Népújság, 1986. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-14 / 38. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. február 14., péntek MUNKÁSSÁG? PARASZTSÁG? Statisztikai fogalomzavar Jó ideje már, hogy nem merek leírni egyetlen — a társadalmi rétegződéssel kapcsolatos — statisztikai adatot sem. Nem tudom ugyanis, hogy mit és kiket, milyen rétegeket takar a statisztika. Az ünnepi beszédek szóhasználata — a munkásosztály, a szövetkezeti parasztság, az alkotó értelmiség — még csak rendben lévőnek látszik, ám lássuk be, hogy a mélyebben szántó elemzésre vállalkozók egyre nagyabb bajban vannak e frazeológiával. Sőt: a finomabban árnyalt fogalmak — fizikai foglalkozásúak, közvetlen termelés- irányítók, nem fizikai (szellemi) foglalkozásúak, mezőgazdasági fizikaiak stb. — használatakor sem lehet eldönteni, hogy voltaképpen kikre és mire gondol e fogalmak leírója. Elavult kategorizálás Valaha volt — valaha?, éppen tíz éve — a KSH akikori elnökének rendelkezése, miszerint a társadalmi osztályokkal, a társadalmi rétegződéssel kapcsolatos rendszer egységesíthető oly módon, hogy meghatározhatók az „osztály-, illetve rétegfőcsoportok, a tulajdonformák (szektorok) és a szervezeti formák, az Egységes Ágazati Osztályozási Rendszer, illetve a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere alapján.” (Mellesleg: az EÁOR-s, a FEOR-rendszert a munkaügyi szakemberek közül sokan, bürokratikus módszerekkel kialakított és gyakor6/5. A XIX. kongresszus jóvá- hagyta az 1951—1955. évi ötéves népgazdaság-fejlesztési terv irányelveit. Az új ötéves terv előirányozta a szocialista gazdaság további fellendítését a nehézipar el_ sődleges fejlesztése alapján. Határozatot hoztak a párt nevének rr.egváltoztatásá_ ról, amelynek értelmében a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának — az SZK/b/P-nek új neve a Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) lett. Kiemelkedő jelentőségű szerepet játszott a Szovjetunió és a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom történetében az SZKP XX. kongresszusa, amely 1956. február 14—25. között ülésezett. A kongresszus a világ legújabb társadalmi jelenségeinek mélyreható elemzésére és tudományos általánosítására támaszkodva sok új tételt állított fel a nemzetközi fejlődés alapvető problémáira vonatkozólag, s ezzel gazdagította a marxizmus—leninizmus elméletét. Ezék a következők: különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének kérdése, az újabb világháború elhárításának lehetősége és a különböző országok szocializmusba való átmenetének formái. A kongresszus összefoglalta az ötödik ötéves terv teljesítésének eredményeit és jóváhagyta a VI. ötéves terv irányelveit. Munkájában fontos helyet foglaltak el a szovjet társadalmi és államrend további szilárdításának a szocialista demokrácia fejlesztésének kérdései. latilag alig használható nomenklatúráknak ítélik. Ám mégis alkalmazzák, mert ez van ...) Akkor most boncolgassuk — mert modellértékű — a szövetkezeti parasztság fogalmát, s ennek kapcsán hívjuk segítségül a legutóbbi népszámlálás — nyilván már nem pontos, de illusztrációként jól használható — adatait. Ezek szerint a szövetkezeti parasztsághoz sorolandó valamivel több mint félmillió aktív kereső, majdnem félmillió inaktív, és mintegy 430 ezer eltartott, összesen mintegy 1,4 millió ember. Az utóbbi két kategóriát csak a pontosság kedvéért említem, rögvest felejtsük is el, és maradjunk a szövetkezeti parasztsághoz sorolandó aktív keresőknél. A népszámlálás adatai szerint a termelőszövetkezetekben dolgozó fizikai foglalkozásúak közül 250 ezernél is több „a nem mezőgazdasági fizikai foglalkozású” s közülük 103 ezer az „alkalmazásban álló”. A közvetlen termelésirányítók — tehát a FEOR szerint „nem fizikai” állományba sorolandók — száma kilencezer. Ki a tsz-paraszt? Mit kezdjek e negyedmilliós tömeggel? Mi okból sorolandók a termelőszövetkezeti parasztsághoz? Továbbá: mit kezdjek a 103 ezer „nem mezőgazdasági fizikai dolgozóval?” A munkássághoz vagy a szövetkezeti parasztsághoz soroljam-e őket? Ha ez előbbihez — mi okból? Végtére is a termelőszövetkezetekben dolNagy ,jelentőséget kapott a kongresszus munkájában a marxizmus—leninizmustól idegen személyi kultusznak és következményeinek leküzdése. A kongresszus felszólította a pártot, hogy következetesen hajtsa végre azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítani hivatottak a személyi kultusz teljes leküzdését és következményeinek felszámolását, a párt, az állami és az ideológiai munka valamennyi területén. Szigorúan felhívta a figyelmet a pártélet Lenin által kidolgozott normáinak és a kollektív vezetés elveinek a betartására. 1959. január 27. és február 5. között ülésezett az SZKP XXI. rendkívüli kongresszusa, amelyet a Szovjetunió hétéves 1959—1965. népgazdaság-fejlesztési tervének megvitatására és jóváhagyására hívtak össze. összegezték a pártnak és a szovjet népnek az októberi szocialista forradalom győzelme óta elért kiemelkedő eredményeit, s a következő fontos megállapítást tette: a szocializmus a Szovjetunióban teljes és végleges győzelmet aratott. A Szovjetunió a nép alkotó munkája és a társadalmi élet minden területén, bekövetkezett igen mélyreható átalakulások eredményeként belépett a kommunista társadalom általánosan kibontakozó építésének időszakába. Bizottságot hoztak létre az SZKP új programja tervezetének előkészítésére. Az SZKP XXII. kong. resszusa — 1961. október 17 —31. iközött ülésezett — figyelmének középpontjában dozó „nem mezőgazdasági fizikai foglalkozásúakról” van szó. Ha a munkássághoz tartoznak, mi okból? A traktorost, a karbantartó lakatost, a villanyszerelőt, a melléküzemág kőművesét és szakképzett ácsot miféle meggondolás alapján sorolhatnám a szövetkezeti parasztsághoz? A tulajdonviszony alapján? No, de „alkalmazásban állókról” van szó. Vagy annak alapján, hogy működési helyük a falu, munkahelyük pedig a falusi tsz? No, de a nagy állami gazdaságok sem a nagyvárosokban tevékenykednek, dolgozóik — legalábbis statisztikai értelemben — mégis az úgynevezett munkásosztályhoz sorolandók, függetlenül attól, hogy „mezőgazdasági fizikaiaknak”, avagy „nem mezőgazdasági fizikaiaknak" minősítendők — amúgy. Továbbá: mi az, hogy „szövetkezeti parasztság”? E félmilliós réteget tömörítő emercsoporthoz — ugyancsak a népszámlálás adatai szerint — 123 ezer szakmunkás tartozik Most ők munkások vagy szövetkezeti parasztok? (Miközben az állami gazdaságokban hagyományos értelemben vett „paraszti” munkát végzőket is munkásként tartják nyilván.) És egyáltalán: mi az, hogy „paraszti munka”, következésképpen mi az, hogy „parasztság”? A magyar — és hagyományos értelmezésű — „munkásosztályhoz” sorolandók majdnem fele a falvakban, a községekben él. Többnyire ingázók és két- lakiak. Nagyipari munkavállalók és — háztáji gazdaságokban — a hagyományos értelemben vett paraszti az SZKP új, ,harmadik programja s a kommunista társa_ dalom építésének program, ja állt. Az új program ösz- szegezte az 1919. évi Vili. pártkongresszuson elfogadott lenini program végrehajtásának a tényeit, amelyet a szovjet nép a kommunista párt vezetésével végzett. Űj feladatokat tűzték a párt elé, a kommunizmus felépítését, — amely szögezi le a program —, három egymással szorosan összetartozó történelmi feladat megoldásával függ ösz_ sze: a kommunizmus anyagi-technikai bázisának megteremtésével, a kommunista társadalmi viszonyok fejlesztésével és az új ember, a kommunista öntudattal rendelkező ember nevelésével. A kongresszuson módosították a szervezeti szabályzatot, amely előirányozza a szovjet kommunisták szerepének és felelősségének további fokozását, a párton belüli demokrácia, a pártszervezetek kezdeményezésének és öntevékenységének fejlesztését. 1966. március 29. és április 8. között ülésezett az SZKP XXIII. kongresszusa, amely különösen nagy figyelmet fordított a szocialista világrendszer >— korunk legfőbb forradalmi ereje — megszilárdításának kérdé. sére. Megvitatta az ázsiai és afrikai népek nemzeti felszabadító mozgalmának sikereivel, az imperializmus ellen, a béke, a demokráciá és a szocializmus védelmében folyó harccal kapcsolatos problémákat. Nagy jelentőséget tulajdonítottak a kommunista és munkáspártok közötti prole. munkát végzők. Ök hová, milyen társadalmi osztályhoz, réteghez sorolandók? Igaz, az ipari üzemben keresik meg a kenyerük javát, ezért ne akadékoskodjunk — ez talán még érthető ügy. Feloldják az ellentmondást Megannyi kérdés és még további — most már általánosabb érvényű — kérdések: ha a falvakban, például a műszakiak — tehát a „nem fizikai foglalkozásúak" — száma megközelíti a százezret, akkor ők hová tartoznak? Jó, tételezzük fel, hogy az alkotó értelmiséghez. Valóban, és mindahá- nyan? A népszámlálási adatokból ugyanis kiderül, hogy közülük mindössze 23 ezer a diplomás és majdnem húszezren az általános iskolát sem fejezték be. Tudom, a gyakorlat pótolhatja az iskolát... Csak akkor azt nem tudom, hogy az érettségizett gépszerelő vagy az ugyancsak középiskolát végzett műszerész miféle megfontolásból tartozik a „mezőgazdasági fizikai munkások” közé? S ezzel még nem beszéltünk a legérdekeltebbek, mármint a „nem mezőgazdasági fizikai dolgozók”, az „alkalmazásban állók”, meg mások véleményéről. Márpedig az emberazonosság — divatos kifejezéssel élve: identitás — érzetéhez az is hozzátartozik, hogy tudja: milyen osztály-, illetve rétegkategóriába sorolja őt a társadalom. V. Cs. táregység kérdésének, és megerősítette az SZKP hűségét a nemzetközi kommunista mozgalom fő irányvonalához, amelyet kollektive dolgoztak ki az 1957-es és 1960-as nemzetközi értekezleten. Megvitatták és elfogadták a Szovjetunió 1966—1970. évi ötéves népgazdasági-fejlesztési tervének irányelveit. Felhívták a figyelmet annak szükségességére, hogy fokozzák a gazdasági módszerek és ösztönzők alkalmazását a népgazdaság irányításában tökéletesítsék a tervezést és bővítsék a vállalatok, a szovhozok és kolhozok gazdasági kezdeményezését és önállóságát. A kongresszus hangsúlyozta a tudományos-technikai haladás meggyorsításának különösen fontos szerepét a termelőerők fejlődésében és a dolgozók jólétének emelésében. öt évvel a XXIII. kongresszus után — 1971. március 30.—április 9. — ült össze az SZKP XXIV. kongresszusa, amelyen kidolgozták a szovjet társadalomnak a kommunizmus útján való gazdasági, társadalmi-politikai és kulturális fejlődése tudományosan megalapozott programját, valamint a szocialista állaim kül_ és belpolitikáját. A kongresszuson előterjesztették és elfogadták a békéért és nemzetközi együttműködésért; a népek szabadságáért és függetlenségéért folytatott harc programját, amely az SZKP békeprogramjaként vált széleskörűen ismertté. Kijelentették hogy a Szovjetunió következetesen törekszik megvalósítani a népek közötti béke és barátság politikáját, a jövőben is határozott harcot fog folytatni az imperializmus ellen, szilárdan szembeszáll az agresz- szoroik intrikáival és diver. zióival. (Folytatjuk) dr. Vasas Joachim Kongresszustól — kongresszusig (1898-1986) KÜLDÖTT LESZ Az áramszolgáltatók és a fiatalok képviseletében Czipó Ágnest, az Émász Egri Üzemigazgatóságának dolgozóját, a szakszervezetek Heves megyei küldöttértekezletén választották meg a közeljövőben sorra kerülő szakszervezetek XXV. kongresszusára. A fiatal lányt munkahelyén kerestük fel. Jelenleg utókalkulátorként dolgozik, igaz. alig egy éve. Azt megelőzően ügyintéztö volt, ugyanitt. — A megyeszékhely Alpári Gyula Közgazdasági Szak- középiskolájában érettségiztem, 1983-ban — mondta. — Azt követően ehhez a céghez jöttem. A behajtási csoportban tevékenykedtem, a reklamációk tartoztak hozzám. Nagyon érdekesnek találtam. hiszen sok panaszossal volt dolgom, amiatt, mert nem tartották reálisnak a villanyszámla összegét. Aztán, tavaly áprilistól, engem szemeltek ki a nyugdíjba készülő utókalkulátorunk helyére. Jelenleg a még itt levő, idős munkatársam tanít be. A szakemberek jármű-, anyag-, munkagép- és munkabérköltségeit számítjuk ki. Sokan azt hiszik, hogy az irodai alkalmazottak csak lógatják a lábukat. Azt hiszem, ez ránk aligha vonatkozik, mivel nagyon sok a feladatunk. Nincs idő a lazításra. Beszélgetőtársunk bejáró. Mindennap V erpelétről bu- szozik be a megyeszékhelyre. Amint megtudtuk, munkába állása óta tagja a szakszervezetnek, csakúgy, mint szülei, akik a siroki Mátra vidéki Fémművek dolgozói. Édesapja a munkaerő-gazdálkodáson tevékenykedik. Édesanyja pedig meós. Testvére jelenleg ugyanabban a középiskolában tanul, ahol ő végzett. — A szakszervezetben nincs különösebb funkcióm — mondta. — Elsősorban a helyi KISZ-szervezetben tevékenykedem. Vezetőségi tagnak, kultúrosnak választottak. Jó néhány vetélkedőt szerveztünk már az üzemigazgatóság fiatal szakmunkásainak. Lengyelországi és csehszlovákiai testvérvállalatok fiataljaival is tartjuk a kapcsolatot. Gyakran ellátogatunk egymáshoz. Igyekszem segítséget nyújtani társaimnak abban is, hogy a legmegfelelőbb szabadidő-eltöltési lehetőséget válasszák. Nagy szeretettel ajánlom számukra az Ifjúsági Ház rendezvényeit, hiszen ott szinte mindennap bőséges a választék. Gyakran töltöm én is az időm Egerben. Különösen a hétvégeken. Ugyanis szülőfalumban jóval kevesebb a kulturális kínálat, mint itt. Persze, otthon is akad mindig elfoglaltságom. Nagyon szeretek kötni, aztán kertes ház(Fotó: Szántó György) ban lakunk, mindig van tennivaló. Tavasztól őszig a szőlőnkben is szoktam kapálni. kötni, szüretelni. Az is szóba került, hogy miről beszélne, ha szót kap. na a kongresszuson. Természetesen hozzászólásában is az üzemigazgatóság gondjait osztaná meg a résztvevőkkel, de megemlítené a fiatalság egyik jelentős problémáját, a lakáshoz jutás nehézségét is. — Vállalatunknál jelentős fejtörést okoz a megfelelő szakmunkás-utánpótlás biztosítása — mondta. — Különösen az jelent fennakadást, hogy elsősorban a gyengébb képességű tanulók jelentkeznek például villany- szerelőnek. Ugyanakkor, egyre, magasabb szintű a technika. Egyre kevesebben birkóznak meg a növekvő követelményekkel munkahelyeiken ... A másik téma: közismert, hogy az építkezéshez, a lakásvásárláshoz jelentős összeg szükséges Egy huszonéves nagyon nehezen képes összegyűjteni a beugrót, hiszen alacsony a fizetése. Legfeljebb akkor jut önálló otthonhoz, ha a szülei vagy a munkahelye segíti. Az utóbbira nálunk szép páldát találhatunk, ezt szeretném népszerűsíteni. Az Émász jelentős kamatmentes kölcsönnel támogatja a lakásvásárlókat. Nem egy esetben, akár 180 —200 ezer forintot is biztosít. Ritkaságszámba menő nagy összeg. Czipó Agnes a beszélgetés végén még hozzátette: — Nagyon nagy megtiszteltetésnek érzem, hogy ilyen fiatalon megválasztottak küldöttnek. Bízom benne, hogy a kongresszus nagyon sokat tesz azért, hogy a szakszervezeti tagság élet- és munkakörülményei tovább javuljanak. Homa János Enyhül a tél szorítása Csütörtök reggelre jelentősen javult az időjárás: a meteorológiai előrejelzések szerint havazásra csupán a déli, délnyugati országrészben számíthatnak. Az élénk szél azonban továbbra is gondot okoz a nyugat-dunántúli utakon. Az Ütinform tájékoztatása sze>- rint Vas-, Zala- és Veszprém megyében a hó alól már felszabadult utakra visszahordta a havat, s ennek nyomán a 84-es, a 86- os és 88-as főközlekedési út egy-egy rövidebb szakasza nehezen járható. Veszprém megyében, különösen a Káli-medencében, éjszaka erős hófúvás volt, emiatt hajnaltól a 71-es úton autózók Zánka térségében csak egy sávon közlekedhettek. Az ország keleti felében már csak Szolnok megyéből jeleztek síkosságot: a 4-es, a 32-es és 46-os főút rövi- videbb szakaszokon hajnalra eljegesedett. Az úgynevezett veszélyeztetett területeken huszonkilencre csökkent a járhatatlan alsóbbrendű utak száma. A tél szorításának lazulását jelzi az is, hogy csütörtök reggel a Volán valamennyi járata menetrend szerint elindult, de az utazóknak természetesen még számolniuk kellett kisebb késésekkel. (MTI)
