Népújság, 1986. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-04 / 29. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. február 4., kedd Magyarország — köztársaság Hazánk második világháború utáni történeté­nek demokratikus vívmányokban különösen gaz­dag időszaka volt az 1944—1948 közötti periódus. Ekkor olyan történelmi jelentőségű események zajlottak le, mint például a földosztás, a köztár­saság kikiáltása, az egységes állami iskolai rend­szer létrehozása. A polgári átalakulás idején meg­oldatlanul hagyott kérdések közül ezek voltak leginkább hatással a felszabadulást követő évek politikai életére, s ezeknek volt a legnagyobb tár­sadalmi-politikai jelentősége a népi demokrácia megszilárdítása és továbbfejlesztése szempontjá­ból is. Üzemünk élete Az Ideiglenes Nemzetgyű­lés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1944. december 21 —22-i létrejöttével megszü­letett a népi demokratikus hatalom Magyarországon. Az új hatalom a demokrácia szocialista és polgári erői­nek együttműködésére épült. Tevékenységét antifasiszta, antifeudális és demokratikus intézkedések jellemezték a politikai közélet minden te­rületén. Az ideiglenes Nem­zeti Kormány határozott lé­péseket tett a feudalizmus egyisk örökségeként itt ma­radt „király nélküli király­sággal”, mint államformával való szakításra. 1944 decem­berében az államfői jogkör ideiglenes ellátására bőví­tették az Ideiglenes Nem­zetgyűlés elnökségének jog­körét; 1945 januárjában fel­állították a Nemzeti Főtaná­csot, amely mint testület lé­nyegében az államfő funk­cióját töltötte be: majd már­ciusban eltörölték a „kirá­lyi" jelző használatát egye­bek között az állami hiva­talok (bíróság, honvédség, pénzügyi és más közigazga­tási hatóságok) címéiben és pecsétjében. A népi demok­ratikus államhatalom létre­hozása és kiépítése, valamint annak intézkedései a király­sággal, mint államformá­val való „de facto” szakítást és ugyanakkor lényegében a köztársaság melletti állásfog­lalást jelentették. Mivel azonban a törvényhozó és a végrehajtó hatalom „ideigle­nes” volt, ezért az államfor­mát illető végleges döntés­sel, pontosabban törvényesí- téssel várni kellett, legaláb­bis addig, amíg az Ideigle­nes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kor­mány átadja helyét a ma­gyar népi demokrácia „vég­leges” törvényhozásának és végrehajtó hatalmának. A köztársaság megte­remtésének időszerűségét a Szociáldemokrata Párt ve­tette fel elsőiként a koalíciós pártok közül, közvetlenül az 1945. november 4-i nemzet- gyűlési választások után, a Tildy-kormány programjá­nak parlamenti vitájában. E javaslatot a Magyar Kom­munista Párt elvileg azonnal magáévá tette, s hasonlóan kedvezően fogadta az ellen­zéki Magyar Radikális Párt és a Polgári Demokrata Párt is. A királyság mellett a Habsburgok visszatérésében reménykedő, egyébként po­litikailag gyenge és elszige­telt legitimista csoport, va­lamint a katolikus egyház emelte lel* a szavát a legha­tározottabban, s indított pro­pagandahadjáratot annak védelmében. A Nemzeti Pa­rasztpárt hivatalos támoga­tását követően a Független Kisgazdapárt baloldalán lévő Dobi István és Tildy Zoltán „egyénileg” foglalt állást a köztársaság mellett. Hosszas párton belüli viták után a kisgazdapárt centruma, élén Nagy Ferenccel, szintén tu­domásul vette a köztársaság megteremtésének napirendre tűzését. A demokratikus erők 1946 január közepére egyetértés­re jutottak tehát az állam­forma tekintetében, de ab­ban a kérdésben, hogy ki töltse be a köztársasági el­nöki tisztséget, még hosszan tartó viták volták. Számos kiemelkedő személyiség ne­ve merült fel, így a Szociál­demokrata Párt és a Ma­gyar Radikális Párt részéről. Károlyi Mihályné. A kisgaz­dapárt azonban mindenkép­pen saját jelöltjét kívánta köztársasági elnöknek. A pártban erre két politikus­nak volt komoly esélye: Til­dy Zoltánnak és Nagy Fe­rencnek. A jelöltségért fo­lyó küzdelem kimenetelét döntően befolyásolta, hogy a kommunista párt javaslatá­ra a baloldali pártok egy­hangúlag Tildy Zoltán mel­lé álltak, aki baloldalibb ma­gatartása és koalíciós együtt­működési készsége miatt mindenképpen elfogadhatóbb volt. A nemzetgyűlés több na­pos vita után, 1946. január 31-én elfogadta a köztársa­sági törvényt, amely az „1946: 1. törvénycikk. Ma­gyarország államformájáról” címet viselte, majd február 1-én közfelkiáltással megvá­lasztotta Tildy Zoltánt a Ma­gyar Köztársaság elnökévé. A köztársaság] törvény bevezetője megfogalmazta az állampolgárok „természetes és elidegeníthetetlen” jogait („a személyes szabadság, jog az elnyomatástól, félelemtől és nélkülözéstől mentes em­beri élethez, a gondolat és vélemény szabad nyilvánítá­sa, a vallás szabad gyakor- lása. az egyesülési és gyüle­kezési jog, a tulajdonhoz, a személyi biztonsághoz, a munkához, és méltó emberi megélhetéshez, a szabad mű­velődéshez való jog, s a rész­vétel joga az állam és ön- kormányzatok életének irá­nyításában"). A köztársasági államfor­ma, illetve a köztársasági elnöki tisztség létrejöttével a Nemzeti Főtanács intéz­ménye megszűnt. A köztár­sasági elnök megválasztását és jogkörét illetően kompro­misszum született. A kisgaz­dapárt javára a baloldali pártok beleegyeztek abba, hogy a köztársasági elnök megválasztása a parlament­ben titkos szavazással tör­ténjék, s hogy az államfő a parlamenti többséggel ren­delkező pártból nevezhessen ki miniszterelnököt. A tör­vény a köztársasági elnök hatáskörét azonban jelentő­sen korlátozta, ami a bal­oldali pártoknak kedvezett. A köztársasági elnök Ma­gyarországot képviseli „nem­zetközi viszonylatokban”, így követeket küld és fogad, konzulokat nevez ki, és meg­illeti őt például az állam­fő kegyelmezési joga. De a köztársasági elnök nem él­het a törvényszentesítés jo­gával és a vétójoggal; a nemzetgyűlés hozzájárulása nélkül nem üzenhet hadat, nem vezethet be rendkívüli állapotot, nem köthet békét, és a nemzetgyűlés megkér­dezése nélkül nem nevezhet ki, nem menthet fel minisz­tereket. A jogszabály tehát a parlamentet a magyar ál­lami szuverenitás birtokosa­ként, az államhatalom leg­felsőbb szerveként ismerte el. Az 1946: I. törvénycikk le­szögezte, hogy a törvényho­zó hatalmat a nemzetgyűlés, a végrehajtó hatalmat pedig a nemzetgyűlésnek felelős minisztérium vagyis a kor­mány gyakorolja. Egyéb ál­lami főszervekröl, intézmé­nyekről azonban nem ren­delkezett, többek között ezért ez a törvény a szó iga­zi értelmében alkotmánynak nem tekinthető. Jóllehet a nemzetgyűlés 1945 decembe­rében úgy határozott, hogy a „Nemzetgyűlés állapítja meg Magyarország alkotmá­nyát és államformáját”; az alkotmány törvény 1949 au­gusztusában született meg. it A köztársasági törvényhez kapcsolódóan, annak mint­egy kiegészítéseként 1946 ta­vaszán további két jogsza­bály született. Az 1946: VII. törvénycikk a demokratikus államrend és a köztársaság büntetőjogi védelméről szólt. A törvénynek igen széles volt a hatóköre és rendkí­vül szigorúak a rendelkezé­sei a bűncselekménynek, il­letve vétségnek minősített esetekben Az emberi alapjogok vé­delméről szóló 1946: X. tör­vénycikk pedig kimondta, hogy „Bűntettet követ el és — amennyiben súlyosabb büntető >rendelkezés alá nem esik — öt évig terjedő bör­tönnel büntetendő az a köz­hivatalnok, aki hivatali el­járásában vagy intézkedésé­vel másnak az 1946: I. tör­vénycikk bevezetésében fog­lalt valamely természetes és elidegeníthetetlen jogát tör­vényeitenesen megsérti.” A köztársaság megterem­tésével a legitimizmus ma­gyarországi hívei súlyos ve­reséget szenvedtek. Az új államforma létrehozása a de­mokratikus, bololdali erők küzdelmének fontos állomá­sa volt. Rajk László a köz- társasági államforma törté­nelmi jelentőségéről a kö­vetkezőket mondta a tör­vényjavaslat parlamenti vi­tájában: ,,A mi pártunk ál­láspontja az hogy a köztár­saság az az államforma. amely egyesegyedül felel meg a magyar nép demokratikus történelmi hagyományainak, a mdgyar nép nemzeti {sajá­tosságainak, az évszázadokon keresztül megmutatkozó ma­gyar népi és nemzeti törek­véseknek." A Magyar Köztársaság ki­kiáltásának negyvenedik év­fordulóján demokratikus örökségünk jeles értékére emlékezünk. F.G. A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa, a Szakszerve­zetek Országos Tanácsa és a KISZ Központi Bizottsága Üzemünk élete 1986-ban” címmel krónikaírói pályá­zatot hirdet. A pályázaton részt vehetnek minden álla­mi, szövetkezeti vagy ma­gántermelő tevékenységet folytató üzem, gyár, gyáregy­ség, illetve telephely dolgo­zói. Pályázni lehet mind az üzem egészére, mind annak valamilyen kisebb egységé­re, illetve egységeire (üzem­rész, műhely, brigád) vonat­kozólag. Az üzemek egészére vo­natkozó pályamunkák ese­tében a cél az, hogy bemu­tassák: melyek azok a leg­fontosabb feladatok, meg­oldásra váró problémák, amelyekhez 1986-ban az il­lető üzem alapvető érdeke fűződik. A krónikákból ki kell tűnnie, hogy hogyan si­került ezeket teljesíteni, il­letve, ha ez nem sikerült, mi volt ennek az oka. A pályamunkáknak ugyan­akkor azt is be kell mutat- niok. hogy hogyan hatottak ezek a folyamatok a dolgo­zókra. Közvetlen érdekeik alapján melyek voltak az ő számukra a legfontosabb események — mennyiben es­tek azok egybe az üzeme­kével, illetve mennyiben tér­tek el azoktól. A jól veze­tett krónikákból kitűnik, ho­gyan ítélik meg ugyanazt a folyamatot egyfelől a veze­tők, másfelől a beosztottak, hogyan a munkások és ér­telmiségiek. Ahol nem az üzemek egé­szére, hanem csak valami­lyen részegységre (brigádra) vonatkozólag készülnek pá­lyamunkák, elég bemutatni, hogy az miként, milyen fel­adattal kapcsolódik az üzem egészéhez, mi a szerepe, he­lye, jelentősége az üzem egé­szén belül. A pályamunka-készítés központi alakja, szervezője, mozgatója — akit nevezhe­tünk krónikaírónak — az év folyamán széles körből gyűj­tött és eseménynaplóba rög­zített ismeretek alapján egy­maga, vagy tetszés szerint néhány emberrel megosztva a munkát, önti formába a pályamunkát. A pályamunkák ne csak a pozitív motívumokat mutas­sák be, hanem a valóságos arányban érzékeltessék a gondokat. nehézségeket. problémákat is. A jó króni­kák legfontosabb tulajdon­sága, hogy a valóságot hí­ven tükrözik. A pályamunkák megala­pozottak, hitelesek, de ne emészthetetlen adattömeget tartalmazó puszta beszámo­lók legyenek: kerüljék a ki­ürült sablonokat, közérthető nyelven íródjanak. Azok az üzemek, üzem­részek, amelyek a pályáza­ton részt kívánnak venni, közöljék ebbéli szándékukat a nevezési lapon. A pályamunkák terjedel­me üzem, vagy üzemek na­gyobb egysége esetén leg­feljebb mintegy 50 oldal, brigádok esetében pedig 20 oldal legyen. A pályamun­kának tartalmazniuk kell a szóban forgó üzem. illetve üzemrész, brigád pontos megjelölését. Beküldendők két példány­ban 1987. április 30-ig a Ha­zafias Népfront megyei, il­letve budapesti szervezetei­hez. A két példány közül egy a helyszínen marad, egy pedig a pályamunkák elbí­rálásának céljait szolgálja. A pályamunkák értékelésé­re és eredményhirdetésére 1987 kora őszén kerül sor. A pályamunkákat kézirat­ként, zárt anyagként keze­lik, amelyeket bármilyen cél­ra csak az üzemek hozzájá­rulásával, a forrás megjelö­lésével lehet felhasználni. Az értékelés és eredményhirde­tés után a pályamunkák egy példánya a helyi levéltárak­ban, múzeumokban, egy pél­dánya pedig az Űj Magyar Központi Levéltárba kerül megőrzésre. A pályamunkák készítésé­nek segítésére azok az üze­mek, amelyek részvételi szándékukat nevezési lapon jelzik, a Hazafias Népfront helyi szerveitől részletes tá­jékoztatót kaphatnak. Emel­tet, szükség esetén ugyan­csak a helyi népfront szer­vezeteken keresztül külső szakemberektől személyes út­mutatást, konzultációs lehe­tőséget is kérhetnek. A pályázat dijai: Üzemünk élete 1986-ban: két 1. díj, 12 000 forint egyénenként, két 2. díj 10 000, három 3. díj 8000 forint egyénenként. Brigádunk élete 1986-ban: két 1. díj 8Ó00, két 2. díj 7000, három 3. díj 5000 forint egyénenként. A dunai hajók jelentős része már telel a Mahart újpesti kikötőjében. A következő szezonra készítik elő a vontatókat és a személyszállító hajókat, ilyenkor végzik el a szükséges javításokat. Ha majd kitavaszodik, folyamatosan indulnak útjukra a hajók (MTI-fotó: Apostol Péter) Hajók telelőben ÚJ LAKÁSRENDELKEZÉSEK I. Az off honteremtés kedvezőbb pénzügyi feltételei A mérsékelt állami lakásépí­tési lehetőségek miatt egy­re nagyobb szerepet kap az otthonteremtésben a magán­kezdeményezés. 1986. január elsejétől a la­kást vásárlók, lakást, házat építtetők sokkal kedvezőbb pénzügyi és hitelfeltételekre számíthatnak, mint koráb­ban. A családok szociális helyzetükhöz jobban igazo­dó támogatást kapnak. A módosítások elsősorban a többgyermekes családokat és a fiatal házasokat érintik kedvezően. Szükség is van erre, hiszen az emelkedő la­kásárak mellett ők jutnak a legnehezebben saját otthon­hoz. Nézzük, mely területeken következtek be változások? Ha a családnak van lakása, de igényeinek jobban meg­felelőt szeretne vásárolni, építeni, a korábban felvett szociálpolitikai kedvezmény ellenére is számíthat segít­ségre. Vagyis az új lakás építésekor vagy vásárlásakor a régi lakáshoz kapott és az új lakásra igénybe vehe­tő szociálpolitikai kedvez­mény különbözeiét megkap­hatja. A többgyermekes családok szociálpolitikai kedvezménye differenciáltan nő. A ked­vezményes kamatú hitel fel­ső határa a családok nagy­ságától függően emelkedik. Új hitelforma az áthidaló hitel. Ezt azok kapják, akik­nek már van lakásuk, és ez fedezetül szolgál az újabb hitelhez. Aki hamarabb fize­ti vissza a felvett összeget, kevesebb kamatot fizet. Akinek ifjúsági takarékbe­tétkönyve van, kedvezmé­nyes állami kölcsönt kap­hat a magánforgalomban le­bonyolított lakásvásárlás ese­tén is. Az emellett adható külön kölcsön felső határa és összege a takarékosság idejétől függően differenciál­tan tovább emelkedik. Munkáltatói támogatásra is szélesebb körben lesz lehe­tőség: magánforgalmú lakás­vásárlásnál, -felújításnál, -korszerűsítésnél is. Nagyon fontos új intézke­dés a helyi tanácsok támo­gatási lehetősége. A nagyon rászoruló családoknak a la­káshoz jutás és fenntartás valamennyi formájához ad­hatnak majd vissza nem té­rítendő támogatást, vagy ka­matmentes kölcsönt. Tehát kétfajta pénzforrásról is szó lehet. Az építtetőknek, vásárlók­nak a takarékpénztártól fel­vett kölcsönének összege, an­nak visszafizetési ideje ará­nyos lesz a család jövedel­mi, vagyoni helyzetével, te­herbíró képességével. Ked­vezményes kamatozású ál­lami kölcsönt (a családlét­számmal egyeztetett összeg­ben) minden olyan lakásépí­téshez, -vásárláshoz nyújt az OTP, amely nem haladja meg a család lakásigénye mértékének a felső határát. Ennél nagyobb vagy költsé­gesebb lakás építéséhez és vásárlásához csökkentett ösz- szegű, kedvezményes kölcsön adható. A kedvezményes ál­lami kölcsön kamata 3 szá­zalék. A legjobban rászoruló csa­ládok a maximális összegű és lejáratú állami kölcsön­ben részesülhetnek. Ezek kö­re a következő: a fiatal há­zasok, a három és több gyer­meket, illetve egyéb család­tagot eltartó családok; a pá­lyakezdő fiatalok; továbbá azok, akik jövedelmi, vagyo­ni és szociális helyzetük alapján bérlakásra lennének jogosultak. Ha az állami, tanácsi, mun­káltatói támogatás igénybe­vételé után is szükség van még pénzre, bankkölcsön igénylésére is van lehetőség. Természetesen ennek jóval magasabb a kamata, mint a kedvezményes állami kölcsö- né. Ezt csak egyedi elbírá­lás alapján engedélyezi az Országos Takarékpénztár. Jó tudni, hogy a nagy tör­lesztési terhet vállaló ki­sebb jövedelmű családok csak készfizető kezes, vagy megfelelő jövedelmű szülő kötelezettségvállalása mel­lett részesülhetnek kölcsön­ben. Dr. Kertész Éva

Next

/
Thumbnails
Contents