Népújság, 1986. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-01 / 27. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam, 27. szám ÁRA: 1986. február 1., szombat 2,2» FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a gazdaság és a társadalom fejlődéséről a VI. ötéves tervidőszakban és 1985-ben A VI. ötéves tervidőszakban tovább erősödtek a szocialista társadalom műszaki és gazdasági alapjai, gyarapodott a nemzeti vagyon. A lakosság jövedelme és fogyasztása emelkedett, életkörülményei javultak. A népgazdaság egyensúlyi helyzete az időszak folyamán kedvezőbb lett, ezen belül a külgazdasági egyensúly lényegesen javult. A külkereskedelmi mérleg az 1980. évi jelentős passzívummal szemben 1985-ben mind rubel-, mind nem rubel elszámolásokban aktívummal zárult. Ezt a társadalmi termelés hatékonyságának némi javulása, valamint a nemzeti jövedelem növekedése mellett a belföldi felhasználás visszafogása tette lehetővé. Az ötéves terv a nemzeti jövedelem 14—17 százalékos növelését irányozta elő. Az éves tervek, a külső és a belső feltételek változása miatt, mérsékeltebb növekedési ütemet tűztek ki célul. 1985-ben a nemzeti jövedelem kb. 840 milliárd forint volt, volumenben 7 százalékkal több az 1980. évinél és kb. 1 százalékkal kevesebb, mint 1984-ben. Az előző évitől legnagyobb mértékben a mezőgazdaság és az építőipar termelése maradt el. A bruttó nemzeti termék volumene öt év alatt 9 százalékkal emelkedett. A külgazdasági egyensúlyt nehezebb körülmények között kellett javítani, mint amilyenek a terv jóváhagyásakor előre láthatók voltak. A tervidőszak folyamán eszközölt intézkedések és a gazdálkodó szervek erőfeszítései eredményeképpen, 1982-től a külgazdasági kapcsolatok minden évben kiviteli többlettel zárultak. Az 1985. évi kiviteli többlet a tervezettnél és az előző évinél is kisebb, mintegy 22 milliárd forint lett. A belföldi felhasználás, azaz a fogyasztás és felhalmozás együttes volumene 1985-ben mintegy 4 százalékkal kevesebb volt az öt évvel korábbinál és megközelítette az 1984. évi szintet. 1985-ben az egy lakosra jutó reáljövedelem 7—8 százalékkal volt magasabb az 1980. évinél. A reálbér csökkenése 1985-ben megállt és színvonala mintegy 5 százalékkal alacsonyabb volt az öt évvel korábbinál. A reáljövedelem emelkedése az egyéb munkajövedelmek, és különösen a társadalmi juttatások növekedéséből Származott. A lakosság fogyasztása 1980-tól 1985-ig kb. 7 százalékkal emelkedett. Mind a reáljövedelem, mind a fogyasztás növekedése lényegében megfelelt a tervezettnek. A felhalmozás 1985. évben sem emelkedett, s így öt év alatt a nettó felhalmozás volumene jelentősen, a bruttó felhalmozásé kisebb mértékben csökkent. A VI. ötéves terv időszakában az aktív keresők száma folyamatosan csökkent, öt év alatt 2,7 százalékkal. Az anyagi ágakban ennél nagyobb, 4,9 százalék volt a létszámcsökkenés, míg a nem anyagi ágakban 7,2 százalékkal nőtt a keresők száma. Ezenkívül mérsékelte a munka- időalapot a törvényes munkaidő csökkentése az ötnapos munkahétre, majd több ágazatban a 40 órás munkahétre való áttéréssel. A munkaidőalapot növelte viszont a kiegészítő tevékenység terjedése. A termelés növekedését a munkatermelékenység emelkedése biztosította, amely az anyagi ágakban öt év alatt mintegy 10 százalékkal nőtt. A beruházások csökkenése miatt a népgazdaság állóeszköz-állománya a nyolcvanas években évi átlagban, mintegy 4 százalékkal nőtt, lassabban, mint az előző ötéves tervidőszakban. A termelés ennél mérsékeltebben növekedett, így az állóeszközök kihasználásának hatékonysága egészében romlott. Emellett egyes, főleg feldolgozóipari ágazatokban — pl. a gépiparban, a vegyiparban, a köny- nyűiparban — javult az eszközkihasználás. A tervidőszak elején a termelés anyaghányada csökkent. 1985-ben azonban elérte az 1980. évi szintet. Az anyagfelhasználás alakulásában nagy szerepe volt az energiafelhasználásnak. Az anyagi ágak energiafelhasználása 1985- ben 3,8 százalékkal kevesebb volt az öt évvel korábbinál, az egységnyi termelésre jutó energiafelhasználás kb. 10 százalékkal csökkent. A népgazdaság összes energiafelhasználása, a lakosság, valamint a kommunális és egyéb, nem anyagi ágazatok fogyasztásának növekedése miatt emelkedett, öt év alatt 5,1 százalékkal. Az energiaforrásokon belül a hazai termelés aránya 1984-ig fokozódott, az importé csökkent. 1985- ben, a rendkívül hideg tél miatt, ismét nagyobb import vált szükségessé. A termelés importigényessége mérséklődött, a termelés l százalékos növekedésére jutó importnövekedés a VI. ötéves tervidőszakban kisebb volt, mint az előző öt évben. Az elmúlt öt évben a termelés szerkezetében és a gazdálkodó szervezetek tevékenységében jelentős átalakulás ment végbe a rugalmasabb alkalmazkodóképesség érdekében. A valós igények kielégítésére emelkedett a kisvállalatok és egyéb kisebb termelőszervezetek száma, részben a meglevő nagyvállalatok egyes részlegeinek önállósulása útján. Üj típusú gazdasági szervezetek is létrejöttek és növekedett. a magánkisiparosok száma. Ezzel egyidejűleg a gazdálkodó szervezetek tevékenysége sokrétűbbé vált. Főleg a mezőgazdasági és az építőipari szervezetek végeztek növekvő arányban az alaptevékenység mellett más munkát. A népgazdaságban létrehozott összes jövedelem öt év alatt, folyó áron több mint 40 százalékkal emelkedett. A jövedelem növekmény négyötöde az árszínvonal emelkedéséből származott. A külkereskedelmi cserearányok romlása csökkentette a jövedelmeket. A bruttó munkajövedelmek növekedése egyenletesebb volt, mint a tiszta jövedelemé. A gazdasági szféra egészéből a költségvetésbe központosított jövedelem hányada emelkedett. Az állami költségvetés egyensúlya 1984-ig javult, ez azonban 1985- ben nem folytatódott. A tervidőszak folyamán az állami szektor aránya valamelyest csökkent, a szövetkezeti szektoré emelkedett. Az időszak végén a nemzeti jövedelem 94—95 százalékát a szocialista szektor állította elő, ahol az aktív keresők mintegy 95 százaléka dolgozott. A gazdasági fejlődés főbb mutatói 1985. év 1985. év 1984. év 1980. év %-ában %-ában Nemzeti jövedelem kb. 99 kb. 107 Belföldi felhasználás 99,5—100 96— 97 Ipari termelés 101 112 Országos építési-szerelési tevékenység 95 88 Mezőgazdasági termékek termelése 94 112* Egy lakosra jutó reáljövedelem 101 —101,5 107—108 Lakosság fogyasztása 101 —101,5 107 1985. év 1981—85. év összesen Szocialista szervek beruházása. milliárd Ft 190 —191 kb. 935 Lakásépítés, 1000 db 72,5 370 * 1981—1985. évek átlaga az 1976—1980. évek átlagának százalékában. A termelés és ráfordítások alakulása Az ipari termelés öt év alatt 12 százalékkal, az utolsó évben 1 százalékkal nőtt. A VI. ötéves terv 19—22 százalékos növekedést irányzott elő. Az ipar nemzeti jövedelemhez való hozzájárulása öt év alatt a bruttó termelésnél valamivel gyorsabban nőtt, de 1985-ben ez a cél nem valósult meg. Az ötéves terv céljainak megfelelően, az ipari termékek értékesítésében emelkedett az export aránya. 1985-ben rubelviszonylatba 38 százalékkal, nem rubel elszámolásokba 14 százalékkal több ipari terméket exportáltak, mint 1980-ban. 1985-ben azonban a rubelben elszámolt kivitel gyors növekedése mellett, a konvertibilis valutákban elszámolt kivitel csökkent. Ebben jelentős szerepe volt az élelmiszeripari termékkivitel visszaesésének. Belföldre az ipar öt év alatt 4 százalékkal növelte értékesítését. Ezen belül a lakosságnak eladott termékek meny- nyisége 11—12 százalékkal, a beruházási célú és a termelőfelhasználást szolgáló értékesítés 4, illetve 1 százalékkal nőtt. Az ipar anyagellátása az ötéves tervidőszak folyamán — az egyensúlyi követelmények elsőbbsége miatt — változó volt. 1985-ben a fokozódó import a korábbiaknál jobb feltételeket biztosított a termelők számára. Energiagondok a szokatlanul hideg, 1984—85-ös tél folyamán akadályozták a termelést. Az egyes ipari ágazatok, szakágazatok fejlődése differenciált volt. Az ipari termelés kb. kétharmadát képviselő szakágazatok termelése öt év alatt kisebb-nagyobb mértékben bővült, egyharmaduké nem változott vagy csökkent. A központi fejlesztési programok által felölelt területek többségénél a termelés fejlődési üteme meghaladta az ipari átlagot. A terv előirányzatától eltérően, a termékmegújítás lassú volt. Az iparban foglakoztatottak száma öt év alatt több mint 100 000 fővel, 7 százalékkal csökkent. 1984-ben és 1985-ben a létszámcsökkenés a korábbi, évi 2—3 százalékról 0,5— 0,6 százalékra mérséklődött. A létszámcsökkenés lassulásában szerepe volt a vállalati gazdasági munkaközösségek megjelenésének. Az 1981—1985. években az ipari termelés hatékonysága javult. A javulás főként a tervidőszak első négy évét jellemezte, és lényegében a munkatermelékenység növeke(Folytatás a 2. oldalon) A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. A testület ,a Minisztertanács előterjesztése alapján módosította a jog- tanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. sziámú törvényerejű rendeletet és szélesítette a jogtanácsosi tevékenység körét. A jövőben — az ügyvédi és a szabadalmi ügyvivői munka- közösségek me lett — jog- tanácsosi munkaiközösségek is végezhetnek gazdasági vagy műszaki kutatással, fejlesztéssel, valamint iparjogvédelmi alkotások hasznosításával kapcsolatos szervező tevékenységet. Az Elnöki Tanács 'megtárgyalta az 1985-ben elintézett állampolgársági ügyek tapasztalatait. Megállapította, hogy az ügyékben ;hozott döntéseket a belügyi, a tanácsi, és külképviseleti szervek a törvényes rendelkezéseknek és az állam,ool- gáirsáiggal összefüggő nemzetközi szerződések előírásainak megfelelően készítették elő. A megalapozott előterjesztéseik elősegítették, hogy a döntésekben érvényre jussanak az egyé. ni, a köz- és az állami érdekek. Megtárgyalta a testület a múlt évben e.intézett ke. gyetmi ügyek tapasztalatait. A döntések előkészítését az igazságügyi szervek körültekintően végezték. Érvényesült az az alapelv. hogy a bíróságok által kiszabott büntetést végre kelj hajtani. Így csak különös méltánylást érdemlő, humánus okokból gyakoroltak kegyelmet. Az Elnöki Tanács a továbbiakban kinevezésekről határozott, bírákat mentett fel és választott meg. Előtérben a minőségi követelmények Havasi Ferenc Gyöngyösön, az egyetemisták, főiskolások táborában Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára pénteken aktuális gazdaságpolitikai kérdésekről tartott tájékoztatót a KISZ KB egyetemi, főiskolai tanácsa által szervezett egyetemisták, főiskolások országos táborában, amelynek a gyöngyösi főiskola ad otthont. Az eseményen részt vett Barta Alajos, a Heves Megyei Pártbizottság első titkára is. A felsőoktatási intézményék kétszáznegyven KISZ- vezetőségi tagját, valamint a vendégeket Nagy Imre, a KISZ KB titkára köszöntötte, majd Havasi Ferenc előadására került sor. A Központi Bizottság titkára elmondta, hogy a gazdasági kérdések mindig a politikai érdeklődés középpontjában állnak. Napjainkban a gazdasági élet terén kimerültek az extenzív fejlődés lehetőségei. További munkaerő nem áll rendelkezésre, nincs művelésbe befogható új földterület és az ásványkinccsel is megfontoltan kell gazdálkodni. Az intenzív fejlődés lehetőségeit kell feltárni. Megoldást jelentene részben, hogy a munkaerő egy hányadát az ipádból az infrastruktúra, a szolgáltatások felé kellene irányítani. Fontos az is, hogy a meglévő nyersanyagot jobban hasznosítsák, a munkaerővel pedig minél értelmesebben gazdálkodjanak. Cél: a lehető legmagasabb szinten kell feldolgozni az üzemekben a termékeket. Havasi Ferenc előadását tartja (Fotó: Szántó György) Utalt arra, hogy a gazdasági ópítőmunka jobb megszervezésével kell a szocialista országokat, így a szocializmus eszméjét vonzóbbá tenni. Napirenden szerepelnek a társadalmi megújulások és hogy a fejlődő világ országai melyik rendet választják, az attól is függ, hogy annák gazdasága mit képes nyújtani. A miénk igazságosabb társadalom, mint a kapitalista, de például műszaki vonalon még, nem tudott arra a szintre felzárkózni, amelyen a fejlett tőkés államok állnak. Bizonyára felmerül a kérdés: mi lehet az oka, hogy az igazságtalan társadalmi viszonyok között élők műszaki területen többet produkáltak? Mint hangsúlyozta: a hibát valószínűleg önmagunkban kell keresni, s arra törekedni, hogy üzemeinkben, gyárainkban, termelékenyebben, hatékonyabban dolgozzanak. Jelenleg elemzik azokat a forrásokat, amelyek elősegítik (Folytatás a 3. oldalon) Magyar pártküldöttség utazott a kubai párt kongresszusára A Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására Sarlós Istvánnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az Országgyűlés elnökének vezetésével pénteken ma. gyár küldöttség utazott Kubáiba. A delegáció — amelynek tagja Barts Osz- kárné, az MSZMP Fejér Megyei Bizottságának első titkára és Bognár István, nagykövet, aki Havannában csatlakozik a küldöttséghez — részt vesz a Kubai Kommunista Párt III kongresszusán. A küldött, ség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Euclides Vázquez Candela. a Kubai Köztársaság budapesti nagykövete.
