy ebben az ügyben csak a központi intézkedések hozhatnak kedvező változást. Bejelentések és panaszok Hetven bejelentést és panaszt kaptak kézhez a népi ellenőrök. Kétharmaduk volt a panasz, amelynek jó része névaláírás nélkül érkezett. December végéig hatvan ügy végére tettek pontot. Voltak olyan panaszok is, amelyeket azért helyeztek irattárba, mert vagy bírósági végzés született meg velük kapcsolatban, vagy mert az ügy közben a bejelentő javára rendeződött. Az sem mellékes körülmény, hogy a bejelentések között húsz akadt olyan, amely nem volt tényekkel megalapozott. Hogyan fogalmazott a jövőre vonatkozóan Gerhát József, a bizottság elnöke? — A munkamódszerek jobbításával, az okozati ösz- szefüggések feltárásával és elemzésével az intézkedéseink eredményességét tovább kell növelnünk. Következetesebben kell eljárnunk az indokolt felelősségre vonás megkövetelésében Az eddiginél gyorsabban kell az utóvizsgálatokat megtartani és a szükségessé vált intézkedéseket számon kérni. Figyelnünk kell a hibák okainak a megszüntetésére. Mindez nagyon jelentős feladat. A célja pedig nem más, mint mindannyiunk érdekeinek a védelme. G. Molnár Ferenc Lenin rámutatott: „A proletárdiktatúra azt jelenti, hogy a politikai vezetés a proletariátus kezében van. A proletariátusnak, mint uralkodó osztálynak, értenie kell ahhoz, hogy a politikát úgy irányítsa, hogy elsősorban a leghalaszthatatlanabb, a legfájóbb kérdést oldja meg.” A legfájóbb kérdés akkor a parasztkérdés volt. A munkásosztálynak elsőrendű politikai érdeke fűződött ahhoz, hogy a parasztság helyzete javuljon, nőjön termelőkedve. A NÉP a hadi- kommunizmushoz képest visszavonulás, de nemcsak feltétlen szükséges, hanem feltétlen hasznos is volt, mert korrigálta azt a bizonyos előrehaladást, amit a hadikommunizmus jelentett. A NÉP nem a szocializmus építésének politikája, hanem a nemzetgazdaság helyreállításának politikája. A kongresszus határozatai arra is rámutattak, hogy a pártban megengedhetetlen a frakciózás, az egységbontó tevékenység és hangsúlyozták, hogy a párt sorainak egysége a proletárdiktatúra erejének és legyőzhetetlenségének egyik döntő feltétele. (Folytatjuk) Dr. Vasas Joachim KongresszHSlól - kongresszusig (1898-1986)
