Népújság, 1986. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-06 / 31. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÉRDEKLŐDŐK HÉT MEGYÉBŐL XXXVII. évfolyam 31. szám ÁRA: 1986. február 6., csütörtök 1.80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Milliók csatlakoztak a békeév eszméjéhez Romes Csandra sajtótájékoztatója Közönséggé válni A minap hallottam az egri színház vezetőjét ar­ról beszélni, hogy a ^diá­kok egy része ellenségesen ül be a nézőtérre, s meg­jegyzéseivel, hango&kodásá- val zavarja társait és a színészeket egyaránt. Más is tapasztalt már hasonlót, így hát hovatovább már megszokottá is válik: a tizenévesek közül sokan csak arra használják föl a különböző rendezvénye­ket, hogy saját humorokat „villogtassák”. Nincsenek tisztában az alapvető vi­selkedési szabályokkal, úgy ülnek be a széksorok­ba, hogy számukra bármit és bárhogy adjanak is elő, ők mindenképpen beleköt­nek a látottakba. Nagy port vert föl az a bizonyos nemzeti színházi előadás, amelyen egyik vezető művészünk kilépve szerepéből, csöndre intette a tinédzsereket. Nagy el­keseredettség kell ahhoz, hogy ezt egy színész meg­tegye, de azt hiszem, ma­napság mind többeknek lenne kedve átszólni a ri­valdán. Nyilvánvalóan közreját­szik a jelenség kialakulá­sában számos tényező, így például a televízió térhó­dítása. amelyet valóiban oldottabban néz az embe­rek többsége. Ritka az az alkalom, amikor a mai fia­tal többedmagával tekint meg valamilyen művészeti alkotást, akkor is inkább koncert-beidegződései sze­rint viselkedik. A könnyű­zenei eseményeken sajátos szokásokat tanult meg, itt az a lényeg, hogy „elen­gedje” magát, gáttalanul figyeljen a ritmusra és a dallamra. Nem csoda, hogy nem sa­játítják el az ifjak a csen­det, az odaadó figyelem némaságát. Fegyelmezet­lenek mert nem tisztelik mások gondolatait, érzé­seit, csupán felszínes be­nyomásaik vannak arról, imiként is kellene közön­séggé válni. Ügy gondol­ják a vezéri szerepre vá­gyók, hogy akkor szolgál­ják társaikat, ha „szórakoz­tatóvá” teszik az előadást, sajátos módon feldúsítva poénjaikkal. Régente a család nevelte rá a gyermekeket a közös élmény elfogadására, szfe- retetére. Ma erre egy­re kevesebb az idő, s ez sajnos meg is látszik a diákelőadásokon. Az isko­la szervezett formában vi­szi el tanulóit a színházba, át is vállalva ezzel a fe­lelősségeit. De nehezebb is féken tartani annyi tizen­évest, aki életkori sajátos­ságainál fogva is mozgéko­nyabb, feltűnősködőbb a megszokottnál. Ez önmagá­ban nem is lenne baj, ha a hangadók nem tromfol- nának még erre a hajlamra. Itt valóban a tanároknak, a nevelőiknek kellene ha­tározottabban fellépni. Ment sajnos, arról is szá­mot adott a színházigazga­tó, hogy a pedagógus sok­szor csak a bejáratig kí­sérte növendékeit. Közön­séggé viszont csak úgy le­hetne nevelni a fiatalokat, ha megéreztetnénk velük a műélvezet szépségét és szabályait. Ha elfelejtke­zünk erről, szegényebb lesz a következő generáció. Gábor László Romes Csandra, a Béke­világtanács elnöke szerdán sajtótájékoztatót tartott az Atrium Hyatt Szállóban. Ro­mes Csandra az Országos Béketanács vendégeként tar­tózkodik hazánkban. Bevezetőjében többek kö­zött arról szólt, hogy a bé­kéért küzdő milliók 1986- ban az ENSZ által meghir­detett nemzetközi békeév programjához kapcsolódva folytatják munkájukat. A béke megóvásáért folyó küz­delemnek fontos kerete az Egyesült Nemzetek Szerve­zete, s a nemzetközi béke­év is hozzájárulhat ahhoz, hogy a világszervezet fóru­mán a nemzetek és a béké­ért küzdő erők együttmű­ködjenek a háború elhárítá­sa és a leszerelés előmozdí­tása érdekében. Romes Csandra hangsúlyozta azt is, hogy a Békevilágtanács a nemzetközi békeév alkalmá­val minden olyan békemoz­Szerdán jegyzőkönyv alá­írásával befejeződött Var­sóban a Magyar—Lengyel Gazdasági és Műszaki-Tudo­mányos Együttműködési Bi­zottság 22. ülésszaka. A jegyzőkönyvet a bizottság társelnökei: Marjai József és Jozef Koziől miniszterelnök­helyettesek írták alá. A mostani ülésszakon ír­ták alá a két ország közöt­ti 1986—1990 évi műszaki­tudományos együttműködés programját, amely többek között a bányászat, az ener­getika, a gépipar, a vegy­ipar és a mezőgazdaság te­rületén irányoz elő közös kutatásokat. Körösvölgyi László, a Hungexpo vezérigazgatója szerdán tájékoztatta az új­ságírókat a vállalat idei ha­zai és külföldi vásárlási programjáról, s az 1985-ös esztendő eredményeiről. Elmondotta, hogy sikeres évet zárt a Hungexpo. Az el­múlt esztendőben Magyar- országon összesen 13 szak- kiállítást, külföldön 33 or­szágban 52 hivatalos kiállí­tást szervezett, amelyek jól szolgálták a magyar válla­latok külkereskedelmi kap­csolatainak bővítését. Az idei program fontos eseménye a Nemzetközi Vá­sárok Szövetségének (UIF) galommal hajlandó együtt dolgozni, amely harcol a nukleáris leszerelésért. A nemzetközi békeév a nuk­leáris háború elleni új harc kezdetét jelentheti. Megha­tározó jelentőségű ebből a szempontból a Szovjetunió új, nagyszabású program- javaslata a nukleáris és vegyi fegyverek megsemmi­sítésére. Kérdésekre válaszolva Ro­mes Csandra szólt arról, hogy a békemozgalmakhoz hasonlóan a kormányok túl­nyomó többsége ugyancsak meghatározónak tartja az Idei évet a leszerelés szem­pontjából. Biztató, hogy a nyugati országok békemoz­galmainak többsége csatla­kozott az ENSZ felhívásá­hoz és részt vesz a nemzet­közi békeév rendezvényein. Szerdán elutazott Buda­pestről Romes Csandra, a Békevilágtanács elnöke. A kormány elnökhelyette­sét fogadta Zbigniew Mess­ner, a lengyel Miniszterta­nács elnöke. Marjai József megbeszéléseket folytatott Roman Malinowskival, a SZEJM elnökével, Jozef Czy- rekkel, a LEMP PB tagjá­val, a KB titkárával, Wla- dyslaw Gwiazda miniszter­elnök-helyettessel és Manf­red Gorywodával, a Minisz­tertanács elnökhelyettesével, a kormány Tervbizottságá­nak elnökével. A tárgyalá­sokon jelen volt Biczó György, hazánk varsói nagy­követe. s Marjai József szerdán ha­zaérkezett Budapestre. 53. kongresszusa, amelynek színhelye ezúttal a magyar főváros lesz októberben. A világ mintegy 200 legjelen­tősebb vásárának vezetői ta­lálkoznak Budapesten, hogy megvitassák a szakma idő­szerű kérdéseit. A hazai vá­sári program márciusban kezdődik az Utazás ’86 szak- kiállítással, amelynek je­lentősége évről évre nő, s a szocialista országokban a legnagyobb utazási börzévé vált. Az idén négy tavaszi szakkiállítást tartanak Kő­bányán: a gépjárműfenntar­tással foglalkozó Autöservi- ce-t, a repüléstechnikai Aviaexport, a Buspartexpo Elutazott az argentin külügyminiszter Dante Caputo, az Argen­tin Köztársaság külügymi­nisztere Várkonyi Péter kül­ügyminiszter meghívására február 1. és 5. között hi­vatalos látogatást tett ha­zánkban. Az argentin dip­lomácia vezetőjét fogadta Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Várkonyi Péter tárgyalt Dante Caputóval, s az ar­gentin vendég találkozott Veress Péter külkereskedel­mi miniszterrel is. Magyarországi látogatása befejeztével Dante Caputo szerda délelőtt elutazott Bu­dapestről. A Ferihegyi re­pülőtéren vendéglátója, Vár­konyi Péter búcsúztatta. Je­len volt Carlos Oscar Kel­ler Sarmiento, az Argentin Köztársaság budapesti nagy­követe. Tervegyeztetés Egerben Környezetünk védelmében Bágyi Imrének, a Heves Megyei Tanács elnökhelyet­tesének vezetésével került sor tegnap Egerben, az Or­szágos Környezet- és Ter­mészetvédelmi Hivatal, va­lamint megyénk párt- és tanácsi vezetőinek éves fel­adategyeztető tárgyalására. Az eseményen egyebek mel­lett részt vett Schmidt Re­zső, a megyei pártbizottság titkára, valamint Rakonczay 'Zoltán, az Országos Környe­zet- és Természetvédelmi Hi­vatal elnökhelyettese. Szó esett többek között 'megyénk környezet- és ter­mészetvédelmi munkájáról, környezeti állapotáról. Meg­tárgyalták a jövő feladatait. A délutáni órákban meg­tekintették a megyeszékhely veszélyes hulladék-lerakó- Ihélyének beruházását, an­nak munkálatait. Ezt köve­tően a Bélapátfalvi Cement­gyárba látogatták, ahol Sas Kálmán igazgató adott tá­jékoztatást a környezetvéde­lem helyzetéről, különös te­kintettel a Szalajka-völgy, a Bükk-fennsák közelségére. Az eseményről egy későbbi lapszámunkban részletesen beszámolunk. nemzetközi autókiállítást és a Konstruma nemzetközi építőipari kiállítást. A tava­szi . BNV-t május 21—29-e között rendezik meg. Az idén is szeptemberben lesz a hagyományos őszi BNV, a fogyasztási javak vására, amellyel egyidőben kerül sor a Höventa nem­zetközi kereskedelemtech­nikai és vendéglátóipari ki­állításra, valamint a Proten- vita nemzetközi vízgazdál­kodási és környezetvédelmi kiállításra. Az idei utolsó szakkiállítás az októberben sorra kerülő Budatranspack nemzetközi anyagmozgatási és csomagolási kiállítás lesz. LENGYELORSZÁGI TÁRGYALÁSAI UTÁN Marjai József hazaérkezett Kárpáti Ferenc Moszkvában Szerdán — katonai delegáció élén — hivatalos, baráti lá­togatásra Moszkvába érkezett Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter. Andrej Grormilko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének el­nöke szerdán fogadta Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvé­delmi minisztert. A nap folyamán a Szovjetunió honvédelmi minisztériumá­nak épületében megkezdődtek Szergej Szokolov és Kárpáti Ferenc tárgyalásai. HUNGEXPO-MENETREND Vásár— vásárt követ Gépesítés és műszaki fejlesztés a szőlőkben Országos bemutató Egerben A szőlőtermelés gépesítése, a műszaki fejlesztés le­hetőségei foglalkoztatták szerdán délelőtt a megye- székhelyen, az Eger—Mátravidéki Borgazdasági Kom­binát kutatási és termelési rendszer központjában összesereglett szakembereket. Az Agrártudományi Egyesület Heves Megyei Szervezetének meghívására hét megyéből: Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Szolnok, Bács-Kiskun, Szabolcs-Szatmár, Heves és Tolna megyéből érkezett vendégek megbeszéléseket folytattak a gépgyártó és forgalmazó vállalatok veze­tőivel. Először Berényi Ferenc. a borgazdasági kombinát fő­osztályvezetője tartott be­vezető előadást. Rámutatott, hogy a VI. ötéves tervidő­szakban jelentős gondok vol­tak a szőlőtermelésben. Ma öt megyében, több mint hét­ezer hektáron. 53 nagyüzem­mel, 270 kistermelővel és öt szakcsoporttal van kapcso­latban a vállalat. Az elmúlt fél évtizedben 2400 hektá­ron telepítettek új ültetvé­nyeket, viszont az időjárás változó hatásai, főleg a ta­valyi kemény, hideg tél ká­rai miatt 1810 hektáron vol­tak kénytelenek kivágni a szőlőket. 1984-ben áruhiány is jelentkezett. így a terve­zett mennyiségnek csupán egyharmadát tudták felvá­sárolni. A 80-as évek elején befolyásolta az eredménye­ket a két aszályos évjárat is, ezenkívül a jégverés és nem kevésbé a termelési költsé­gek emelkedése. Az egri, a mátraalji és a bükkalji bor­vidéken 1985-ben 37 fajtá­val foglalkoztak, amelyek közül 26 fehér és 11 vörös nedűt adó szőlő volt. Hangsúlyozta, hogy a kom­binát 1985-ben jelentős szer­vezeti és takarékossági in­tézkedésekkel javította gaz­dálkodását. Az önálló kül­kereskedelmi jog által nyúj­tott lehetőséggel élve ex­portját két és félszeresére növelte. A VII. ötéves terv­időszakban arra törekednek, hogy a partnergazdaságok- ikal a kölcsönös érdekek alapján bővítsék kapcsolatai­kat, új ültetvényeket telepít­senek. Erőfeszítéseket tesz­nek a márka- és az „eredet- védelem" érdekében. Ezután Fiser Tivadar, az Egri Szőlő- és Borgazdasági Rendszer vezetője beszélt a termelés gépesítéséről. Alá­húzta, hogy jelenleg nincs erre egységesen kialakult forma országosan. Az el­múlt jdőszáklban a szigorú közgazdasági feltételek kö­zött az üzemek keveset tud­tak fordítani gépesítésre, műszaki fejlesztésre. Ismer­tette azokat a rendelkezés­re álló eszközöket, amelyek­kel a talajműveléstől a met­szésen, illetve a növényvé- deLmen át a sOnművelésig megoldhatók, könnyíthetők a munkafolyamat óik. A továbbiakban Zsebe Gyula, a megyei tanács me­zőgazdasági és élelmezés­ügyi osztályának műszaki szakfelügyelője beszélt sző­kébb hazánk élelmiszer-gaz­daságának helyzetéről. Szőtt arról, hogy az elmúlt fél évtizedben az ágazat telje­sítette tervét. 1985-iben vi­szont különösen a szőlőter­melésben jelentkezett kiesé­sek miatt jelentős veszteség érte a gazdaságokat. Kiemel­te, hogy a nagyüzemek a 80-as évek első felében a le­hetőségek alapján 720 millió forintot költöttek beruházá­sokra, műszaki fejlesztésre. Tölbb ma az úgynevezett „nullára” leírt gépek száma, mint korábban, s amelyeket nagyobb költségekkel üze­meltetnek. A legjobban fej­lesztett a gabonatermelés, viszont sok a tennivaló más növények, így a szőlő gépe­sítésében is. Ebben a követ­kező években mind a gyár­tóknak, mind a forgalma­zóknak nagyobb felelősség- get kell vállalniuk, hogy az üzemek igényeit kielégítsék. Luda Miklós, az Egri Ag- roker Vállalat kereskedelmi igazgatóhelyettese rámuta­tott, hogy 1985-iben mind­össze 8 millió forint értékű szőlőtermelési és borászati gépeket értékesítettek. Ezek igen kis hányadot képvisel­nek árbevételükből. Annak érdekében, hogy a helyzet változzon, még jobb kapcso­latokat építenek ki a gép- gyártókkal. A megyeszékhe­lyen azért is hozták létre kö­zösen az Egri Szőlő- és Bor­gazdasági Rendszerrel azt a raktárot, amely ellátja a gaz­daságokat alkatrészekkel. Szükségesnek tartják, hogy a nagyüzemek valós igé­nyeit felmérjék, így előmeg- rendeléseket vesznek fel. Ezzel lehetőség nyílik arra is, hogy előszállításokat vé­gezzenek, esetleges árenged­ményeket adjanak. Az előadások után a kecs­keméti és a bonyhádi Me­zőgép. valamint a Keceli SzőlőfüMt szakszövetkezet gépgyártó csoportjának kép­viselői, továbbá a MÉM Mű­száki Intézetének illetékesei a termelőkkel beszélték meg azokat a teendőket, amelye­ket kölcsönösen, tesznek a szőlőiművelés fejlesztéséért. Végül a helyszínen megte­kintették a kiállított gépe­ket, amelyek megvásárolha­tók. illetve megrendelésre- beszerezhetők. Mentusz Karoly Az Egri Kertészeti Szakközépiskola tanulóinak egy csoportja is megismerkedett a kiállított szőiőtermelési gépekkel (Fotó: Pesti Erzsébet)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents