Népújság, 1986. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-04 / 3. szám
14 NÉPÚJSÁG, 1986. január 4., szombat Sziklarajzok a Csodák Völgyében A francia—olasz határvidéken, Tengeri Alpok természeti és régészeti érdekessége a Csodák Völgye (Valée des Merveilles). E járásnyi téridé: régi vita tárgyát képezte a két ország között: előbb francia volt, majd évszázadokon át olasz, míg a második világháború után már véglegesen újra Framciaország része lett. A Tengeri Alpok csúcsai 2500—3300 m tengerszint feletti magasságig meredez- nek. A gránitsziklák, a formás völgyek, a hegyi patakok, a csodálatos kékségű tengerszemek önmagukban is gyönyörű látványt nyújtanak. A Csodák Völgye 2200—2700 m magasságban terül el, kéklő, bár sokszor felhőbe burkolózó hegyormok pillantanak rá a magasból, a legközelebbről, a Mont Bego csúcsa. A táj szépsége önmagában is indokolja a Csodák Völgye elnevezést, de nem ezért hívják így. E furcsa sziklavilágban, a vöröses vagy zöldes színű kopár sziklák káoszában bolyongva hamarosan primitív rajzokra lehetünk figyelmesek egyes sziklákon: bikafejek, napok, kígyók, skorpiók, primitív ekét toló földművesek, felemelt karú boszorkánymesterek pillantanak ránk. A völgy remekműve a törzsfőnök alakja: minden sziklarajz közül ez emelkedik ki a legjobban a zöldesszürke alapból. A vezért állva ábrázolták, mellére bikafejet véstek, és úgy látszik, mintha a koponyájába egy kardot ütöttek volna. Eddig mintegy 45 000 rajzot tartanak számon a régészek. A kutatóknak sok munkát okoztak a rajzok, viták dúltak jelentésük megfejtése körül. Tulajdonképpen még ma is több nézet áll szemben egymással. Előbb valamennyi rajzot bronzkorinak vélték, de később bebizonyították, hogy bár valóban vannak közöttük bronzkoriak, többségük jóval későhb, az i. sz. első- második századában keletkezett. Ezen alapszik a ma legjobban elfogadott elmélet: a Csodák Völgye egy mérhetetlen nagy. természetes templom, amelyet Mith- rának, a Világosság és az Igazság istenének ajánlottak. Ez az isten ázsiai, indiai eredetű volt, de kultusza később átterjedt Kis-Ázsiába, Phygiába. Azután behaA völgy legjelentősebb rajza, a törzsfőnök (KS) tolt Görögországba, hogy tovább terjedjen Olaszországon át egészen Galliáig. A primitív vallások egyik szakértője szerint „ez a kultusz ugyanazt az Utat követte Framciaországban, mint a kereskedelem’’. A Röné völgyében, a Földközi-tenger partjaitól haladt felfelé Genfig. Nyomait számos helyen megtaláljuk Lyon alatt. A szentélyek megszakítás nélküli sorozata kötötte ösz- sze a Földközi-tenger partját a germán táborokkal. A Csodák Völgye ezen az útvonalon volt. PÁLYÁZATOT HIRDETÜNK Bélapátfalva Nagyközségi Közös Tanács Végrehajtó Bizottság titkári állás betöltésére ALKALMAZÁSI FELTÉTEL: tudományegyetem állam- és jogtudományi karán vagy az Államigazgatási Főiskolán szerzett oklevél, 2 éves tanácsi gyakorlat. BÉREZÉS: a 11/1983. (XII. 17.) ÁBMH számú rendelet 6102 kulcsszám ,,D" bértétele szerint. Kinevezés esetén a lakás tanácsi bérlakással megoldható. A KÖZÖS TANÁCSHOZ TARTOZÓ TELEPÜLÉSEK: Bélapátfalva, Bükkszentmárton, Mikófalva, Mónosbél. A pályázatot részletes önéletrajzzal együtt a Heves Megyei Tanács V. B. személyzeti és oktatási osztályhoz (3300 Eger, Kossuth Lajos u. 9.) kell benyújtani 1986. január 20-ig. Minden csütörtökön Társas űrutazás Minden csütörtökön, 8 órakor. A Phoenix—E űrhajó a kilövöállványon (Rajz — Spiegel — KS) Az amerikai „Society Expeditions" utazási iroda főnöke T. C. Swartz, különleges ajánlatokkal igyekszik vevőkörét bővíteni. Már szervezett kirándulást az Északi-sarkra, kínai körutazást magán luxusvonaton, hajóexpedíciót Grönlandra vagy Alaszkába. Legfrissebb ajánlata: társasutazás a világűrbe. „A világűrt — ígéri Swartz — mindenki számára hozzáférhetővé tesz- szük.” Már meg is állapították az első utazás időpontját: 1992. október 12- én, hétfőn reggel 8 órakor startolna az első húsz kalandvágyó űrutas a Cape Canaveral amerikai űrtámaszpontról. A „Phnoenix—E” űrhajó fedélzetén (amely ma még csak rajzokon létezik), nyolcszor kerülnék meg a Földet. Tizenkét órai utazás után ismét a NASA floridai támaszpontján landolnának. A társaság szakértője szerint könnyebb a világűrbe eljutni, mint a Déli-sarkra. Persze, ez így is relatív, hiszen az egynapos út 50 ezer dollárba (kb. két és félmillió forint) kerülne, ami elég tetemes összeg ahhoz, hogy a tömeges űrturizmus lehetőségéről beszéljünk. A leendő űrutasok mindegyike az ablak mellett kap majd helyet — mondja Swartz —, hogy jól láthassák Földünket. A harang alakú űrhajó 18 méter magas lesz. 6 méter átmérővel. Az utazás alatt a résztvevők súlytalanság állapotában röpködhetnek a kabinban. Két utaskísérő szolgálja majd fel az ételt és italt és ad választ a tudományos kérdésekre. A gépet három űrhajós vezeti. Az iroda vezetője szerint máris óriási az érdeklődés a leendő utazás iránt, ezért azt javasolja, hogy aki részt akar venni, „mielőbb határozza el magát". Aki bekapja a horgot, 5 ezer dollár előleget és 200 dollár „előjegyzési díjat" kell. hogy leszurkoljon. Néhány hónappal az utazás megkezdése előtt további 2 ezer dollárt kell befizetni — az előkészítő testedzés céljaira, majd a fennmaradó 45 ezer dollárt. 1994-től kezdődően Swartz rendszeresíteni kívánja a társas űrutazásokat. Már meg is határozták: minden hét csütörtökjén, reggel 8 órakor indulna a társas űrhajó. G. I. Hol van télen a sün és a vakondok? A tavalyi tél szeszélyességével igen sok gondot okozott számunkra. A tél támadása február közepén is jelentkezett, amikor máról holnapra vastag hótakaró borította be egész országunkat. Nemcsak az embert, de a növényeket és a vadon élő állatokat is próbára tette a zord időjárás. Tudjuk, hogy a vadászható állatok megmentése érdekében a vadászok rendszeresen töltötték fel a vadetetőket. Munkájuk nem volt hiábavaló, mert a vadállomány jelentős részét sikerült megmenteniük. Azt is tudjuk, hogy vannak olyan állatok, amelyek téli fennmaradásukról maguk gondoskodnak. Ilyenek pl. a sün és a vakond. Azt mondhatjuk róluk, hogy az ember szempontjából hasznosak és a biológiai egyensúly fenntartásában is fontosak. Mielőtt részletesebben megismernénk ezeket az állatokat, adjunk mindjárt választ a címben feltett kérdésre. A sün téli álmot alszik, tehát ilyenkor nem tevékenykedik. A vakond nem alszik téli álmot, járatait télen is átvizsgálja, s elfogyasztja az odakerült táplálékait. A sün teste 30 cm hosz- szúságú; arcorra a sertésére emlékeztet (sündisznó); farka rövid. Háta és oldalai a puha szőrszálak közül felnyúló tüskékkel vannak borítva. Sajátosan alakult bőrizmai az állat egész felső testét sapka mód jár a borítják be. Ezek arra képesítik, hogy veszély esetén testét golyó alakúvá gömbölyítse, és tüskéit sugárszerűen kifelé irányítsa. Ezáltal legtöbb ellenségével szemben megvédheti magát. Éjjeli életmódot folytat. Tartózkodási helye főleg a síkság, de dombvidékeinken is él, sőt a magasabb hegyek között is mutatkozik Főleg a fás, cserjés sűrűségben van, de a kertben, szőlőben is megtalálható, és a mezőgazdaságilag művelt területekre is kijár. Táplálékát a talajon keresi meg. Nappal valamely megszokott bokor tövében levő alvóhelyén pihen, s az alkony beálltával zsákmánykeresésre indul. Falánksága folytán minden útjába eső férget, csigát pókot, hernyót, rovart, egeret stb. megeszik A lehullott gyümölcsöt is fölszedi. Magánosán jár, csak a párosodás idején kettesével, valamint augusztusban a nőstény kicsinyeivel, amelyeket őszig vezet. A nőstény sűrű bokorban készített vackában július végén 2—8 csupasz, vagy legfeljebb 1—2 fehér színű, lágy szőrszállal ellátott fiat hoz a világra. Az első fagyok beálltával földbe mélyesz- tett vackában téli álomra tér. Félig begömbölyödve alusz- sza át a telet. Téli álmából József-nap körül ébred. Sok ellensége van; száma hazánkban erősen megfogyatkozott, ezért feltétlenül védeni kell. Eszmei értéke: 500 Ft. A vakond egész szervezete a földben való életmódhoz alkalmazkodott. Aránylag kis fejű, rövid nyakú, hengeres testű állat. Fülkagylói és szemei csöke- vényesek. Rövid mellső lábainak talpa kifelé fordul, és ásószerűen megszélesedett. Ujjai között bőrhártya feszül, s az elülsők széles ásókarmokat viselnek. Bársonyos bundája rövidszőrű és koromfekete színű. A vakond a talaj felszíne alatt önásta járatokban él. A felszínre ritkán jut ki. A síkságokon és a hegyvidékeken egyaránt előfordul. Nedves területeken, ahol járatait a víz elöntheti és futóhomokon, ahol üregei be. omlanak, nem találják meg. Legtöbb a kaszálón, kertben és erdőben, kevesebb a szőlőben és a szántóföldön. A talajban nagy kiterjedésű járatokat készít, úgyhogy azokban gyorsan futhat. A járatok valamely alkalmas pontján száraz és puha növényrészekkel kibélelt, 20—25 cm átmérőjű gömbded üreg van, az állat vacka. A vacok körüli bonyolult útberendezésekhez készíti vadászjáratait. Rovarok és férgek után kutatva járatait naponta háromszor is bejárja. A talaj felszínén megjelenő vakondtúrások nem egyebek, mint a járatokból fölfelé eltávolított morzsái ékos föld kupacok. Táplálékát földi giliszta, cserebogárpajor és más rovarlárvák, lótetű, továbbá a járatba tévedt egér és cickány képezi. Igen falánk; az említett táplálékokból naponta jelentős mennyiséget fogyaszt el. Áprilistól júniusig 4—& fiat hoz a világra. Téli álmot nem alszik, a fagy elől mélyebbre vonul táplálékáért, de felső járataiban ilyenkor is megfordul. Ahol a kertben alkalmatlannak bizonyul túrása miatt, ott petróleumos rongydarabot helyezzünk járatába, azzal elriasztható. Kíméljük, ne pusztítsuk el! Eszmei értéke: 500 Ft Dr. Vajon Imre A Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Főiskolai Kara (Gyöngyös, Mátrai út 36.) Üzemszervezési Szakának LEVELEZŐ TAGOZATARA FELVÉTELT HIRDET AZ 1986/87-ES TANÉVRE. Az érdeklődőknek részletes felvilágosítást a tanulmányi osztály ad. Telefon: 37-es körzet 11-871. Jelentkezési határidő: 1986. MÁRCIUS 15.
