Népújság, 1986. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-08 / 33. szám
6 NÉPÚJSÁG, 1986. február 8., szombat MINDENNAPI NYELVÜNK Pesties: pestiesen Többször irtunk már arról. hogy a nyelvhasználat sajátos rétegezettséget is mutat tájak, vidékek, sőt nagyváros; települések szempontjából is. Közleményünk címe is éppen ar,ra utal, hogy a nagyvárosi, közelebbről a pesti emberek nyelvhasználatában is jelentkeznek egészen jellegzetes hangzási formák, szóhasználati módok és nyelvi fordulatok, amelyeket a legtöbbször a pesties nyelv] formával minősítünk. Arról is szólnunk kell, mj a magyarázata annak, hogy szótáraink a pesties és pestiesen megnevezéseket a rosszalló jelzővel minősítik. Ennek elsősorban az az oka, hogy minden pesti, pesties nyelvhasználati formát és módot megkérdőjeleztek nyelvőreink, nyelv- védőinlk: s a pestiek „népnyelvét” a jassznyelv. a link hadova fattyúhajtásának tekintették, és elsősorban csak az idegenszerűséget keresték és pécézték 'ki a pestiek nyelvhasználatával kapcsolatban. Így tett pl. Gárdonyi js Magyarul így! eí- mr.ű munkájában: „A pesti magyar nyelvében az alszik egyértelmű a hál szóval”. „Pesten már nincs ruha, hanem van öltöny. Nincs köpönyeg, hanem van köpeny (ejtsd khöpeny)”. ,,Pesti magyarul a valamennyien: mind kivétel nélkül” stb. Bár elhangzottak józanabb hangok is. és megfoga1 mázták ezt a kérdést is: miiért ne lehetne Pestnek is saját nyelvjárása, még hosszú ideig a helyes magyar beszéd és nyelvhasználat őrei a tagadás álláspontján ítélkeztek. Jellemző erre vonatkozólag a költő, Vas István e megnyilatkozása: „Hogy a pesti beszédet, amely egész nap a fülemben kavargóit és tekergeti föl-fölcs'apó hangsúlyaival egyszer még a magyar nyelv dialektusai közé lehessen számítani ?” (Vas: Nehéz szerelem). Vas a pestiek „kevert” beszédéről is elmondta véleményét: sóik benne az idegen elem, a torz nyelvi fordulat. Nem a vers című költeményében tömören így utal minderre: „Ajkam, fülem rosszul tanulta meg / A magyar nyelvet, anyanyelvemet. / Torz fordulatok, kitekert szavak? / Rossz hamgsúlyok lipótvárosiak”. Ezek a nyelvhasználati jellegzetességek az okai annak, hogy a „pesties” és a „pestiesen” minősítés a rosszalló jelzőt kapta. Ma már azt tapasztaljuk, hogy több pesti, pesties nyelvhasználati forma egyre szélesebb körben terjed. De ugyanakkor a sajtó hasábjain még napjainkban is ilyen szövegrészietek jelennek meg: „Pestiesen szólva: a karácsony nem kis akármi’’ (Népszabadság, 1986. jan. 6.). — „Ahogy Pesten mondják, még a vízcsapból is három név ömlik” (Vasárnapi Hírek, 1986. jan. 19.). — „Ezeket a pestiesen guz- misnak nevezhető tárgyköröket sem kerülj el” (Élet és Irodalom, 1985. aug. 16.). „Ahogy a pestiek mondják” minősítéssel illetik e nyelvi fordulatokat is: Nekem mondja?, nagy dumát vág ki, kiveri a balhét, na, és aztán mondja már, azt hiszi ö a jdni palira vesz mindenkit, oda nem osztottam lapot (nem önnek szóltam), lassan a testtel, nem most jöttél a hat húszassal. Sajátosan pesties nemleges válasz, tagadás: Egy frászt! stb. A pestiekkel készült riportokban napjainkban két jellemző idegen szó is következetesen el-elhangzik: „Nagyon szeretem a smuzo. ló (csevegő, tereferélő) embert” (Mestersége színész: Kálmán György. Tv. 1985. dec. 21.). „Még néhány pi- fcírf (éles. csípős) megjegyzést hadd tegyünk” (Á HÉT, 1985. júl. 28.). Dr. Bakos József „A növényvilág feltérképezése is cél ..." Vannak területek, amelyek nem mentesek az emberi beavatkozástól Ahol a fűrészgép zúg . Hogyan hat a turizmus a flórára? A MÁTRA TITKAI Új tájvédelmi körzet „feltérképezést". A Mátra mellett egyébként a Bükk kutatására is sor kerül: a Miskolci Herman Ottó Múzeum szakemberei elsősorban az aggteleki karszt- és a Zempléni-hegységet veszik nagyító alá. — A Mátrában mely terület lesz a kutatás helyszíne? — Kiemelt programként a tájvédelmi körzetben két nagy területet határoztunk meg. Az egyik a Gyöngyös, Mátrafüred, Mátraháza határvonaltól nyugatra eső rész. Ez kevéssé érintett az embertől, mentes például a fa- kitermeléstől vagy az idegenforgalomtól. Azért is érdekes, mert vízgyűjtő terület is. Többek között aprólékos botanikai, zoológiái: rovartani. madártani stb. feltárások folynak majd itt. Ettől keletre, az úgynevezett üdülőkörzet a másik terület, ahol kutatják a földtani, s megintcsak a zoológiái érdekességeket. Igen izgalmas, tanulságos lesz majd az összevetés. Többek között ilyen kérdésekre is választ keresünk majd, menyHazánk egyik közismert és közkedvelt tájegysége, a Mátra az év minden szakában vonzza a látogatókat. Nemcsak a turisták, a pihenni, üdülni vágyók keresik fel az ország minden részéből, hanem a gyógyulásra szorulók is. Hatalmas erdeit, üdülőhelyeit már a gyerekek is megismerik az iskolai kirándulásokon, a bakancsos turisták bejárják hegyi útjait, a téli sport kedvelőinek ezrei keresik fel a síparadicsomokat. , Ám a Mátra, e gyönyörű vidék még titkokat is rejt magában. Száz meg száz titkot, amelynek megfejtése a természettudósokra, a kutatókra vár ..'. Az elmúlt év utolsó negyedében született meg hivatalosan a fogalom: Mátrai Tájvédelmi Körzet. Mit takar e kifejezés, s milyen tervekkel hozták létre? — erről érdeklődtünk dr. Fü- köh Leventétől, a gyöngyösi Mátra Múzeum igazgatójától. Elöljáróban megtudtuk, hogy szervezetileg még nem dőlt el véglegesen, ki lesz a tájvédelmi körzet vezetője, az azonban tény, hogy a Mátra Múzeum megpályázta az Országos Környezetés Természetvédelmi Hivatalnál a természetvédelmi felelős címet. — Hogy megmagyarázzuk a tájvédelmi körzet fogalmát, vissza kell kanyarodnunk néhány évvel ezelőttre — mondta dr. Füköh Levente. — Pontosan nyolc évvel ezelőtt indult egy olyan program, amely az Északi-középhegység természeti képét volt hivatott feltárni. Ez magában foglalta a Cserhát, a Mátra és a Bükk kutatását. A vizsgálódás alapkutatási szinten történt: egyfajta „természetleltárként" foghatjuk fel. Az első részét, a Mátra és a Cserhát növény- és állatvilágának feltérképezését a Mátra Múzeum végezte. Ezt követte egy aprólékos, szisz- tematikus munkával teli szakasz, amely a Sár-hegy teljes feltárását eredményezte. — Erről egy tanulmány- kötet is tanúskodik. .. — Igen, a Sár-hegy című könyv négy szerző cikkét foglalja magában. Orbán Sándor, az egri tanárképző főiskola tanára a Sár-hegy mohaflóráját tárta fel, dr. Székely András, az Eötvös Loránd Tudományegyetemről a geológiai részét írta, Kovács Margit, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem részéről a botanikai kutatásokról szól és egy helyi kutató, Pozder Miklós a szőlőkultúráját ismerteti. Egy másik tanulmánykötet kiadása még várat magára, a Sár-hegy további részletezéséről: növény- és íovarvilá- gáról, állatairól. A Mátrai Tájvédelmi Körzet megalakulásának elsődleges célja a hegység további egységeinek teljes természeti feltárása. Ezt az is elősegíti, hogy ebben az évben a megyei múzeumi szervezetben átalakulás történt: a Dr. Füköh Levente: Hamarosan elkezdődik a konkrét munka természettudományos muzeológusok Gyöngyösre kerültek. így további programként ők folytathatják a A Mátra száz meg száz titkot rejt magában (Fotó: Perl Márton) nyiben változtatja meg az idegenforgalom a flórát. Végül az OKTH jelöli meg a csoportokat, s annak értelmében alakul majd a program. Tulajdonképpen a Mátrai Tájvédelmi Körzet kutatása kapcsolódik az országos programhoz. A munkát a gyöngyösi Mátra Múzeum fogja össze. — Mikor kezdik a helyszíni feltárásokat? — Ügy tervezzük, hogy márciusban, amikor megindul a vegetáció. Akkor már fel lehet állítani a fénycsapdákat, különböző rovarfogókat. Húsz kutatót vonunk be, különböző szakterületekről a munkába. A városi tanácstól céltámogatást kaptunk a kiszállásuk finanszírozására, szakmai segítésükre. — Mi lesz a begyűjtött anyagok sorsa? — Ebben az ötéves tervidőszakban kerül sor a múzeum állandó kiállításának átrendezésére. A mostani anyag immár tizenöt éves, meglehetősen elöregedett. Az újabb kutatási eredményeket nagyszerűen fel tudjuk majd használni a kiállításhoz. Egyelőre két fix pontunk van, amely megmarad: a mamut és a lepkefal. Eköré rendeznénk, bővítenünk a tájvédelmi körzetben feltárt anyagot. Az izgalmas munka hát hamarosan elkezdődik. Az újra felfejlődő tájkutatásnak egyik megnyilvánulása az is, hogy október első felében Gyöngyösön rendezik meg az országos természet- tudományos muzeológusok vándorgyűlését, amelynek egyik fő napirendi pontja az lesz: hogyan tudták hasznosítani a tájkutatás addigi eredményeit, tapasztalatait. Mikes 'Márta ADAMECZ KÁLMÁN: Borravaló Miért kacsint rám ez a szimpatikus ember, és miért mozgatja hozzá a bajuszát? Csak nem borravalót vár? Ficánkolok a széken. Néhány makacs .hajszál nem akar kijönni a nyakamból, sőt, egyre mélyebbre merészkedik. A szimpatikus ember púdert szór a nyakamba, és kefét ragad. Tüsszentek. Ki kell használnom ezt a néhány másodpercet, míg a székiben ülhetek, és határoznom kell. Nem könnyű. Oldalvást rápillantok. Észre- iveszem, hogy még mindig kacsingat. Úristen! Csak tán nem tetszem neki? Jobban szemügyre veszem. Milyen fáradt a tekintete, hogy gyöngyözik a homloka! Jólesne néki egy nagy fröccs, amit én fizetek. Ha a Szovjetunióban len- nénik, ezt a pénzt teára kapná tőlem. A lengyeleknél a sörrevaló járja, Jugoszlávia pedig egyenesen üdülés lenne a számomra, annyi lehetőség közül választhatnék! Adhatnék neki szörbetre- .valót, baksist, fizethetnék neki áldomást, és adhatnék neki egyszerűen italravalót, csak úgy, minden megkötés nélkül, hadd költse el tetszése szerint! A szimpatikus ember egy pillanatra félrefordul Megpróbálok gyorsan dönteni. Nézzük csak! A hajvágás 50 Ft-ba kerül. Tíz forintnál kevesebb szóba sem jöhet. Vágyóik én akkora elvtárs, hogy húsz forintot adjak! De miből? Lássuk! Csináljunk egy gyors költség- vetést ! Van havonta 4800 Ft-om (a gyerektartást automatikusan levonják). OTP-tartozás: 800, lakásrezsi: 800, szakszervezet: 70, bérlet: 170, újság: 200, hajvágás: 50. Marad 2710 Ft. Milyen szórakozott vagyok! Elfelejtettem, hogy enni is szoktam! Mit enni, zabálni! Ez napi 100 'Ft, így marad mínusz 290 Ft A honoráriumokkal fölmegy egészen plusz 710-ig. lEbből kell tehát kigazdálkodnom ennek a szimpatikus embernek a borravalóját. Mennyi jár neki? A múltkor a körzeti orvosnak 200 Ft-ot adtam, a vizszerelő 150-et kapott, de az üvegesnek be kellett érnie 100-zal. Elismerem, igazságtalan vagyok. Tegyük jóvá! Adók ennek a szimpatikus embernek 200 Ft-ot. De hátha legközelebb is ennyit vár el? Legközelebb már nem áll imódomban ennyit adni, mivel eszembe jutott, hogy cipőt kell vennem télre. S mi van akkor, ha jómódban él? Ha még nálam is gazdagabb? Akkor hát milyen jogon vár et külön juttatást? Úristen! Hogy sürög-forog körülöttem, hogy csillog a szeme! Ez vár valamit. Most már föl kell állnom. Nem maradhatok tovább a székben. A szimpatikus ember már régen befejezte a nyakamat, és önfeledten játszik egy csillogó borotvával az orrom előtt. Felállók. Még próbálom húzni az időt. Megigazítom a zakómat, belepillantok a tükörbe, és kinyújtom a- nyelvem. Jóságos ég! Milyen fehér! Orvoshoz kell mennem Rájövök, hogy nem lehet, hiszen még ezzel a szimpatikus emberrel sem rendeztem a számlámat, s ki tudja, mennyi marad a zsebemben? Elég lesz-e arra, hogy átmenjek egy ingyenes vizsgálatra a szemközti rendelőbe? Most már nem várhatok tovább. Előveszek egy ropogós ötvenest. Ennyi jár neki. Ezt mindenképpen oda kell adni. Hogy az ördögbe tudnám aktívabbá tenni a költségvetésemet... ? Megvan! A leértékelt kenyér mellé megpróbálok felhajtani leértékelt parizert is. . Hirtelen mozdulattal átnyújtom az ötvenest. Elteszi. Még nem mondja, viszontlátásra. Még vár valamit. Elhatározom, én is várok. Hátha az, amire vár, nékem is szerencsét hoz. így állunk egymással szemben hosszú másodpercekig. A szimpatikus ember folyton a zsebem felé kacsint, és igaza van! Csakugyan van 'benne két darab százas, de nem lehet az övé. Még két hét van fizetésig Megragadom a kezét. — Nagyon szépen köszönöm. Csodálatosan megnyírt. Akár versenyen is indulhatna. Fölveti a fejét, mint egy büszke mén, és nyájasan elmosolyodik. Folytatom: — Nekem még sohasem volt ilyen szép frizurám, de többé nem is lesz. — Hogyhogy? Miért? — vonja föl a szemöldökét — Azért, mert nem adok önnek egy fikarcnyi borravalót sem — válaszolom, és saját merészségemen meglepődve faképnél hagyom ezt a szimpatikus embert.
