Népújság, 1986. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-06 / 31. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. február 6., csütörtök 5. Bőrápolás télen Divot a flitter AZ ORSZÁGBAN IS RITKA ... Női barkácsműhely Egerben Az arcbőr télen nem olyan üde, szép, ruganyos, mint nyáron. Ilyenkor kevesebb a napfény, az ételekben sincs elegendő vitamin. Ezek miatt csökken a szervezet és a bőr ellenállóképessége is. A hideg, nyirkos levegő kifejezetten árt a bőrnek — összehúzódnak az apró erek, a szőkébb csatornákon, így kevesebb vér áramlik át, ezért az elhalványodott bőr sejtjei kevesebb tápanyaghoz jutnak. De ettől szenvednek a faggyúmirigyek is, kevesebb faggyút termelnek. Könnyebben fellazul a külső szaruréteg, és ezzel csökken a kívülről odajutó kórokozókkal szembeni védettség. A szél elősegíti a párolgást, vagyis tovább hűti a bőr felszínét. Mindez szárítja a bőrt, a felszínen apró repedések támadnak. Ezeken a kórokozók könnyebben bejuthatnák a bőr belső részébe. Ezért van az, hogy sokan viszketésre, reszelés tapintásra panaszkodnak. Nyilvánvaló hogy a tél elsősorban a száraz b őrűek- nek okoz gondot. Zsíros krémmel A flitter az utóbbi esztendők gyöngy- és fémpatent divatját váltja fel újabban. Bármilyen motívum kontúrját Reggel elindulás előtt érdemes bekenn; az arcunkat valamilyen közömbös. félzsíros 'krémmel, vagy arctejjel. Apró, ütcgető mozdulatokkal masszírozzuk bele a bőrbe a krémet. így nemcsak a felszívódás gyorsul meg, hanem fokozzuk a bőr vérkeringését is. A fel nem szívódott krémet — néhány perc múlva — puha, tiszta kendővel töröljük le. Most már vékony rétegben jöhet a púder. A füstös, kormos levegőből leülepedő szemcsék így nem jutnak közvetlenül a bőrre, 'hanem fennakadnak a oú- derréteg felszínén, s azzal együtt könnyen eltávolítha- tók. * Télen rosszabbodik a zsíros, pattanásos arcbőr állapota is. Nincs napfény, amely fertőtlenít és a fagy- gyú termelést csökkenti. Kénytelenek vagyunk gyakrabban tisztítani pattanásos arcbőrünket. Az arcbőr tisztítása körbevarrhatjuk flitterrel, sőt ki is tölthetjük vele: díszes pólótrikónkat olcsón. egy kis kézimunkával újjávarázsoljuk. A flittervarrás nem boszorkányság. A rajz ad némi vázlatos támpontot, hogyan kell felvarrni a fényes, kerek vagy sokszögű lapocskákat, amelyeket egyébként a Röltex- boltokban dekákban kimérve árusítanak. A fütteren egy lyuk van. Szorosan le kell varrni a kezdő darabot, majd a következőt cérnára fűzni és szorosan, félig az előzőt takarva levarrni. A sort így kell folytatni. Nem gyors munka, de szép és egyén; az eredménye. Szöveg és rajz: Pálffy Judit Baby-zsák A friss levegő szervezetünknek nélkülözhetetlen még a téli zimankós hidegben is. A legkisebbek levegőztetése, sé- táltatása sem okoz problémát, ha elkészítjük a jó meleg zsákot, amif a szabásmintán vonalkával jelzett szélrészeken, szalagok segítségével a szánkó, vagy babakocsi oldalrészeihez erősítünk. A legegyszerűbb, ha szak- koametilkusra bízzuk. Ha magunk végezzük, akkor először mossuk le bőrünket arcszesszel, utána gőzöljük meleg, kamillás oldatot tartalmazó edény fölött. Majd tiszta kendővel nyomjuk ki a mitesszereket, és tisztítsuk le arcbőrünket. Nélkülözhetetlen zsíros bőr esetén a reggeli és az esti szappanos, meleg vizes arcmosás. Utána törülközővel enyhén masszírozzuk át bőrünket. Mintha újjávarázsolták volna! A pattanásos zsíros bőr legjobb gyógyszere a napozás, amelyet télen a kvarcolás helyettesíthet. Nem mindegy az siem, hogy a zsíros bőrűek mit esznek. Előnyös a sok gyümölcs és főzelék. Árt viszont a fűszeres, zsíros, füstölt ennivaló. A fejbőrt is védeni kell a lehűléstől. Az sem lehet könnyelmű, akinek ma még dús a haja. Hordjunk kalapot vagy sapkát, sálat, kendőt, még ha nem divat akkor is. A hideg ugyanis ösz- szehúzza a fejbőr ereit, a hajszálakat termelő sejtek a vér útján kevesebb táplálékhoz jutnak. Ennek következménye a gyors megfázás és a hajhullás, kopaszodás. Gondoljuk, ez senkit sem lelkesít. Hozzávalók: 90 cm széles lódenszövetből 1,60 cm-t vásárolunk (régi, szétbontott, tisztára mosott kabátanyagból is dolgozhatunk!. A bélésanyag tediberből, műszőrméből készül. Mindkét oldalszélen 40 cm hosszú cipzárral biztosítjuk a gyerek kényelmes be- és kicsomagolását. 50 cm hosszú, széles gumiszalag a felsőrész F t: ■. > *-|--- -7-s Isi 5 ), H-----i fi — 4---------------50 cm ---------------------fs zélére, köpperszalag, színes filcdarabok. Munkamenet: A szabásmintát felnagyítjuk, csomagolópapírra átrajzoljuk. Egy kocka 5X5 cm nagyságú. A zsák alsó lapjának mérete 90X50 cm, egy teljes szövet, és ennek megfelelő nagyságú műszőrme lapot szabunk. A felső szélét lekerekítjük, majd a belső oldalon az alsó és az oldalsó cipzárnyílások kivételével összevarrjuk. A munkadarabot a jobb oldalra fordítjuk. A felsőrészt 70X50 cm nagyságú szövet és műszőrme béléslapból készítjük. Az összeállítás előtt a felső oldalrészre, minta szerint színes filcdarabokból téli tájat, havas hegyet, fenyőfákat, őzikéket aplikálunk, melyeket néhány öltéssel, színes fonaldarabokkal rögzítünk. Ne feledjük: a kép a gyermek részére készül, az ö tekintetének megfelelően kell a zsákra helyezni. A teljes összeállítás előtt a két oldalszélre gumiszalagot erősítünk. Szükség szerint az oldal- és elejerészen köp- perszalagok segítségével rögzítjük a „járműre” a zsákot. Az Alkotmány, a Marx Károly utca és a Dobó tér öleli körül azt a belső udvart Egerben, ahol a fából készült játszótér is található. Nem messze a hancúrozástól hangos parktól egy fakapu, rajta szerény, rajzolt papírtábla hívja fel a figyelmet, az ajtón belépve varrodába toppan az ember. Ez a hely azonban nem olyan mint a többi, bár külsőleg nem sokban különbözik tőlük. Itt is cérnák gurigáznak, ollók csattognak, szövetdarabók hullnak, gombostűk villognak, s három gép is várja, hogy valaki mögéjük üljön, bekapcsolja, s végigszánkáztassa ide-oda ugráló tűi alatt az anyagokat. Ám, itt nem varratnak az asszonyok, nem csináltatják a kosztümöket, szoknyákat, hanem maguk készítik el azokat. Ma még csak kevesen tudják, hogy ez Eger, s talán az ország egyetlen női barkácsműhelye. Bárki bejöhet ide, s szerény óradíj ellenében elsajátíthatja az alapvető fogásokat, a technikát. S ha esetleg a fentiekkel már tisztában van, de egy új modellel, ismeretlen szabásmintával nem tud megbirkózni, szívesen segítenek neki. Mindezeket Hopka Bélá- nétól, az alkotóműhely vezetőjétől tudtuk meg, aki — bár mesterlevele, s kisiparos engedélye is van ehhez — már nem varr megrendelésre, hanem oktatja a tanulni vágyókat. — Nemcsak a szakmai ismereteimre, hanem a pszichológiára és a pedagógiára is támaszkodhatom. 1971. óta rokkantnyugdíjas vagyok, s időközben elvégeztem a Ho Si Minh Tanárképző Főiskolán a nyugdíjasoknak meghirdetett kurzust. Most ugyanebben az intézményben kiegészítő szakon történelmet tanulók, s éppen tegnap sikeresen vizsgáztam tudományos szocializmusból. — Hogyan vetődött fel a barkácsműhely terve? — Mivel le vagyok százalékosa, nem szívesen alkalmaztak volna egyetlen munkahelyen sem. Viszont, soha nem szerettem tétlenkedni, unatkozni. Hosszas utánjárással engedélyezték, hogy a Vécsey-völgyi lakásunkban nyithassak egy műhelyt, ahol oktathatok is. Azt hittem, ez túlságosan messze van a várostól ahhoz, hogy jól működjék, de kellemesen csalódtam. A legnagyobb örömöm az volt, mikor láttam, hogy a fáradt, munkából betérő emberdinek mekkora feloldódást jelent az alkotás, a varrás. Nem egyszer volt rá példa, hogy a nyomdászlányok éjjeli műszak után, délelőtt 10 órakor jöttek fel hozzám . és egy fél óra után már nem is látszott rajtuk a törődöttség. Sőt — lehet, hogy ez kicsit nagyképűen hangzik —, de az effajta munka, s a légkör pszichi- ikailag is fontossá vált nem egy esetben. Egyszer például egy kétségbeesett férj keresett fel, hogy nem tudnám-e elvállalni a felesége tanítását, szeretné, ha legalább egy-két órára társaságban lenne. Azt mondta, hiába viszi moziba vagy színházba, a nejének néhány perc után már azon jár az esze, hogy mi van otthon a gyerekekkel. Nálunk néhány hét múlva mintha kicserélődött volna, nevetgélt, mesélt, örömmel tervezgette, hogy milyen ruhát varr majd a kicsinyeinek. De barátkoztak itt már össze fiatal nők úgy, hogy ikésőbb férjeiket is megismertették egymással, azóta lis találkoznak, nagyokat ibészélgetnek, s nem múlik el ünnep úgy, hogy ne kapnék tőlük legalább egy közös képeslapot. Aztán van- nák alkotópárok: két lány például mindig közösen dolgozik, az egyik kiválóan tervez, szab, a másik pedig gyönyörűen tud varrni. Pelyhe Györgyné gépi könyvelő, Demjénben lakik, most éppen otthon van két és fél éves kislányával. Szeptemberben kezdte a tanfolyamot. — Hogyan is? — Olvastam a Népújságvan a hirdetést, és a barátnőmmel, Gémes Ferencné- vel, aki ugyancsak kismama, elhatároztuk, hogy megpróbáljuk. Szeretnénk szakmunkásvizsgát tenni, s ha már kellő gyakorlatunk lesz, akkor megrendelésre is varrni fogunk. Ez többféle szempontból is hasznos lenne. A legfontosabb, hogy így otthon dolgozhatnánk, a gyerekekkel többet törődhetnénk, mindig lenne meleg étel, odafigyelhetnénk arra, hogy tanul-e, nem idegeskednénk, hogy jaj, otthon van-e már, vagy csavarog-e valahol. Másrészt a faluban nincs egyetlen varrónő sem, mindenki Egerszalókra vagy más községekbe jár át. Meg aztán olyan jó érzés, ha egy ruha úgy sikerül, ahogy szeretném. Mi is először a szerkesztést. tervezést tanultuk meg, aztán Ani néni segítségével megcsináltuk az első ruhát. Ezt pedig — mutat büszkén egy elegáns, aprókockás, puha anyagú szoknyára — már teljesen magam fércel- tem, gépeltem, most már csak a gombokat kell ráöl- teni. Kicsit más, talán komolyabb, elmélyültebb a légkör 'másnap, amikor Pardaviné Antal Mária összeráncolt homlokkal, figyelmesen húzogatja a vonalakat a szabászasztalon lévő csomagolópapírokra. Nem csevegős fajta, látszik rajta, hogy amikor dolgozik, szinte megfeledkezik a körülötte lévőkről, s csak arra összpontosít, ami előtte van. — Biológia—testnevelés szakon végeztem az egri tanárképző főiskolán — meséli. — Először falun tanítottam, majd itt az egészségügyi szakiskolában. Már akkor, a tanári évek alatt bedolgozást vállaltam, ugyanis lakásra gyűjtöttünk, kellett a pénz. Rájöttem, hogy van tehetségem ehhez a szakmához. S ami emellett még vonzóbb: szinte naponta szerez az ember sikerélményt, ha valami szép kerül ki a kezel közül... Doros Judit Gondoskodjunk a madarakról! A kertes házban lakók gyakorlatban is tapasztalják, hogy a nyári imadárcsicser- gést a jól szervezett téli etetéssel lehet biztosítani. Egy jő formájú madáretető elkészítése akár hét végi családi összmunka is lehet a kisebb-nagyobb „férfiak” részére. Szükséges hozzá egy szögletes fatálca és néhány lécdarab (gyümölcsösláda). A tálca szélére kb. 2—3 cm magas keretet készítünk, hogy a kihelyezett magok ne szóródjanak szét. majd a tálca méretének megfelelően, a négy sarokszélen rögzítve tetőt készítünk. Az eleségtartót függeszthetjük a ház oldalára, de rögzíthetjük magas fatuskóra, ügyelve, hogy a kis ragadozók ne férjenek hozzá. Egy szép formájú, jól megszerkesztett magas tetős madáretető nemcsak a kert és a környék kellemes színfoltja, de az esőtől, széltőt is óvja nyári barátainkat. A tálcára kihelyezett ele- ség lehet a madárkereskedésben vásárolt vegyesmag, dió, mogyoró, napraforgó- mag, gdbona, apróra vágói* burgonya, alma, káposztatorzsa és húsos faggyú is. ^ ' •ujjgp Wr ALAPtT\ft1949| MIT? HOL? MIÉRT? MEGMONDJA MOST A PIÉRT! MIT? Árukészletünk szinte teljes választékával állunk rendelkezésükre. HOL? Egerben, a Lumumba tér 3.sz. alatt 1986. február 11-én, 10 órakor megnyíló „STUDENT” papír-írószerboltunkban (vasútállomásnál). MIÉRT? Cikkeink iránti érdeklődéseik maradéktalan teljesítése céljából. MIT? HOL? MIÉRT? EZT MEGMONDJA MOST A PIÉRT!
