Népújság, 1986. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-11 / 9. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam, 9. szám ÁRA: 198C. január 11., szombat 2,20 FORINT Jóban, rosszban Jóban, rosszban — vallja, mondja az ifjú pár házasságkötésekor, s esküszik az is, aki barátságot fogad. Az együvétartozást, a kitartást, a hűséget jelentik különösebb kiegészítés nélkül is e szavak, amelyek meggyőzően hangzanak s bizakodással töltik el az embert. Aztán jön a próba időszaka, telnek-múlnak a hetek, hónapok, esztendők vagy éppenséggel évtizedek — s, bizony gyakran megrendül vagy teljesen elvész a hitünk. Mert kiderül, hogy a párunk, társunk, barátunk csak részben állja, amit ígért. Vallomásának, biztatásának csupán az elejét. Mellettünk marad amíg jól megy a sorunk, ám, amikor rosszabbra fordul: meglazul, elszakad a kötelék, amely hozzánk — hozzám, hozzád — fűzte. Szinte vég nélkül sorolhatnánk a példákat erre a családi életből, de mindennapi világunk egyéb helyeiről is. Nagyrészt az önző érdekek játsszák bennük a főszerepet. Hiszen ki ne tapasztalta volna, hogy amikor — akár saját hibáján kívül, netalán éppen a másik határozott bűneként — valakinek csökken, illetve nem emelkedik kellően a keresete, vagy valamiféle átszervezés folytán alacsonyabb beosztásba, hirtelen betegség, de akár pihenésre jogosító puszta kora miatt is nyugdíjba kerül az illető : úgyszólván mindjárt megváltozik a vele összefüggő korábbi álláspont. A kevesebb pénz, a ritkább vagy el-elmaradó siker, a szűkülő összeköttetés, a gyérülő fény korántsem imponál úgy, mint a gazdagság, a tündöklés, a kapcsolatokkal teli csillogó pozíció. A lecsúszó, a lecsúszott embert könnyen elfelejtik, s szemrebbenés nélkül keresnek, választanak a helyébe olyat, aki előnyösebb nála. Bolond az, aki saját szerencséjének, boldogságának ellensége — vethetik ellen nem kevesen az imént említettek olvastán. S tagadhatatlan, hogy van igazság bennük. Ám, ne feledjük: nem élhetünk csupán a szerencsevadászatnak. A sors velejárója a megpróbáltatás, a küzdelem is — s szavaink őszinteségét, komolyságát, hitelét, a barátságot, a hűséget a legnehezebb helyzetben sem adhatjuk fel. Még akkor sem, ha a bajt a másik esetleg önmagának kereste. Aligha kellene hangsúlyozni: soha nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az élet árnyasabb oldalán is szükségünk lehet, szükségünk van egymásra, sőt talán itt a leginkább. Mindenkor tartalmuknak, súlyuknak kell lenniük szavainknak, nem szabad, hogy csak holmi előnyök határozzák meg kapcsolatainkat, barátságainkat. Mivel ez nem csupán illendőbb — hanem méltóbb, sokkal méltóbb is hozzánk. Emberibb. Gyóni Gyula Negyvenezer dolgozó képviseletében Tanácskozik a Medosz XXVI. kongresszusa Pénteken megkezdte tanácskozását a Medosz XXVI. kongresszusa a szakszervezet székházában. A negyvenezer mezőgazdasági, erdészeti és vízügyi dolgozót 321 küldött képviseli. A tanácskozáson megjelent Gáspár Sándor, a SZOT elnöke, Szabó István, a TOT elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Ván- csa Jenő, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és Kovács Antal államtitkár, az OVH elnöke is. A kongresszust Varga György, a Medosz titkára nyitotta meg. Megemlékezett a ' földmunkásmozgalom 80. évfordulójáról: 1906. január 7-én alakult meg a Magyar Földmunkások Országos Szövetsége. A szakszervezet központi vezetőségének írásos beszámolójához Dobi Ferenc főtitkár fűzött szóbeli kiegészítést. Mint elmondta, a Medoszhoz tartozó ágazatok az elmúlt öt évben sikeres erőfeszítéseket tettek a lakosság jó ellátásáért, az export növeléséért, és növekvő mértékben járultak hozzá a népgazdaság fizetőképességének megőrzéséhez. A vállalatok, gazdaságok általában jól éltek a gazdaság- irányítási rendszer által biztosított új lehetőségekkel, és a korábbinál rugalmasabban alkalmazkodtak a piaci követelményekhez. A mezőgazdasági termelés színvonala több területen immár kiállja a nemzetközi Összehasonlítást. Kedvezőtlen viszont, hogy a termelésben felhasznált anyagok, gépek árának növekedése tartósan meghaladta a termelői árakét, s így szűkülték a termelés helyi fejlesztésének lehetőségei. Nőtt a veszteségesen gazdálkodó üzemek száma. Nehéz helyzetbe kerültek az erdészetek, mivel nyereségük — jórészt a kedvezőtlen külső tényezők miatt — folyamatosan csökkent. S bár az erdészetek dolgozói fegyelmezett munkával igyekeztek úrrá lenni a helyzeten, erre önerőből a továbbiakban kevés a lehetőségük. A szak- szervezet álláspontja szerint is megoldásra vár az erdészeti gazdálkodás anyagi alapjainak újraértékelése. A vízügyi ágazatban a tervezettet meghaladó mértékben bővült az ivóvíz- és a csatornahálózat, ám a szenny- vízművek teljesítménye elmarad a kívánttól. A Medosz segíti az új 'vállalatirányítási rendre való átállás folyamatosságát. A tapasztalatok általában kedvezőek. de arra is intenek: a gazdasági vezetés jog- és hatáskörét szabályozó jogszabályokat — a gyakorlati eredmények figyelembevételével — korszerűsíteni kell, amit a szakszervezet is szorgalmaz — mondotta a főtitkár —, majd arról szólt, hogy egyes mezőgazdasági termények felvásárlási ára erősen ingadozik, ami csökkenti a termelői kedvet, akadályozza az előrelátó gazdálkodást. A beszámoló megállapította: a falvakban élők helyzete jobb a korábbinál. Felszámolták a múltból örökölt cselédlakásokat, és örvendetes módon sikerült bővíteni a kulturális élet kereteit. A gazdaságok művelődési csoportokat, önképzőköröket tartanak fenn, és előbbre léptek a könyvtári munkákban is. Még jobb lenne a helyzet, ha a továbbiakban a társszervezetek szorosabb együttműködéssel segítenék a falusi lakosság életkörülményeinek javítását. A vitában felszólalók elemezték a különböző ágazatok helyzetét. Hazaérkezett Marjai József Pénteken hazaérkezett Havannából Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, a magyar—kubai gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság magyar tagozatának elnöke, aki részt vett a bizottság 14. ülésszakán. Ülést tartott a SZOT elnöksége A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége pénteken ülést tartott. A tanácskozás napirendjén a magyar szakszervezetek 25. kongresszusának előkészítése szerepelt. Az elnökség úgy határozott, hogy január 21-re ösz- szehívja a Szakszervezetek Országos Tanácsát. Az igazságiigy- miniszter-helyettes Egerben Tavalyi munkájukat értékelték az ügyvédek Pénteken délelőtt dr. Eisenbacher István elnök vezetésével ülést tartott a Heves Megyei Ügyvédi Kamara. Az eseményre Egerbe látogatott dr. Kun László, az igazságügy-miniszter helyettese, s ugyancsak jelen volt dr. Kárpáti László, az Országos Ügyvédi Tanács elnöke. A tanácskozáson értékelték szűkebb hazánk ügyvédjeinek az elmúlt esztendőben végzett tevékenységét, s egyúttal körvonalazták az előttük álló idei leg- ■ fontosabb feladatokat. Egri előkészületek a középfokú oktatásban A demográfiai hullám és az iskola A technikai haladás, az alkalmazott tudományok fejlődése egyre felkészültebb munkaerőt kíván a korszerű, bonyolult gépek, műszerek mellé. Miközben a fizikai terhelés csökken, nő a szellemi és pszichikai igénybevétel. Ez újabb követelményeket támaszt az oktatási rendszerrel szemben. Mindezek mellett az iskoláknak szem előtt kell tartaniuk a munkahelyek változó szakemberigényeit is. Mivel az elmúlt néhány évben a demográfiai hullám emelkedését tapasztalhattuk, ez újabb feladatokat ró a pedagógustársadalpm- ra. Az elkövetkezőkben hogyan készülnek fel Egerben e felnövekvő generáció fogadására? Amint dr. Göczö Gézáné- tól, a városi tanács művelődési osztálya vezetőjétől megtudtuk, a demográfiai hullám első éveiben született gyermekek első csoportja 1988-ban fejezi be az általános iskolát. Közülük a továbbtanulók száma mintegy negyven százalékkal lesz több, mint az előző évben, s az ezt követő három esztendőben további növekedés várható. Az előzetes felmérések szerint a végzettek mintegy negyedrésze gimnáziumba, harmincöt-negyven százaléka szakközépiskolába, a többiek pedig szakmunkásképzőbe készülnek. Mindenképp figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a majdan gimnáziumban végzők mintegy fele befejezi tanulmányait, s közülük különösen a lányoknak nagyobb az elhelyezkedési gondja. Ezt napjainkban is tapasztalhatjuk. Mindezen sokat segít a gyakorlati fakultációként tanulható műszaki rajz. A későbbiekben jelentkező fészültségeket enyhítené a számítástechnikai ismeretek és a gyors- és gépírás hasonló formák között való, minél több helyen történő bevezetése. Már csak azért is, mert a vállalatok, intézmények egy részében most sincs ezekből elegendő szakember. A középfokú képzésben nagy figyelmet kell fordítani az elkövetkezőkben a híradástechnika, a mikroelektronika, a jármű- és a mezőgazdasági gépgyártás megfelelő szakmunkásellátására. A műszaki-technikai fejlesztés várhatóan létszámnövekedést hoz a közlekedésben, a posta és a távközlés terén. De a város kiemelt idegenforgalmi jellege is egyre inkább megköveteli a felkészült fiatalokat. Sőt, az építőiparban, az egészségügyben és a köz- művelődésben is jóval több kvalifikált középkáderre lesz szükség ezután. A tanulók számának emelkedése nagy szerepet játszott abban, hogy a megye- székhelyen új, 16 tantermes középfokú oktatási intézményt építenek, amelyben gimnáziumi, illetve szakközépiskolai osztályok kapnak helyet. Egyre inkább szükségessé válik — a szakismeretek bővítésén túlmenően — az általános képzettség színvonalának emelése. Ez az iskolatípus minden bizonnyal segít majd e cél megvalósításában. Nagy üzlet — kisállatokból A Sződi Virágzó Termelőszövetkezettől kapott tenyészállatokkal (sarki fehér- és kékrókákkal) és technológiával kezdett hozzá a prémágazat megteremtéséhez az Egerszóláti Ho Si Mlnh Termelőszövetkezet — és már az első évi szaporulatból kifizette a telep költségeit Török Lajos telepvezető az újabb állatkákkal: a norvég prémgörénnyel, amelyből az idén már 1600 darabot nyúztak A házi kivitelezésű ólsorba most Lengyelországból, Ducbni- cadiból várnak ezüstrókákat; a két termelőszövetkezet közötti kooperációról most fejezte be a tárgyalásokat Dér József elnök Salamon András a szárítóhelyiségben mustrálgatja a gyönyörű gereznákat, szinte kivétel nélkül dollárral fizetett exportcikké válnak a hajdúböszörményi bundák valamelyikében (Fotó: Kőhidi Imre) s
