Népújság, 1986. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-25 / 47. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. február 25., kedd Forintmilliók és lakásigények Avagy: városi tanácsaink a szociális célokért kérdez — válaszol V. I. Ocseretyin, a Szovjetunió kereskedelmi képviselője Vevők vagyunk a jó magyar gépekre, iparcikkekre, almára Mire számíthat a magyar almaexport? Hogyan érinti a magyar bor- és egyéb italkivitelt a Szovjetunióban folyó alkoholellenes kampány? Milyen gépeket, iparcikkeket vár tőlünk a Szovjetunió? Bővül-e a záhonyi—csopi vasúti átrakőkörzet teljesítőképessége ... ? Csak néhány kérdést soroltunk fel — elöljáróul —, annak érzékeltetésé re, hogy lapunk milyen témák kapcsán kért felvilágosítást, véleményt Vik­tor I. Ocserelyintől. a Szovjetunió magyarországi kereskedelmi képviselő­jétől. a DlBflUj/aq 1984 óta nyílik lehetőségük a helyi tanácsoknak, hogy különböző formában támoga­tást nyújtsanak az építkez­ni szándékozó fiatal házas­pároknak, többgyermekes családoknak. Lehetőség nyílt az akción belül arra is, hogy bizonyos, visz- sza nem térítendő juttatás­ban, illetve kamatmentes kölcsönben részesítsék az igényjogosultakat tanácsi el­osztású OTP-társaslakások, egyéb, személyi tulajdonú ingatlanok vétele esetében, ide számítva például a csa­ládi lakóházak megvásárlá­sát. A tanácsi keretből a végrehajtó bizottságok egy- egy családnak tetőtér-beépí­téshez is adhatnak támoga­tást, illetve átvállalhatják az átmenetileg nehéz anyagi körülmények közé jutott családok kölcsönének tör­lesztését, amellyel valame­lyik pénzintézetnek tartoz­nak. A tanácsok anyagi lehető­ségei természetesen korláto­zottak, s az évente rendel­kezésükre álló pénzeszközt bizonyos feltételek alapján juttatják az igénylőknek. A támogatás összege is eltérő, függ a családok helyzetétől, az egy személyre jutó jöve­delemtől, amely Hatvanban például 3500 forint. Itt egyébként 1984—85-ben 16 millió forintnyi pénzforrása volt a tanácsnak, amelyből 168 család igényét tudták kielégíteni, átlagosan 100— 120 ezer forint összeget biz­tosítva vásárlás, építkezés céljára. Ami a jövőt illeti? Az igazgatási osztályon ka­pott információnk szerint — bár az elképzeléseket még véglegesen nem egyeztették! — a VII. ötéves tervciklus­ban évente kilencmillió fo­rint áll majd rendelkezésre az imént jelzett célok meg­valósítása végett, s ezt az összeget részben saját for­rásból, részben bankhitel formájában kívánják előte­remteni a hatvaniak. Az Elzett Művek öt gyára — a budapesti Elzett Zár- és Lakatgyár; a sátoraljaúj­helyi Elzett—Certa Zárgyár­tó, Présöntő és Szerszámké­szítő Vállalat; a szécsényi Elzett Zárgyártó Vállalat; a soproni Elzett Zár- és Va- salatárugyár és a berettyóúj­falui Elzett Fémtömegcikk Vállalat — ezután önálló vállalatként tevékenykedik tovább. A vállalatok megtar­tották az itthon és külföl­dön egyaránt ismert Elzett márkanevet, s termékeiket továbbra is ezzel a védjegy­gyei hozzák forgalomba. A gyárak szervezeti elvá­Tejcukorra érzékenyek ál­tal is fogyasztható laktózsze- gény tejsűrítmény készíté­sét kezdi meg a Csongrád Megyei Tejipari Vállalat és a Szegedi Konzervgyár. A két vállalat, amely már a technológiája kidolgozásá­ban is együttműködött, ma­gát a gyártást is megosztot­ta: a tejipari vállalatnál ké­szült sűrítményt a konzerv­gyárban töltik dobozba. Hazánkban minden ötödik ember tejcukorérzékeny, az üzletekben most kapható te­jet nem fogyaszthatja, kö­vetkezésképpen joggal szá­míthatnak arra, hogy az új­donság kapós lesz. A gyár­tása során — különféle ult­Gyöngyösön ugyancsak 3500 forint az igénylési „kü­szöb", ám itt a lakosság ta­valy nem használta ki a rendelkezésre álló ötmillió forintot, és mindössze 26 olyan kérelmező volt, aki megfelelt a feltételeknek. Az 1986-os esztendőt illetően megtudtuk, hogy a felhasz­nálható keret 7,6 millió fo­rintra növekedett, s a visz- sza nem fizetendő támoga­tás 50—110 ezer forintjaival kapcsolatban azt is megje­gyezték a tanácsiak, hogy ilyesféle támogatásban csak az első lakásnál részesítik az igénylőket. Ami a hevesi részletkér­déseket illeti? Az előző két év során 37 család „oszto­zott” kétmillió 780 ezer fo­rinton, s volt közöttük több olyan, amely vissza nem té­rítendő támogatásban ré­szesült, néhányan pedig ka­matmentes hitellel igyekez­tek lakásgondjukat megolda­ni. A városban egyébként éves szinten hárommillió fo­rinttal rendelkezik a tanács, amelyet nem merítenek ki, mivel a magas árak folytán a jogosultak nagyobb része még a maximális kedvez­mény felhasználásával sem képes arra, hogy önerőből otthont teremtsen magának. Végül a megyeszékhelyről tegyünk említést! Ahogyan a pénzügyi osztályon meg­tudtuk, Egerben tavaly nem sok pénz maradt a „kasz- szában” az akció támogatá­sára előirányzott összegből, s együttesen 183 család igé­nyét tudták kielégíteni. Szá­zan vissza nem térítendő tá­mogatáshoz jutottak tanácsi segítséggel, 83 igénylő pedig hitelben részesült. Ami az idei esztendőt illeti: nincs még döntés a keretösszeg te­kintetében, ezért egyelőre csak a folyamodványokat ve­szi kataszterbe a városi ta­nács igazgatási osztálya. lása arra ösztönzi a vállala­tokat, hogy javítsák gazdál­kodásuk hatékonyságát. Az önállóság arra is lehetőséget ad, hogy a vállalatok a ko­rábbiaknál közelebb kerül­jenek vásárlóikhoz, jobban megismerjék igényeiket, erősödjék a piaci verseny- Az önállóvá vált vállala­tok — mivel munkájuk a jövőben is kapcsolódik egy­máshoz — létrehozták az El­zett Egyesülést, melynek ke­retében együttműködnek a termelésben, a műszaki fej­lesztésben, a piaci lehetősé­gek kiaknázásában, bizonyos közgazdasági ügyekben. raszűrő berendezésekkel — úgy vonják ki a tejcukrot, hogy az egyéb tápanyagok; az értékes fehérjék vissza­maradjanak. Az így nyert, s már laktóz nélküli sűrít­ményt aztán répacukorral édesítik, vaníliával, kávéval karamellával ízesítik. Kap­ható lesz natúr, tehát tejízű változatban is. Egy-egy do­bozba 200 grammot töltenek, s ebből — akár hideg víz­zel — 1 liter szokványos minőségű tej készíthető. Az első Laktokrém szállítmá­nyok már márciusban az üzletekbe kerülnek. Az idén mintegy 6 millió dobozzal hoznak forgalomba belőle. — Tudjuk hogy Magyar- ország 5—6 százalékkal ré­szesedik a Szovjetunió évi külkereskedelmi forgalmá­nak értékéből. Vannak olyan magyar iparcikkek, áruk, amelyeknél lényegesen magasabb ez az arány? — Először is pontosítanék: a magyar részesedés aránya 1985-ben elérte a 6,6 száza­lékot. S ami a kérdés érde­mi részét illeti: az MNK szállításai fedezték tavaly autóbusz-, hajó- és úszóda­ru-behozatalunk mintegy 90 százalékát, friss alma és zöldségkonzerv importunk több mint felét gyógyszer- behozatalunk csaknem egy. negyedét. Az idén például mintegy 7500 magyar autó­buszra számítunk. Azt hi­szem, e számok, arányok önmagukért beszélnek. — Ismeretes, hogy viszon­zásul Magyarország a Szov­jetunióból szerzj be a vas­érc 85—90, a kőolaj 75—80, a földgáz 40 a fenyőfűrész­áru szükségletének 60 szá­zalékát, a villamosenergia­igény több mint egynegye­dét. S persze, igen sok gé­pet vásárol. Jelenleg mint­egy 500 ezer szovjet gyárt­mányú személy- és teherko­csi fut Magyarország útja­in. Az elmúlt másfél évti­zedben 76 ezer traktort, 10 ezer kombájnt, 25 ezer kü­lönböző mezőgazdasági gé­pet, 300 mozdonyt, 310 met­rókocsit, 200 elektronikus számítógépet vett tőlünk Magyarország, — hogy csak néhány számot említsek. — Az SZKP XXVII. kong­resszusa kapcsán a Szovjet­unióban is nyomatékos hangsúlyt kap a termékek minősége. Azt jelenti ez, hogy a magyar áruknál is emelték a mércét? — Ahogy a világ többi táján is szokás. Márkás csengése van nálunk az Ikarus, Videoton, Rába, Mostanában már nem az újabb végbizonyítványért képezem magam, hanem mindenekelőtt azért hogy a munkám követelményeinek tisztességgel megfeleljek. Sikerült megtalálnom azt az oktatási formát — magán­szorgalomból —, amelyet erőm és energiám ismere­tében jól kamatoztatok. A műszaki főosztály gárdájá­nak többsége középkorú ember. Én 20 évig teehno- lógusi munkakörben dolgoz­tam, tizenkilenc éves vol­tam, amikor a Mátravidéki Fémművekbe kerültem. Úgy érzem a vezetők is megbíznak bennem. Így az én értékítéletemben nem az életkor, hanem a munka és a becsület számít. — ön tehát a munkáját nemcsak pénzért végzi? — Szürke és egysíkú len­ne kapcsolatunk minden­napi tevékenységünkkel, ha semmi mást, semmj többet nem látnánk benne, mint pénzkeresést. Abban, hogy ki-ki éppen azt a munkát végzi, amelyért a fizetését kapja, nemcsak a kétségte­lenül fontos, sőt meghatá­Tungsram, Ganz-Mávag, Bá­bolna névnek, szeretnénk, ha még több magyar ipari és mezőgazdasági üzem fel­sorakozna melléjük. Ezért fogadták megelégedéssel ná­lunk azt a hírt, hogy 1986— 90. között Magyarország Szovjetunióba irányuló gép­exportjának csaknem 35 százalékát új gépek alkot­ják. Más szavakkal: több és jobb elektronikus vezér­lésű szerszámgépet, gyó­gyászati berendezést, illet­ve dízelmozdonyt, robotot, korszerűbb kőolaj- és föld­gázkitermelő berendezése­ket szerezhetünk be Magyar- országról. — A magyar közvélemény meglehetősen tájékozott már a Haladás gázvezeték építésének részleteiről, il­letve arról, hogy magyarok is dolgoznak majd a Kasz- pi-tenger közelében fekvő Tengizben. Keveset tudunk viszont egy másik beruhá­zásról: mi is részt veszünk a Krivojrogi Ércdúsítómű építésében. Pedig a magyar kohászati szakemberek sze­rint ez is igen fontos. Mi­kor adják át az úi üzemet? — Az új kombinátot 1988- ban avatjuk fel. A kohá­szok, köztük a magyar ko­hászok várakozása teljesen érthető: a dúsított érc szál­lítása kevesebb vagont igé­nyel, feldolgozása jóval energiatakarékosabb, mint a nyersércé. — Örömmel olvastuk a szovjet pártdokumentu­mokban, hogy a vállalatok közötti kapcsolatok kiépíté­sét, bővítését szorgalmazták a Szovjetunió és a KGST többi tagországa között. Mi­lyen kibontakozásra számít­hatunk a jövőben? — Ilyen kapcsolatok már most is vannak, hiszen a magyar vállalatok részt vesznek Moszkva, Leningrad, Kijev, Voronyezs, Lvov, rozó boríték játszik szere­pet hanem az is, hogy sze­retjük, mert örömünket lel­jük benne, hogy gyakorlot­tan, jól végezzük, mert si­kerélményünk lehet..., mert érzékeljük érezzük munkánk rangját, presztí­zsét, esetleg napi tevékeny­ségünkkel magunk is hozzá tudunk járulni ehhez, mert nemcsak mi adunk tartást a munkának, de az is ne­künk. — Mondani szokták, hogy az erkölcsi elismerésért semmit sem adnak a piacon. Mi erről a véleménye? — A pénz alapvetően fon­tos de jó, ha nem felejt­jük: a munkához nemcsak a pénz csinál kedvet, ha­nem — maga a jól végzett teendők is. A legtöbb em­ber — én sem vagyok kivé­tel — magamagát hajtja, mert hozzátartozik jó köz­érzetéhez, hogy egész em­bert ad, az egész embert kívánó munkában. Ezért fontos, hogy ennek anyagi és erkölcsi értéke is legyen. — Melyik elismerésnek örült a legjobban? Baku. Jereván cipő-, kötött­áru- és autóbuszgyárainak rekonstrukciójában. A moszkvai Vörös Október Szerszámipari Műveket a csepeli testvérüzemével, a moszkvai I-es Számú Állami Csapágyműveket a debrece­ni GÖCS-csel a Lvovi Au­tóbuszgyárat az Ikarusszal kötik össze a kooperációs szerződések. Ami a jövőt illeti, hadd utaljak csak egyetlen tényre: magyar— szovjet vegyesvállalat épül Magyarországon, amelyen magyar részről a Medicor is részt vesz, s a korszerű orvosi diagnosztikai beren­dezéseket és hasonlókat ál­lítalak majd elő. — Magyarország tetemes mennyiségű bort termel, s égetett szeszt is előállít. Ezért nem érdektelen szá­munkra a kérdés: hogyan érinti a mi exportkilátása­inkat a Szovjetunióban fo­lyó hosszú távúnak ígérke­ző antialkoholista kampány? — Goridolom, magyar ba­rátaink is megértik, hogy riem veszünk tőlük pálin­kát, konyakot, általában égetett iSZeszt. Viszont ellen- tételezésül inagyobb mennyi­ségű márkás bor, üdítőital, gyümölcslé, szörp átvételé­re is készek vagyunk. Ve­szünk:.. és a jövőben is szál­lítunk iMagyarországra pezs­gőt, sőt — ha a magyar fél igényli — vodkát is. — Az almaexportról! Ma. igyarország bővében van en­nek a gyümölcsnek, a Szov­jetuniónak viszont — amint ott járva láttuk — több is elfogyna belőle. Mi akadá­lyozza hát a kölcsönös elő­nyök jobb kiaknázását? — A terv szerint 1984- ben 280 ezer, 85-ben 315 ezer tonna almát vásárol­tunk volna Magyarország­tól, ám ebből 84-ben csak 220 ezer, 85-ben pedig 207 ezer tonna realizálódott. — Annak amikor a vál­lalat első helyezett újítója lettem — a nők között. Ezt követte — 1982-ben — a Kiváló Újító kitüntetés. — Hogyan lehet kiugró teljesítményt elérni? — Azokkal rokonszenve­zem, akiknek céljuk van, és azt a maguk által meghatá­Tavaly az időjárás sem kedvezett a magyar almater­melésnek. De nem ez a fő ok, hanem a vagonhiány. Óriási mennyiségű áru zú­dult át Záhony—Csop kö­zött és fordítva, különösen ősszel nem volt elég vasúti kocsi és teljesítőképesség. Sokat enyhíthet ezen a gon­don, ha mindkét fél hűtőhá­zakat épít, ami közös, elha­tározott szándékunk. Az jdén 380 ezer tonna almát sze­retnénk vásárolni Magyar- országról, van tehát piaci lehetőség. Különösen ak. kor, ha az egyébként ked­velt jonathán mellett más almafajtákat is vehetünk. — Végül Záhony—Csopról!' Nemcsak a magyar alma­export az egész magyar— szovjet külkereskedelem kulcskérdése, hogy bővíteni tudjuk-e a két határmenti vasúti átrakókörzet teljesí­tőképességét. Az ezzel kap­csolatos magyar fejlesztése­ket, terveket ismerjük, szov­jet barátaink döntéseit vi­szont nem. Mj a szándékuk? — Kezdjük a tényekkel: most évente U—12 millió, 1990-ben viszont már vár­hatóan 15—16 millió tonna áru érkezik a Szovjetunió­ból Magyarországra, a magyar fél jelenlegi évi 5 millió tonnás exportja 5 év múlva elérheti a 7—8 millió tonnát is. (A jugoszláv és osztrák tranzitforgalmat nem is vettem most számí­tásba.) Valójában óriási mennyiség ez ami bennün­ket is cselekvésre késztetett. Évek óta építkezünk, fejlesz­tünk mi is. A magyarok tudják, hogy Záhony neve valójában több falu hatá­rára kiterjedő pályaudvar­rendszert foglal magában. Ugyanezt mondhatom Csop­ról is. Amit mi a csopi át­rakókörzetnek mondunk, az már kiterjed Batyevóra, s néhány év múlva Jeszeny- re is. Az ezzel kapcsolatos beruházásokban, korszerű­sítési munkálatokban ma­gyar barátaink is részt vesznek s már csak idő kér­dése, hogy a vasércet szállí­tó szovjet vasúti szerelvé­nyek minden átrakodás nél. kül elérhessenek Miskolc. Dunaújváros térségébe. rozott időre el is érik, ke­rüljön bármilyen áldozatba a teljesítés. Az utóbbi idő­iben sokat betegeskedtem, de a családomon kívül erőt ad az is, hogy fontosnak érzem magam a vállalatom­nál. Kell ennél jobb orvos­ság a talpraálláshoz? Mika István • • Önállóak lettek az Elzett- gyárak Laktokrém tejcukor­érzékenyeknek Magyar László Első díjas női újító — Annak, aki meg akar felelni a műszaki-technikai fejlődés új követel menyeinek, tanulnia kell — mondja Angyal Józsefné. a műszaki főosztály dolgozója Sírokban. — Jómagam is kétszer érettségiztem, gépésztechnikusi végzettségem van.

Next

/
Thumbnails
Contents