Népújság, 1986. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-04 / 29. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. február 4., kedd Magyarország — köztársaság Hazánk második világháború utáni történetének demokratikus vívmányokban különösen gazdag időszaka volt az 1944—1948 közötti periódus. Ekkor olyan történelmi jelentőségű események zajlottak le, mint például a földosztás, a köztársaság kikiáltása, az egységes állami iskolai rendszer létrehozása. A polgári átalakulás idején megoldatlanul hagyott kérdések közül ezek voltak leginkább hatással a felszabadulást követő évek politikai életére, s ezeknek volt a legnagyobb társadalmi-politikai jelentősége a népi demokrácia megszilárdítása és továbbfejlesztése szempontjából is. Üzemünk élete Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1944. december 21 —22-i létrejöttével megszületett a népi demokratikus hatalom Magyarországon. Az új hatalom a demokrácia szocialista és polgári erőinek együttműködésére épült. Tevékenységét antifasiszta, antifeudális és demokratikus intézkedések jellemezték a politikai közélet minden területén. Az ideiglenes Nemzeti Kormány határozott lépéseket tett a feudalizmus egyisk örökségeként itt maradt „király nélküli királysággal”, mint államformával való szakításra. 1944 decemberében az államfői jogkör ideiglenes ellátására bővítették az Ideiglenes Nemzetgyűlés elnökségének jogkörét; 1945 januárjában felállították a Nemzeti Főtanácsot, amely mint testület lényegében az államfő funkcióját töltötte be: majd márciusban eltörölték a „királyi" jelző használatát egyebek között az állami hivatalok (bíróság, honvédség, pénzügyi és más közigazgatási hatóságok) címéiben és pecsétjében. A népi demokratikus államhatalom létrehozása és kiépítése, valamint annak intézkedései a királysággal, mint államformával való „de facto” szakítást és ugyanakkor lényegében a köztársaság melletti állásfoglalást jelentették. Mivel azonban a törvényhozó és a végrehajtó hatalom „ideiglenes” volt, ezért az államformát illető végleges döntéssel, pontosabban törvényesí- téssel várni kellett, legalábbis addig, amíg az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány átadja helyét a magyar népi demokrácia „végleges” törvényhozásának és végrehajtó hatalmának. A köztársaság megteremtésének időszerűségét a Szociáldemokrata Párt vetette fel elsőiként a koalíciós pártok közül, közvetlenül az 1945. november 4-i nemzet- gyűlési választások után, a Tildy-kormány programjának parlamenti vitájában. E javaslatot a Magyar Kommunista Párt elvileg azonnal magáévá tette, s hasonlóan kedvezően fogadta az ellenzéki Magyar Radikális Párt és a Polgári Demokrata Párt is. A királyság mellett a Habsburgok visszatérésében reménykedő, egyébként politikailag gyenge és elszigetelt legitimista csoport, valamint a katolikus egyház emelte lel* a szavát a leghatározottabban, s indított propagandahadjáratot annak védelmében. A Nemzeti Parasztpárt hivatalos támogatását követően a Független Kisgazdapárt baloldalán lévő Dobi István és Tildy Zoltán „egyénileg” foglalt állást a köztársaság mellett. Hosszas párton belüli viták után a kisgazdapárt centruma, élén Nagy Ferenccel, szintén tudomásul vette a köztársaság megteremtésének napirendre tűzését. A demokratikus erők 1946 január közepére egyetértésre jutottak tehát az államforma tekintetében, de abban a kérdésben, hogy ki töltse be a köztársasági elnöki tisztséget, még hosszan tartó viták volták. Számos kiemelkedő személyiség neve merült fel, így a Szociáldemokrata Párt és a Magyar Radikális Párt részéről. Károlyi Mihályné. A kisgazdapárt azonban mindenképpen saját jelöltjét kívánta köztársasági elnöknek. A pártban erre két politikusnak volt komoly esélye: Tildy Zoltánnak és Nagy Ferencnek. A jelöltségért folyó küzdelem kimenetelét döntően befolyásolta, hogy a kommunista párt javaslatára a baloldali pártok egyhangúlag Tildy Zoltán mellé álltak, aki baloldalibb magatartása és koalíciós együttműködési készsége miatt mindenképpen elfogadhatóbb volt. A nemzetgyűlés több napos vita után, 1946. január 31-én elfogadta a köztársasági törvényt, amely az „1946: 1. törvénycikk. Magyarország államformájáról” címet viselte, majd február 1-én közfelkiáltással megválasztotta Tildy Zoltánt a Magyar Köztársaság elnökévé. A köztársaság] törvény bevezetője megfogalmazta az állampolgárok „természetes és elidegeníthetetlen” jogait („a személyes szabadság, jog az elnyomatástól, félelemtől és nélkülözéstől mentes emberi élethez, a gondolat és vélemény szabad nyilvánítása, a vallás szabad gyakor- lása. az egyesülési és gyülekezési jog, a tulajdonhoz, a személyi biztonsághoz, a munkához, és méltó emberi megélhetéshez, a szabad művelődéshez való jog, s a részvétel joga az állam és ön- kormányzatok életének irányításában"). A köztársasági államforma, illetve a köztársasági elnöki tisztség létrejöttével a Nemzeti Főtanács intézménye megszűnt. A köztársasági elnök megválasztását és jogkörét illetően kompromisszum született. A kisgazdapárt javára a baloldali pártok beleegyeztek abba, hogy a köztársasági elnök megválasztása a parlamentben titkos szavazással történjék, s hogy az államfő a parlamenti többséggel rendelkező pártból nevezhessen ki miniszterelnököt. A törvény a köztársasági elnök hatáskörét azonban jelentősen korlátozta, ami a baloldali pártoknak kedvezett. A köztársasági elnök Magyarországot képviseli „nemzetközi viszonylatokban”, így követeket küld és fogad, konzulokat nevez ki, és megilleti őt például az államfő kegyelmezési joga. De a köztársasági elnök nem élhet a törvényszentesítés jogával és a vétójoggal; a nemzetgyűlés hozzájárulása nélkül nem üzenhet hadat, nem vezethet be rendkívüli állapotot, nem köthet békét, és a nemzetgyűlés megkérdezése nélkül nem nevezhet ki, nem menthet fel minisztereket. A jogszabály tehát a parlamentet a magyar állami szuverenitás birtokosaként, az államhatalom legfelsőbb szerveként ismerte el. Az 1946: I. törvénycikk leszögezte, hogy a törvényhozó hatalmat a nemzetgyűlés, a végrehajtó hatalmat pedig a nemzetgyűlésnek felelős minisztérium vagyis a kormány gyakorolja. Egyéb állami főszervekröl, intézményekről azonban nem rendelkezett, többek között ezért ez a törvény a szó igazi értelmében alkotmánynak nem tekinthető. Jóllehet a nemzetgyűlés 1945 decemberében úgy határozott, hogy a „Nemzetgyűlés állapítja meg Magyarország alkotmányát és államformáját”; az alkotmány törvény 1949 augusztusában született meg. it A köztársasági törvényhez kapcsolódóan, annak mintegy kiegészítéseként 1946 tavaszán további két jogszabály született. Az 1946: VII. törvénycikk a demokratikus államrend és a köztársaság büntetőjogi védelméről szólt. A törvénynek igen széles volt a hatóköre és rendkívül szigorúak a rendelkezései a bűncselekménynek, illetve vétségnek minősített esetekben Az emberi alapjogok védelméről szóló 1946: X. törvénycikk pedig kimondta, hogy „Bűntettet követ el és — amennyiben súlyosabb büntető >rendelkezés alá nem esik — öt évig terjedő börtönnel büntetendő az a közhivatalnok, aki hivatali eljárásában vagy intézkedésével másnak az 1946: I. törvénycikk bevezetésében foglalt valamely természetes és elidegeníthetetlen jogát törvényeitenesen megsérti.” A köztársaság megteremtésével a legitimizmus magyarországi hívei súlyos vereséget szenvedtek. Az új államforma létrehozása a demokratikus, bololdali erők küzdelmének fontos állomása volt. Rajk László a köz- társasági államforma történelmi jelentőségéről a következőket mondta a törvényjavaslat parlamenti vitájában: ,,A mi pártunk álláspontja az hogy a köztársaság az az államforma. amely egyesegyedül felel meg a magyar nép demokratikus történelmi hagyományainak, a mdgyar nép nemzeti {sajátosságainak, az évszázadokon keresztül megmutatkozó magyar népi és nemzeti törekvéseknek." A Magyar Köztársaság kikiáltásának negyvenedik évfordulóján demokratikus örökségünk jeles értékére emlékezünk. F.G. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a KISZ Központi Bizottsága Üzemünk élete 1986-ban” címmel krónikaírói pályázatot hirdet. A pályázaton részt vehetnek minden állami, szövetkezeti vagy magántermelő tevékenységet folytató üzem, gyár, gyáregység, illetve telephely dolgozói. Pályázni lehet mind az üzem egészére, mind annak valamilyen kisebb egységére, illetve egységeire (üzemrész, műhely, brigád) vonatkozólag. Az üzemek egészére vonatkozó pályamunkák esetében a cél az, hogy bemutassák: melyek azok a legfontosabb feladatok, megoldásra váró problémák, amelyekhez 1986-ban az illető üzem alapvető érdeke fűződik. A krónikákból ki kell tűnnie, hogy hogyan sikerült ezeket teljesíteni, illetve, ha ez nem sikerült, mi volt ennek az oka. A pályamunkáknak ugyanakkor azt is be kell mutat- niok. hogy hogyan hatottak ezek a folyamatok a dolgozókra. Közvetlen érdekeik alapján melyek voltak az ő számukra a legfontosabb események — mennyiben estek azok egybe az üzemekével, illetve mennyiben tértek el azoktól. A jól vezetett krónikákból kitűnik, hogyan ítélik meg ugyanazt a folyamatot egyfelől a vezetők, másfelől a beosztottak, hogyan a munkások és értelmiségiek. Ahol nem az üzemek egészére, hanem csak valamilyen részegységre (brigádra) vonatkozólag készülnek pályamunkák, elég bemutatni, hogy az miként, milyen feladattal kapcsolódik az üzem egészéhez, mi a szerepe, helye, jelentősége az üzem egészén belül. A pályamunka-készítés központi alakja, szervezője, mozgatója — akit nevezhetünk krónikaírónak — az év folyamán széles körből gyűjtött és eseménynaplóba rögzített ismeretek alapján egymaga, vagy tetszés szerint néhány emberrel megosztva a munkát, önti formába a pályamunkát. A pályamunkák ne csak a pozitív motívumokat mutassák be, hanem a valóságos arányban érzékeltessék a gondokat. nehézségeket. problémákat is. A jó krónikák legfontosabb tulajdonsága, hogy a valóságot híven tükrözik. A pályamunkák megalapozottak, hitelesek, de ne emészthetetlen adattömeget tartalmazó puszta beszámolók legyenek: kerüljék a kiürült sablonokat, közérthető nyelven íródjanak. Azok az üzemek, üzemrészek, amelyek a pályázaton részt kívánnak venni, közöljék ebbéli szándékukat a nevezési lapon. A pályamunkák terjedelme üzem, vagy üzemek nagyobb egysége esetén legfeljebb mintegy 50 oldal, brigádok esetében pedig 20 oldal legyen. A pályamunkának tartalmazniuk kell a szóban forgó üzem. illetve üzemrész, brigád pontos megjelölését. Beküldendők két példányban 1987. április 30-ig a Hazafias Népfront megyei, illetve budapesti szervezeteihez. A két példány közül egy a helyszínen marad, egy pedig a pályamunkák elbírálásának céljait szolgálja. A pályamunkák értékelésére és eredményhirdetésére 1987 kora őszén kerül sor. A pályamunkákat kéziratként, zárt anyagként kezelik, amelyeket bármilyen célra csak az üzemek hozzájárulásával, a forrás megjelölésével lehet felhasználni. Az értékelés és eredményhirdetés után a pályamunkák egy példánya a helyi levéltárakban, múzeumokban, egy példánya pedig az Űj Magyar Központi Levéltárba kerül megőrzésre. A pályamunkák készítésének segítésére azok az üzemek, amelyek részvételi szándékukat nevezési lapon jelzik, a Hazafias Népfront helyi szerveitől részletes tájékoztatót kaphatnak. Emeltet, szükség esetén ugyancsak a helyi népfront szervezeteken keresztül külső szakemberektől személyes útmutatást, konzultációs lehetőséget is kérhetnek. A pályázat dijai: Üzemünk élete 1986-ban: két 1. díj, 12 000 forint egyénenként, két 2. díj 10 000, három 3. díj 8000 forint egyénenként. Brigádunk élete 1986-ban: két 1. díj 8Ó00, két 2. díj 7000, három 3. díj 5000 forint egyénenként. A dunai hajók jelentős része már telel a Mahart újpesti kikötőjében. A következő szezonra készítik elő a vontatókat és a személyszállító hajókat, ilyenkor végzik el a szükséges javításokat. Ha majd kitavaszodik, folyamatosan indulnak útjukra a hajók (MTI-fotó: Apostol Péter) Hajók telelőben ÚJ LAKÁSRENDELKEZÉSEK I. Az off honteremtés kedvezőbb pénzügyi feltételei A mérsékelt állami lakásépítési lehetőségek miatt egyre nagyobb szerepet kap az otthonteremtésben a magánkezdeményezés. 1986. január elsejétől a lakást vásárlók, lakást, házat építtetők sokkal kedvezőbb pénzügyi és hitelfeltételekre számíthatnak, mint korábban. A családok szociális helyzetükhöz jobban igazodó támogatást kapnak. A módosítások elsősorban a többgyermekes családokat és a fiatal házasokat érintik kedvezően. Szükség is van erre, hiszen az emelkedő lakásárak mellett ők jutnak a legnehezebben saját otthonhoz. Nézzük, mely területeken következtek be változások? Ha a családnak van lakása, de igényeinek jobban megfelelőt szeretne vásárolni, építeni, a korábban felvett szociálpolitikai kedvezmény ellenére is számíthat segítségre. Vagyis az új lakás építésekor vagy vásárlásakor a régi lakáshoz kapott és az új lakásra igénybe vehető szociálpolitikai kedvezmény különbözeiét megkaphatja. A többgyermekes családok szociálpolitikai kedvezménye differenciáltan nő. A kedvezményes kamatú hitel felső határa a családok nagyságától függően emelkedik. Új hitelforma az áthidaló hitel. Ezt azok kapják, akiknek már van lakásuk, és ez fedezetül szolgál az újabb hitelhez. Aki hamarabb fizeti vissza a felvett összeget, kevesebb kamatot fizet. Akinek ifjúsági takarékbetétkönyve van, kedvezményes állami kölcsönt kaphat a magánforgalomban lebonyolított lakásvásárlás esetén is. Az emellett adható külön kölcsön felső határa és összege a takarékosság idejétől függően differenciáltan tovább emelkedik. Munkáltatói támogatásra is szélesebb körben lesz lehetőség: magánforgalmú lakásvásárlásnál, -felújításnál, -korszerűsítésnél is. Nagyon fontos új intézkedés a helyi tanácsok támogatási lehetősége. A nagyon rászoruló családoknak a lakáshoz jutás és fenntartás valamennyi formájához adhatnak majd vissza nem térítendő támogatást, vagy kamatmentes kölcsönt. Tehát kétfajta pénzforrásról is szó lehet. Az építtetőknek, vásárlóknak a takarékpénztártól felvett kölcsönének összege, annak visszafizetési ideje arányos lesz a család jövedelmi, vagyoni helyzetével, teherbíró képességével. Kedvezményes kamatozású állami kölcsönt (a családlétszámmal egyeztetett összegben) minden olyan lakásépítéshez, -vásárláshoz nyújt az OTP, amely nem haladja meg a család lakásigénye mértékének a felső határát. Ennél nagyobb vagy költségesebb lakás építéséhez és vásárlásához csökkentett ösz- szegű, kedvezményes kölcsön adható. A kedvezményes állami kölcsön kamata 3 százalék. A legjobban rászoruló családok a maximális összegű és lejáratú állami kölcsönben részesülhetnek. Ezek köre a következő: a fiatal házasok, a három és több gyermeket, illetve egyéb családtagot eltartó családok; a pályakezdő fiatalok; továbbá azok, akik jövedelmi, vagyoni és szociális helyzetük alapján bérlakásra lennének jogosultak. Ha az állami, tanácsi, munkáltatói támogatás igénybevételé után is szükség van még pénzre, bankkölcsön igénylésére is van lehetőség. Természetesen ennek jóval magasabb a kamata, mint a kedvezményes állami kölcsö- né. Ezt csak egyedi elbírálás alapján engedélyezi az Országos Takarékpénztár. Jó tudni, hogy a nagy törlesztési terhet vállaló kisebb jövedelmű családok csak készfizető kezes, vagy megfelelő jövedelmű szülő kötelezettségvállalása mellett részesülhetnek kölcsönben. Dr. Kertész Éva
