Népújság, 1986. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-11 / 35. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. február 11., kedd 3. Sok százezer tonna gabona a tét Búzaföldek a gyep helyén A jobb víz­ellá­tásért Mintegy 800 millió forint költséggel a Nógrád megyei Hasznos község határában víztározót és víztisztítóművet, s ehhez tartozó távvezeték rendszert építenek. Elkészültével napi 15 ezer m11 tiszta ivóvizet biztosítanak Salgótarján és ia Zagyva-völgy települései mintegy 40 ezer lakosa számá­ra, javítva így Nógrád megye jobb vízellátását — Közép- Nógrád—Mátravidéki Regionális Vízmű néven. A 2 millió m'-es víztározó a Mátrában, Hasznos határában (Fotó: Szabó Sándor) TÖBB MINT KÉTSZÁZÖTVENEN 4 szemük rajta Nemrég új akciót kezde­ményezett a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztéri­um; a gyepes területek egy részének feltörésére, a gabo. natermelés bővítésére ösz­tönzik a nagyüzemeket. Minderre azért került sor, mert a búza továbbra is jó exportcikknek számít, meg­felelő áron eladható a kül­piacon, ám nem rendelke­zünk belőle elegendő feles­leggel. Ezen szeretnének most némiképp változtatni a tár­ca vezetői. Tulajdonképpen nem új megoldásról van szó. a hat­vanas években már volt ilyen kezdeményezés, de az nem hozott átütő sikert. Akkoriban nagy nekibuzdu­lás kísérte a vállalkozást, ekével láttak a sekély ter­mőterület megforgatásához. Ez hiba volt. Ezer forint felár Most nem bolygatják meg túlságosan a földet hanem a felületen végzik el a szükséges műveleteket. Mindehhez meg vannak a korszerű gépek. A forgatás nélküli altalajlazítással megfelelő magágyat lehet készíteni. Hazánkban jelenleg 1,2 millió lhektárnyi gyepterü­let van, iebből — a jelenle­gi 240 ezer hektárral szem. ben i— legalább 1600 ezret hasznosíthatnánk intenzív formában. Igen ám, de a gyep korszerű művelése te­mérdek pénzbe kerül. Ko­rábban — egészen 1981-ig — évente 50 ezer hektár fel­újítására jutott támogatás. De ez a lehetőség megszűnt, így most csak évi 14—15 ezer hektár gyepterület felújítá­sára van mód. E mostani megoldással évente 50 ezer hektárnyi gyepet szeretné­nek feltörni, művelésbe von­ni. Ahhoz, hogy ezt a célt elérthessük, néhány eszten­dőre van szükség. A pályázatot elnyert, s többletgabonát termelő gaz­daságok tonnánként ezer forint felárat kapnak a le­adott termék után. A nép­gazdaság pedig több száz­ezer tonna exportálható bú­zához jut, tehát mindkét részről megvan az érdekelt­ség. A felár majdnem tel­jesen fedezi a pluszkölt­ségeket. Nem beszélve arról, hogy búza után a korábbi fűtermés két_háromszorosa érhető el. 6/2. Olyan határozatot hoztak, hogy a pártnak az Oroszor­szági Kommunista (bolsevik) Párt — OK(b)P — nevet adják. Az októberi forrada­lom végrehajtásával és a proletárdiktatúra megterem­tésével az első pártprogram — amelyet 1903-ban fogad­tak el — megvalósult. Az új program kidolgozására bi­zottságot választottak. 1919. március 18-a és 23-a között ülésezett az OK(b)P VIII. kongresszusa, amely el­fogadta a párt új, második programját, amelyet Lenin vezetésével dolgoztak ki. Minthogy Szovjet-Oroszor- szágban létrejött a proleta­riátus diktatúrája, megvaló­sult a munkásosztály hatal­ma, ezzel az első pártprog­ram fő célkitűzése teljesült. így a párt elé újabb, nagy horderejű, hosszabb távra szóló feladatok megoldása került: a proletárdiktatúra ál­lamának megszilárdítása, a szocialista társadalom felépí­tése. Nagyobb fűtermés Most — átlagosan — 1,8— 2 tonna füvet takarítanak be hektáronként a gazdasá­gok, felújítás után viszont 4—5 de akár 6—8 tonna elérése sem lehetetlen. A módszerrel kapcsolat­ban többéves gyakorlati tapasztalatok állnak rendel­kezésre. A gyep-gabona vál­tást sikerrel alkalmazták már a celldömölki, az újkí. gyósi és a csabacsüdi terme­lőszövetkezetekben. Az utób­biban az első évben — 1983- ban — 2960, a másodikban pedig 4425 kiló gabonát ta­karítottak be. A gyepes te­rületeken — két év átlagá­ban — 3,5 tonnás termést várnak. Az akciót nagy érdeklő­déssel fogadták a mezőgaz­dasági üzemek, s főként bú­za termelését határozták el, de van aki őszi árpával, sőt, — a jobb területeken — kukoricával is megpróbálko­zik. Egyesek attól tartanak, hogy a feltört gyepterületek miatt kisebb lesz a fűter­més, s ez majd zavart okoz az állattenyésztésben. De ettől — állítják a szakértők — nem kell félni, hiszen a gyepterület lényegesen na­gyobb a szükségesnél. A ter­méskiesés — megfelelő szer­vezéssel — áthidalható; job­ban kell figyelni a mellék- termékekre, s azok felhasz­nálására. Később viszont már nem lesz gond: a visz- szaállított gyepen jóval több fű terem a korábbinál. Kedvezőbb vetés- szerkezet A VII. ötéves tervben a mezőgazdaságtól 17,5—18 millió tonna gabonát vár a népgazdaság, a gyepterületek feltörése révén betakarított mennyiség ezen felül érten­dő. A nagyüzemeknek — a tervidőszak végére — 5,5—6 tonnás búza- és 7 tonna fe­lett j átlagos kukoricahoza­mot kell elérniük. Abban is segít ez a mostani akció, hogy a gazdaságok bizonyos mértékig átrendezhetik ter­melési szerkezetüket. A gyepből kihasított jobb te­rületeket véglegesen is meg­tarthatják szántóföldi műve­lésben, ehhez még támoga­tást is kaphatnak. Az így kialakított szántóikon pedig ésszerűbben, gazdaságosab­ban alakíthatják ki a vetés- szerkezetet. Cs. J. Az új program megjelöl­te a párt feladatait politi­kai, gazdasági, kulturális és más területeken, a kapitaliz­musból a szocializmusba va­ló átmenet egész időszakára. Nagy jelentőségű ez a ha­tározat, amely rámutatott, hogy a középparasztságot a proletariátus és a szegény­parasztság szövetségesévé kell tenni a szovjethatalom megvédéséért és megszilár­dításáért folyó harcban. Lassan végéhez közeledett a háború, amelyet a belső és a külső ellenforradalom egyesített erői kényszerítet­tek rá a Szovjet-Oroszor- szágra. Ebben az időszakban a szocializmus építésének fel­táruló perspektíváit a párt IX. kongresszusa vázolta fel, amely 1920. március 29-től április 5-ig, Moszkvában ülésezett. A fő napirendi pon­tok a gazdasági építés leg­közelebbi feladatai és a szakszervezetek kérdése vol­tak. Lenin ezen a tanácskozáson behatóan foglalkozott ezek­Elgondolkoztak már ezen az elnevezésen: népi ellen­őrzés? Komoly is, bizalom- keltő is és még az sem na­gyon téved, aki valamiféle romantikus jelleget is felfe­dez benne. Mindezzel együtt is sokan leegyszerűsítik. Főként a „be­jelentés” szót fűzik hozzá. Mivel is foglalkoznak a népi ellenőrök Gyöngyösön? Erre a kérdésre kerestük a választ. Beszédes számok Ebben a mátraalji város­ban is működik egy bizott­ság, amelynek elnöke Ger- hát József, a tagjainak a száma pedig tizenegy. Ta­valy összesen tizenhárom al­kalommal gyűltek össze. Megtárgyaltak majdnem negyven napirendi anyagot, nyolc összefoglaló és tizen­két elnöki jelentést. Elfo­gadtak négy vizsgálati prog­ramot és két szakcsoporti beszámolót. Majdnem harminc beje­lentést kaptak, olyant, amely­nek kézhez vétele uitán meg­kezdték a vizsgálatot. Több mint kétszázötven népi el­lenőrt foglalkoztatták. Jár­tak száznál több intézmény­nél. Tennivalóik elvégzésé­re 1262 napot használtak fel. Egy-egy helyen mintegy ti­zenegy napot töltöttek el. minden vizsgálatba bevont népi ellenőrre átlagban négy nap jutott. Nem sikerült elérniük, hogy a feladatok végrehaj­tásában a korábbi éveknél nagyobb számban vegyenek részt fizikai dolgozók. Van még javítanivalójuk a je­lentések pontosságán is. kel a témakörökkel és hang­súlyozta, hogy eredményes megoldásuk feltétele a mun­kásosztály akarategysége. A szakszervezetekről szól­va. határozatban leszögezték, hogy a dolgozóknak tevéke­nyen részt kell venniük a gazdasági építésben és arra kötelezték a pártszervezete­ket, hogy a szakszervezetek segítségével terjesszék ki a munkában tapasztalható fel­lendülést a dolgozók legszé­lesebb tömegeire. A szakszervezetek helyéről, szerepéről, irányításának el­vi és módszertani kérdései­ről a kongresszuson és azt követően is, éles viták bon­takoztak ki a párton belül. A Központi Bizottság tag­jainak többsége — élén Le­ninnel — arra az álláspont­ra helyezkedett, amely sze­rint a szakszervezetek a pár­tot a tömegekkel összekötő hajtószíjnak, a kommuniz­mus iskolájának tekintendők. „A szakszervezetek azon­ban nem állami szervezet — írta Lenin —, nem a kény­Aki nem tudná, nem „ti­tokban” lepik meg a vizsgá­landó intézményt, hanem előre értesítik annak veze­tőjét. Közük azt is, miért mennek oda, mi a céljuk, és hogy mennyi időt akar­nak eltölteni a helyszínen. Nyilvánvaló, hogy mun­kájukhoz az adott üzem ve­zetésétől is segítséget kér­nek. Semmi „fontoskodás” — mindent nyíltan és őszintén csinálnak. Néhány tapasztalat Foglalkoztak például az­zal, hogy miként használják a mezőgazdasági üzemek a műtrágyát. Megállapították, hogy a tárolás módja jelen­tős veszteséget okoz néhány esetben. Valamit nőtt ugyan az a terület, amelyen a mű­trágyát használták, de a ki­szórt mennyiség valamelyest csökkent az előzőekhez vi­szonyítva. Könnyű volna most azt a következtetést megfogal­mazni, hogy az üzemek nem a szükséges mértékben hasz­nálják a termelési eredmé­nyek növeléséhez a műtrá­gyát. Ez így nem igaz. A lé­nyeg: ésszerűen, okszerűbben adagolják, ezért is kell be­lőle kevesebb most már. Kezd egyre nagyobb teret kapni a környezetvédő meg­oldások alkalmazása. A ta­karékosságra való törekvés azt is maga után vonja, hogy jobb hatásfokú, na­gyobb hozamokat adó eljá­rásokat alkalmaznak. Az újító mozgalomra vo­natkozóan arra a következ­szer szervezete, iskola, az igazgatás iskolája, a gazdál­kodás iskolája, a kommuniz­mus iskolája.” A szakszer­vezetek útján valósul meg a kapcsolat a kommunista párt és a dolgozó tömegek kö­zött. A párt „vezeti a munká­sok párton kívüli tömegét, felvilágosítja, képezi, tanít­ja, neveli ezt a tömeget, előbb a munkásokat, majd pedig a parasztokat is”. A szocialista gazdaság épí­tésében a szakszervezetek fő funkcióinak Lenin azt tar­totta, hogy részt vegyenek a szovjet állam tervező és gaz­dasági szerveiben, harcolja­nak a munka termelékenysé­gének emeléséért és a mun­kafegyelem megszilárdítá­sáért. A szakszervezetek gon­doskodnak a munkások anyagi és szellemi érdekei­nek védelméről, és szolgál­tatják a káderutánpótlást az államgépezetnek és a gaz­dasági apparátusnak. A munkásosztály forradal­mi pártjától, az élcsapat cél­tetésre jutottak, hogy javult az ügyintézés, növekedett a beadott újítások száma. Megnézték, hogy a népe­sedési hullám következté­ben milyen helyzet alakult ki az iskolákban. Azt tapasz­talták, hogy a nyugodt kö­rülmények megteremtésére törekszenek a szakigazgatá­si szervek. Űj középiskola kezdi meg működését szep­temberben Mátrafüreden. Gyöngyössolymoson, Marka- zon, Domoszlón és Gyön­gyöshalászon bővítették az iskolát, illetve újat építet­tek. Lakás és gyümölcs A most befejeződött terv­időszakban Gyöngyösön 1351 lakást akartak megépíteni. Majdnem hússzal több ke­rült tető alá. Az építkezéshez telek is kell. Gyöngyöshalász, Gy-ön- gyössolymos és Nagyréde élt a lehetőséggel, és igény­be vette a megyei tanács tá­mogatását is. Mindenütt ügyelnek arra, hogy mindig legyen üres te­lek. Ennek árát befolyásol­ja az is, mennyire közmű­vesített, milyen a fekvése, hányán érdeklődnek telek iránt, illetve a hely kialakí­tása mennyi költséget emész­tett fel. Lehetne még fokozni a kínálatot azzal is, ha a fog­híjak, a tömbbelsők haszno­sítására is gondolnának. Oly­kor már semmi sem indo­kolja egy korábban hozott építési tilalom fenntartását. Figyelemre méltó tény, hogy a Mátraalji Szénbányák kitűzéseitől függetlenül vagy azzal ellentétes törekvésű szakszervezet tehát már a szocializmus kezdeti lépései­nél sem volt elképzelhető. Az OK(b)P X. kongresz- szusa, amelyet 1921. március 8—16. között tartottak, amely úgy került be a történelem­be. mint fordulópont a párt politikájában a „hadikom­munizmusból" az új gazda­sági politikára (orosz kezdő­betűi után NÉP). Az 1918-ban bevezetett „hadikommunizmus" (az egész terményfölösleg kisa­játítása a parasztoktól, kö­telező beszolgáltatás alapján, a szabadkereskedelem betil­tása, általános munkaköte­lezettség bevezetése) kény­szerű intézkedés volt, ame­lyet a polgárháború és az intervenció rendkívüli vi­szonyai kényszerítettek a munkásállamra. De az a po­litika nem felelhetett meg a proletariátus gazdasági fel­adatainak a normális, békés viszonyok között. Az új gazdasági politika arra irányult, hogy biztosít­sa a munkásosztály és a pa­rasztság szilárd szövetségét abból a célból, hogy a kis- árutermelést átalakítsa nagy­üzemi, szocialista termeléssé. A beszolgáltatást eltöröl­ték, bevezették a termény­adót, engedélyezték a kisáru- termelést és a magánkeres­kedelmet. és a Mátra Gázbetongyár hozzájárult a telekkialakítás költségeihez. Örökzöld téma a zöldség és a gyümölcs. A legtömö­rebben azt lehet megfogal­mazni tanulságul, hogy eb­ben az ügyben csak a köz­ponti intézkedések hozhatnak kedvező változást. Bejelentések és panaszok Hetven bejelentést és pa­naszt kaptak kézhez a népi ellenőrök. Kétharmaduk volt a panasz, amelynek jó része névaláírás nélkül érkezett. December végéig hatvan ügy végére tettek pontot. Vol­tak olyan panaszok is, ame­lyeket azért helyeztek irat­tárba, mert vagy bírósági végzés született meg velük kapcsolatban, vagy mert az ügy közben a bejelentő javá­ra rendeződött. Az sem mellékes körül­mény, hogy a bejelentések között húsz akadt olyan, amely nem volt tényekkel megalapozott. Hogyan fogalmazott a jö­vőre vonatkozóan Gerhát József, a bizottság elnöke? — A munkamódszerek jobbításával, az okozati ösz- szefüggések feltárásával és elemzésével az intézkedése­ink eredményességét tovább kell növelnünk. Következe­tesebben kell eljárnunk az indokolt felelősségre vonás megkövetelésében Az eddi­ginél gyorsabban kell az utóvizsgálatokat megtartani és a szükségessé vált intéz­kedéseket számon kérni. Fi­gyelnünk kell a hibák okai­nak a megszüntetésére. Mindez nagyon jelentős feladat. A célja pedig nem más, mint mindannyiunk ér­dekeinek a védelme. G. Molnár Ferenc Lenin rámutatott: „A pro­letárdiktatúra azt jelenti, hogy a politikai vezetés a proletariátus kezében van. A proletariátusnak, mint uralkodó osztálynak, értenie kell ahhoz, hogy a politikát úgy irányítsa, hogy elsősor­ban a leghalaszthatatlanabb, a legfájóbb kérdést oldja meg.” A legfájóbb kérdés akkor a parasztkérdés volt. A munkásosztálynak elsőren­dű politikai érdeke fűződött ahhoz, hogy a parasztság helyzete javuljon, nőjön ter­melőkedve. A NÉP a hadi- kommunizmushoz képest visszavonulás, de nemcsak feltétlen szükséges, hanem feltétlen hasznos is volt, mert korrigálta azt a bizonyos elő­rehaladást, amit a hadikom­munizmus jelentett. A NÉP nem a szocializmus építésé­nek politikája, hanem a nemzetgazdaság helyreállí­tásának politikája. A kongresszus határozatai arra is rámutattak, hogy a pártban megengedhetetlen a frakciózás, az egységbontó tevékenység és hangsúlyoz­ták, hogy a párt sorainak egysége a proletárdiktatúra erejének és legyőzhetetlen­ségének egyik döntő felté­tele. (Folytatjuk) Dr. Vasas Joachim KongresszHSlól - kongresszusig (1898-1986)

Next

/
Thumbnails
Contents