Népújság, 1986. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-06 / 4. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. január 6., hétfő Uzen VÁLASZOL AZ OLVASÓSZOLGÁLAT a szerkesztő A gyermekápolási táppénz változásairól I. K.: A megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni, a megbízó utasításainak és ér­dekeinek megfelelően intéz­kedni. Ha külön kikötik, hogy személyesen köteles eljárni, akkor ezt a felté­telt is teljesítenie kell. Nem kizárt más személy közre­működése, ha ehhez a meg­bízó hozzájárul. A megbí­zott ebben az esetben — ez a kérdés itt, a közösség ügyé­ben — közreműködőjéért is felel. A jelen esetben a károkozás tényét személy szerint elkülöníteni most még nem kell, tehát a meg­bízott ellen kell indítaniok az eljárást; a közreműködő­nek a kérdése további vizs­gálat tárgya. A nagy ösz- szegű kár miatt forduljanak ügyvédhez és szakértőhöz. B. L.: A biztosítási szerződés szö­vege eligazít abban a kér­désben: kinek és mikor fi­zeti ki az Állami Biztositó a kérdéses segélyt. Az ide vonatkozó rendelkezések összhangban vannaík a Ptk- val, annak ellenére, hogy ön vitatkozik efölött a hozzá­tartozóival. J. Gy.: A telekosztás még nem régi, a szabályosra alakí­tott telek most már lehető­vé teszi az ingatlannak épít­kezési telekként való fel- használását. A felépítmény fekvése, helyzete miatt be­szélje meg a szomszéddal, hogyan is terveztesse meg az épületet, mert a határvo­nalát érintő esetleges vi­tát megelőzheti a szomszéd hozzájáruló nyilatkozatával. E. Drné: Az ingatlannyilvántartást bárki megtekintheti, azt kijegyzetelheti, a nyilvántar­tásról másolatot kérhet. A másolatért illetéket kell le­róni bélyegben, „BECSŰ LETSÉRTÖ” jel­igére: A becsületsértés tényét mindig a feljelentőnek kell bizonyítania, legalább há­rom személlyel. Nem elég azt mondania, hogy a szom­szédok is hallhatták, a bizo­nyítási eljárásban, a bíróság előtt a tanúknak a konkrét esetet, konkrét szöveggel, a sértés pontos megismétlésé­vel kell bizonyítaniok. V. L.-né: Állandó özvegyi nyugdíjra az a feleség jogosult, akinek a férje a haláláig az öreg­ségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, vagy öregségi (rokkantsági) nyugdíjasként halt meg. Ahogyan levelében az ada­tokat rögzítette, tehát joga megvan és érvényesíthető. Az ölműlt évben számos társadalombiztosítási ren­delkezés jelent meg, első­sorban a népesedéspolitikai intézkedések keretében. Szeptember ltői például meghosszabbodott a gyer­mek ápolása címén igénybe vehető táppénzes idő a gyer­mek tízéves koráig. A ke­resőképtelenek köre bővült azokkal a szülőkkel. akik hatévesnél idősebb, de tíz­nél fiatalabb beteg cseme­téjüket ápolják. Még egy nagyon lényeges változás, hogy a kicsik miatt egyéves koruk után mindenféle kü­lön eljárás nélkül a táppénzt mindkét szülő igénybe ve­heti. Az egyévesnél idősebb gyermek ápolása címén a táppénzre jogosultság idő­tartama a következőképpen alakul — kaptuk az informá­ciót Bartók Zoltántól, a megyei Társadalombiztosítá­si Igazgatóság osztályvezető­jétől. Egyévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabbak róság ápolása címén éven­ként és gyermökenként 84 Olvasom a cikket a Nép­újság január 2-i számának hatodik oldalán (Hagler ke­reste a legtöbbet) és meg­tudom belőle, hogy az USA- ban 1985-ben „mintegy hat­van sportoló akadt, akinek a jövedelme meghaladta az egymillió dollárt”. Az első három helyen ökölvívók osz­toznak, majd jönnek a baseball-játékosok. A tenisz­ranglistától aztán el sem búcsúzik a kimutatás. Itt, mármint Európában a sport­jövedelmek szerényebbek, Boris Becker például négy- és ötmillió márka között szedett össze. Külön pont- és dollártáblázat örökíti meg az 1985-ös Nabisco Grand Prix eredményeit, pontszám­ban és dollárszázezrekben. „Rangsorolták a legjobb párosokat is”, — mondja a cikk — azok között a ha­todik helyen szerénykedik a Günthardt—Taróczy kettős. Az első páros 756 ponttal vezet, ' Taróczyéknak a ha­todik helyen 336 pontjuk van. Ez a táblázati rész azonban csak a pontszer­zést tartalmazza, a hozzá ki­számított dollárokat nem. Lehet, hogy a párosok csak a pontokért lelkesedtek? Le­het, hogy a többiekhez ké­nap, a háromnál idősebb, de hatévesnél fiatalabbak esetében évenként 42, egye­dülállónak 84 nap, míg a á évesnél idősebb, de 10 évesnél fiatalabb kisdiák ápo­lása címén 14 nap, egyedül­állónak 28 naptári napon át jár a táppénz. Üjdonság, hogy a fel nem használt na­pok a következő évre átvi­hetők. A jogszabály szerint nem vihetők át azok a na­pok arról az évről, amely­ben a fizetés nélküli szabad­ság. vagy külföldi tartóz­kodás időtartama a 180 na­pot meghaladta, vagy a biztosításban töltött idő a 180 napot nem érte el. Fon­tos átmeneti rendelkezés to­vábbá, hogy a gyermek ápo­lása címén a legközelebbi születésnapjáig járó napok számát az új szabályok sze­rint újból meg kell állapi tani. Nézzünk néhány pél­dát a jelentkező esetekből: ha a kisgyermek 1981. októ­ber 17-én született, gyermek- ápolási táppénz (gyáp) cí­mén 1984. október 18-tól 1985. augusztus 31~ig össze­sen 25 nap került kiadásra. 1985. szeptember 1-től októ­pest olyan keveset kaptak, hogy a summát szégyen len­ne közölni egy magyar lap­ban? Lehet, hogy a magyar sport kint dolgozó képvise­lőit itthon, az olvasók pénz­éhséggel vádolnák; vagy megrohannák egyesek Ta­róczy Balázst; adna-e köl­csön, netán juttatna-e vala­mit az „összeütögetett" pénzből honfitársai néme­lyikének? A kérdések, mint a fel­izgatott bolyban a hangyák, motoszkáltak a fejemben. Elkezdtem a kutatást és a Magyar Nemzetnek ugyan­csak a január 2-i számában a Sportnaplóban olvasom pz idézett híradás első felét. Azért csak az első íelét, mert a Magyar Nemzet meg­állt a millióknál és a teni­szezők millión aluli rangso­rát ki is hagyta a távirati irodák anyagából. Most már csak azon gondolkodom, me­lyik lap járt el helyesen: az-e, amelyik Taróczy miatt vál­lalta az egész felsorolást — ezzel a szemérmes dollár- lépcső-elhallgatással — vagy az-e, amelyik Taróczy mi­att és a rangsor alakulását is jelezve legalább pontszá­mot közölt? A. Ferenc Eger bér 17~ig még 17 nap jár. Egy másik példa: a gyermek 1983, szeptember 20-án szü­letett, „Gyáp” címén 1984. szeptember 25-től 1985. au­gusztus 31-ig összesen 55 napot adtak ki. Múlt év szeptember 1-től 20~ig „gyáp” címén még 20 nap jár. Egy másik példa arra az esetre, amikor az igénybe nem vett táppénz a következő esztendőre átvihető. A gyer­mek 1981. október 17 én szü­letett. 1984, október 18-tól. 1985. október 17-ig össze­sen 42 napra voltak jogo­sultak a szülők. Ebből azon­ban „gyápon” csak 25 na pct voltak, így 17 nap az idei évre átvihető. Gyermek- ápolási táppénz címén te­hát 1985. október 18-tól 1986. október 17*ig az együtt­élő szülők összesen 59 nap ra jogosultak. Olvasva talán kissé bonyo­lultnak tűnik ez a számítá­si mód: a munkahelyeken, illetve a társadalombiztosí­tási igazgatóságon, kiren­deltségeken azonban bő­vebb felvilágosítást kaphat nak az érdeklődők. Leszakadt a Vitkovics- ház födémje Megmentjük vagy sorsára hagyjuk? Evek óta kihasználatlanul álló értékes műemlékünk a Ráctemplom tövében talál­ható Vitkovics-ház. Egyre kétségbieejtöbb képet mutat. A lassú romlás egyre szapo­rodó apró jelein túl figyel­meztető lehet, hogy nemrég már a födém is leszakadt, jókora darabon. Vajon megmenti-e a vá­ros — oly sok műemlékhez hasonlóan — ezt az épületet is. vagy sorsátra hagyja és engedi elpusztulni? A jelek szerint valami elkezdődött Vitkovics Mihály, a két nyeL ven verselő költő szülőháza érdekében. A Heves Megyei Tanácsi Tervező Vállalat el­készítette a rekonstrukció terveit, s a városi tanács je­lenleg a költségek előterem­tésén fáradozik. Az elképze­lések szerint galéria, kiállí­tóhelyiségek, szakköri szo­bák, szerb kisvendéglő és művészklub kap majd helyet az épületben, melynek udva­rán négyműtermes alkotó­házat emelnek és szabadté­ri múzeumot hoznak létre. VISSZHANG Talán titok? V. K.: Ha a közlekedési baleset folytán a nyár folyamán nem tudta megművelni a kertjét, s ezért munkadíjat fizetett ki, a kártérítés — az oksági összefüggés alap­ján — terheli a károkozót, akit a bíróság jogerősen el is ítélt. Virágok és lábtörlők... Néhány nappal ezelőtt ar­ra ébredtünk a Malom ut­cai négyemeletes bérházban, hogy a folyosón lévő virá­gok eltűntek. Valójában ta­lán nem is volt ez nagy szenzáció, mivél már a múlt tél hasonló időszakában is észleltünk ilyesmit. Sőt, az alagsorból a lelakatolt ke­rékpár is megtáltosodott, s világgá karikázott. Az új ebben a folyton is­métlődő és sajátos gyűjtö­getés; mániában alighanem éppen az, hogy már senki Pont az én húsevő növényemre táj a foga?! (Varga György karikatúrája) számára sem újság. Más­részt, hogy egy esztendővel ezelőtt még válogatósak vol­tak a tolvajok. Akkor ki­mondottan csak mutatós és szép virágokat kerestek. Most viszont válogatás nél­kül összeszedték valameny- nyit és ellopták minden lép­csőházból. A másik és ta­lán nem kevésbé meghök­kentő érdekessége a „szar­kák” logikájában az, hogy például a közeli, kilenceme- letes lakóépületben ugyan­csak fölbukkantak, de cso­dálatos módon a virágokat szégyenlősen kikerülték, a lábtörlőket viszont össze­szedték. Egyre gyakoribb az em­beri együttélés legelemibb szabályainak semmibe véte­le. A nem kívánatos jelen­ségek végül is sok-sok gon­dot okoznak a józan és be­csületes állampolgároknak. Az anyagi kár sem elha­nyagolható. Szepesi József Eger Lassan járj. tovább érsz — az M.'l-ason is (Fotó: -Szabó Sándor) Expressz küldemény „Expressz küldemény” jel­igéjű levelében hevesveze- kényi olvasónk a követke­zőket panaszolja: „Már má­sodik alkalommal küldtem expressz levelet péntek dél­előtt abban a tudatban, hogy fontos üzenetemet másnap továbbítani fogja a megye- székhelyi posta. Tizennégy forintba került az „Expressz” jelzésű levél, az új tarifa szerint. Mindkét alkalommal csupán hétfőn került el rendeltetési helyére az üze­net, lemaradva fontos csalá­di eseményekről. Egy város­ban, mint Eger miért nem továbbítják legalább az ilyen, sürgős jelzésű levele­ket, küldeményeket?” Kérdésére vonatkozó jog­szabályok a következők: Az expresszként való fel­adás nem gyorsítja a kül­demény szállítását, csak a kézbesítését. A küldeménye­ket tehát olyan időpontban kell postára adni, amely a szállításhoz szükséges idő­tartamot is figyelembe ve­szi. Az így feladott külde­ményt belterületen a meg­érkezés után soron kívül — a táviratokkal együtt — kéz­besíti a posta. A táviratok és expressz küldemények kézbesítését a posta az alábiak szerint vál­lalja: a fővárosban és me­gyeszékhelyeken naponta 7- től 21 óráig, egyéb városok­ban hétfőtől péntekig, 7—20 óráig, szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon 7—15 óráig, községekben hét­főtől péntekig általában 8— 16 óráig, szombaton, vasár- és munkaszüneti alkalmak­kor, naponta egyszer. A közönséges expressz le­velet és a dísztáviratot a címzett előzetes keresése nél­kül 14 óráig a címzett le­vélszekrényébe kézbesíti. A többi expressz küldeményt, valamint a táviratot, továb­bá a 14 óra után kézbesítés­re kerülő küldeményeket alkalmazottunk köteles a megjelölt lakáscímre kézbe­síteni. Ezeknél tehát meg kell kísérelni a címzett, vagy az átvételre jogosult kezeihez való kézbesítést, és csak ab­ban az esetben kerülhet sor az ilyen küldemények le­vélszekrénybe történő hát­rahagyására, ha ilyen sze­mélyt nem találnak. Ha a táviratot, vagy ex­pressz küldeményt a levél- szekrényben hátrahagynak, a kézbesítő a címzett fi­gyelmét erre a levélszek­rényre, vagy lakásajtóra ra­gasztott piros jelzővel köte­les felhívni. Nem felel a posta a kö­zönséges postai küldemé­nyekért, beleértve a közön­séges expressz leveleket is. Nem felel továbbá azokért a károkért, amelyek nem magában a postai küldemé­nyekben keletkeztek. így pél­dául a közvetett kárért, az elmaradt haszonért, késedel­mes teljesítésből eredő ká­rokért.

Next

/
Thumbnails
Contents