Népújság, 1986. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-17 / 40. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. február 17., hétfő 5 KISEBB-NAGYOBB BOSSZÚSÁGOK Városszéli hangulat... ■ ■ . üzen a szerkesztő „NINCS JOGUNK?” jel­igére: Jó szándékú rokona azzal nem tette ónt a lakás fő- bérlőjévé, hogy időlege­sen átengedte a főbérlet használatát, fia figyelembe veszi, hogy rokona is a ta­nács által i hozott határozat alapján főbérlö és ezt a ha­tározatot eddig senki nem változtatta meg, akkor nyil­vánvaló a következtetés: önöknek nem adódott a kér­déses lakásra főbérleti jo­guk. Ha „a megengedést" a jószívű és bizonyos fokig könnyelmű rokon beszünte­ti, bizony főhet a fejük a fogas kérdés megoldásában. K. M.: Ilyen időtávolságon túl és főleg ilyen bizonyítási lehe­tőségek között csakis a meg­bízható orvosi adatok, meg­állapítások alkalmasak ar­ra, hogy az apaság kérdé­sében bármi is történjék. Főleg faluhelyen szoktak „holtbiztos értesüléseket” be­szerezni az érdekelt rokonok „hogyan, s kitől nem lehet a gyerek", de ezek a szóbe­szédek nem lehetnek felelőt­lenül megindított eljárás­nak a kiinduló pontjai. Gon­dolja el, milyen megrázkód­tatások érik, érhetik ilyen­kor az érintett személyeket? V. B.: Köszönjük, hogy beszólt telefonon, mert észrevette figyelmetlenségünket. Áten­gedtünk ugyanis egy olyan olvasói levelet a január 27-i számunk 5. oldala anyagának ellenőrzésénél, ahol a közlés így kezdődik: „Gondolko­dom, tehát vagyok, mondta az ókori bölcs." Igaz, a té­tel így hangzik és eredetiben valóban ókori nyelven lati­nul: „cogito, ergo sum”; de ezt az európai gondolkodás R. Descartes iLatinosán Re­natus Cartesius (1596—1650) francia filozófus és polihisz­tor) nevéhez fűzi és így is használja. Szerinte az ember számára a módszeres kétke­dés által megálapított első bizonyosság ez 1a „cogito, er­go sum". Az olvasói levél további része rendben. Ezt a kezdési hibát viszont ne­künk illett volna észreven­nünk. „JÓL JÁROK-e?" jel­igére: Az eltartási megegyezést szerencseszerzödésnek is szokták nevezni, mert a szerződés megkötésekor még nem tudni, meddig él az el­tartott. Éppen e jellegénél fogva a szerződést a ható­ságnak felül kell vizsgálnia, el Ikell bírálnia. Ezután hoz határozatot. A felek a szer­ződésben leírják saját felté­teleiket, mit vállalnak, mi­re tartanak igényt. Ezt érté­keli a hatóság is, amikor a jogszerűségről dönt. Csaknem tíz éve, hogy vá­rosunk zöldövezetének ren­dezési tervében szerepelt a Csebokszári-lakóptelepen a Cifrakapu utca jobb oldalán lévő lakótömbök és a vasúti sín közötti terület fásítása, erdősítése. Az erdősítésből csak egy fasor telepítése valósult meg, de abból is csak imitt-amott egy-egy fejlődésben elma­radt fácska áll. A terület el­hanyagolt, tavasztól őszig méternél magasabb gyom­tenger borítja. Hellyel-köz- zel szeméthalmok hívják fel magukra a figyelmet. Csa­Érthetetlen és tarthatatlan helyzet fogadja minden hét végén a megyeszékhelyünkön totózni, főleg a kollektív szelvénnyel játszani akaró­kat. Mivel a totózók-lottózók növekedő népes táborát ori­entáló Sportfogadás című lap, de a többi újság totó­tanácsadója is a hét köze­pén jelenik meg, így a fo­gadók csütörtök előtt még a lottószelvényeket töltik. Nem beszélve arról, hogy az általánossá lett ötnapos mun­kahét is nagyon helyesen, nem a hét közepére, hanem a hét végére inspirálja a sokak totózási „szertartását". A szombaton is játszott mérkőzések viszont egyér­telműen péntekkel bezáró­lag határozzák meg nálunk az 1, x, 2 totó jelek beírását. A „csúcs" tehát így adott, pénteken délután, amikor a munkából érkezők már be sem férnek a szűk kis toto- zóba.. . Egy-egy rekord nye­remény előtt már a Szé­chenyi utcán is álltak sor­ba. .. Aki hetente csütörtökön, pénteken már várakozott a tornaaknák tető nélkül vár­ják áldozatukat. Ez a terület a város szé­le. Mondhatják egyesek. Nem ezt tartják az itt la­kók. Akiknek lakásuk ab­lakai erre az oldalra néz­nek és gyermekeik itt ját­szanak. Biztosan sokat ag­gódnak értük (érthető is). A turisták ezrei, akik az év nagy részében felüdülést, pi­henést keresnek a Bükk leg­szebb tájain, városunkon átutazóban végignézik ezt a területet. Gondoltak már erre az illetékesek? H. Búzái Ágoston Eger kacsázó, többször visszaka­nyarodó sorban, annak volt ideje bőven megszámlálni, tanúsítani, hogy milyen so­kan visszafordulnak, inkább lemondanak a nagy nyere­ményekkel kecsegtető szel­vények leadásától. A józan észnek ellent­mondó állapot, hogy nem kell Egerben a totózók tö­megének pénze... A nyere­séghez elég a türelmesek be­fizetett forintja? Kizárt do­log, hogy nem lenne az ed­digiek mellé még néhány nyugdíjas jelentkező, aki szívesen bekapcsolódna a hét végi csúcs munkálataiba. Ily módon mindenki jól jár­na: maguk a néhány órás munkavállalók, de a kiren­deltség személyzete is, mert feloldódnának a jelenlegi idegtépő munkakörülmé­nyek. A többi már a totó­zók dolga... Meg a sport- fogadásé, hogy a növekvő nyereséget elkönyvelje... Ha csak addig valamelyik vál­lalkozó szellemű munkakö­zösség meg nem találja a módot a konkurenciára... Simon Imre Eger Egy szemfog története Február 13-a, este fél 11. A bal felső fogam rettenetesen fájt, de úgy, hogy az egész fejem sajgott belé. Gyorsan az orvoshoz — gondoltam —, s mivel egyedül nevelem 9 éves kislányomat, őt is magammal vittem taxin a Technika Há­zába. Az első taxiszámla 46 forintba került. Csengettünk, hiszen fényt láttunk kiszűrődni, de még negyedóra után sem jött ki senki. A fogam tovább szaggatott, így irány a a taxiállomás. Másik kocsiba ültünk, s elindultunk orvost keresni. Pechünkre azonban olyan helyre mentünk, ahol ki volt írva: februárban a rendelés szünetel. A kórházba siet­tünk ezután, ahol a portán közölték, hogy talán próbál­kozzunk a baleseti sebészeten. A taxisnak kifizettem 35 fo­rintot. A balesettin azzal vigasztaltak, hogy az előbb volt náluk egy szülő 16 éves gyermekével, akinek azt tanácsol­ták, hogy próbáljon a városban keresni egy fogorvost, aki majd kihúzza a fiú fogát. Mondanom, sem kell, nekem is ezt a megoldást ajánlották. Természetesen a „harcot" fel­adtam már csak azért is, -mert 9 éves gyermekemmel nem kóborolhatok a városon át az éjszakában. Hívtam tehát egy újabb taxit, s könnyebb lett a pénztárcám 112 forint­tal. Hogy számomra ebből mi a tanulság? Majd legköze­lebb megkérem a fogaimat, hogy kizárólag csak reggel 8-tól este 8-ig fájjanak, mert később az istennek sem húzza ki senki — még az ügyeletén sem... ! M. Gy-né Eger Kizárják a totózókat...? VISSZHANG Egy riport margójára TISZTELT jFERENCFAL- VI KÁLMÁN ÜR! A Népújság 1986. február 8-i számában az önről szóló riportot olvasva arra az el­határozásra jutottunk,' hogy egy-két — bennünket sértő — megjegyzésére válaszol­junk. Csalódottságát illetően a következőket mondja: „Ren­geteg bajtársamban csalód­tam, illetve nem is bennük, hanem azokban, akik sem­mit sem tettek, mégis ellen­állóknak nevezik magukat." Hát kérem! Nagy szolgá­latot tenne a Magyar Ellen­állók Szövetségének, a szö­vetség tisztasága érdekében, ha abból a „rengeteg em­berből párat megnevezne, olyat, aki nem tett semmit és mégis a szövetség tagja. Kétlem, hogy ilyet talál, mert minden ember azt ál­líthat magáról, amit akar. de más az állítás és más a valóság. Megnyugtatjuk, hogy az az ember, aki mö­gött a ténykedését illetően tények, bizonyítékok nem voltak, nem lehetett a szö­vetség tagja. E tények alap­ján az ön fenti állítását, ha kell dokumentálva is meg­cáfoljuk." Tovább menve, ön a ri­port során bátorkodik az alábbiakat állítani: Idézem: „Meggyőződésem, hogy any- nyi hős egyetlen országban sem él, mint nálunk." Hadd hivatkozzak a Szovjetunió­ra, ahol a mi szövetségünk taglétszámához képest ha­sonlíthatatlanul több olyan háborús veterán él, akik a Szovjetunió Hősei. Másrészt honnan veszi, hogy mi hősöknek tartjuk magunkat? A továbbiakban (nagy szakértelemmel) megkérde­zi. Idézem: „Ez a rengeteg ember miért hagyta, hogy a nyilasok megszállják Ma­gyarországot?” Ügy gondoljuk, nem árt, hogyha tisztázzuk, mennyi is az a rengeteg ember. A Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének a taglétszáma összesen 5905 fő. Közülük magyar terüle­ten mintegy 4 ezer ember vett részt az ellenállásban. A többiek pedig Európa kü­lönböző országaiban a fasiz­mus elleni fegyveres har­cokban. Nos, hát ennyi az a „rengeteg” ember. Ez az erő önmagában aligha tud­ta volna a német és általuk a nyilas megszállást meg­akadályozni. Szabad legyen még meg­említeni, hogy a szövetség tagjainak legtöbbje a felsza­VÁLASZOL AZ ILLETÉKES Vállalatunk nem felelős... Dr. Kovács Sándor, a He­ves Megyei Vízmű Vállalat igazgatója a január 20-án megjelent Miért éppen a húsipari vállalat című írás­ra a következőket válaszol­ta: „Tamus Antal, a Heves Megyei Allatforgahni és Hús­ipari Vállalat főmérnöke a Meddig buzog még? című képriport kapcsán szóvá tet­te hogy a gyöngyösi húsipar melletti szennyvízgyűjtőn elő­forduló dugulásokért nem fe­lelősek, ^ egyben kérte a vállalatát elmarasztaló il­letékesek megnevezését. Elöljáróban le kell szögez­ni, hogy a Heves Megyei Vízmű Vállalat részéről ez. ügyben elmarasztaló kije­lentés nem hangzott el, s nem tartozik a fent említett „illetékesek" közé. Megje­gyezni kívánjuk továbbá, hogy a vízmű vállalat üze­meltetésében lévő csatorna­hálózat e szakaszán az el­múlt években valóban ko­moly dugulások, beomláso.k fordultak elő. A dugulások fő okaként elsősorban a bekerült dara­bos szennyeződéseket, épí­tési törmeléket stb. kell megjelölni, a csatornabeom- lások -fő előidézője pedig — az Építésügyi Minőségellen­őrző Intézet szakvéleménye szerint — a vágóhídról be­kerülő, betoncsatornára ki­mondottan káros. szerves szennyeződés volt. A húsipari szennyvízcsa­torna átépítése az 1983—85_ ös években nagy összegű rá­fordítással megtörtént. A nagy költségeket felemésztő felújítási munkák elvégzése után a csatornába rendelle­nes módon az üzemek által beengedett hulladékok mi­att továbbra is előfordulhat­nak hasonló dugulások. Az előírásokat be kell tartani! Lukács Béla tűzoltó alez­redes megyei parancsnok vá­laszolt lapunk február 10-i számában megjelent A mód­szer valóban jó tenne című írásunkra. Levele így szól: „A cikk félreérthető. 1985. július 19-én a területileg il­letékes parancsnokság tűz­védelmi ellenőrzést tar­tott az Eger, Zalka Máté u. 2. szám alatt lévő 80 lakásos, középmagas épü­letben. Ekkor olyan hiányos­ságokat is megállapítottak, amelyekért a jogszabály ér­telmében a lakóház tulajdo­nosa, használója a felelős. Az előírások be nem tartá­sa súlyosan veszélyezteti az ott élők testi épségét, életét, ezért jogosan indítottak sza­bálysértési eljárást a közös képviselő ellen. A tűzoltóság mindig a törvényesség kere­tein belül jár el.” Társadalmi összefogással Idősek otthona Selypen Az Eternit Selypi Gyárá­nak munkásszállója kihasz­nálatlanná vált, ezért Bauer György igazgató azt java­solta, hogy a környékünk egyedülálló, idős öregeinek célszerű lenne ebből az épü­letből otthont teremteni. Ezt az elgondolást ha­marosan tett követte. Meg­kereste a Hatvani Városi Tanács Egészségügyi Osztá­lyát és ma már elmondhat­juk, hogy az épületre rá sem lehet ismerni. Hamarosan megnyílt a 33 idős embert befogadó szociális otthon. Ahhoz, hogy viszonylag gyorsan, alig egy éven be­lül mindez Létrejött az egri Vertikál Kisszövetkezetnek is köszönhető. Alig győzném felsorolni továbbá azokat a környező üzemeket, amelyek társadalmi munkában, kom­munista műszakban nagy igyekezettel dolgoztak e ne­mes célért, és anyagi lehe­tőségeiken belül a tőlük tel­hetőt megtették. A napokban, a legnagyobb hóesésben gördült oda gyá­runk gépkocsijával Bodor István az elsőkként érke­zőkkel. A létesítmény korszerű, minden igényt kielégítő. A szobák barátságosak, szépen berendezettek. Virágok, fal- védők, polcok díszítik, te­szik széppé, otthonossá, s a tizenhárom tagú személy­zet igyekszik majd az idő­sek ottlétét, mindennapjait kellemessé tenni. Varjú Istvánná Selyp badulást' követően is be­csülettel védte az új rendet. Éhesen, rongyosan romot ta­karított, földet osztott, föl­det és házat védett. Még ma is — öregén is — számítani lehet rájuk és múltjukat, tettüket sohasem titkolták. Ezúttal sem . titkoljuk, hogy az ön megnyilatkozását az ellenállókkal szemben számukra sértőnek, az Ellen­állók Szövetsége lejáratásá­nak, tagjai bemocskolásánák tartjuk és a ma még élő elvtársaink és a fasizmus el­leni harcban elesett elvtár­saink nevében is a leghatá­rozottabban visszautasítjuk! Egyébként az a vélemé­nyünk, hogy az ön tisztelet­re méltó tettéről, bátor cse­lekedetéről lehetett volna egy nagyon tanulságos, az if­júságunk és társadalmunk hasznára való cikket írni, de ebben a formájában csak ártani tudtak vele. Faragó Károly Balatoni András Gubán Dezső a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének tagjai Mai mese — Es mondd, szeretnéd látni a telefonkötvényemet? (Varga György karikatúrája) Bútorvásár a Füzesabonyi Bútorboltban ! Szoba- és konyhabútorok, valamint kárpitgarnitúrák nagy választékával várjuk Kedves Vásárlóinkat! SZOLGÁLTATÁSAINK: — előjegyzés, — házhoz szállítás, — lakberendezési tanácsadás. Egyes bútorokat engedményes áron árusítunk! Megnézni Is megéri!

Next

/
Thumbnails
Contents