Népújság, 1986. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-07 / 5. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam, 5. szám ÁRA: 1986. január kedd MO roRiNT Gazdaságosabb irányba... Sokszor leírtuk már, hogy a párt XIII. kongresszusa nemzeti programot hirde­tett a következő fél évti­zedre népünk boldogulása, előrehaladása érdekében. Az elképzelések valóra váltása öltött testet a VII. ötéves tervtörvényben, amely nemrég kezdődött az 1986-os esztendővel. Aki alaposan végigolvassa az idei népgazdasági ter­vet — amely indítója a középtávú programnak —, nyomban találkozik a gaz­daságfejlődés új szakaszá­nak megfogalmazásával. Arról van szó, hogy a népgazdasági egyensúly fo­kozatos javítása és meg­szilárdítása elsődlegesen a hatékonyság növeléséből és a források bővüléséből származó többletre alapoz. Ellentétben a korábbi tö­rekvésekkel, amikor a bel­földi felhasználást voltunk kénytelenek mérsékelni. Az idei terv természetesen fi­gyelembe veszi a fejlődés viszonylag nehezebb kö­rülményeit is. Ezek főleg akkor tűnnek szembe, ha az 1985-ös gazdasági fo­lyamatokat értékeljük. A fejlődés ugyanis néhány lényeges ponton nem úgy alakult, ahogy szerettük volna. Ezeket szem előtt tart­va is — összhangban a középtávú elképzelésekkel —, kiemelt feladat ebben az évben, hogy a konverti­bilis valutában elszámolha­tó kivitelt növeljük, a kül­gazdasági egyensúly to­vábbi javítására. Az idei gazdálkodás ugyancsak ki­emelt része, hogy a ter­melési ráfordításokat mér­sékeljük. A jövedelem fo­kozására felgyorsítjuk a termelési szerkezet vál­toztatását. Ez bizonyosan feszültségekkel is jár, de meg kell tennünk hosszú távú érdekeinkért. Amint Hoós János, az Országos Tervhivatal államtitkára a közelmúltban kijelentette, az állami irányítás külön is foglalkozik a nehéz hely­zetben levő területek ha­tékonyság-növelésével. Így különös tekintettel a vas­kohászattal, a magas-épí­tőiparral, a szénbányászat­tal és a húsiparral. A termelési szerkezet gazdaságosabb irányba va­ló változtatása, a ráfordí­tások mérséklése, egyben érdemi antiinflációs törek­vés is. Ennek következetes végrehajtása tartósan hoz­zájárulhat a fogyasztói ár­színvonal növekedésének mérsékléséhez. Noha, a sza­bályozás szigorodik 1986- ban, mégis a gazdaságpo­litikailag kiemelt területe­ken kedvezményeket is nyújt. Ezek pedig várha­tóan erősítik a vállalatok érdekeltségét abban, hogy nagyobb teljesítményeket érjenek el. A jövőnk formálása te­hát a dolgozó emberek ke­zében van. Ha csodákra nem is számíthatunk, jó helyezésekre mégis van esélyünk a nemzetgazdasá­gokkal folytatott verseny­ben. Legyen ez tehát nem­zeti ügyünk és váljon a kö­zösségek, á családok, illet­ve az egyén magatartásává. Mentusz Károly A MÁTRÁBAN KIVILÁGÍTOTT SÍPÁLYA - AUTÓBUSZMEGÁLLÓ A VERONIKA-RÉTEN - BEVETHETŐ A HÓÁGYÚ - ÉPÍTSÜNK JÉG­PÁLYÁT! Fagyos szolga Itatások A tél ismét elküldte hóhírnökeit: az ország legma­gasabb pontján, Kékesen — már novemberben — egy hétig sportolásra alkalmas terep várta a sízés szerel­meseit. A déli pályán üzemelt a felvonó is, bár a gyér érdeklődés azt sugallta akkor az üzemeltetőknek, hogy az emberek még nemigen hitték, hogy itt az ideje a lécek felcsatolásának. Ami azonban késik, aligha mú­lik. Vagyis érdemes a várható feltételekről bővebben (korcsolyázás, szánkózás után is) tájékozódni. A téli sportok űzésére a Mátrában komoly létesítmé­nyek állnak a nagyközönség rendelkezésére. A már em­lített déli. sípályán a szezon előtt a szakemberek a felvo­nó kötélcseréjét végezték el. A kékestetői felső szakasz mintegy 500 méter hosszan világítást kapott. (Bánkúihoz hasonlóan, ahol erre koráb­ban gondoltak.) Amennyiben az érdeklődés megf elelő lesz, a kivilágított szakaszon a felvonót 19 óráig is működ­tetik, elsősorban a hétvége­ken. A gyakorlott Kékes-járók tudják, hogy télen lezárják a járműforgalom elől a Mát­raháza—Kékestető közötti utat. Idén új engedélyeket adtak ki, s a menetrendsze­rű buszok mellett — ame­lyek ezentúl a Veronika-réti pályaszakasznál is megáll­nak s viszik innen is fel a hegyre a sízőket •— csak ezek tulajdonosai hajthatnak fel. Mátraházán a parkolási helyeket biztosítják a nagy- közönségnek most még in­kább mint korábban, ezt garantálja a MEBIB segít­ségével megvásárolt és mun­kába álló új hótoló és -ra­kodó gép. Kifejezetten a szánkózókat várja majd Mátraházán, a nagy parkoló mögött kiala­kított hosszabb szakasz. Mát- rafüreden, az épülő erdőgaz­dasági szakmunkásképző fe­löli. oldalon alakítottak ki hasonló pályát a csúszkálni vágyóknak. (A sípályákra különben is tilos rámenni szánkóval!) Mátraszentlászlón, a HKVSC-nek van egy felvo­nóval ellátott síterepe. A hatvaniak gyári autóbuszok­kal eljutva ide várhatóan — hétvégeken használják ki. Kékesen, a déli. lejtőn a felvonó használatáért mene­tenként 5 forintot kell fi­zetni, de váltható napi jegy is. A képzett sízők az észa­ki oldalon is leereszkedhet­nek de nekik a Kékesi Sas megbízottjait kell keresni­ük. Mátraszentimrén, a vi- sontai Gagarin Hőerőmű Vállalat rendelkezik igényes, sízésre előkészített létesít­ménnyel. A kékesi déli sza­kasz egyik beszögellése, az úgynevezett „Vaddisznós” meredeke sem a kezdőknek való, viszont a sportos pá­lya a felvonó miatt gyors és sokszori lesiklási lehető­séget nyújthat. Galyatetőn, a Galya SC üzemeltet fel­vonót, s várja megfelelő hó­viszonyok esetén a sízőket, szánkózókat. Az ország „tetején” gon­dolnak a hóágyú bevetésére is. Igaz, ez sem pótolja a téli „áldást”, mínusz 8 fo­kon azonban jól szolgálja a pályajavítás céljait. Korcsolyázásra a termé­szetes jégfelületek köziül majdan a Mátrában a Sás­tó számíthat nagy vonzásra. A jégkészítéshez különben — ahogy a sokévi tapaszta­latok mutatják — Gyöngyö­sön értenek a legjobban. A városban kedvelt a Batthyány téri, a GYSE Sport úti, a Kálvária-parti, az Ifjúság utcai és a Sóház téri pálya. Melegedő, világítás és szó­rakoztató zene is általában a szolgáltatás része, sőt van néhol büfé is. Egerben, az északi sporttelepen, a Had­nagy úti lakótelepen, a Do­hánygyár salakos játékterén és néhány iskolában csinál­nak rendszeresen jégpályát. Hatvanban, az Ifjúsági ott­hon udvara, a HKVSC sport­telepe, a 2-es és az 5-ös is­kolák várják majd a korcso­lyázni vágyókat. Bizonyára jó néhány ki­sebb településen is felké­szülten várják az időjárás hidegebbre fordulását. Így például Egercsehiben, Ap- con, Atkáron, Bélapátfal­ván ... Most is ösztönözhet akár a nyeremény reménye is, hiszen ismét meghirdet­ték az Építsünk jégpályát akciót. (Fotó: Szántó György) Horváth István a Szovjetunióba utazott Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára az SZKP Központi Bi­zottságának meghívására hétfőn a Szovjetunióba uta­zott. Kíséretében van Ko­vács Jenő, a KB Közigaz­gatási és Adminisztratív Osztályának helyettes veze­tője és Thürner Gyula, a KB Külügyi Osztályának munkatársa. Búcsúztatására a Ferihe­gyi repülőtéren megjelent Borisz Sztukalin, a Szovjet­unió magyarországi nagy­követe. Faluvégi Lajos vietnami utazása Faluvégi Lajosnak, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­sének, az Országos Tervhi­vatal elnökének vezetésével küldöttség utazott hétfőn a Vietnami Szocialista Köz­társaságba, a KGST Ter­vezési Együttműködési Bi­zottság 37. ülésére. A bú­csúztatáson a Ferihegyi re­pülőtéren jelen volt Nguyen Lung, a Vietnami Szocialis­ta Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Bővülő márka- és mintabolthálózat A márka- és mintaboltok száma ma már országosan mintegy hétezer, egy részük a kereskedelem és a ter­melők közös, más részük a gyártók saját üzlete. Az utóbbi néhány esztendőben a korábbinál gyorsabban gyarapodott a termelő vál­lalatok saját bolthálózata, mivel a gyártók egyre in­kább felismerik: a minta­boltokban szerzett informá­ciókat gyorsabban, jobban hasznosíthatják a termékvá­laszték alakításánál. Bevál­tak a közös érdekeltségű üz­letek is, amelyekben a ke­reskedelem üzlethelyiségek­kel, eszközökkel, s szakkép­zett eladókkal, a termelő pe­dig árukészletével vesz részt. Társulási formában is van lehetőség közös érdekeltsé­gű bolthálózat létesítésére, akár egy, a'kár több terme­lő, illetve kereskedelmi vál­lalat között. Az ilyen bolt­hálózatok előnye, hogy mód nyílik alaposabb és hatéko­nyabb piackutatásra, az áru útjának rövidítésére, s az adott márkájú termékek szé­les körű népszerűsítésére. A vevőik is jól járnak, hiszen vonzóbbak az olyan újdon­ságok, amelyek a szokásos­nál gyorsabban jutnak el a temetőitől a a fagyasztóig. A márka- és mintaboltok bevétele 1985-ben elérte a 36 millió forintot, s ez a ■ kis­kereskedelmi forgalom mint­egy 8 százalékát jelenti. A legtöbb mintabolt az élelmi­szerszakmában működik, de hagyománya van az ilyen értékesítésnek a bútor-, il­letve a textilkereskedelem­ben is. Nem, vagy csak alig néhány mintabolt működik viszont a műszer, híradás- technikai, illetve a gépkeres­kedelemben. Pedig a vásár­lók igényelnék, hogy ezeket a termékeket is megismer­hessék a speciális árusító-, illetve bemutatóhelyeken. A társulás formájában létrehozott közös érdekeltsé­gű boltok száma elenyésző, ezék általában nem is ön­álló üzletek, inkább az áru­házaik egyes osztályain ala­kítanak ki olyan részlegeket, ahol egy-egy termelő áru- választékának szélesebb ská­láját kínálják A Skála Áru­házak S Modell üzletéiben például bevált ez a módszer: úgyszólván csak ezekben a boltokban kaphatók egymás­sal harmonizáló színben a cipőik, táskák és övék. Ez annak az eredménye, hogy a Skála-Coop iszerződést kö­tött a cipőgyártókkál és a bőrdíszműtermelőkkel, s kö­zösen alakítják ki az áruvá­lasztékot. A közös márka- és min­taboltok nyitva tartása al­kalmazkodik a kereskede­lemben meghonosodott álta­lános nyitva tartási rend­hez, általában szombaton is várják a vevőket, s csütörtö­kön bevásárlónapot tarta­nak. Ugyanakkor az ipari és a szövetkezeti termelők bolt­jai a Belkereskedelmi Mi­nisztérium, illetve a taná­csok szorgalmazása ellenére nem vállalják a hatnapos nyitva tartást, sem pedig a meghosszabbított csütörtö­köt. A minisztérium és a taná­csok ezért ismételten felhív­ták a vállalatok figyelmét, hogy a kialakult vásárlási szokásokhoz alkalmazkodva állapítsák meg a nyitva tar­tást, legalább a főútvonala­kon és a bevásárlóközpon­tokban. A bős—nagymarosi vízlépcsőrendszernél Új üdülőterületek a Duna mentén A bős—nagymarosi vízlép­csőrendszer építésének Ko­márom megyei feladatait egyeztette hétfőn Komárom­ban az Országos Vízügyi Be­ruházási Vállalat a nagysza­bású munkában érdekelt Komárom megyei üzemek, vállalatok, tanácsok és ter­melőszövetkezetek képvise­lőivel. A megbeszélésen is­mertették, hogy a vízlépcső- rendszer duzzasztásának ha­tására a komáromi Duna- szakaszon is számolni kell a folyam vízszintjének emel­kedésével. Ezért az egész térségben olyan árvízvédel­mi műveket építenek, ame­lyek a vízszintemelkedés el­lenére is a legnagyobb biz­tonsággal védik az egész te­rületet az árvizek ellen. A nagyszabású munkála­tok nyomán a jelenleginél sok szempontból kedvezőbb helyzetet teremtenek Komá­rom megye Duna menti te­lepülésein. Üdülésre alkal­mas új területeket nyernek például Almásneszmély, Esz­tergom, Pilismarót és Dömös térségében. Javul az ivóvíz- ellátás, a mezőgazdasági üze­mek egész sora rendezked­het be öntözésre, megszűn­nek a fakadó vizek, ame­lyek az eddigi árvizek ide­jén sok gondot okoztak. A hétfői tájékoztatót azért rendezte meg az Országos Vízügyi Beruházási Válla­lat, hogy az érintettek ja­vaslatainak figyelembevéte­lével készíthessék el a kivi­teli terveket. Ez év má­sodik felében a belvízcsa­tornák építésével a helyszí­ni munkálatok is megkez­dődnek a komáromi öböl­ben.

Next

/
Thumbnails
Contents