Népújság, 1986. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-14 / 38. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam, 38. szám ARA: 1986. február 14., péntek 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A MINŐSÉG DOKUMENTÁLHATÓ - A VIDEOFELVÉTEL „BIZONYÍTÉK" - KIZÁRVA A SELEJT Fémröntgen apcí Qualitálban Eredményes tanácskozást! A szervezett dolgozók mozgalmának az elmúlt esztendő szeptemberétől tartó számvető, feladatmeg­határozó, tisztújító ese­ménysorozata ma a befe­jezéséhez érkezik: a helyi, megyei, s országos ágazati, szakmai tanácskozások, vá­lasztások után hasonló cél­lal összeül a magyar szak- szervezetek XXV. kong­resszusa is. Nyolcszázhárom küldöttet és 478 meghívott vendé­get — közöttük szőkébb hazánkból huszonöt sze­mélyt — várnak a jeles eseményre. Valamennyi résztvevőnek jelentős a hi­vatása, csupán a Heves megyéből érkezők 127 ez­res tagságot képviselnek. Túlzás nélkül állítható, hogy társadalmi küldeté­sük; az ország minden te­rületének, népünk vala­mennyi rétegének a bizal­mával ülnek a széksorok­ba. s külföldi barátainkat sem csak a puszta udva­riasság, egyszerű érdeklő­dés, hanem sokkal inkább a gondokon, tennivalókon való osztozás szándéka, se­gítőkészség vezérelte Bu­dapestre. Nemcsak a kongresszus, hanem előkészítő szakasza is méltán került a közvé­lemény érdeklődésének elő­terébe. S korántsem vélet­len, hogy az előző hetek, hónapok különböző fóru­mai talán minden eddigi­nél élénkebb, aktívabb ta­lálkozások voltak, hiszen nem kevesebbről, mint a korábbiaknál nehezebb időkben is elért tisztes eredményekről, a szakszer­vezeti mozgalom kétségkí­vüli megújulásáról, még komolyabb és sokoldalúbb felelősségvállalásáról esett szó. S lehet-e nem odafi­gyelni napjaink leg­fontosabb kérdéseire, hall­gathat-e bárki is, ha a magyar gazdaság a téma; vagy éppenséggel a bérek­ről, az életszínvonalról, a társadalomban óhatatlanul keletkezett feszültségekről és ezek feloldásáról, a problémák csökkentéséről, megszüntetéséről beszél­nek, vitáznak? Várhatja-e, kérheti-e jobban a szerve­zett dolgozó érdekeinek vé­delmét máskor, ha nem a súlyosabb körülmények kö­zött? Őszinte, nyílt légkörben elemezte a tagság az el­múlt években kialakult helyzetet, a mindennapi munka sikereit, fogyatékos­ságait, s cselekvőén keres­te az előrelépés lehetősége­it. S bizonyos, hogy a jó­zan értékelés, a nemes tö­rekvés folytatódik a ma kezdődő, háromnapos kong­resszuson is. A résztvevők egy sor tisztázatlan vagy kevésbé tisztázott kérdésre adnak, kapnak feleletet, a születő állásfoglalások, ha­tározatok hozzájárulnak társadalmunk további fej­lődéséhez. Kívánjuk, hogy sikerül­jön, elérje célját a mosta­ni kongresszus is, s ne csak a szakszervezetek, hanem egész népünk történetében jelentsen újabb mérföldkö­vet! Győni Gyula Ma kezdődik a magyar szakszervezetek kongresszusa Ma reggel, 9 órakor, az Építők Rózsa Ferenc Mű­velődési Házában megkezdi tanácskozását a magyar szakszervezetek XXV. kongresszusa. Gáspár Sándornak, a SZOT elnökének előterjesztése alapján, megvitatják a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának beszámolóját a XXIV. kongresszus óta vég­zett munkáról és a magyar szakszervezetek soron kö­vetkező feladatairól. Megvitatják a számvizsgáló bizott­ság jelentését, amelyet Biszku Béla, a bizottság elnöke terjeszt elő. Végül megválasztják a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsát és a számvizsgáló bizottságot, a SZOT pedig megválasztja a szakszervezetek egyéb vezető szerveit és tisztségviselőit. A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­töki ülésén megtárgyalta a sajtóról szóló törvényjavas­latot és úgy döntött, hogy azt az Országgyűlés elé terjeszti. A kormány módosított néhány társadalombiztosí­tási jogszabályt. Így — többek között — 1986. március 1- től a gyermek másfél éves koráig terjesztette ki a gyer­mekgondozási díjra való jo­gosultságot, egyszerűsítette a jogosultság megállapításá­nak módját. (MTI) Koszorúzási ünnepség a Gellérthegyen Budapest felszabadulásá­nak 41. évfordulója alkal­mából csütörtökön koszorú­zást ünnepséget tartottak a gellérthegyi felszabadulási emlékműnél. A magyar zászlókkal és a nemzetközi munkásmozga­lom vörös lobogóival díszí­tett emlékmű talapzata előtt a fegyveres erők tagjai áll­tak díszőrséget. A magyar és a szovjet himnusz hangjai után az emlékművön a tisz­telet és a hála virágait első­ként Grósz Károly, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tag­ja, a budapesti pártbizottság első titkára és Jassó Mihály, a budapesti pártbizottság tit­kára helyezte el. A fővárosi tanács nevében Szépvölgyi Zoltán tanácselnök és Sta- dinger István elnökhelyettes koszorúzott. A Szovjetunió budapesti nagykövetsége képviseletében Borisz Sztukalin nagykövet, Igor Mihejev tanácsos és Vlagyimir Zotov ezredes, ka­tonai és légügyi attasé; az ideiglenesen hazánkban ál­lomásozó szovjet déli had­seregcsoport katonai tanácsa nevében Alekszej Gyemidov altábornagy, Anatolij Maku- nyin altábornagy és Vlagyi­mir Afanaszjev vezérőrnagy; a Budapest nevét viselő szovjet gárda magasabb egy­ség részéről Vlagyimir Szi- csov ezredes és Alekszandr Szibiljev alezredes helyezett el koszorút. A budapesti fegyveres erők és testületek nevében Elkán Károly vezérőrnagy, helyőrségparancsnok, Kon- czer István rendőr vezérőr­nagy, a Budapesti Rendőr­főkapitányság vezetője és Forró Dezső, a Munkásőrség budapesti parancsnoka; a fővárosi társadalmi és tö­megszervezetek képviseleté­ben Peják Emil, a Hazafias Népfront Budapesti Bizott­ságának vezető titkára, Ko­vács Károly, a Szakszerve­zetek Budapesti Tanácsának vezető titkára, Tarcsi Gyula, a Magyar Kommunista If­júsági Szövetség Budapesti Bizottságának első titkára, valamint Csizmát Gábor, a Magyar Üttörők Szövetsége Budapesti Elnökségének el­nöke; a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége ne­vében Padányi Mihály elnök és Földes László, az orszá­gos bizottság tagja koszorú­zott. Ezután a szovjet hősök tiszteletére a megemlékezés virágait helyezték el az em­lékmű talapzatán a főváros dolgozóinak és tanulóifjúsá­gának képviselői is. A megemlékezés az Inter- nacionálé hangjaival ért vé­get. Jancsó Józsefné a készülék manipulátoránál... IFotó: Perl Márton) A fémöntvények eddigi hagyományos fizikai vizsgá­lata ma már a múlté: leg­alábbis Apcon. Az itt gyár­tott úgynevezett könnyű­fémöntvényeket ugyanis egy speciális Philips-gyártmá- nyú röntgenkészülékkel vizsgálják át, s igy vala­mennyi hibát ki tudnak szűrni. A röntgen­vizsgálat alatt — biztonsági okokból — senki nem tartózkodhat a helyiség­ben, így csupán az ablakon keresztül fotózhattuk a korszerű technikát Az új berendezés mindösz- sze fél éve üzemel. Az itt dolgozók rendkívül fontos­nak tartják, hogy a vizsgá­latok alatt „röntgenfelvétel”, illetve még ezen felül video­felvétel is készül az alkat­részről, amely bármikor visszajátszható, s egyben bi­zonyító erejű dokumentum­ként is szolgál. Az alkat­részek monitoron jelennek meg a laboráns előtt: Ezzel a készülékkel a hibákról tízszeres nagyításban készülnek a röntgen., illetve videofelvé­telek SIKERES ÉV UTÁN Zárszámadás Má Mint arról már lapunk­ban ' korábban beszámoltunk megyénkben is megkezdőd­tek a termelőszövetkezetek zárszámadó közgyűlései. Ezek sorában tegnap dél­előtt a mátraderecskei ter­melőszövetkezetben vonták meg az elmúlt esztendő gaz­dasági mérlegét. A megjelen­teket Ádám István párttit­kár köszöntötte, közöttük Odor Lásziónét, az MSZMP Heves Megyei Bizottsága vb-tagját, Palcsó Pált az egri városi pártbizottság titkárát, Zsidei Istvánná or_ szággyűlési képviselőt és Domány Györgyöt, a Heves Megyei Tanács mezőgazda- sági osztályának helyettes vezetőjét. Ezt követően Fejes József elnök beszámolójában el­mondta, hogy az elmúlt év nem kényeztette el a gaz­daságot. Az adók, az árvi­szonyok alakulása nem kis erőfeszítést kívánt minden, kitől. A tagság helytállásá­nak köszönhetően mégis eredményes évet tudhatnak maguk mögött. A termelő- szövetkezet ágazatai összes­ségében) teljesítették árbe­vételi tervüket, sőt egyes területeken mint például a tatai exportgép-csomagoló, valamint a másik mellék­üzemág, a visontai. jelentős többletet értek el. Kiemélte, hogy az egyik legnehezebb körülmények között a növénytermesztők dolgoztak. Ennek ellenére megfeleltek a kívánalmak­nak. Ennél1 az ágazatnál külön öröm, hogy az erede­tileg tervezett 3,5 millió fo­rintos kiadással szemben 2,5 millió forintot használ­tak fel. Jól gazdálkodtak egyéb területeken js. Az el­múlt esztendő az állatte­nyésztőkre is nem várt ne­héz feladatot rótt. Sikerült a dolgozók figyelmét idejé­ben felhívni erre s igy a tervezett árbevételt 3,5 mil­lió forinttal túlteljesíthették. Ennek különös jelentősége az, hogy a Heves Megyei Állatiforgalmi és Húsipari Vállalattól korábban felvett kölcsön törlesztésére fordít- hattáki Javultak a tartási körülmények is, ugyanakkor azonban felhívta a figyel, met arra, hogy a munkafe­gyelem további szilárdításá­val, több gondossággal az ágazat eredményessége to­vább javítható. Közismert, hogy a mátra­derecskei termelőszövetke­zet jelentős területen erdő­gazdálkodással is foglalko­zik. Ezért kapott különös hangsúlyt az elnöki beszá­molóban ez a munkaterület. A témához hozzátartozik, hogy a nehéz munkákat fő­ként női munkacsoportok végzik. Helytállásukra jel_ lemző, hogy az elmúlt év ta­vaszán 133 ezer különböző fajta facsemetét ültettek el. Erdőtelepítést öt hektáron végeztek, ehhez is szükség volt 40 ezer fiatal fára. A szállítókról szólva el. mondta az elnök, hogy az előző évekhez képest több bérfuvart teljesítetitek, mi­vel lecsökkent a saját üzemi igény. A jövőben is hasonló módon kell törekedni arra, hogy a gépkocsiparkot ki­használhassák. Az egész gazdaság eredményes mun_ kájához járult hozzá a gép­csoport. A javításokat kar­bantartásokat, műszaki szemléket elvégezték. Az eseti meghibásodásokat ügye. leti szolgálati beosztásokkal, túlórákkal hárították el, s így a munkagépek terme­lésből való kiesése nem volt jelentős. Szakszerű munká_ juk eredményezte, hogy a benzinüzemű járművek üzemanyag-fogyasztása a nor­mákon belül maradt, a gáz. olajjal hajtott motoroknál pedig üzemanyag-megta­karításokat érhettek el. Az elnök részletesen szólt a melléküzemágak tevé­kenységéről is. Így a már említett tatai exportcsoma_ goló-részlegről, az ipari az építőipari munkáról, a var­roda gondjairól. Ezt köve­tően kitért a termelőszövet­kezet politikai, társadalmi mozgalmi életére is, s csak az elismerés hangján szólt erről. Hangsúlyozta a va­gyon. és munkavédelem je­lentőségét. Ezt követően pedig téte­lesen felsorolta a bevételi forrásokat és kiadásokat. En­nek lényege abban foglalha. tó össze, hogy az odaadó munka, s a gazdálkodás eredményeként az év során feltöltötték tartalékaikat, s 12 millió 886 ezer forin­tos nyereségre tettek szert. A beszámoló után a nyug_ díjba vonuló kollégáikat külön jutalomban részesí­tették. Kiss Cs. Imre, vala­mint Kovács B. Imre pedig 25 éves tsz_tagságuk alatt kifejtett eredményes munká­jukért tárgyjutalmat kaptak. Változások az idei munkarendben A Minisztertanács rende­leté és az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöké­nek rendelkezése szerint a munka jobb szervezése, a munkaidő hatékonyabb ki­használása érdekében az ün­nepek táján 1986-ban is sor kerül munkanap-áthelyezé­sekre, illetve az idén elő­ször néhány munkaszüneti napon a korábbi gyakorlat­tól eltérően változik a mun­karend. Az elmúlt évek tapaszta­latai alapján a munkaszüne­ti napok torlódása miatt két idei vasárnapot — az ápri­lis 6-ait és a december 28- ait — olyan munkanappá nyilvánították, amely he­lyett, annak időtartamával megegyező szabadidő, két szabadnap jár a dolgozók­nak. Az április 6. és a de­cember 28. munkavégzésért járó bért azokban a hóna­pokban kell elszámolni, ami­kor azt ténylegesen ledol­gozták. A két vasárnapért járó szabadnapokat a dol­gozóknak még az idén ki kell venniük. Erre — a mun­káltatóval egyetértésben — akár előre is lehetőség van, figyelembe véve a termelés zavartalanságát. A kivett két szabadnapra természete­sen nem jár munkabér, hi­szen azt áprilisra és de­cemberre mindenképpen ki­(Folytatás a 2. oldalon) Ülést tartott a Minisztertanács

Next

/
Thumbnails
Contents