Népújság, 1986. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-07 / 32. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESUUETEKI XXXVII. évfolyam, 32. szám ARA: 1986. február 7., péntek 1.80 FORINT Gépi szórakozás A ködös, téli vasárnapi estéken szokás szerint ki­ürülnek a kisváros ut­cái. Ám, ha egy — ma- I napság oly divatos — „föl­dön kívüli” betévedne a bóbiskoló házak alá, bi­zony meglepődne. Ugyan­is, a jó értelemben vett vidéki csendesség helyett a következőket hallaná: „Felügyelő”, ez kinyiffant, értesítse az államügyészt. Vagy: „Add ki a jussom, te céda, mert belemászom a kidekorált képedbe!” S ami mindezt követi: «szirénasivítás, patkódobo­gás, hőkölő lovak nyeríté­se, fegyverek ropogása. .. Azaz minden, csak nem olyan képzet, amely a han- j! gulatos, csalogató lámpa­fényű hegyvidéki lakások­hoz kapcsolódna. A fenti­ek - inkább Chicagóhoz, vagy egy arizoniai, netán szicíliai településekhez il- lenének. S ami nemcsak elgon­dolkodtató, de megdöbben­tő a szórakoztató gépek uralmában: a túltengő bűn­ügyek, féktelenségek, riasz­tó erőszakoskodások, ne féljünk kimondani: elavult durvaságok. A megyeszék­hely egyik technikai szak­embereket képző középis­kolájában hét végeken a gombostűt sem lehet leej­teni az aulában, ahol a diákok összegyűlnek, s körmüket rágják: no, nem a vizsgadrukktól, hanem a videoszalag megelevení­tette farkasember' rémsé­geitől. S ami a diákokat stresszben tartja, az meg­rettenti a jóindulatú, ta­nult tanárokat. Ellenzem, hogy ötkor, a korai téli délutánokon le- kattintsuk az olvasólám­pákat, s bekapcsoljuk a szórakoztató masinákat, amelyek ha kell, ha nem informálnak, elgondolkod­tatnak, véleményre kész­tetnek — egyszóval min­dent helyettem csinálnak. Hova lettek a tea mellet­ti társas .összejövetelek, a hangulatlámpa melletti ol­vasások, netán nyelvtanu­lások? No, nemcsak azért kellene az előbbieket csi­nálnunk, hogy „valakik le­gyünk”, hanem csak azért, mert a műveltség, a közép­európai kulturáltság így kívánná! Ugyanis volt idő, amikor nemcsak a sápadt intellektüelek mélyedtek el a könyvekbe, hanem az élet más területén dolgo­zók is olvastak, sőt beszél­tek pár nyelven, csupán azért, hogy műveltek, tá­jékozottak legyenek. Fáj­dalom, panoptikumba ke­rültek ezek a figurák. Már-már kóros ez a kor­tünet. Nem ártana kicsit „visszafogni” a hangos ké­pek hatalmát. Bár e sorok írója is szívesen megnéz­ne nagyszerű, a Mokép jó­voltából, ide talán soha el nem jutó történelmi fil­meket — hogy a gépi szó­rakoztatás előnyösebb ol- : dalával is foglalkozzunk. S mit hallunk? Azt, hogy újabb mechanikus „csator- ■ nát” fűznek a kertek alatt, jön a kábeltévé! Ám, merem remélni, hogyha majd az országos csatornán mondjuk Der- rickkel találkozom, á he­lyi sávra váltva nem Pet- I rocelli nyomoz. Soós Tamás Hazánkba érkezett Ferdinand Lacina Lázár György fogadta az osztrák minisztert Ferdinand Lacina, az Osztrák Köztársaság szö­vetségi közlekedési és álla­mosított iparügyeinek mi­nisztere Marjai József mi­niszterein ök-helyettes meg­hívására csütörtökön Buda­pestre érkezett. Ferdinand Lacina találkozik a magyar kormány több tagjával és az osztrák tagozat elnöke­iként részt vesz a magyar— osztrák területrendezési és tervezési bizottság alakuló ülésén. Marjai József és Ferdi­nand Lacina a nap folya­mán a két ország kapcso­latainak átfogó kérdéseiről tartott megbeszélést. Ferdinand Lacinát a Par­lamentben fogadta Lázár György a Minisztertanács elnöke. A szívélyes légkörű megbeszélésen részt vett Marjai József, jelen volt Arthur Agstner, Ausztria budapesti nagykövete. (MTI) ERŐFESZÍTÉSEK A FEJLESZTÉSRE Állattenyésztés, ellátás, export Megyei aktíva Egerben A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztéri­um kezdeményezésére ezekben a napokban az or­szág valamennyi megyéjében értékelik az állat- tenyésztés VI. ötéves tervi eredményeit. Megha­tározzák azokat a feladatokat, amelyeket a te­nyésztői munka és az ellátás javítására, valamint az export fokozására tesznek az ágazat irányítá­sában, illetve a termelésben részt vevők. Erről esett szó csütörtökön délelőtt az Egerben tartott megyei aktívaértekezleten is, amelyen a párt és állami, továbbá a társulások, az állami gazdasá­gok, a termelőszövetkezetek vezetői, valamint a feldolgozó és ellátó vállalatok képviselői voltak jelen. Az aktíva munkájában részt vett Schmidt Rezső, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának titkára és Tóth Mihály, a Teszöv elnöke is. Bágyi Imre, Heves Megye Tanácsának elnökhelyette­se, megnyitójában felhívta a figyelmet arra, hogy jelen­legi közgazdasági feltételek között közös erőfeszítések­kel keresik az álattenyész- tés fejlesztésének lehetősé­geit. Ezután Koós Viktor, a megyei tanács mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi osztály- vezetője tartott előadást. Aláhúzta, hogy szűkebb ha­zánkban a mezőgazdasági termelés a nyolcvanas évek első felében 25 százalékkal nőtt. A növénytermelés di­namikusabban, az állotté_ wy észtés lassabb ütemben fejlődött. Ez utóbbi ágazat noha, összességében teljesí­tette a VI. ötéves tervi fel­adatait, az állatlétszám mégis csökkent a megyében. Mindez szorosan összefügg azzal, hogy a termelési költ­ségék növekedtek, a telepek korszerűsítése pénzügyi ne­hézségek miatt nem valósul­hatott meg. Ezek ellenére is néhány gazdaságban, mint a tiszanáriai, a hevesi, a pé- tervásári termelőszövetke­zetekben jelentős eredmé­nyeket értek el. Hangsúlyozta, hogy sok a tennivaló a takarmányter- meléslben és -felhasználás­ban is. Különösen a gye­pek fokozottabb hasznosítá­sára, a melléktermékek al­kalmazására hívta fel a fi­gyelmet. Lényeges ez azért is. mert mint mondta, az állattenyésztésben a költsé­gek 65 százalékát éppen a takarmányozás ráfordításai teszik tó. Aláhúzta, hogy a háztáji és a kisüzemi ál­lattenyésztés a jövőben is fontos szerepet tölt be az ellátásban és az exportban. Kiemelte, hogy az elmúlt időszakban kialakult ked­vezőtlen helyzethez az is hozzájárult, hogy a tenyész­tői munka nem volt megfe­lelő és, hogy a tej előállítá­si költsége például indoko­latlanul magas. Emellett nö­velte a gondokat, hogy az állati termékek világpiaci ára kedvezőtlenül alakult. A kormány |az állattenyész­tő üzemek segítésére 1986- ra előnyösen módosította ia közgazdasági i szabályozókat. Január 1-től \árkiegészíté­sekkel, adókedvezmények­kel ösztönzik a gazdaságo­kat a fejlesztésekre. Emel­lett az új itelepek építésére, illetve iá. meglévők korszerű­sítésére állami támogatást nyújtanak. Természetesen je­lentős üzemi tartalékok is vannak, amelyeket mozgósí­tani kell az eredmények ér­dekében. Alapvető, hogy a telepeken rendet teremtse­nek é$ csökkentsék az ál- latelhullásokat. A legfonto­sabb feladat hogy a VII. ötéves tervben közös erőfe­szítésekkel megyeszerte meg­állítsák az állatlétszám csök­kenését. A belső ellátás és az export fokozására va­lamelyest növelni is szüksé­ges az állományt. Ehhez az üzemekkel összefogva a ga­bonaforgalmi és a malom­ipari, az állatforgalmi és húsipari, valamint a szü- kebb hazánkban tevékeny­kedő tejipari vállalatok és a termelési rendszerek sajá­tos eszközeikkel is hozzájá­rulhatnak. Csak a kellő aka­rat vezethet eredményre, ha mindenki a maga területén tesz is érte — hangsúlyozta Koós Viktor. Ezután dr. Dénes Lajos, mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterhelyettes ér­tékelte az állattenyésztés ha­zai helyzetét, szerepét. Rá­mutatott, hogy az új sza­bályozók ösztönzik a te­nyésztői munkát, de az üze­mek szemléletmódján is vál­toztatni kell. Elsősorban azért, hogy ne számolják fel az állattenyésztést, mert rá­fizetéses — mint eddig több helyen tették —, hanem ele­mezzék a veszteségek okát és olyan intézkedéseket te­gyenek, amelyekkel ezek megszüntethetők! Szükség van arra, hogy a célszerű takarmányozással az állatok biológiai igényeit elégítsék ki, javítsák az egészségügyi feltételeket és csökkentsék a költségeket. Ehhez termé­szetesen nagyobb fegyelem­re, szakmai hozzáértésre van szükség! Bejelentette, hogy a minisztérium kezde­ményezésére kiadás előtt áll az új takarmányrendelet, amellyel szigorítják és fo­kozottan ellenőrzik, hogy a takarmányok összetétele megfelel-e az előírásoknak? A két előadást vita követ­te. Felszólalt Godó Lajos, a Tiszanánai Petőfi Ter­melőszövetkezet elnöke, Do­bó József, a Teszöv főmun­katársa, Nyíri Ákos, a Fü­zesabonyi Állami Gazdaság főmérnöke, Gál László, a Tarnaörsi Dózsa Termelő- szövetkezet fő-ágazatvezető- je, Hidvégi László füzes­abonyi kistermelő, Fodor Sándor, a Heves Megyei Gabonaforgalmi és Malom­ipari Vállalat igazgatója, Montvai István a kerecsen- di állattenyésztő szakcso­port tagja, Ötvös Imre, az egri tejüzem, Pető Béla, a Tarnamérai Serköv és Mol­nár Gábor, a Heves Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat igazgatója, vala­mint Jurányi János, az MSZMP Heves Megyei Bi­zottságának osztályvezető­helyettese. Felvázolták a to­vábbfejlődés lehetőségeit és javaslatokat tettek a fonto­sabb üzemi, illetve irányí­tási tennivalókra. Az aktíva Bágyi Imre zárszavával ért véget. Mentusz Károly Iparosok utcája Gyöngyösön A kis műhelyek jól illeszkednek a városképhez A városi tanács és a Ki- psz támogatásával épült ki Gyöngyösön az iparosok ut­cája. A „Műhely" Építő Szö­vetkezet hozta tető alá a tetszetős szolgáltató részle­geket, ahol 15 szakma kép­viselői dolgoznak. Az első műhelyfoglalók egyike Juhász Gábor bőrdíszműves (Fotó; Szabó Sándor) Ülést tartott az Országgyűlés külügyi bizottsága Az Országgyűlés külügyi bizottsága csütörtökön Szű_ te rös Mátyás elnökletével ülést tartott. Az ülésen részt vett Péter János, azi Országgyűlés alelnöke. Várkonyi Péter külügyminiszter és Bányász Rezső államtitkár, a Minisz­tertanács Tájékoztatási Hi­vatalának elnöke, a testület megvitatta a Mihail Gorba- csovnak, a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bi­zottsága főtitkárának január 15—i nyilatkozatában, ismer­tetett, áfogó szovjet nukleá­ris leszerelési programot, és állást foglalt a javaslattal kapcsolatban. A külügyi bizottság a nem­zetközi helyzet alakulása szempontjából kiemelkedő jelentőségűnek minősítette, hogy a legújabb szovjet ja­vaslatok az évszázad végéig terjedő konkrét menetren­det irányoznak elő a világ nukleáris fegyverektől való teljes megszabadítása, a vi­lágűr militarizálásának meg­akadályozása, valamint a ve­gyi fegyverek teljes és ál­talános megsemmisítése ér­dekében. A külügyi bizott­ság hangsúlyozta annak fon­tosságát, hogy a szovjet kez­deményezés síkra száll a hagyományos haderők és fegyverzetek csökkentése mellett is — mindenekelőtt az európai térségben —, és szorgalmazza a fegyverke­zési verseny megfékezése során felszabaduló anyagi eszközöknek a fejlődés meg­gyorsítása, a világ égető problémáinak megoldása ér­dekében történő felhasználá­sát. A külügyi bizottság rámu­tatott hogy a javaslatok messzemenően figyelembe ve­szik valamennyi érintett fél jogos biztonsági igényét, az egész emlberiség érdekeit. Rugalmasságuk lehetőséget kínál a problémák fokoza­tos, ésszerű megoldására, az előrehaladást segítő kompromisszumok kimun­kálására valamennyi lesze­relési fórumon. A külügyi bizottság kívá­natosnak tartja, hogy az egyetemes jelentőségű szov­jet javaslatokat valameny. nyi érdekelt fél — minde­nekelőtt az Egyesült Álla­mok — gondosan, jelentő­ségüknek megfelelően tanul­mányozza, és azokra mi_ élőhb érdemi, építő jellegű, a két nagyhatalom vezetői­nek genfi csúcstalálkozóján közösen elfogadott elveknek megfelelő választ adjon. Ez kedvező fordulatot eredmé­nyezhetne a nemzetközi helyzetben, megnyithatná az utat a nukleáris fenyegetés végleges elhárításához, a (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents