Népújság, 1986. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-11 / 35. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam, 35. szám ARA: 1986. február 11., kedd 1,80 FORINT Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára táviratban köszöntötte Fidel Castrőt, a Kubai Kommunis­ta Párt Központi Bizottsága első titkárává történt újravá­lasztása alkalmából. (MTI) Távirat Fidel Castróhoz Hazánkba látogat a bolgár külügyminiszter Várlkonyi Péter külügyminiszter meghívására Petar Mladenov, a Bolgár Népíközitársaság külügyminisztere hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezik. Terveink Anyagtudomány, bio­technológia, informatika, mikroelektronika, munka­erő-átrendeződés — sora­koznak az önmagukban is sokatmondó szavak. És a kifejezésekből is van egy csokor: bankszerű módsze­rek, kisvállalkozások, kül­földi és magyar vállalatok bővülő termelési együtt­működése, rugalmas mun­kaidőrendszerek és így to­vább. Legtöbbjük már nem is tűnik föl: fokozatosan beépültek mindennapi szó- használatunkba. Mégis ér­demes figyelnünk rájuk, mert ebben a csoportosí­tásban az amúgy is gaz­dag tartalmuk mellett még többet jelentenek. Ugyan­is ezúttal szerepelnek első alkalommal népgazdasá­gunk új ötéves tervében. Tanulságos lenne, ha megvolna a kellő birkatü­relem, kikeresni azokat a szavakat is, amelyek a VI. ötéves terv dokumentumai­ban még szerepelnek, a he­tedikében viszont már nem. Egyhamar feltűnik: a régi írás még „műszaki vívmá­nyokat” említ, az új vi­szont már műszaki színvo­nalat, haladást, fejlődést tartalmaz. Mindez tervsze­rűbbé tette a tervtörvényt. Nem csupán formai je­gyekkel. Lényeges tartalmi módosulásokat követ, s ezt aligha kell bizonygat­ni annak, aki a 80-as évek első felét Magyarországon élte meg. Mint ahogy tar­talmi átrendeződéseket kö­vetett a tervfejezetek né­hány módosulása is. Talán a leglényegesebb ezek közül, hogy míg a ku­tatás és fejlesztés az elő­ző dokumentumban csupán egy paragrafus volt, most „Tudományos kutatás és műszaki fejlesztés" címmel, külön fejezet. Energiaellá­tás helyett energiagazdál­kodás került az új tervbe. Kell-e érvelni amellett, hogy ez minőségi különb­ség. Ugyanezt a folyama­tot jelöli a „mező- és er­dőgazdaság” átfogalmazása „élelmiszer-gazdaság és er- dőgazdálkodás”-ra. A víz- gazdálkodás, a szállítás és a hírközlés a mai tervben egy fejezetbe került: „ter­melő infrastruktúra” cím­mel. önálló lett a „foglalkoz­tatottság”. Már az előző terv is hangsúlyozta, hogy „javítani kell a munkaerő készségét”. A friss doku­mentum pedig kimondja, hogy „a szükséges munka­erő-átrendeződést köz­ponti forrásokból is tá­mogatni kell”, valamint, hogy élnek köztünk „fog­lalkoztatási szempontból hátrányos helyzetben le­vők” is. E rövid áttekintés is mu­tatja, hogy a tervdokumen­tum korszerű programot kínál a nyolcvanas évek második felére. Mindany- nyiunktól aktívabb, cél­szerűbb tevékenységet vár előrehaladásunk érdekében. Fontos ez, hogy hazánk ne csak földrajzilag, hanem tartalmilag, tehát minősé­gileg is közép-európai ma­radjon. Minden bizonnyal megvan bennünk a képes­ség és a készség ahhoz, hogy ez valóban teljesül­jön, s munkánkat, ezen ke­resztül hazánkat még in­kább elismerjék. Molnár Pál JÓL KEZDŐDÖTT Az első hónap már eltelt A dohánygyárban a csomagológépet Deák! Lajosné kezeli (Fotó: Perl Márton) Év végi hajrá, év eleji tétlenség. Sokan vélekednek így, ha üzemeink munkájáról esik szó. Valóban ennyire lenne igaz ez a furcsa álta­lánosítás? Erre a kérdésre kerestünk választ. A MÁV gyöngyösi kitérő- gyárábam az igazgató, Kele­men Árpád azzal kezdte vá­laszát, hogy januárban a ta_ valyilhoz képest hétmillió forinttal állítottak elő több értéket, összesen 52 millió forint az az összeg, amit a termékek értékeként el­könyvelhettek. Igaz nem ment simán minden, közöl­te az igazgató. Eleinte úgy látszott, hogy Diósgyőr nem tud elegendő mennyiségű sínt szállítani a kitérők gyártásához. Azonban ez a gond is megoldódott időköz­ben. Miután a ferencvárosi pályaudvar rekonstrukció­jához ebben az évben 63 kitérőt kell elkészíteniük, úgy döntöttek, hogy az első negyedévet „hajtják meg” egy kicsit. Ezért előre be­terveztek a hét végekre öt pluszműszakot. Jelentős mértékben sikerült a forgá­csolók teljesítményét növel­ni, így a szerelés zökkenők nélkül folythat az év első munkanapjától kezdve. A Mátravidéki Építő és Szakipari Szövetkezet dol­gozói a Kálvária-iparton le­vő hatvanlakásos ház bel­ső munkálatain tevékeny­kednek az év elejétől kezd­ve. A Verseny utcában ugyanakkor 18 lakás felújí­tását végzik. Az építők el­ső havi teljesítménye nagy­jából 12 millió forintot ér. Az asztalosüzemben is fo­lyamatos a termelés. Anyag­hiány nem akadályozza az ottaniakat abban, hogy négy­száz íróasztalt készítsenek el mintegy 1,2 millió forint ér­tékben. Exportra könyves­polcokat szállítanak, a Sa- varia típusú tanulóasztal is az üzemükből kerül ki. Ja­nuárban mintegy nyolcmn_ lió forintot számolhattak el a teljesítményük után. Az elektromos üzemben az AL média berendezések gyártá­sát végzik: Négy fővárosi gimnázium részére készítik ezeket. A megrendelés mint­egy 36 millió forintot tesz ki. Január elején a tavalyinál jobb feltételek1 közepette jn. dúlt meg a termelőmunka a Budttflast Műanyagipari Vállalat hatvani üzemében is. Míg akkor nem voltak tisztázottak a piaci frontok, most januárban az egész el­ső évnegyedre elegendő meg­rendelés-állománya volt az itt dolgozó munkáskollektí­vának, s az első hónapban mind a konfekcióiparnak, mind a kereskedelemnek ki­szállították azt a tízmillió gombot, amelyre a tervidő­szakban szerződésük volt. Horváth Zoltán igazgató ar­ról is tájékoztatott bennün­ket. hogy vezető munkatár­saival nemrég részt vett azon a háromnapos — Öl­tözködés tetőtől talpig című — konferencián, amelyet a Magyar Piackutató Intézet és a Divatintézet szervezett (Folytatás a 2. oldalon) Kényszer tanítási szünet — Kétméteres hó­torlaszok — szántalpon utazik az élelmiszer Hófúvások, hótorlaszok a Dunántúlon A vasárnap este kezdődött havazás és az ezt kísérő erős szél hatására hétfőn reggelre, délre valósággal megbénult a közlekedés a Dunántúlon, sok helyen fennakadások vol­tak az ellátásban is. Zalában .már reggel 35— 40 centiméteres volt a hó, délután tovább erősödött a havazás és vele együtt a szél is; a hótakaró vastagsá­ga elérte a 60—70 centimé, tért. A viharos szél hófúvá­sokat okozott, járhatatlan­ná tette a megye 1400 kilo­méternyi útjának jelentős részét. A Győrből érkezett je­lentés szerint hétfőn az it­teni közúti igazgatóságnak valamennyi, összesen 31 gé­pe dolgozott a Kisalföld fő­útvonalain, de az erőfeszíté­sek ellenére sem javult a helyzet: a viharos szél újabb és líjabb hótorlaszo­kat emelt. Sopron térségében — ahol az utakon elhagyott kamio. nők is akadályozták a for­galmat — és a Hanság vi­dékén a délután; órákban is tombolt a hóvihar. Győr, Sopron, Mosonma­gyaróvár és Kapuvár tér­ségében megsérült több kö­zépfeszültségű vezeték, ezért áramkimaradások voltak. Vas megyében a hóesés és az erős szél nehezíti a hóel­takarítási munkákat. A megye főútjain folyamatosan dolgoznak a közúti igazga­tóság nagy teljesítményű gépei, ennek ellenére az utak egyes szakaszai csak nehezen, illetve csupán egy nyomszélességben járhatók. A hófúvások mintegy har­mincöt településen akadá­lyozzák a lakosság ellátását. Az illetékesek intézkedtek, hogy ezekbe a községekbe is eljusson az élelmiszer. A Bakonyban délig he­lyenként 35—40 centis hóré­teg hullott. A viharos ere­jű szél a 8-as és a 71-es számú útvonalakon néhol másfél-két méteres torta, szakát emelt; Veszprém megyében 44 nagy teljesít­ményű gép viaskodott egész nap a hóförgeteggel. A hó­marók reggel még felvezették a munkás- és bányászjára­tok autóbuszait, de sokan t műszak után már nem tudtak hazamenni Ajkáról* Tapolcáról, és munkásszál. lókon, munkatársaiknál ju­tottak szálláshoz. Sümegről azonban nem indult a fővá­rosi útirányú távolsági au­tóbusz, a térségben személy- gépkocsival sem lehetett köz­lekedni. Mintegy félszáz te. lepülésre még terepjáró ko­csival sem lehetett eljutni„ lovas szánokkal vitték a kör­nyező községekből a kényé, rét, tejet. Somogybán is nehéz fel­adat elé állította a szállító­kat a havazás. A Balaton Füszért helyenként többórás- késéssel, de eljuttatta a bol­tokba az árut. Azokra a te­lepülésekre, amelyeket gép. kocsival nem tudtak megkö­zelíteni, az áfészek közre, működésével, szántalpon vitték ki az élelmiszert. Borbély Sándor tájékoztatóját hallgatják a munkásörök A ceglédi géppuskás raj tagjai: Szűcs Miklós, Szabó Antal. Perlaki József tüzelőállásban Téli kiképzésen A Magyar Néphadsereg egyik Heves megyei alakula­tának elhelyezési körlete biztosít otthont a Pest me­gyei munkásőrök idei fel­adatokra való felkészülésé­hez. A szürke egyenruhások több napon át a téli kikép­zés keretei között gyakorol­(Szabó Sándor képriportja) ják a harcászati, karhatalmi és lövészeti teendők eredmé­nyes végrehajtását. A részt- vevőkhöz ellátogatott Bor­bély Sándor, a Munkásőr­ség országos parancsnoka, Polonkai András, a Munkás­őrség Heves megyei parancs­noka társaságában. Karhatalmi gyakorlaton Turcsek Gyula és társai az elfogást gyakorolják Cigarettaszünetben: Fityó Ferenc és társai Készül az ízletes babgulyás az alakulat kony­háján, amelynek fenséges ízeiről Seres Gyula és Szentirmai Oszkárné gondoskodik AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

Next

/
Thumbnails
Contents