Népújság, 1986. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-08 / 33. szám
4 NÉPÚJSÁG, 1986. február 8., szombat AKI „BELEKEVEREDETT” EGY HÁBORÚBA Tetteire nemcsak ő emlékezik... Negyvenegy esztendő telt el felszabadulásunk óta. Ferenczfalvi Kálmán ennyi ideje őrzi a „titkát”. Sokan próbálták szóra bírni, életének arról a szakaszáról faggatni, amelyik egybe esett minden idők legnagyobb világégésével, de ő nem nyilatkozott. 1945-ben vette át a Minisztertanács Dicsérő Oklevelét. Kevesen tudják, hogy miért kapta. Az okok mégis kiszivárogtak. Beszéltek azok, akiknek ő mentette meg az életét. (Fotó: Szabó Sándor) Hatvanöt esztendős. Az Egyesült Izzó Gyöngyösi Gyáregységének osztályvezetőjeként ment nyugdíjba. Elegánsan berendezett gyöngyösi otthonában fogad. Régi ismeretségünknek köszönhető, hogy velem kivételt tesz. s hajlandó „hangosan emlékezni”. — Miért nem lettem tagja a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének? Miért nem szaladgáltam annak idején olyan igazolásokért, amelyek hősnek tüntetnek fel, s ezzel kivételes megbecsülésre adnak „jogosítványt” ...? Mert nem voltam hős! Amit csináltam, nem azért tettem, hogy utána learassam a babérokat, s nem is azért, mert olyan szilárdan hittem a kommunizmus győzelmében. Nem voltam én afféle nagy humanista sem. Egyszerűen megkaptam a behívómat, és belekeveredtem egy ronda „kalandba”. Át akartam bliccelni az egészet, de olyan helyekre sodródtam, ahol nagyon sokan bajban voltak, s nekem módomban állt segíteni rajtuk. — Az élete kockáztatásával ... ! — Lehet, de arra én nem gondoltam. Nem kellett legyőznöm a félelmemet, mert nem féltem. Azt hittem, hogy csak mások bukhatnak le. Fiatal voltam, és vakmerő. És szerelmes ... Egy zsidó lányba. — Ez még nem magyará- za meg, |hogy Imiért hallgatott mostanáig arról a három esztendőről! Elkomorodik, és sokáig hallgat. — Tudja, rengeteg bajtársamban csalódtam, illetve nem is bennük, hanem azokban, akik semmit sem tettek mégis ellenállóknak nevezik magukat. MeggyéBevonulás februárban A napokban sok fiatal kapta meg az értesítést, hogy február végén várhatóan be kell vonulnia sorkatonai szolgálatra. Az értesítés felhívja a sorkötelesek figyelmét arra, hogy a behívásig rendelkezésre álló időben rendezzék személyi, családi körülményeiket, a sorkatonai szolgálat zavartalan megkezdése érdekében. A Honvédelmi Törvény előírja, hogy a sorköteles korba lépők az adataikban bé'áílott változásokat kötelesek haladéktalanul bejelenteni a megyei Hadkiegészítési és Területvédelmi Parancsnokságon Egerben: a Hatvanasezred u. 3. szám alatt, munkanapokon és szabadnapokon is van félfogadásA saját érdekük Az 1980. évi, V. törvény a sorkatonai szogálati időt általában 18 hónapra csökkentette. A rövidebb szolgáződésem, hogy annyi „hős" egyetlen országban sem él, mint nálunk. Ez a rengeteg ember miért hagyta hogy a nyilasok megszállják Magyarországot ? ! Népes a táboruk nélkülem is. Meg az is lehet, hogy én egy másfajta mozgalom harcosa voltam. Az kevésbé volt véres, kevésbé politikus, kevesebb gesapós pofon „tarkította”, s egyáltalán, szürkébb volt az egész. Igaz életszerűbb is. 1942 októberében vonult be Egerbe. Karpaszományos iskolára küldték. Igyekezte elkerülni, hogy a tűzvo_ nalba vezényeljék, ezért szerzett egy igazolást, mely szerint csak írnoki munkára alkalmas. Elfogadták. Nem tudták, hogy békeidőben az atlétika egyik legtehetségesebb reménységeként tartották számon. GH- iskclát végzett a budapesti Mária Terézia laktanyában. — Csuda jó dolgunk volt ott — mondja. — Szinte tudomást sem vettünk a háborúról. Fel is adtam egy üdvözlőkártyát valami ilyen szöveggel: Szép lányok társaságából, forró, rumos kávék és jéghideg frissítők mellől. csók a Mária Terézia Panzióból. A lap a feletteseim kezébe került, majdnem lecsuktak érte. Tíz hónap után, Hatvanba vezényeltek. Hadapród őrmesterként az ottani munkászászlóalj GH-fönöké lett. Ott találkozott először a háborúval, s igazi nyilasokkal. — Szolgálatvezetőm Jankai István a miskolci nyilas párt titkára volt azelőtt — emlékezik. — Ö egy Palotás nevű hadnaggyal, aki fináncként vonult be. istenítette Hitlert. Ez még nem lett volna baj, ha nem vezényeltek volna hozzánk lati idő nemcsak a hadkötelesnek, hanem a társadalomnak is érdeke. Előnye mindenekelőtt a^ hogy a szolgálati idő csökkenésének arányában a hadkötelesek a pályakezdés, családalapítás időszakában rövidebb ideig vannak távol munkahelyüktől, családjuktól. A rövidebb katonai szolgálati idő nem csökkentette az egyes sorkatonai bér osztásokkal szemben támasztott követelményeket, sőt a technikai eszközök korszerűsödésével e követelmények növekedtek. A társadalom és a hadsereg együttes igénye az is, hogy a különböző sorkatonai beosztásokba helyezés körülményei is korszerűsödjenek, igazodjanak az egyén, a társadalom és a hadsereg igényeihez. Ennek alapvető biztosítéka az, hogy a beosztásba helyezéshez a hadköteles is aktivizálja magát. A bevonulás” előtt a fiatalok nagyon sokat tehetnek, elsősorban saját érdekükben azzal, hogy a családi és munkahelyi életükben beállt váltíz munkaszolgálatos zsidót. Kocsisok voltak. Jan_ kaiék rajtuk élték ki szadista hajlamaikat. A legkisebb vétségért kiköttetésse! fenyegetőztek. Szerencsére volt némi hatalmam, hogy megakadályozzam a legvadabb túlkapásokat. Ott szolgált Miskolczi István, egykori kisgazdapárti képviselő. Neki is felfordult a gyomra az ocsmányságok láttán, összetartottunk. Negyvennégy szeptemberében szétbombázták a várost. Annyi volt a hulla, hogy ma is végigfut a hátamon a hideg, ha visszagondolok rá. Hétszáz áldozatról szólnak a krónikák. A zsidókkal szedették össze őket. A legundorítóbb munkát végezték, s még tisztességes élelmet sem kaptak érte. Volt, amelyikük összeroppant. Emlékszem, egyikük odajött, s könyörögni kezdett: „Hadapród úr segítsen vissza a falumba, Jolsvára!” Jólesett, hogy hozzám fordult, de fájt. hogy akkor még nem tudtam megszöktetni. Később sikerült. Akkor csak annyit tehettünk, hogy ki. küldtük őket parasztcsaládokhoz, dolgozni, legalább ott jóllaktak. A szolgálat- vezető persze verte az asztalt: „Tűrhetetlen, hogy a zsidók papríkáscsirkét zabáinak!” Elvezényelték őket. Hidasnémeti, Sajópüspöki, majd a Szentendrei-sziget lett az állomáshelyük. Kiszolgáló személyzetük akkor már jócskán megnövekedett, négy női és két férfi munkaszol- gálatos száz.ad tartozott hozzájuk. Sokan „eltűntek” közülük. — Tudták, hogy nálam vannak azok a bélyegzők, amelyek a hamis papírokat tozásokat időben, de a bevonulásukat megelőzően bejelentik a hadkiegészítési parancsnokságra. Leginkább nekik nem mindegy, hogy lakóhelyüktől mekkora távolságra, milyen jellegű katonai szervezethez, s azon belül is milyen szakterületre osztják be szolgálatra. A nősek, családosok kívánsága is indokolt, hogy lehetőség szerint ne távoli csapathoz kerüljenek. A lényeg itt is az, hogy a hadkiegészítési parancsnokság a tényekről, a felvetődő gondokról időben értesüljön, mikor még lehet tenni valamit. A jogokról, kötelességekről A sorkatonákat megillető jogokat és kedvezményeket igen széles körű intézkedések biztosítják. Azok, akik nősek, családosok, vagy idős szüléikről, esetleg beteg hozzátartozójukról gondoskodnak, a behívás előtt egy hónappal kézhez kapják a behívót. Ezek a fiatalok a behívóis htelessé teszik. — folytatja. — Gyanították is, hogy részem van a szökésekben, de bizonyítani nem tudták. Tahiból rendszeresen jártunk Pestre élelmet vételezni. Akiknek volt hova menekülniük, azokat feltettük a kocsinkra, a ponyva alá, szegeztünk nekik papírokat, tisztiorvosunk, Kovács Gyula pedig olyan igazolásokat írt, amelyekkel beteg katonákká „léptek elő”. Aki nem tudott hova menekülni, azt Aba Iván újságíró bújtatta el. Később a Munkácsy Mihály úti iparitanuló intézet kollégiuma lett a „gyűjtőhely”. Katonakórház. ként működött, de szökött zsidók menhelyévé változott. Ha betévedt egy-egy szimatoló nyilas, valamelyik orvos rögtön kitessékelte. — Sosem került közvetlen életveszélybe? — Voltak forró pillanatok. Egy ellenőrzéskor például majdnem lebuktunk. Akkor már újfajta okmányok voltak érvényben de mert mi a Podmaniczky úti nyomdából csak kétszáz régit tudtunk szerezni, az ellenőrző járőröknek gyanúsak lettek a zsoldkönyveink Le akartak szállítani bennünket. Ném volt jobb ötletem, elővettem legdurvább modoromat, és rájuk ordítottam:. „Felháborító, hogy a feletteseik árra is lusták, hogy az okmánymódosításról értesítsenek minket! Panaszt fogok tenni, hogy az ő mulasztásuk miatt bennünket molesztálnak.” parancs bemutatása mellett a lakóhely szerinti illetékes tanácsnál kérelmezhetik a családi segély megállapítását. Ezt a bevonulást követő hónap első napjától folyósítják. Az összege változó: a segély nagysága a rászoruló jövedelmi viszonyaitól is függ. Például: annak a hadkötelesnek a felesége, akinek egy kiskorú gyermeke van és nem kap gyermek- gondozási segélyt, 2050 forintot, valamint a gyermek után ennek az összegnek a 70 százalékát kapja kézhez. A sorkatonai szolgálatot teljesítő katonák hozzátartozóit egyéb szociális kedvezmények is rhegilletik. A bölcsődei, óvodai felvételnél gyermekeik előnyben részesülnek. Gondozóintézeti elhelyezésnél soronkívüliséget kell biztosítani. Rendkívüli anyagi megterhelés esetén pedig egyszeri szociális segélyben részesülhetnek. A sorkatonával közös háztartásban élő feleség munka- viszonyát felmondással megszüntetni nem lehet' Ha a fiatal bemutatja a Továbbengedtek, amikor a nácik veresége egyértelmű lett — mint azt a történelemkönyvekből js tudjuk — kapkodni kezdtek. A végső pillanatokat is tömegmészárlásra használták fel, hogy az utolsó tettük is emlékezetes legyen. 1944. december 8-án, a Szentendrei-szigetre is érkezett egy távirat: Az 1300 zsidót azonnal adják át a németeknek! Ferenczfal- viék nem engedelmeskedtek. Technikai okókra hivatkozva huszonnégy órás haladékot kértek. Ennek tizedik órájában érkeztek meg a szovjet csapatok A szemtanúk szerint legalább négyszáz volt azoknak a munkaszolgálatosoknak a száma, akiket ő tett fel a GH-s kocsira, akiknek hamis papírokat adott, s biztonságos helyre szöktetett. A sors iróniája, hogy 1946-ban háborús „bűneiért” letartóztatták. Igaz, Szurdí Istvánnak, egykori miniszterünknek közbenjárására, hamarosan szabadlábra helyezték, de e tévedés akkor is bosszantó volt. A zsidó lány. akiről a cikk elején már szó esett, megmenekült. Visszatért Auschwitzból, és Ferencz- falvi Kálmánné lett. Sajnos, az ö szülei és testvérei nem lehettek ott a lakodalmukon. (A deportálás után nekik másfajta hadapród urak jutottak.) munkahelyén a behívóparancsát, ennek alapján bevonulási segélyt kap. A nőtlen sorköteles esetében ez az összeg, havi átlagkeresetének a fele, ha nős és családos, a teljes havi átlagkereset illeti meg. Ha kéri a sorköteles, a bevonulás előtt két nap fizetés nélküli szabadságot kell részére engedélyezni; a szövetkezeti tagot pedig ugyancsak két napra mentesíteni kell a munka alól. A katonaidő munkában töltött időnek számít. A sorkatonai szolgálatot teljesítőt továbbra is megilleti a szolgálati lakás, a termelőszövetkezeti tagokat pedig az illetmény- föld használata. A sorköteles — a behívó- parancsban foglaltak alapján — az előírt időben és helyen köteles megjelenni és végzettségét, egészségügyi állapotát, valamint szociális helyzetét igazoló okmányait magával hozni. Heves Megyei Hadkiegészítési és Területvédelmi Parancsnokság Hol van már az az idő. amikor a falusi emberre azt mondták, hogy csak a szomszéd község határáig jut el... Változtak szokásaink, élet- és munkakörülményeink nemcsak a városokban, a falvakban is. Két évtizede az első termelőszövetkezeti üdülőcsoport tagjai — miközben a debreceni Nagyerdőben pihentek — attól tartottak, hogy hazamenve majd megszólják őket otthon maradt társaik. Korábban ugyanis elképzelhetetlen lett volna, hogy a falusi emberek dologidőben otthagyják a munkát és üdüljenek. 1974-ben, a termelőszövetkezeti üdülés első évében szinte még úgy kellett rábeszélni az embereket, fogadják el a beutalót, noha a munkások között a kedvezményes üdülés ekkor már tizenöt esztendős szakszervezeti vívmánynak számított. Ámde a debreceni termelőszövetkezeti üdülőben jól sikerült pihenés és ki- kapcsolódás kellemes híre csakhamar elterjedt a mező- gazdasági dolgozók között. Hatására az országban több- helyütt is a termelőszövetkezetek és a területi szövetségek üdülésre alkalmas épületeket béreltek, vásároltak, sőt itt-ott építettek is. Falun is felnőtt egy nemzedék, amelyik már nemcsak a munkából akarta kivenni a részét, az üdülést, a pihenést is természetes igénynek tekintette. Az elmúlt tíz évben jelentősen bővült a beutalási lehetőség,' mivel a Termelő- szövetkezetek Országos Tanácsa is részt vesz a SZOT által szervezett üdülőépítési társulásban. A megállapodás értelmében évente mintegy háromezer SZOT-beutalót kapnak a mezőgazdasági dolgozók. A jegyek fele termálfürdők mellett létesült gyógyüdülőkbe érvényes, negyedrésze a Balaton melletti családos pihenésre jogosít és ugyancsak negyedrésze különböző magaslati pihenőházakba szól. A balatoni családos beutalók többségével a termelőszövetkezeti tagok a siófoki SZOT Építőmunkás Üdülőben nyaralhatnak. A TOT és a szakszervezeti mozgalom közötti üdülési együttműködés tavaly tovább bővült, amikor Ba- latonszabadiban átvették a korábbi SZOT-gyermeküdü- lőt és kempinget a termelőszövetkezeti tagság számára. Jelenleg már összesen 110 üdülő, illetve hétvégi ház van a mezőgazdasági szövetkezetek tulajdonában, bérleményében. A pihenőházak többsége kis befogadóképességű. mintegy 350 szobában egyszerre 800—900 dolgozó. illetve családtag üdülhet. A beutalók többnyire egyhetes és 10 napos időtartamra szólnak, hogy évente minél többen pihenhessenek. Az üdülök szerény színvonala ma már egyre kevésbé elégíti ki az igényeket. Éppen ezért a jövőben összkomfortos, többféle szolgáltatást nyújtó, úgynevezett társult-üdülők építését tervezik. A szövetkezeti dolgozók körében a legkeresettebbek a termálvizek mellett található debreceni, hajdúszoboszlói, harkányi, hévízi, karcag-berek- fürdői gyógyházak. Hasonlóan nagy az érdeklődés a fővárosi üdülés iránt. A Szabadság-hegyen létesített oktatási és üdülőközpontban évente több mint ötezren pihenhetnek. Az üdítő levegőjű, festői zöldövezetben 1982-ben létesített, nyitott könyvre emlékeztető hatszintes épületben 150, nagyobbrészt kétágyas szobákban helyezik el a vendégeket. Az impozáns létesítmény az egy- és kéthetes tanfolyamoknak. továbbképzéseknek ad otthont, emellett a nyári hónapokban családokat, illetve késő ősszel, majd télen és tavasszal a hétvégeken üdülni és kirándulni vágyókat fogad. B. J. Szabó Péter Tudnivalók a sorkatonai szulgálatról, ingókról, kötelezettségekről Mezőgazdasági dolgozók a SZOT-iidiilőkbeo
