Népújság, 1986. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-20 / 43. szám
4. ill UjjaBB k m. * M NÉPÚJSÁG, 1986. február 20., csütörtök Ami az életnél is fontosabb Beszélgetés Mensáros Lászlóval Mensáros László 1984 augusztusában nyugdíjba ment, azóta talán még többet vállal, mint annak előtte. Nemcsak Budapesten játszik — több helyen — hanem vidéken is. Színész. A társaságtól, a zajtól ugyan már visssza- húzódik, többre becsülj a gondolatokat ébresztő csendet, az olvasást, a lemezhall- gatást. De legfőképpen a színházat, a játékot szereti. Talán még az egészségénél, az életénél is többre tartja. Nem figyel a szervezet figyelmeztető jeleire, fittyet hány infarktusra, súlyos operációkra. Most 60 esztendős. A lexikon adatai szerint 1926. január 26-án született. 1952- től a debreceni, 1957—58-ig a budapesti Madách Színház tagja. 1959-től 60-ig börtönbüntetését tölti, 1961-től 64- ig Szolnokon, 1964-től 84-ig a Madáohban játszott. Megkapta az Érdemes és Kiváló művész címet 1980-ban Kossuth-dijjal tüntették ki. — Kezdjük Debrecennel. Milyen emlékei vannak a Csokonai Színháznál töltött tévekről? — Téry Árpád szerződtetett, meghallgatás nélkül. De mint mondta, mindent tudott rólam. Olyan remek érzéke volt a színészválasztásban, mint kevés direktornak. A társulat bizalommal és szeretettel fogadott. Nagyszerű művészekkel dolgozhattam együtt, a színiház tagja volt ekkoriban Anda- házi Margit, Békés Rita, Márkus László, Soós Imre, Örkényi Éva, Simor Erzsi, Vámos László. Az alapokat itt sajátítottam, el s ebben nagy segítségemre volt Téry Árpád, Vámos, Solti Bertalan, Szende Bessy. Pezsgő, szenvedélyes színház; életet éltünlk, s ezt a légkört igazgatónk tapintata hozzáértése teremtette meg. — Mi volt az első szerepe? — A Túr fivérek Villa a mellékutcában című darabjában játszottam egy idős diplomatát — S az első siker? — iszajev—GaÜcs Nem magánügy című vígjátékában egy zongorakísérő szerepét osztották rám. Nem volt szövegem, s ez nagyon bántott. Ezért — arra számítva, hogy a rendező kirúg — behoztam magammal a próbára egy nagy karéj zsíros kenyeret, hagymával, s falatozni kezdtem. Ám. amikor Lend- vai Ferenc meglátta, mit teszek, felkiáltott: Óriási ötlet! Ezentúl minden előadáson ezt kell csinálnod! Mit mondjak, a „bosszúm” nagy sikert aratott Jöttek a többi feladatok, egyre nagyobb szerepek; Rómeó, Ferdinánd az Ármány és szerelemből Hamlet, az Ezer év bírója, a Színész az Éjjeli menedékhelyből. — Jól éreztem magam Debrecenben, szép lakásom volt már, három gyerekem. De Téry Árpádot kinevezték a Madách Színház igazgatójává, s én követtem őt- Sajnos, csak egy évig igazgatta a Madáchot. — Beszélne a szolnoki éveiről? — Három évadot töltöttem a Szigligeti Színházban. Nemcsak jó szerepeket kaptam, rendezhettem is. Eszembe sem jutott lépéseket tenni, hogy újra a fővárosba jussaik. Tudomásul vettem, hogy életem és munkám ideköt nekem egy hely sosem jelentett k i tűnte tett- séget a másikkal szemben. Aztán egy vendégjáték hozott újra változást az életemben : a Pygmaliownal vendégszerepeltünk Budapesten, ebben Higginst játszottam. Látott Ruttkaj Ottó, a Madách Színház igazgatója, s szerződést ajánlott. 1964 szeptemberében mutatkoztam be újra Budapesten, Hubay Miklós Késdobá_ lók című darabjában. Ezt követte a Kispolgárok a Duna-kanyar — a feledhetetlen Dómján Edittel, a Ma- thiász panzió, s más feladatok, amelyek később egyre szürkébbek és kisebbek lettek. Közbejött a betegség is, hullámvölgyek a pályán az életben . .. 1965-ben tbc-t kaptam. Nyolc-tíz hónapig nagyon keveset dolgozhattam, ezalatt az idő alatt alakult ki bennem egy előadóest gondolata. Jutott időm a töprengésre, a kutatásra, a felkészülésre. így született a XX. század című előadóestem, amelynek első előadása az Egyetemi Színpadon volt. Ki gondolta volna akkor hogy az eltelt évek alatt csaknem 1500 alkalommal lépek vele közönség elé. — Előadóestjei, színházi szerepei, a tévé, a rádió mellett még pluszfeladatokat is vállalt, vállal. Debrecenben eljátszotta Willy Lomant az Ügynök halálában Pécsett az Elveszett paradicsom, Szegeden a Galopp a Vérmezőn főszerepét alakította. S közben betegségek szakították Imeg színpadra lépéseit. Miért dolgozik ennyit? — Pályám kezdetén a sikerért játszottam. Ma már tudom, hogy ez megfosztja a színészt a játék gyönyörűségétől. Számomra most már maga a játék a legfontosabb. A munka. Cigarettáról, alkoholról le tudtam mondani, de játék nélkül képtelen vagyok élni. — Milyen ajándékot kívánna magának születésnap, jára? — Nem kell kívánnom. Megkaptam. A Pécsi Nemzeti Színházban eljátszhatom minden színész örök álmát: Lear királyt. .. K. Gy. HUMOR A Lityeraturnaja Gazetából A FŰRÉSZHAL — Milyen a viszonya a férjével? — kérdezték a fű- részhaltól. — Hát milyen lehet a viszonyom ezzel a fatuskóval? — felelte az. ■ér A BORJÜ — Mi újság? kérdik a borjútól. — A kapu. Az új — feleli a borjú. ■ér A MEDVE — Mi a legfontosabb ön szerint az életben? — kérdezik a medvét. — A legfontosabb dolog az, hogy legyen jó erős mancsunk. — No, és mi a véleménye a zenéről? — Megsúgom, csak jöjjön még közelebb. •k A HOLLÓ A hollót megkérdezik, hogy mi a véleménye a fehér hollóról: — Befeketíteni! — válaszol a holló. ér A MÉHECSKE — Ugyebár egy kilogramm méz összegyűjtéséhez önnek 67 ezerszer kell kirepülnie a virágokra? — kérdezik a méhecskét. — Nem számoltam. Nem érek rá — mondta —. és elrepült a mezőre. ér A VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS Holnapra olyan idő várható, hogy a jó gazda még a kutyáját sem szívesen zavarja ki a lakásból. Holnapután aztán már nyugodtan ki lehet zavarni. ★ AZ IGAZI FÉRFI Egy igazi férfi mindig tudja, mikor van egy nőnek a születésnapja, de azt elfelejti, hogy hány éves az a nő. Akad persze olyan férfi is, aki soha nem emlékszik, mikor van a születésnap, mégis tudja a nőről, hogy az hány éves. Az ilyen férfi rendszerint annak a bizonyos nőnek a férje. é A KÉPMUTATÓ ÉLET- IGAZSÁGA Álarcod verítékével keresed kenyered. ★ KUTYA-MACSKA BARÁTSÁG Ha a kutya és macska közt barátság létezik, ez vagy az állatidomár dicsősége vagy a kutya és a macská ellen irányuló akciója. ★ DEMOGRÁFIAI ROBBANÁS Egyre több az ember, akiben két ember lakik. ér SCI-F1 A repülő csészealjaknál sokkal nagyobb feltűnést keltenének a repülő pénztárcák. ér BÖLCSESSÉG A boldogsághoz vezető utat olyan nagy kövekkel szokták burkolni, amelyek az ember szívéről hullanak le. A NÉPSZÍNHÁZ GYÖNGYÖSÖN Hej, Róza néni, Róza néni...! A Balázs Béla Stúdió filmjei Egerben Újszerű vállalkozásba fogtak az Egri Ifjúsági Ház népművelői. A több mint negyedszázada működő Balázs Béla Stúdió legjobb alkotásaiból mutatnak be válogatást február 28-tól május 8-ig hat alkalommal. A ,,Balázs Bélások'' különös helyet foglalnak el a magyar filmiparban. Megalakulásuk óta, azaz 1959-től művészeik a magyar társadalom szociografikus elemzését, az emberi kapcsolatok feltérképezését tekintik feladatuknak. Az itt létrejövő műveket a kísérletező szándék, a formai megújulásra való törekvés jellemzi. Az a nemzedék, amely az induláskor a műhely alapvető szellemi légkörét kialakította, egyben a világszerte felfelé ívelő „új hullám” nemzedéke is, s ez kifejezési eszközeikben is megmutatkozik. Épp ezért a Balázs Béla Stúdió egy kicsit az egész magyar filmgyártás tükre: itt kezd dolgozni a végzős főiskolás, és ide „jár vissza” a már nagy játékfilmes rendező közül jó néhány, egy-egy máshol el nem készíthető tervének megvalósítására. A sorozat keretében vetítik Huszárik Zoltán és Tóth János már-már klasszikussá váló műveit. Maurer Dóra egy alkalommal személyesen is ellátogat az egri filmbarátokhoz. Térfestés és Hétpróba című munkái személyiség- és társadalom viszonyát, a művészi alkotói folyamat nehézségeit vizsgálják. A meghívottak között lesz Szirtes András rendező, aki hat rövid dokumentumfilmjével mutatkozik be. Paszternák Miklós Zénón című alkotása a világ megismerésének „paradoxonjait” tárja a nézők elé, szokatlan és ötletes formában. A nemrég tragikusan hamar végződő művészpálya „termékeit" láthatják azok, akik megnézik Bódi Gábor filmjeit és videóit. A rendezvénysorozat szervezői minden alkalommal vendéget hívnak. A vetítéseket követően a résztvevők megvitatják majd a látottakat. Úgy látszik: ez is sablon. Mármint az, hogy a sok „buta” városin csak a „vidéki” személy tud segíteni. Ha ő nem lenne, mindenki sínylődhetne a maga kisebb-na- gycbb keservei között. A gyöngyösi Mátra Művelődési Központban rövid idő. közökben két ilyen eszmei tartalmú színmű is a közön, ség elé került. Előbb a „szocialista tündér” Gyárfás darabjában, most pedig, legutóbb Róza néni. Egyben a címe is ez a név. Lengyel Menyhért háromfelvonásos vígjátékénak, amelyet a Népszínház művészei játszottak el. A mű amolyan ..békebeli” történet, amelyből nem hiányzik a „cifra nyomorúságtól” kezdve a „zab; gyereken keresztül a dúsgazdag ifjú sem, akit meg lehet fogni és a kártyás lumpen úr sem, akinek soha egy fi. tyingje sincs, de a munkától úgy fél, mint az ördög a tömjénfüsttől. Ebbe a környezetbe robban be Róza néni, aki a maga józan paraszti eszével és kitűnő erriberismerefcével mindent a helyére tesz: a gazdag férfit megnősíti, elveteti vele a „megesett”, de csupa szív leányzót, a „szívtelen és fukar” atyát pedig megnyeri a lehetetlennek tartott tervhez. Van ennék a nem túlságosan eredeti alapötletnek olyan kifejlődése, hogy a különböző jelenetekbe minden hangulati elem belefér. Miután a tragikust a nevetségestől csak egy hajszál választja el, a színpadon is egymás mellé sorakoznak a drámai pillanatok és a boti ózati töltésű képek. Ugyanúgy, ahogy a valóságban is előfordul mindez térben és időben szinte elválaszthatatlanul. Lengyel Menyhért jól ismerte az életnek azt a részét, amit látott maga körül. Ezért is tudott nagyon jó lehetőségeket teremteni a színészi játékhoz, a sokféle jellem vonulat eljátszásához, a színész tehetségének megmutatásához. Ebben az előadásban azonban ezzel a lehetőséggel csalk kevesen és csak elvétve éltek. A filléres gondokkal küszködő özvegy szerepében L estyán Katalin túlzásoikba esett. Hangja és gesztusai általában átlépték a szükséges mérték határát. Lánya a darabban Molnár Ildikó volt, aki nagyon fakón játszott. Nem találta meg az alaphangot. A lumpen úr figurája akkor vált színészi teljesítménnyé, amikor Faragó József drámaibb helyzetekbe került. Két fontos szereplője van a műnek. Az egyik Róza néni a vidéki nő. öt Sándor Jolán személyesítette meg. Igaz, eléggé harsányan, eléggé elnagyoltan. Ha elfelejtett „alakítani”, mindjárt vonzóvá lett amit csinált. A másik kulcsszerep a gazdag ifjúé, most Garay Róberté, aki olyan természetesen, olyan rájátszások nélkül élt a színpadon, hogy szinte fejjel magasadott a többiek fölé színészi kvalitásaival. A kisebb szerepekben nagyon „igyekezett” Poor Mária (szobalány), Lázár Sándor (Mátyás), Zalavárj Béla (Jenő) és Komlós Róbert (öreg Rábel). Tőlük is kevesebb lehetőséget kapott Molnár Miklós (Bútoros) és Mátyás Emmj (Zsófi) de ők ketten mentesek maradtak a túlzásoktól, jól játszottak. Ha a túlhajtott színészi megoldásokat kell indokolnom, nem tudok másra következtetni, mint a rendezői felfogásra. Konter László a véleményem szerint nem tapintott rá Lengyel Menyhért szándékaira. A rendezői tükör most elferdített világot adott vissza. Ezzel együtt: a közönség egy része harsányan reagált a pózolásokra, ami igazolni látszik az előadást. Mert az is igaz, hogy a színi játék azoknak szól ákík ott ülnek a párnázott s^^ókben. M égis ... ! G. Molnár Ferenc Öreg gépgyárból — könyves „fellegvár” Egy több mint százéves köszörűgépgyár felett eljárt az idő, a Váci úton. A régi épületek, hogy mégsem lettek az enyészeté, az a Könyvértékesítő Vállalatnak köszönhető, amely megvásárolta a gyárat. Az elmúlt évi beköltözést gyors felújítások és újjáépítések követték. Elkészült a Könyvesház a régi üzemcsarnokban, az egykori öntödébe pedig hatalmas magas raktár települt, korszerű berendezésekkel. A Könyvértékesítö Vállalat a költözéssel megoldotta a háttérbeli gondjait, s ezzel évi 10 millió forintos költségmegtakarítást ér el, valamint tovább javíthatja az egyes szolgáltatásai színvonalát is. A költözés tovább tart, az egész korszerű bázis körvonalai már kialakulóbem vannak. Ugyancsak a Váci út 19. szám alatt kapott helyet a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének Oktatási Központja is, amelyet február 3-án adtak át rendeltetésének. A könyves „fellegvár” már az eltelt hónapok alatt több milliós forgalmat bonyolított le. Képünkön: a Könyvesház látképe. Itt történik a könyvek kedvezményes értékesítése, a kínálat sokrétű és gazdag. (MTl-fotó: Kiss G. Péter)
