Népújság, 1986. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-04 / 3. szám
10 NÉPÚJSÁG, 1986. január 4., szombat Népgazdaságunk kiemelkedő ágazata az élelmiszergazdaság. Ebben is meghatározó szerepet játszanak a szocialista nagyüzemek. Ezek megszervezésében, a falu szocialista átalakításában úttörő szerepet játszott a néhai Erdei Ferenc. A közelmúltban lett volna 75 éves, ám ;14 esztendeje már nincs közöttünk. Mai összeállításunkban az ő munkásságára emlékezünk, s mellette a mezőgazdaság tudományos-technikai forradalmának néhány érdekességéről is beszámolunk. Anyagmozgatás a mezőgazdaságban Egy parasztpolitikus emlékére Életműve, a legnagyobbakéval vethető össze A közelmúltban lett volna 75 esztendős Erdei Ferenc, a politikus, a neves közgazdász, a kimagasló közéleti személyiség. Ám 14 esztendeje már nincs közöttünk. Korán, életművének, gazdag munkásságának a csúcsán, alig hatvanegy éves korában ragadta el a halál. 1971 tavaszán sokakat megdöbbentett ennek hire. Minket is a szerkesztőségben, hiszen alig néhány nappal előtte a Makón elhangzott választási beszédének telexanyagát készítettük elő, hogy lapunkon keresztül minél több olvasó megismerhesse jövőre mutató gondolatait. Mielőtt választói elé állt, néhány héttel korábban operálták, de ő is és mások is optimisták voltak, hogy mihamarabb felépül. Sajnos nem így történt. Erdei Ferenc parasztasszonyok között (Archív felvétel) A mezőgazdasági anyag- mozgatás főleg a növény- termesztéshez, ezenkívül a kertészethez kapcsolódik. Az alkalmazott szállítóeszközök és rakodógépek, tehát elsősorban a szántóföldi növénytermesztés igényeinek felelnek meg. Az egyéb ágazatok különleges igényeit csak részben, megfelelő átalakítással elégíthetik ki. Az anyagmozgató gépek e jellegzetessége várhatóan lényegében megmarad a jövőben is, bár valószínűleg növekedni fog az egyéb ágazatok speciális gépeinek részaránya. A jelenleg alkalmazott géprendszerek alapvető gépe a 4—5 tonnás, általános rendeltetésű pótkocsi. 36,8, illetve 66,2 kilowattos (50, illetve 90 lóerős) univerzális traktorral 1—2 pótkocsi vontatható. Az elkövetkező években a termelésfejlesztés irányával összefüggésben e téren is jelentős változás várható. A termelési rendszerek terjedése, az úthálózat javulása lehetővé teszi az anyag- mozgatás meggyorsítását, ennek jelei már ma is megfigyelhetők. Korábban például a tehergépkocsi alkalmazása csupán az üzemen kívüli szállításra korlátozódott, ma viszont már a jól gépesített gazdaságokban speciális célra is igénybeveszik. Leginkább a 4—5 tonna teherbírású mezőgazdasági tehergépkocsit alkalmazzák, ez azonban a mezőgazdasági tehergépkocsik kialakításának csak az első lépése. A jövőben lényegesen nagyobb, 8—10 tonna hasznos terhelésű tehergépkocsira lesz szükség, amelyek pótkocsival felszerelve legalább 20 tonna elszállítására képesek, és ezzel átveszik a vasúti szállítások egy részét is. Ugyanakkor kialakításra vár egy olyan kisebb, magas billentésü gépkocsi is, amely a terményt a szántóföldi gépektől átveszi és a kiépített úton várakozó szállítójárműre át tudja rakni. Emellett a traktorvontatású szállítóeszközökre továbbra is szükség lesz, de teherbíró képességük a kéttengelyes pótkocsik esetében legalább 8 tonnáig növekszik. Az anyagmozgatás géprendszeréhez tartoznak a különféle rakodóberendezések. A jelenleg alkalmazott rakodóberendezések nagyarányú korszerűsítése az anyag- mozgatás általános fejlesztésével egyidejűleg várható. Dénes Zsófia írónő így emlékezett a lehangoló eseményről: „Egyik este a televízió megmutatta arcát, elhozta hangját, amikor képviselői beszédet mondott kerületében, szülőföldjén. Akkor kétségbeestem. — Vége! — fojtottam el sírásomat. — Ez a nagy beszéd azért nem élet. Ez itt egy ember utolsó, megfeszített ereje... Ügy is volt, úgy is lett. Kívánsága szerint a makói temetőben' nyugszik. ..” Hogy ki is volt Erdei Ferenc, arról ma már a történelemkönyvekben, a lexikonokban olvashatunk. Talán mégis keveset, így érdemes felidézni harcos életét, gazdag pályáját. A földhöz közeli tőből jött, alföldi talajból, a futóhomokon sarjadt kisparasztiságból. Amint magáról írta egykor: „Mi makói hagymás kisparasz- tok voltunk. . .” Apja zsellér, aki fél évszázadnyi ve- rejtékes munkával gyűjtött össze kis vagyont. Anyja pedig egy húszholdas parasztgazda leánya. A hagymások olyan kisparaszti bérlő vállalkozássá nőtték ki magukat, akiknek útját Erdei Ferenc később „paraszti polgárosodásnak” nevezte. Létüket a piac határozta meg, akik nem akartak a régi értelemben vett parasztok maradni. Nos, a fiatal Erdei előtt a dél-alföldi mezővárosban olyan kísérlet zajlott le, amelynek lényege, hogy osztályának bizonyos része igyekezett megszabadulni korábbi sorsától és a társadalmi felszabadulásra vállalkozott. Ezekkel a gondolatokkal érkezett 1929 őszén a szegedi egyetemre, ahol az állam- és jogtudományi kar hallgatója lett. Alig 21 éves, amikor a neves folyóiratban, a Századunkban jelenik meg első társadalomrajza. Nagy hatással volt fejlődésére Solymossy Sándor, a néprajz és Sík Sándor, az irodalom professzora, valamint Tamási Áron és Veres Péter is. Egyetemi tanulmányainak befejezése után, 1934-ben a makói hagymások „ösztöndíjasaként” jut el Nyugat- Európába, hogy a szövetkezeti társulások különböző formáit tanulmányozza. Az erről írt levelei is dokumentálják Erdei gondolkodói és politikai fejlődésének akkori dilemmáját. Egyidejűleg kötődését a mezőgazdaság megújításában fontos szerepet játszó, demokratikus hagyományokat őrző mezővárosi polgár parasztsághoz, illetve a forradalmi munkásmozgalomhoz. Külföldi útjáról hazatérve a makói Függetlenségi Kossuth Párt képviseletében a Márciusi Front egyik meghatározó személyisége lett. Ennek programnyilatkozatát Illyés Gyula, Kovács Imre, Féje Géza, Veres Péter és Erdei Ferenc írta alá. Az akkor 27 éves Erdei személyes súlyát erősítette a népi írók által indított Magyarország felfedezése sorozatban 1937-ben kiadott Futóhomok című szociográfiai művének országos sikere, kedvező szakmai fogadtatása. Két évvel később Makóról Szigetszentmiklósra költözik, ahol szellemi függetlenségének megőrzésére a fizikai munkát a szellemi alkotó tevékenységgel párosítja. Akkoriban már az egész ország ismeri nevét, hiszen egymás után írja híres műveit. A napjainkban már klasszikusnak tekinthető monográfiáit a Magyar város-t, a Magyar fa- lu-t, a Magyar tanyák-at és a Magyar paraszt társada- lom-at. Noha ezekben az években visszavonultan él, kapcsolatai a politikai mozgalmakkal mégsem szakadnak meg. Rendszeresen ir, a Szabad Szóban, a Kelet Népében, sőt előadásokat is tart Budapesten, a Györffy- kollégiumban. 1943-ban a Magyar Élet Tábor Könyvbarátainak Társasága balatonszárszói konferenciáján Erdei Ferenc- nelc A magyar társadalom című bevezető előadása fordulópontot jelez gondolkodói és politikusi pályáján. Legfontosabb következtetése, hogy a demokrácia teljes megvalósítására, a modern polgári társadalom ki- formálódására van szükség, miközben a tényleges társadalmi helyzet alapján ezek a viszonyok hosszú távon nem tartósíthatók. Aztán jött a felszabadulás és vele a forradalmi átalakulások ideje. 1944 decemberében Makó jelöltjeként az Ideiglenes Nemzet- gyűlés képviselője lesz. A Debrecenben magtartott első ülésszakon az akkor 34 esztendős Erdei Ferencet belügyminiszterré választják. Mint a Nemzeti Paraszt Párt elnöke, egyik elindítója a földreformnak, amelyben olyan író-szociográfus személyiségek is részt vesznek, mint Darvas József, Veres Péter, Illyés Gyula. Kovács Imre. Később a szocializmus építését és a munkás-paraszt szövetséget ke mény vitában elfogadó Nemzeti Paraszt Párt főtitkáraként tevékenykedett. A felszabadulás utáni korszakot kutató történészek mutattak rá, hogy Erdei már 1948 februárjában felvetette a mezőgazdaság szocialista átszervezésének programját. Szükségesnek látta a nagy társadalmi vállalkozás megindítását és munkatársaival átfogó rendszerben foglalt szövetkezeti elképzelést dolgozott ki. Történészeink szerint nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy a hazai és a nemzetközi tapasztalatok alapján ez a program egyik kiindulópontja lehetett volna a magyar mezőgazdaság szocialista útra térésének. Am az akkori politikai viszonyok miatt ez nem így alakult. Az ötvenes évek elején előbb igazságügyi, majd földművelésügyi miniszter, majd 1956 október végéig a Minisztertanács egyik elnökhelyettese. 1957-et követően a Magyar Tudományos Akadémia, illetve a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. Tudósi, politikai pályájának megújulása is ekkorra tehető. Noha a konszolidáció időszakában az MSZMP stratégiájában oly fontos szövetségi politika egyik meghatározó személyisége, energiáinak jelentős részét kutató-kutatásszervezési feladatoknak szenteli. Meghökkentően széles azoknak a kérdéseknek a köre, amelyek foglalkoztatják. 1959-ben jelenik meg a mezőgazdasági és szövetkezeti fejlődés újabb eredményeit összegző monográfiája, a Mezőgazdaság és szövetkezet. Erre építi fel az általa 1959-ben alapított és kezdetben vezetett Agrárgazdasági Kutató Intézetnek és egyéni kutatásainak viszgálódásait. Ezek a mezőgazdaság belterjesí- tése, szakosítása, gazdaságtana és szervezéstudománya, a termelőszövetkezeti munkadíjazás és jövedelemelosztás kérdésköréhez csatlakoztak. Kutatásaival az MSZMP agrárpolitikájának a gyakorlatban való megújulási kísérleteit, az új szövetkezeti modell kialakítását kívánta szolgálni. Felsorolni is nehéz lenne ma már azoknak a tudományagáknak a sorát, amelyeknek szakavatott ismerője és művelője volt. Mégis úgy ismertük Erdei Ferencet, hogy elsősorban az agrártudományok kimagasló egyénisége, szociológus, jogász, államigazgatási szakember, a településviszonyok történetének művelője. Fáradhatatlanul kutatta mezőgazdaságunk jelenkori fejlődésének főbb vonásait. Így az üzemszervezési tapasztalatokat, a mezőgazdaság és a technika előrehaladásának törvényszerűségeit, az élelmiszer-gazdaság sajátos összefüggéseit. Tudománytevékenységére mindvégig jellemző volt, hogy sokkal messzebbre látott, saját kutatási, illetve az általa művelt és ismert szaktudományok körén. Közben cikkeket írt a falu építészetéről, kézmű- és háziiparáról, népi iparművészetéről. Adyról, Németh Lászlóról, Bartókról, Kodályról és Veres Péterről. Vitázott a korszerű műveltségről, a helytörténeti kutatások fontosságáról. Egyénisége harmonikusan egybefogta a tudós és a politikus, a kutató és a közéleti személyiség, a haladásért fáradhatatlanul küzdő forradalmár jellemvonásait. Életműve a magyar fejlődés legnagyobb alakjaiéval vethető össze. Mentusz Károly Képünkön: új, javított kialakítású, speciális billenőplatós mezőgazdasági tehergépkocsi látható (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Gyorsfagyasztás és mélyhűtés A mélyhűtéssel konzerválni kívánt élelmiszert különleges fagyasztási folyamatnak kell alávetni, ami a lehető legkevesebb fizikai, biokémiai és mikrobiológiai változás mellett biztosítja épségének és minőségének megóvását, a fagyasztás és az ezt követő tárolás során. A „gyorsfagyasztott” kifejezés akkor alkalmazható, ha a fagyasztást olyan módon hajtják végre, hogy a maximális kristályképződési sávot — ez általában —1 és —5 °C között van — a termék gyorsan lépje át, és a hűtési folyamat egészen addig folytatódik, amíg a termék egyensúlyi hőmérséklete eléri a —18 °C-ot. Az is fontos, hogy az így tartósított áruk hőmérsékletét minimális változás mellett —18 °C-on vagy az alatt tartsák a tárolás és szállítás során. Az elmondottakból kitűnik, hogy minden gyorsfa- gyasztási módszernek az adott termékhez vagy termékcsaládhoz alkalmazko- dónak kell lennie, és hogy a gyorsfagyasztó berendezés annál hatékonyabb, minél gyorsabb átmenetet tesz lehetővé a kristályosodási sávon az adott terméknél. A gyorsfagyasztást a korszerű üzemekben akként valósítják meg, hogy a lehűteni kívánt árut — gyümölcsöket, zöldségféléket, darabos húsokat. hasábburgonyát. halszeleteket, rákokat stb. — állandó mozgás és forgatás mellett a hűtőegységhez tartozó ventilátorok által mozgatott igen. hideg levegőáram hatásának teszik ki. Mivel a gyorsfagyasztásnak ez a módja meglehetősen nagy sebességű, a termékeket minimális súlyveszteség mellett tudják tartósítani, mélyhűteni. Képünkön a gyorsfagyasztó berendezést egy csatornán át elhagyó zöldborsószemek tömegét láthatjuk a világhírű svéd Findus-gyár egyik nagy teljesítményű berendezésében (KS)
