Népújság, 1986. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-14 / 11. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1986., január 14., kedd Bővül az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Kulturális beruházások a VII. ötéves terv során Jelentős összegekkel folytatódnak az új tervidőszakban — a kulturális beruhá_ zások között — a felsőoktatás, valamint a kulturális intézményhálózat felújítását, korszerűsítését szolgáló központi programok. Mint azt a Művelődési Minisztérium Terv és Közgazdasági főosztályán az MTI munkatársának elmondták: a VII. ötéves terv során a művelődési tárca a felügye. lete alá tartozó intézmények fejlesztésére mintegy hat és fél milliárd forinttal gazdálkodhat. Ezt az összeget az egyes intézmények saját fejlesztési forrásaikból csaknem másfél milliárd forinttal egészítik majd ki. A központi pénzösszegből több mint hárommilliárd forintot fordítanak a felsőoktatás már folyamatban levő, illetve kezdődő beruházásaira. Ezek közül az egyik legjelentősebb az ELTE TTK új vegyészképzési és kutatói blokkjának, ezzel a lágymá. nyosi új egyetemi komplexumnak a kialakítása. A tervek szerint 1988-ban fejeződik be a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem teljes rekonstrukciója is, azonban már az idén elkészül az északi szárny. Több száz milliós programba kezdenek a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen; itt az egyetem könyvtárát és a tanárképző kar oktatási épüle_ tét újítják fel. Bővül a tervidőszakban a Budapesti Tanítóképző Főiskola és az egri Ho Si Minvh •Tanárképző Főiskola, és új kollégiumokat, sportlétesítményeket is átadnak: diákszálló épül egyebek között Debrecenben és Szegeden. A kulturális intézmények felújítását, megújítását célzó programok közül kiemelkedik hárem közgyűjteményünk — a Szépművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum és az Egyetemi Könyvtár — teljes rekonstrukciója. Várhatóan a tervidőszak végére fejeződik majd be az Egyetemi Könyvtár már megkezdett felújítása, ame_ lyet fokozatosan, négy ütemben, a könyvtár részleges működése mellett oldanak meg. Teljes felújítás vár a Szépművészeti Múzeumra is, ahol — az épület megfia_ talítása mellett — bővülnek majd a kiállítási terek, raktározás és kutatói területek. Megkezdődik majd a Magyar Nemzeti Múzeum épü_ létének felújítása: az Országos Széchényi Könyvtár elköltözésével megüresedett tereket két múzeum — a Természettudományi és a Nemzeti Múzeum — funkcionális igényeinek megfelelően alakítják át. Folytatódik, s még várhatóan a tervidőszakban befejeződik a Budavári Palota helyreállítása, az Erkel Színház felújítása, a Zichy kastélybeli Vasarely-gyűjte- mény kialakítása, továbbá elkészülnek a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Vörösmarty utcai épületének felújításával és a Kodály Emlékmúzeum kialakításával. A tervek szerint hozzálátnak majd a Műcsarnok rekonstrukciójához, a Józsefvárosi Színház felújításához és folytatódnak az új Nemzeti Színház előkészítési munkálatai is. Pen Clubok kongresszusa New Yorkban vasárnap megnyílt a nemzetközi Pen 48. kongresszusa. A nemzetközi Pen jelenleg 63 ország 83 Pen-szervezetét egyesíti; a kongresszuson negyven országból, mintegy 700 író vesz részt, köztük a Magyar Pen Club képviseletében Bart István főtitkár. A tanácskozásra számos világhírű írót hívtak meg díszvendégként, köztük a brazil Jorge Amadót, a dél-afrikai Nadine Goráimért, az NSZK- beli Günter Grasst, a mexikói Octavio Pazt, a tavaly Nobel-díjjal kitüntetett francia Claude Simont. A tanácskozások túlnyomó részét zárt ajtók mögött folytatják, de több nyilvános rendezvényt, felolvasóestet is tartanak. A vasárnap esti megnyitón az amerikai kormány nevében George Shultz külügyminiszter üdvözölte a kongresszus résztvevőit. A kongresszusra meghívták Amadou Mahtar M’Bowt, az UNESCO főigazgatóját is, aki ma szólal fel. Hogy ne csupán „alvó-városrész" legyen A művelődés új bázisa a Csebokszá- ri lakótelepen A rajzasztalon így született meg Eger új középiskolájának képe Egy olyan középülethez kezdtek hozzá Eger Csebokszári-lakótelepén, amelyre igen nagy szükség lesz: egy középiskola emelkedik majd itt, amely a közművelődés céljait szolgálja. Ismeretes, hogy a város e része inkább csak este elevenedik meg, olyankor is elsősorban a lakások, a sokszor ridegnek ható emeletes házak, mert kulturálódási, szórakozási lehetőség kevés kínálkozik e területen. A másik tontos tényező, amely miatt lényeges ez az építkezés, az a demográfiai hullám: emelkedik a középiskolás diákok száma, s a patinás iskolaváros csak egy újabb intézmény alapításával képes megfelelni az igényeknek. A városi tanács művelődési osztályának vezetőjével, dr. Göcző Gézánéval ezekről a kérdésekről váltottunk szót. — A túlzsúfoltság jellemző ma Eger kilenc középfokú tanintézetére — mondja beszélgetőtársunk —, akadnak olyan osztályok, amelyek 40—46 fősek. Jó hírű- ek az iskoláink, szívesen adják ide a szülők távolabbi településekről is gyermekeiket A bizalom megtisztelő, de kötelezettséggel is jár. Helyet, megfelelő körülményeket kell biztosítanunk. Olykor szükségtantermek kialakítására is rászoroltunk. Különösen nehéz például a 212-es Számú Bornemissza Gergely Ipari Szakmunkás- képző Intézet helyzete: a la- josvárosi 13-as Számú Általános Iskolából nyolc tantermet rendelkezésükre is kellett bocsátani. — Nagyon indokolt tehát egy 16 tantermes középiskola megépítése Egerben — szögezi le dr. Göcző Gézáné —, annál is inkább, mivel egyre népesebb, azt igénybe vevő korosztályok következnek, egészen 1992—93-ig. A Csebokszári-lakótelep számára is igen szükséges egy köz- művelődési centrum, ahol mozi és könyvtár is működik. Ennek alapján születtek meg elképzeléseink. Az a következő hónapokban derül ki, hogy mi lesz az iskola profilja: a terveket most egyeztetjük. Aligha hiszem, hogy tisztán gimnáziumként indul: nagy gondot jelent az érettségivel igen. de szakmával nem rendelkező végzősök elhelyezkedése. Különösen a lányok kerülnek nehéz helyzetbe, kevés állást kínálnak nekik. Ezért vagyunk inkább azon a véleményen, hogy olyan ismereteket is elsajátítsanak a diákok, amelyeknek közvetlen hasznát is látják. Gondoltunk már számítástechnikai, nyomdaipari, esetleg házi beteggondozási tagozatra, de még másféle is lehet. Mindenesetre a tervek már az új elvek szerint alakultak, többfélére is lehetőséget adnak. A Heves Megyei Tanácsi Tervező Vállalat munkatársainak rajzasztalán már megszületett a leendő épület képe. Botos Barna építész- tervező alakította ki az elképzeléseket, amelyeket a rajzok hűen adnak vissza. A szakember nevéhez egyébként már több szép egri középület fűződik, így például a megyei rendőr-főkapitányság vagy az Eger Szálló új szárnya. — A helyszíni bejárás egy évvel ezelőtt, 1985. január 15-én volt — kezdi a konkrétumokkal a beszélgetést. — A komplett kiviteli terv december 20-ra készült el, versenytárgyalás eredményeként vetettük papírra elképzeléseinket a kivitelező Heves Megyei Építőipari Vállalattal. Lényegében a szerződés aláírásától négy hónap állt rendelkezésünkre a kiviteli terv megalkotására. Nem kis feladat volt tehát. Az épületegyüttes elgondolásunk szerint egy tanulmányi részből és egy tornatermi szárnyból áll. Az előbbi kétemeletes, magastetős, belsőudvaros — aulás — elrendezésű. Földszintjén a tanítási idő után felnőttoktatásra, szabadidős programokra, könyvtári célokra alkalmas helyiségeket alakítottunk ki, s egy kétszáz fős mozit. Egyébként csak lapostetős, egyszerű tömegű építmények kivitelezésére alkalmas, borsodi vázpanel-rendszer előregyártott elemeiből építkezünk. Viszont az uniformizált környezetben kiegészítő elemekkel tesszük gazdagabbá az épület megjelenését. Eger új középiskolája másfél év múlva, 1987. július 31-én lesz készen. Amint azt már Botos Barna építésztől megszokhattuk, legújabb tervein is megjelennek azok az ívelt vonalak, amelyek a sokszor már zavaróan ható függőlegeseket és vízszinteseket, az egyhangúságot feloldják. Amikor erről kérdezzük, hamarosan belemelegszünk a vitába. Meggyőződése ugyanis, hogy ugyanazokkal az elemekkel, mutatósabb dolgokat is lehet teremteni. — Nem véletlen az, hogy a Csebokszári-lakótelep építési programjának a végén megjelentek a magas tetők a Rákóczi úton — szögezi le. — Kevesen számíthattak rá annak idején, hogy ilyen reakciókat váltanak ki az emberekből az annyira funkcionális építmények. Ha az életterünket lecsupaszítjuk, valóban pusztán egy dobozzá válik. De hát, a szögletes sarkok nem felelnek meg alapvető természetünknek, testünk is megsérül, ha valami hegyessel, keménnyel találkozik. Az íves megoldások jobban harmonizálnak az igényekkel, kellemesebb érzéseket keltenek. Abból indultam ki, ha a meglevő házak közé leraknék egy ugyanolyan szögletes testet, mint azok, szinte elveszne a környezetben, nem keltene jó hatást. Természetesen behatárolja a lehetőségeket a technológia, de át lehet hidalni ezeket a gátakat, s valóban egy kevésbé szokványos formát megalkotni. — Mi alapján tervez az építész, ha a pontos cél még nem körvonalazott, viták folynak az iskolák jövőjéről, szerepéről ? — Vannak bizonyos előírások, szabványok, amelyeket be kell tartani. Ezek azonban nem tartanak lépést a fejlődéssel, világunk változásaival. Akad viszont valami eligazító pont, ez pedig a sokfélére alkalmasság. A pénzügyi adottságok, a demográfiai változások arra késztetik az elgondolások papírra vetőit, hogy minden helyzetre készüljenek fel. Mostanában ismertük be: nem vagyunk annyira gazdagok, hogy csak egyfélére jó középítményt emeljünk. Máig figyelmeztetőek az ötvenes években épült kultúr- házak, amelyek aránytalan nagytermükkel alkalmatlanok feladatukra. Így hát az építésznek saját nyelvére kell fordítani az elveket, s küllemében és adottságaiban olyasmit alkotni, amely valóban jó szolgálatot tehet. Gábor László LÁZÁR ERVIN: Széffefbéleff Mérgelődött, morgolódott az Északi Szél. — Te, szelek szégyene — korholta a Déli Szelet. — Te pipotya puhány! Nem is érdemied meg, hogy szélnek nevezzenek! Vacak szellőcs- ke vagy csak, lenge fuvallat! Még hogy kényeztetni a világot, fákat cicomázni, füveket ébresztgetni, erdőt ringatni, ki hallott ilyet!? Vedd tudomásul, hogy egy igazi szél süvölt, örvénylik, zúzmarát hoz, dérrel és jéggel ver, fákat csavar ki, özönvizet áraszt, tetőket tép le, kazlakkal labdázik, zúg-búg, vicsorog, megfagyaszt! — De hiszen — védekezett ijedten a Déli Szél —, nem láttál te még olyat, amikor vörös sivataghomokkal árasztom el Európát? Amikor kiszárítom a folyókat, a földeket, amikor egyetlen forró fuvintásommal elfony- nyasztom a leveleket? — Lári-fári, tavaszt hozol és meleget — legyintett az Északi Szél. — Tulajdonképpen nekem kellene fújnom valamennyiötök helyett — morgolódott. Ebből látszik, hogy a Keleti, meg a Nyugati Szelet sem tartotta valami sokra, de legjobban mégiscsak a Déli Szél volt a bögyében. Így aztán — mért ugyanaz a szél mégsem fújhat négy- felől, sőt kétfelől sem — így szólt: — Majd én megmutatom neked! Mától fogva én fújok délről, te meg északról. Majd meglátod, hogy a Déli Szél is lehet igazi férfi! Faggyal, zúzmarával, hóval és jégveréssel! Mit tehetett a Déli Szél, fogta magát, elhúzódott északra, nagy hóval borított fenyvesek mélyén didergett, jégmezőkön fagyoskodott, és közben langyos tengeröblök, meg virágzó gyümölcsfák után vágyakozott. Az Északi Szél meg nagy dérrel-dúrral hozzákezdett. Nekirontott a világnak a trópusok tájékáról, fújt süvöltött, rikoltozott. De döbbenten látta, hogy boldogan nyújtózkodnak alatta a földek, a fák örömtáncot járnak, riszálják derekukat a bokrok. — Dermedjetek meg! — rikoltotta. Na, de rikoltozhatott, ahogy akart. Életet hozott, meleget; áldották még a lába nyomát is. Magába roskadt az Északi Szél, ajaj — gondolta —, úgy látszik, délről fújni nem olyan egyszerű, mint gondoltam. S ezen any- nyira elmélázott, hogy csendesebb, simogatóbb, selymesebb lett, mint az elődje. Az meg — a Déli Szél —, amikor eljött az ideje, der- medten kikászálódott a jéghegyek közül, és szelíden végigsuhant a tájon. — Ne féljetek, én a Déli Szél vagyok — fuVolázta kedvesen. De ettől a fuvolázástól fa- gyottan peregtek le a fák levelei, az erdei állatok fázósan egymáshoz bújtak, a fűszálak — megannyi ezüsttű — deresen csillogtak. — Nem értitek, hogy én vagyok a Déli Szél, hé! — rikoltozott mérgesen az északról jött Déli, de mondhatott, amit akart. — Beszélj csak, bolond, beszélj — gondolták magukban a mezők és összehú- zódzkodtak. Feldühödött a szél, fölzengett, recsegtette, ropogtatta a világot, vitte a nádfödeleket. Úgy dühöngött, ahogy elődje soha. Reszketett a világ. Szégyellte magát a Déli Szél, hogy északról fújván, milyen vadember lett. Az Északi még jobban szégyenkezett, hogy délire válván, micsoda pipotya puhány lett. Nem is mertek azóta egymás színe elé kerülni. S azóta úgy van — bár ezt senki sem akarja elhinni nekem —, hogy a Déli Szél fúj északról, az Északi meg, délről. Heti könyvajánlat CORVINA KIADÖ Pátzay Pál: Irta Kontha Sándor EURÓPA KÖNYVKIADÓ Aiszkhülosz drámái Ancsarov, Mihail: Puszpángerdő. Regény. A farkasmenyasszony. Klasszikus finn kisregények. (A finn irodalom könyvtára.) GONDOLAT KÖNYVKIADÓ Dénes Zsófia: Ami a százból kimaradt Kabdebó Lóránt: Szabó Lőrinc. (Nagy magyar írók) KOSSUTH KÖNYVKIADÓ Szűrös Mátyás: A nemzetközi kommunista mozgalom né. hány időszerű kérdése. Elhangzott 1985. október 30-án. (Politikai Akadémia) MAGVETŐ KÖNYVKIADÓ Erdei Mihály: Pusztától az Országházig. Emlékezés. (Tények és tanúk) Szász Imre: Ménesi út. Regény és dokumentumok ' MŰSZAKI KÖNYVKIADÓ Üj technika 85/4. A Műszaki Könyvkiadó könyvsbrozata. SZÉPIRODALMI KÖNYVKIADÓ Agárdi Péter: Korok, arcok, irányok Csalog Zsolt: Parasztregény. Fenákel Judit: Lili utazásai. Dokumentumok U. M.-ről. Az elhallgatás Héra Zoltán: Válasz a szfinxnek Lukács György: A kritikai realizmus jelentősége ma TANKÖNYVKIADÓ Balogh Anikó—Masát András: Norvég—magyar társalgás Társalgás, nyelvtan, alapszókincs. EGYEB kiadványok Ungvári Tamás: Rekviem egy manekenért