Népújság, 1986. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-07 / 32. szám

3 NÉPÚJSÁG, 1986. február 7., péntek Németh László: „Növekszik dolgozóink részvétele a vállalat irányításában.” (Fotó: Szántó György) Itt készülnek a tubusok EREDMÉNYESEN TELJESÍTETTÉK VI. ÖTÉVES TERVÜKET Szükséges a megújulás Beszélgetés Németh Lászlóval, a Mátravidéki Fémművek vezérigazgatójával Számtalan termelőegységnél most végzik a fel­méréseket annak megállapítására, hogy miként sikerült a VI. ötéves tervek megvalósítása. Ugyan­akkor már megismerkedtek a következő tervidő­szak elképzeléseivel, s hozzáláttak annak megala­pozásához. Ezúttal Németh Lászlóval, a Mátravi­déki Fémművek vezérigazgatójával beszélgettünk a témáról. — Kérem, ismertesse az elmúlt évre vonatkozó ter­vek [fő igondolatait. — Az 1985-ös gazdasági évnek vállalatunknál is nagy jelentősége volt. Teljesít­ményünkkel egy eredmé­nyes, középtávú tervidősza­kot akartunk zárni, ugyan­akkor megfelelő alapot kí­vántunk biztosítani a VII. ötéves terv indításához. Ezek figyelembevételével alakítottuk ki az elmúlt évre vonatkozó célkitűzé­seket. Ebben rögzítettük, hogy a vállalat nyeresége tíz százalékkal gyarapodjék, érje el a 225 millió forin­tot. A termelés 5,3 száza­lékkal emelkedjen, haladja meg az 1970 millió forintot. Termékeink 20 százalékát külpiacokon kívántuk elad­ni. Rubelelszámolású érté­kesítési tervünk 188 millió forint, a tőkésexportú pedig 235 millió forint legyen. Cél­jainkat csökkenő összlét- számmal terveztük meg­valósítani. A fém csomagoló­eszközökből jobb belföldi ellátást kívántunk biztosí­tani. Azzal számoltunk, ihogy javul a gazdálkodás, nö­vekszenek a megtakarítások, csökken a fajlagos anyag- és energiafelhasználás. A hatékonyabb munka növek­vő eredményeként dolgozó­ink keresetének 10,4 százalé­kos növelésére láttunk le­hetőséget. — Hogyan sikerült a megvalósítás? — Az év zárása alkal­mával megnyugvással álla­píthatjuk meg, hogy terve­ink döntő részét eredménye­sen teljesítettük. Nyeresé­günk várhatóan 270 millió forint, tehát magasabb a tervezettnél. Az árbevéte­lünk 7,3 százalékkal nő. A rubelelszámolású exportot tel­jesítettük, a tőkés értékesí­tésnél viszont a tervezett alatt maradtunk. A tőkés piac ingadozásának hatását ugyanis nem tudtuk 'kivé­deni. Ugyanakkor jó és ki­egyensúlyozott belföldi ellá­tást biztosítottunk. Terme­lésünk egész évben ütemes volt, dolgozóink keresete a tervezettnél jobban nőtt. Teljesítményünket megha­tározó mértékben befolyá­solta, hogy szocialista bri­gádjaink példás helytállás­sal teljesítették hazánk fel­szabadulásának 40. évfordu­lójának és pártunk XIII. kongresszusának tiszteletére tett versenyvállalásaikat. — Mit ígér az ötéves terv zárása? — Az elmúlt évben vég­zett munkánk és eredmé­nyeink azt jelentik, hogy a Mátravidéki Fémművek kol­lektívája maradék nélkül teljesítette a VI. ötéves ter­vi célkitűzéseket. Külön öröm számunkra, hogy eb­ből az alkalomból levélben üdvözölt bennünket Karo­lyi László ipari miniszter. — A „mát” azonban már az újabb feladatok. a kö­vetkező ötéves terv jelen­ti.. . — A vállalat VII. ötéves tervi elképzelései még nem lezártaik, stratégiánk viszont már adott. A középtávú terv­időszak első két éve már kortkrét. Ezek szerint a Mát­ravidéki Fémműveknél a VII. ötéves terv során egy második megújulási szakaszt kell elkezdeni. (Az első, az 1960-as évek eredménye volt, amikor a jelenlegi ter­mékszerkezetet alakítottuk ki.) A megújulási folyamat során csökkenteni kell a faj­lagos ráfordításokat, dinami­kusan növelni a nyereséget, javítani a minőséget, erősí­teni az irányítás és végre­hajtás fegyelmezettségét. Meghatározó szerepe lesz az emberi tudásnak, az alko­tásnak. — Mit jelent ez konkré­tan? — Bővíteni kívánjuk te­vékenységi körünket, új ter­mékek gyártását vezetjük be. Megtartjuk a jelenlegi csomagolóeszköz-készítést, egyidejűleg bővítjük azok választékát. Ezen elképzelé­sekbe helyezkedik el a cso­magolóeszközök töltése, kom­binált és műanyag csomago­lóanyagok, az aeroszolszelep gyártása stb. Vizsgálataink azt mutatják, hogy a nép­gazdaság és a vállalat együt­tes szükséglete és érdeke to­vábbra is dinamikus terme­lésnövekedést kíván. Meg­határozó kérdés az, hogy a tervezett fejlesztéseknél ho­gyan tudjuk a szükséges pénzeket csökkenteni, a fej­lesztési forrásokat előterem­teni. Exportstratégiánknál az általunk gyártott fém csoma­golóeszközök töltött formá­ban történő kivitelének nö­velése szerepel. Amíg ezt el nem érjük, változatlanul biz­tosítani kívánjuk viszont a csomagolószerek exportjá­nak növelését. Létszámbő­vítéssel nem számolunk, A szociális ellátásnál továbbra is kiemelt a munkakörülmé­nyek javítása, a lakásbizto­sítás, képzés, továbbképzés, valamint a kulturális szín­vonal növelése. Középtávon ipar; átlag körülj személyi jövedelemnövelés látszik megvalósíthatónak ugyanak­kor jobban érvényesül a teljesítmény érdekeltség. — Mi valósul meg ebből az idén? — Ez az év a VII. ötéves terv egyik alapozó éve. Ezért fontosságát fölösleges hangisúlyozni. El kell érnünk a vállalati nyereség 10 szá­zalék körüli növelését. Nagy és összehangolt erőfeszítések szükségesek a nem rubel- elszámolású export növelésé­nél. A termeléshez szüksé­ges anyagok — energia, csak a tervezett megtakarítások elérése esetén biztosítható. A szükséges import, függvé­nye exportteljesítményünk, nek. A meghatározott fej­lesztéseket határidőre kell végrehajtanunk. Változat­lan szintű szociális ellátásra számíthatunk. Nyereségünk függvényében 5—7,5 száza­lékos keresetfejlesztést tu­dunk megvalósítani. Január 2-án vállalatunknál döntési hatáskörű igazgatói tanács és felügyelő bizottság kezd­te meg működését. Ezen keresztül növekszik dolgo­zóink részvétele a vállalat irányításában, dolgaink in­tézésében. A gazdasági év indításánál megnyugtató, hogy a munka minden kol­lektívánk számára biztosí­tott. Az első munkanaptól kezdve ütemes termelés fo­lyik. Exportkiszállításaink a .tervek szerint történtek. A gyártásihoz szükséges feltéte­léket biztosítani tudtuk. Kis Szabó Ervin ÚJ LAKÁSRENDELKEZÉSEK IV. A válás — és a szociálpolitikai kedvezmény Amikor válásra kerül a sor a há^astársak között, három lényeges kérdésben kell dönteni: kié legyen a gyerek, ki hol lakjon ez­után, mi a közös vagyon sor­sa. A gyermekes házaspárok egyre több építkezési és la­kásvásárlási formában ve­hetik igénybe a szociálpoli­tikai kedvezményt. Ennek összege szinte évről évre nő. És a többgyermekeseknél progresszíven megugrik. Ez­zel is a háromgyermekes — kívánatos — családmodellt szeretné támogatni kormá­nyunk. Amikor lakás épül, vagy vásárlás útján a család bir­tokába kerül, komoly össze­get számíthatnak le a tény­leges költségből. Nem kö­zömbös tehát, kié lesz ez az összeg, amikor osztozkodás­ra kerül sor. A bíróságok ítélkezési gyakorlata sem egyöntetű e téren. Ezért érdemes fog­lalkoznunk a Legfelsőbb Bí­róság polgári kollégiumá­nak 429. határozatával. Perben szereplő felek egyi­kének már a házasságkötés előtt volt házingatlana. Az édesanyja haszonélvezeti jo­gát bejegyezték rá, és az idős nő benne is lakott. A fia­talok jelentős beruházással közös otthonukká ezt a há­zat tették. OTP-kölcsönt vet­tek fel. A két gyerek után (akkor) hatvanezer forint szociálpolitikai kedvezményt kaptak. (Ez ma már lénye­gesen magasabb összeg, még fontosabb helyet kapott a házastársak közös vagyoná­ban.) A bíróság megállapította, hogy a házasság felbontásá­ra a férj magatartása szol­gáltatott okot, ezért kellett az asszonynak a közös la­kást elhagynia, és hazaköl­töznie a szüleihez, ahova a gyerekeket is magával vit­te. A közös lakás kizáróla­gos használója a férj lett. Említettük, hogy az ingat­lan korábban is az ő tulaj­dona volt. A külön vagyonmegosztá­si perben a bíróság a fér­jet nyolcvanötezer forint megfizetésére kötelezte. A szociálpolitikai kedvezményt megosztotta a felek között. A másodfokú bíróság a férj fizetési kötelezettségét — a nyolcvanötezer forintot — harmincezer forinttal le­szállította. Mondván. hogy az egész szociálpolitikai ked­vezményt — a hatvanezer forintot — az ő oldalán ve­szi csak figyelembe. Indok­lás: a felek részére nyújtott szociálpolitikai kedvezmény családpolitikai célokat szol­gál, nem minősül házastár­si közös vagyonnak, ezért nem is osztható meg a fe­lek között. Ez a kedvezmény a lakásépítőknek, -vásárlók­nak nyújtott olyan támoga­tás, amelynek célja az épít­tetők és vásárlók terheinek a csökkentése. Ezt a ked­vezményt a felek egymástól nem követelhetik. És mivel a férfi házába építették be, ott is marad. Hogy döntött a Legfel­sőbb Bíróság? Abban egyet­értett a másodfokú bíróság­gal, hogy a szociálpolitikai kedvezmény családvédelmi célokat szolgál, és az épít­tetők, vásárlók terheinek a csökkentésére irányul. Eb­ből azonban nem követke­zik az, hogy nem tartozik a házastársi közös vagyon­ba. A perben szereplő házas­pár a két gyerekre vissza­fizetési kötelezettség nélkül kapta a hatvanezer forin­tot. Azt ugyan a férj házá­ba invesztálták, mindkettő­jük tulajdonává vált. Mint ahogy a szociálpolitikai ked­vezmény visszafizetésének összege közös teher, úgy az általa élvezett előny is mind­két félnek szól. Ha a kedvezményt csak az alperes élvezné, ez mél­tánytalan lenne a feleségé­vel (volt feleségével) szem­ben. Tehát az első fokú bíró­ság döntése vált jogerőssé, amely a szociálpolitikai ked­vezményt a felek között megosztotta. Dr. Kertész Éva Pártnapok a gazdaság­politikáról Hagyomány már, hogy az év elején országszerte párt- napokat tartanak a munka­helyeken és a lakóterülete­ken, mindenkor a közössé­get leginkább foglalkoztató témákat tűzve napirendre. Ezúttal mintegy 20 ezer helyszínen, február 10. és 28 között rendezik meg a pártélet e nyílt fórumait, amelyeken párttagok és pártonkívüliek egyaránt részt vesznek. Várhatóan mintegy más­fél millió dolgozóval — párttagokkal és pártonkívü- liekkel — találkoznak az előadók. A téma avatott szakemberei az ország gaz­dasági helyzetéről, a VII. ötéves tervről, az idei nép­gazdasági tervről és a konk­rét helyi gazdasági felada­tokról szólnak. A pártnapok lehetőséget kínálnak a köz­vélemény érdeklődésére leg­inkább számot tartó témák megismertetésére, megvita­tására, a vélemények kicse­rélésére. A pártszervezetek rendez­vényeit a megyei, budapesti kerületi pártbizottságok irá­nyításával készítik elő. A nagyüzemekben, az ország valamennyi egyetemén, az akadémiai kutatóintézetek­ben, a megyei tanácsoknál központi előadók tartanak tájékoztatót A termelő üze­mekben a munkahelyi párt­ós gazdasági vezetőik szól­nak az országos és a helyi feladatokról. Ez utóbbi párt- napokat úgy szervezik, hogy a résztvevőik létszáma mó­dot adjon a párbeszédre, az eszmecserére. Az elmúlt hetekben a bu­dapesti, a megyei és a me­gyei jogú városi pártbizott- ságök előlkészítő tanácsko­zást tartottak a pártnapi előadóik, propagandisták számára. A résztvevőik meg­ismerkedtek a téma főbb tartalmi kérdéseivel, és szó­esett a pártnapok lebonyo­lításának módszereiről is. Az előadók előzetesen tájé­kozódnak a gazdálkodó egy­ségek, intézmények munká­jának eredményeiről, a to­vábbi feladatokról. E felké­szülés az egyik biztosítéka annak, hogy az idei párt­napokon felmerülő kérdések sem maradnak megválaszo­latlanul. A pártnapok ta­pasztalatait egyébként — a három évtizedes gyakor­latnak megfelelően — ösz- szegziík majd, s a további munkában hasznosítják a pártszervezetek, illetve a felsőbb pártszervek. Célszerűen összeállított se­gédanyagok is megjelentek, amelyek segítik az előadók munkáját. A Politikai Vita­kör 1986/1. számú füzete tartalmazza a pártnak a na­pirenden szereplő témák­kal kapcsolatos álláspontját, érveket a megjelölt célok mellett. A „Tények, adatok’’ sorozat újabb kiadványa számokkal illusztrálja a gaz­dasági helyzetet és a terve­iket. A „Gazdasági helyze­tünk, feladataink” című elő­adói vázlat 10 témakörre osztva ajánl gondolatokat a pártnapi tájékoztatóhoz. Ugyancsak meghatározó^ jelentőségű az a napokban elkészült füzet, amely Ha­vasi Ferencnek, az MSZMP' Politikai Bizottsága tagjá­nak, a Központi Bizottság titkárának január 15-én, az iMSZMP KB Politikai Aka­démiáján elhangzott előadá­sát tartalmazza: A VI. öt­éves terv teljesítésének ta­pasztalatai és a gazdasági 'építőmunka feladatai a VII. ötéves terv időszakában címmel.

Next

/
Thumbnails
Contents