Népújság, 1986. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-03 / 2. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam, 2. szám ARA: 1986. január 3., péntek 1,80 FORINT A biológia forradalma Manapság világszerte ro­hamosan növekszik a bio­kémia, a mikrobiológia és a műszaki tudományok egyesített alkalmazásának szerepe. Ennek célja, hogy a különböző parányi élő­lényeket, növényi sejteket, vagy azok bizonyos részeit technológiai célokra hasz­nálják fel. Üj forradalmát éli tehát a biológia, amely­nek technológiáját a jövő mikroelektronikájának is nevezik. Joggal, hiszen elő­reláthatóan ennek hasonló jelentőségű hatása lesz a jövőben a technika és a termelés fejlődésére. Nem véletlen tehát, hogy a népgazdaság VII. ötéves tervében kiemelt fejlesz­tési programként fogadta el a kormány a biotechno­lógiát. Ha végiggondoljuk, hazánk gazdasági életében a biológiai eredetű anya­gok termelése, felhaszná­lása és értékesítése mindig is jelentős volt. Ezért a biotechnológiai eljárások bevezetése elsőrendű fon­tosságú. Magyarországon már több mint két esztendeje orszá­gos program keretében folytatnak biotechnológiai kutatásokat. Az összefogás eredményeként már az el­múlt rövid időszak alatt is születtek bevezetésre ke­rült fontos és hasznos eredmények. A kormány által nemrég elfogadott középtávú kutatási prog­ram, amely 1986—1990 kö­zötti időszakra szól, egye­bek mellett tömeges sza­porításra alkalmas új nö­vényfajták, továbbá víru­sok nemesítését is elő­irányozta. Ezek mellett az embrióátültetés és -dara­bolás a kiváló genetikai tulajdonságú állatok gyors elterjesztését segíti elő. A feladatok között szerepel aminósavak, úgynevezett egy sejtfehérjék, takar­mányadalékok, hozamfo­kozó anyagok előállítása is. Ezzel összefüggésben je­lentős kutatásokat folytat­nak a gyógyszeriparban, különös tekintettel a nagy fontosságú antibiotikumok körének bővítésére. A szakemberek vélemé­nye szerint a következő két-három évben olyan fel­tételekre nyílik lehetőség ezen a területen, amelynek eredményeként a biotech­nológiai eljárások mind szélesebb körben beépül­hetnek a gazdaságba. A VII. ötéves terv sikeres megvalósításának egyik fontos része tehát ezek gyors elterjesztése. Nagy segítséget kínál a munká­hoz a KGST-országok komplex műszaki-gazda­sági fejlesztésének gyor­sításáról nemrég Moszk­vában aláírt program. Eb­ben a tagállamok is egyik kiemelt fejlesztési terület­ként éppen a biotechnoló­giai eljárások gyors ütemű elterjesztését fogalmazták meg. Mentusz Károly Az év első munkanapján Túljutottunk az óesztendő nagy ünnepein, is­mét a dolgos hétköznapokon a sor. Heves me­gyében is munkával kezdődött az új, az 1986-os év. Méghozzá úgy, hogy sok helyütt már elsején dolgoztak. niakéhoz hasonlóan, különö­sebb zavar nélkül. Munkával folytatták csü­törtökön feladataikat az építők is. Legalábbis a gyöngyösi Mátravidéki Épí­tő- és Szakipari Szövetkezet dolgozói — méghozzá: jó kedvvel. Mivel — ahogyan Bodócs János elnök öröm­Az Egri Ruhaipari Szövetkezetben tegnap már az első idei exportöltönyökön is dolgoztak (Fotó: Perl Márton) Mint tudósítóink jelentet­ték: Visontán, a Gagarin Hőerőműben is az első mun­kanap tulajdonképpen még a munkaszüneti napon volt, hiszen az elektromos ener­gia termelésében nem lehet szünet. S hogy mennyire ko­molyan vették ezt az itte­niek, mi sem bizonyítja jobban Ludányi György üzemviteli főosztályvezető tájékoztatásánál: szerdán a nagyüzem több mint 10 millió kilowattórás mennyi­séget juttatott a fogyasztók­hoz. A megszokott, minden­napos feladatok mellett pe­dig természetesen egyéb tennivalókon is szorgoskod­tak. Így a 3-as számú, 200 megawattos blokk kazánjá­nál történt csőszakadás és falazatsérülés helyreállítását s az üzem közben jelentke­zett, különféle kisebb hibák elhárítását végezték, az 1- es blokk generál főjavítás utáni üzem közbeni próbá­it, az újonnan beépített be­rendezések mérő- és szabá­lyozóköreinek beállítását vé­gezték. Ugyanekkor készü­lődtek még e hónap első fe­lében várható, országos té­li csúcstermelésre, miután a keményebbre fordult időjá­rás az eddigieknél minden bizonnyal ismét nagyobb erőfeszítéseket követel. A Thorez Bányaüzem dolgozói ugyan újévkor szabadnapju­kat töltötték, ám tegnap már ismét elfoglalták mun­kahelyeiket. Ahogyan Kálo­mista Imre üzemigazgató el­mondta: a hótalanítást kö­vetően megindították a med­dőeltakarító és széntermelő gépláncokat, hogy péntek reggelig, azaz máig, hozzá­vetőlegesen 20 ezer tonna lignitet adhassanak a szom­szédos Gagarin Hőerőmű­nek. A most már valóban télire fordult időjárás a ko­rábbinál is nagyobb próba elé állítja a bányászokat, hiszen nagyobb figyelemre, fegyelemre van szükség, mint máskor, a behavazott utak folyamatos tisztítása külön erőfeszítéseket köve­tel. A Mátra Volán autóbu­szai s természetesen a tár­sasgépkocsik dolgozói sem pihentek az ünnepeken — tegnaptól pedig a teherautók személyzete is megint mun­kával tölti óráit. Sőt példá­ul a gyöngyösi üzemigazga­tóság nemzetközi részlege alighanem újév napján is úton volt Rába-szerelvényei- vel, miután a 13 kamionból 12 külföldre indult: szovjet, jugoszláv, csehszlovák és skandináv megrendeléseket teljesít ebben az időszakban. Csütörtökön egyébként ösz- szesen fél száznál is több tehergépkocsi dolgozott ide­haza, a környéken is. ré­szint a Füszértnél, másrészt a likőripar feladatain, illet­ve — többi között — a vasútnál vagy a solymosi kőbányánál. S mintegy 700 tonnás kapacitással szolgá­latban volt a hatvani üzem- igazgatóság 73 autója is. pb- gáz, salak, darabáru és egyéb szállítási feladatok­kal. Gondot csupán egyet­len autóbuszuk okozott, az sem nagyot: a „bedermedt" üzemanyag-ellátó rendszert ugyanis a Tátra mentő­kocsi gyorsan ismét hasz­nálhatóvá tette. Ilyenfor­mán — ha némi késéssel is — elindulhatott utasaival a herédi járat. Az egri üzem- igazgatóság 300 teherautójá­nak 80 százaléka rótta a kilométereket tegnap, a gyöngyösiekéhez s a hatva mel újságolta — igen sike­res esztendőt zártak. Ügy felkészültek az új év­re is, hogy nem volt szük­ség fagyszabadságra, tegnap minden munkahelyükön dol­goztak. Az üzemeken kívül a 6 építkezésen is úgy ipar­kodtak, hogy az idén se le­gyen baj a minőséggel és a határidővel. A Parádi Üveggyárban ,a zeneszó sem hiányzott az új év indításához — miután így fogadták tegnap a mun­kába érkezőket. A nap ugyanis munkásgyűléssel kezdődött: Első József igaz­gató a vezetőség nevében mondott köszönetét a tava­lyi igyekezetért, s kívánt újabb sikereket a kollektí­vának. Az Aprítógépgyár hatvani üzemének műhelycsarnokai, az elhúzódó szabadságolások miatt kicsit foghíjasak vol­tak ugyan az év első mun­kanapján, de jó hangulat­ban nem volt hiány. A te­lep ugyanis az óév végén 109 százalékra teljesítette ár­bevételi tervét, amely mögött ötmillió forint értékű több­lettermelés húzódik meg. Ami az első idei munkanap feladatait illeti: jó startról beszélhetünk. Takács Zoltán (Folytatás a 2. oldalon) Pick Zoltán, az Áfor kerekharaszti töltőállom ásának benzinkutasa, éjszakai műszakban (Fotó: Szabó Sándor) Jogrendszerünk fejlesztéséről — A nukle­áris anyagok és berendezések exportjainak feltételeiről Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtöki ülésén ha­tározatot hozott az 1986— 1990 közötti időszak jogal­kotási feladatairól. Az el­fogadott program meghatá­rozza jogrendszerünk fej­lesztésének fő céljait, kije­löli azokat a tárgyköröket, amelyek magas szintű jogi szabályozást igényelnek, il­letve azoknak a jogszabá­lyoknak körét, amelyeket, korszerűsíteni szükséges. Az atomfegyverek elter­jedésének megakadályozá­sára kötött nemzetközi szer­ződésekkel összhangban a kormány rendeletben sza­bályozta a nukleáris anya­gok és berendezések export­jának feltételeit. (MTI) Leltározás, adategyeztetés után — Nehéz év számvetése — Tervezés 1986-ra Készülődés a zárszámadásra A mostani téli napokban, hetekben sem szünetel a munka a mezőgazdasági üzemekben. Megyeszerte ké­szülődnek a már hagyományos zárszámadásokra. Első­sorban a könyvelőknek jut ilyenkor több a tennivaló­ból, de a termelés irányítói sem tétlenkednek. Tervez­nek, előkészítik az 1986-os esztendő indítását. Ezek­ben a napokban csaknem január végéig 54 Heves me­gyei termelőszövetkezetben, továbbá három társulás­nál: a tarnamérai Serkövnél, az Agroplánnál. valamint a Heves Megyei Baromfikeltető Vállalatnál értékelik az 1985-ös eredményeket. Előreláthatólag 1986. január végén lesz az első zárszámadó köz-, illet ve küldöttgyűlés, ahol a tagság elé tárják megvitatás­ra és elfogadásra a mérlegadatokat. Egyben megtár­gyalják az új esztendő feladatait is. A szövetkezetekben befe­jeződtek a leltározások, az adategyeztetések és a szük­séges év végi selejtezések. Most a legnagyobb munkát a mérleg elkészítése jelen­ti. Hogy miként gazdálkod­tak 1985-ben Heves megye termelőszövetkezetei arra vonatkozóan már vannak előzetes adatok, nehéz ter­mészeti és közgazdasági fel­tételek között. Gondoljunk csak a rendkívüli hideg tél­re, a hűvös tavaszra, majd az aszályos nyárra. Mind­ezek erőteljesen csökkentet­ték a hozamokat, különö­sen a szőlőtermelő üzemek­nek okozva tetemes károkat. A támogatások mérséklése, valamint az elemi károk csökkentették az árbevételt és a nyereséget. Ennek el­lenére közös gazdaságaink helytálltak! Különösen a gabonatermelésben, amelyet a szeszélyes időjárás köze­pette is tisztességes ered­ményekkel zártak. Jó ered­mények születtek naprafor­góból, az értékes növény­olajipari növényből. Az állattenyésztésnek sem kedveztek a változó közgaz­dasági feltételek. emellett növekedtek az üzemeken belül a munkaerő-problé­mák és továbbra sem volt lehetőség nagyobb beruházá­sokra. A juhászaton kívül a legtöbb gondot a szarvasmar­ha-állomány, azon belül a tehénlétszám csökkenése okozta. A sertéstenyésztés egyenletesen fejlődött. Ja­vult az üzemekben a takar­mánytermelés és az -ellátás színvonala. Bár jelentős tartalékok vannak tovább­ra is a gyepterületek és a melléktermékek hasznosítá­sában. A kedvezőtlen időjárás különösen a 32 szőlősgaz­daságunkat sújtotta. Nagy fagykár volt az egri és a mátraalji történelmi borvi­déken. Nem beszélve arról, hogy a szőlő virágzásakor hűvös volt. A nyáron több­ször jég is pusztította az ül­tetvényeket, augusztusban és szeptemberben viszont az aszály sújtott. A nagyüze­mek megyénkben 1985-ben megközelítőleg 2600 hektá­ron foglalkoztak zöldség- termeléssel. Noha fokozódott a háztáji aránya, a kiesése­ket azonban ez nem tudta pótolni. A szövetkezetekben a mű­szaki színvonal javult, vi­szont továbbra is gondot je­lent, hogy a szőlő-, a zöldség-, a tömegtakarmány-termelés gépesítése nem teljesen meg­oldott. Javult a gépek kar­bantartása, nem voltak kü­lönösebb gondok az alkat­részellátással sem — de eb­ben még mindig sok a ten­nivaló. Fokozódott az üze­mek melléktevékenysége is 1985-ben. Miután a már jel­zett okok miatt kisebbek voltak a hozamok az erőfe­szítések ellenére is kevesebb árbevétel és a tervezettől ugyancsak kisebb lett a nye­reség is. Különösen a sző­lőtermelés gondjai miatt, ugyanakkor vezetési, szer­vezési okok miatt várható­an néhány szövetkezet vesz­teséggel zárja az 1985-ös esztendőt. A kedvezőtlen termőhelyi adottságú gaz­daságokban az árkiegészíté­sek csökkenése miatt mér­sékeltebb nyereséget köny­velhetnek el. 1986-ban a VII. ötéves tervidőszak első esztendejé­ben újabb feladatokra ké­szülnek Heves megye me­zőgazdasági üzemei is. Az alapvető célkitűzés a gazda­ságos hozamnövelés, a haté­konyabb munka, az export fokozása. Folytatódik az in­tenzív gabonaprogram meg­valósítása. Ebben elsősor­ban az a cél, hogy a kalá­szosok mellett — ésszerű határok között — növeljék a kukorica vetésterületét Lényeges, hogy az olajipari növények sorában növény­egészségügyi okok miatt a repce részarányát emeljék A terméshozamok növelése mellett fordítsanak nagyobb figyelmet a takarmányok minőségének javítására. Na­gyon fontos feladat, hogy a megyénk két történelmi bor­vidékén a szőlőültetvények­ben keletkezett károk hely­reállításáért mindent meg­tegyenek. Van teendő az állatte­nyésztésben is, hiszen lénye­ges feladat 1986-ban, hogy a tejtermelő tehénállomány csökkenését, ezen keresztül a termelés csökkenését meg­állítsák az üzemek. Ehhez megfelelő feltételeket biz­tosítanak a Heves Megyei Állatforgalmi és Húsipari, valamint a tejipari vállala­tok akciói. Az üzemek a sertéstenyésztésben a gazda­ságosabb, a jobb minőségű áru előállítására törekedje­nek. A gazdálkodás minden területén javítsák a közgaz­dasági elemzőmunkát, töre­kedjenek az ésszerű költség- gazdálkodásra. Az önelszá­moló egységek szélesítésével pedig az anyagi érdekeltség fokozottabb megteremtésé­re serkentsenek. A terme­lés szervezésénél és elemzé­sénél szélesebb körben hasz­nosítsák a számítástechni­kát.

Next

/
Thumbnails
Contents