Népújság, 1986. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-31 / 26. szám

4 m NÉPÚJSÁG, 1986. január 31., péntek Néhány héttel ezelőtt e rovatban hívtuk fel a fi­gyelmet a 14. tokaji írótá­bor tanácskozásaira, ame­lyek központi témája az if­júság helyzete és szocializá­ciója volt. A vitaindító elő­adás — erről akkor szóltunk — a Napjaink 1985. decemberi számában, a hozzászólások többsége az 1986. évi első számban ol­vasható. és tartalékok kifosztását eredményezte. Tehát foglal­kozzunk csak a diagnózissal — jegyezte meg befejezésül —. egyelőre korai lenne még a terápiákról értekez­ni. Hozzátehetjük: feltéve, hogy valóban diagnóziské­szítéssel, nem pedig a tü­netek puszta felsorolásával foglalkozunk. A Társadalmi Szemle Most a hozzászólások is­meretében sajnos megállapít­hatjuk, hogy a tanácskozás végül nagyon szerény ered­ménnyel zárult. A vitaindító referátum színvonalát a közölt hozzá­szólások többsége meg sem közelítette. A felszólalók egy része egyszerűen két­ségbe vonta az ifjúságról és benne egész társadalmunk jövőjéről megfogalmazott aggasztó diagnózisok hiteles­ségét, noha azok széles körű tudományos elemzéseken alapszanak. Most panaszos naivitással azt kifogásolták, hogy „nem a diagnózisra kellene most már figyelni, hanem el kellene kezdeni a terápiát”. Meglepő, hogy a jelenlevők körében csekély visszhangra talált például az egyiik leg­érdekesebb hozzászólás, Bogár László közgazdász részéről, (aki egyébként né­hány évvel ezelőtt nagy si­kerű könyvet írt A fejlődés ára címmel). „Tudjuk, ki ri­szt el a balhét” — mondta, utalva az ifjúság és általá­ban a legvédtelenebb kor­osztályok nehéz helyzetére. De miért van „balhé”? Sze­rinte azért, mert „az a gaz. daság. és társadalomszerve, ződési modell, omj Magyar, országon a 40-es évek vé. gén jött létre... a 80-as évekre véglegesen kimerült ... s igen nagy a valószínű, sége annak, hogy történél, mi zsákutcának bizonyul.’’ Az erősen centralizált, hierarchikus, monopoüszti. kus hatalmi struktúra a társadalomban és a gazda­ságban meglevő készletek 1986. januári száma közli Németh Károly egyik elő­adásának szövegét A párt­demokrácia kérdéseiről cím­mel. Az MSZMP főtitkár- helyettese bírálta a párton belüli demokrácia torzulá. salt. A bírálat joga és lehe­tősége például maga is a demokratikus viszonyok egyik feltétele. Nálunk azon­ban a bírálat az általános­ság szintjén mozog, ritkán személyre szóló. „Eléggé jel­lemző a negatív jelenségek elmarasztalása a személyes felelősség megállapítása nél. kül. Ennek az is oka, hogy egyesek a bírálatot gyak. ran a személyük elleni tá­madásnak veszik. Sokan eg. zisztenciális okokból nem bírálnak, félnek a követkéz, ményektől, a burkolt meg. törléstől. Egyet kell értenünk a közvéleményben elterjedt nézetekkel miszerint nem kis számban vannak veze­tők, akik látszólag elfogad, ják a bírálatot, de nem fe. lejtik el, hogy kitől kapták. A bírálat megtorlása több. nyíre nem nyíltan történik, hanem burkoltan•, utólag és nehezen ellenőrtehető /or­mában.” A különböző testületi esz­mecserékre, vitákra utalva megjegyzi a szerző, hogy ,,találkozunk olyan irreális követelménnyel vagy inkább tévhittel, mintha a hozzászó­lók csak helyes dolgokat mondhatnának, és nem len. ne szabad tévedniük.” A párt akikor tudna igazi vezető szerep>et folyamato­san betölteni a társadalom­ban, ha működését a szabad véleménycsere és az alkotó kritikai szellem hatná át. Kovács Endre Személyi számítógép az oktatásban Programbemutató Gyöngyösön Mint emlékezetes, elmúlt év szeptemberében észak­magyarországi software- börzét rendeztek Gyöngyö­sön, a Mátra Művelődési Központban. Számítógép­programokat mutattak be és cseréltek. Ekkor merült föl az igény, hogy szükség lenne egy olyan rendezvény­re, amelyen kifejezetten az oktatásban használatos prog. rámok kerülnének terítékre. A művelődési intézmény megkereste a két legnagyobb hazai forgalmazót, a No. votrade Rt.t és a Delta Soft Irodát és fölkérte őket, hogy állítsák ki anyagaikat. Az ajánlatot el is fogadták. Bekapcsolódott az előkészü­letekbe a Heves Megyei Ta­nács Pedagógiai Intézete, il­letve a Neumann János Szá­mítógéptudományi Társa­ság gyöngyösi csoportja is. Végül az időpontot február 8-ra tűzték ki, 10—17 óráig az általános iskola és közép­iskolái oktatást segítő számí­tógépprogramokat mutatnak be. A következő tárgyakból számíthatnak az érdeklődők segítségre: matematika, fi. zika, angol, orosz és német nyétv és számítástechnika. A rendezvény védnöke dr. Párts György, a Tudományos Informatikai Intézet igazga­tója. A gépeket a gyöngyösi középiskolák és a GATE fő. iskolai kara kölcsönzik er­re az alkalomra. A helyszínen megrendelő- lapokat kínálnak a későbbi vásárlásokhoz. Az igények­nek megfelelően arra is le­hetőséget biztosítanak, hogy iskolák saját fejlesztésű programokat mutassanak be, illetve cseréljenek, ha pél­dául az ügyviteli munka korszerűsítését dolgozták ki ilyen módon. Ez az egész napos rendezvény előadá- sőkkal, szakmai beszélgeté­sekkel is segítj az alkalma­zást. A Mátra Művelődési Központ és a megyei peda­gógiai intézet ilyen módon is szeretné mind jobban el­terjeszteni az oktatási intéz­ményekben korunk egyik legfontosabb, leghatéko­nyabb technikai újdonságá­nak hathatós felhasználását. Fiatalok a falun Surda-tánc A KISZ Központi Bizott­ságának mezőgazdasági fia­talok tanácsa, és a KISZ Bács-Kiskun Megyei Bizott­sága országos fotópályázatot hirdet: „Fiatalok a falun" címmel. A pályázat célja, hogy mutassa be a falun élő fia­talok életét, munkáját, sza­badidős tevékenységét, la­kóhelyükért végzett mun­kájuk eredményeit. A pályázaton bármely amatőr fotós részt vehet. Pá­lyázhatnak szakkörök, ki­sebb amatőr fotóközösségek is. A pályázatra csak olyan alkotások küldhetők be, ame­lyek eddig még országos kiállításon nem szerepeltek. Beküldhető: fekete-fehér, kasírozás nélküli fotó, amelynék hosszabbik oldala 40 centiméter. Szakkörön­ként beküldhető maximáli­san 20 darab kép. legalább négy szerzőtől. Egyéni pályázók esetén be­küldhető maximálisan 5 da­rab kép, függetlenül attól, hogy szakkörön belül is sze­repel fotóval. Fotósorozat is beküldhető (egy sorozat maximum 4 darab képből állhat és egy sorozat egy képnek számít!) A képek hátoldalára rá kell írni a szerző nevét, la­káscímét, munkahelyét és a kép címét. (Szakköri kol­lekciónál a szakkör nevét és címét is kérjük feltüntetni.) A képeket gondos csoma­golásban, 2 példányos kísé­rőjegyzékkel kérik 1986. március 20-ig a KISZ Bács- Kiskun Megyei Bizottsága (Kecskemét. Május 1. tér 5.) címére. A szakmai zsűri által el­fogadott képeket kiállításon mutatják be 1986, április 26-tól május 15-ig Kecske­méten, a Kertészeti Főisko­lán, majd a KISZ XI. kong­resszusán. A képek díjazása. Szakköri díják: 1. 10 000 forint, 2. 7000 forint, 3. 4000 forint. Egyéni díjak: 1. 5000 forint. 2. 3000 forint, 3. 2000 forint, 4—5. 1000 forint. Különdíjak. Múlt hét végén jelmezes, műsoros estet rendezett Ró- zsaszentmártomban az óvoda szülői munkaközössége. Szí­nig telt ez alkalommal a helyi művelődési ház nagy­terme, ahol a kicsinyekkel együtt szerepeltek, szórakoz. tak az anyukák, apukák is. A televízió népszerű folyta­tásos filmje után nem vélet­lenül volt kiemelkedő sikere a Surda.táncnak, amelyet az egyik óvodai főzőasszony leánya, Erős Zinaida, vala­mint Zelnik Ferenc lejtett. akinek a felesége dolgozik dajkaként a gyermekkert­ben. A szülők a program teljes bevételét felajánlót, ták az intézmény céljaira, sőt, arra vállalkoztak, hogy tekintettel a nagy érdeklő­désre, március elsején meg­ismétlik műsorukat. iHdtodik alkalommal A bőség tárlata Nem eléggé titkolt büszkeséggel iszoktuk emlegetni, hogy /mi ugyan kis nép vagyunk lélekszámúnk szerint, de képességeink alapján — nagyhata­lom. Bizonyításul példákat (sorakoztatunk egymás mellé. A végén pedig mé­lyet sóhajtunk. Mintha ezzel akarnánk tudtára adni ország-világnak, hogy ilyen igazságtalan hozzánk az élet. Nem becsül meg bennünket kellőképpen. Mindez akkor jutott az eszemlbe, amikor végignéz­tem a Gyöngyösi Galéria ki­állítását, amely egy sor ama­tőr képzőművésznek adott immár hatodjára bemutatko­zási lehetőséget. Jó néhány alkotónak, akiknek a nevét csak felsorolni is elég idő­igényes. Ennél azonban va­lamivel többre szeretnék vállalkozni. Hogy most a ne­vek hogyan következnek egy­más után, abban semmi ér-, tékélésj rend nem lapul meg sandító kajánsággal. Több táblaképe is szerepel a kiállításon Kökény Gyű. Iának. Nekem közülük a Jankó című tetszett a leg­jobban, mert véleményem szerint ez mutatja meg a leg­többet a modellül szolgáló ember léikéből. Ugyancsak sok alkotást vonultat fel Szabó Árpád. Csendéletei közül engem a Piros virágok című fogott meg. A világos, tiszta és rendezett építkezé­si mód, szerkesztési alapelv nála a letisztult ember; vo­nások tükröződése. Annak ellenére, hogy Sza. bolcska Éva szereti a bizarr színlöket együtt, mégis csu­pa öröm, csupa derű, ki­egyensúlyozottság sugárzik a képeiből. Közülük a Nő fehér kalapban összesíti leg­jobban a festő egyéniségét. Megkiapóak Be ne Miklós Jkövöi”. A Kuporgó zárt világa, töm'bössége a félénk befelé fordulást, a rossztól való menekülés szorongá­sát ábrázolja megrázóan. Ez a féltés, ez az aggódás, ■mai életünk veszélyzónáinak kiterjedése a Földgömb cí­mű fafaragás néma bor­zongását teszi egyértelmű­vé. Alkotója Barna Lajos. A hangulati világ tárgyia. sítdtt megjelenítése vezeti Nagy Zsuzsannát, aki (képi megfogalmazásait az ember­ről például a Bóbiskoló öreg című művével fejezi ki a leg­világosabban. Kézpuha szőttesei melegségükkel vonzzák az érdeklődő tekin­tet, amelyekre egyetlen alapmotívumot visz fed Mol­nár Marianna. Ez a vibráló forma a belső fényforrás hordozója. Kiegyensúlyozott, ság, letisztult formák minő­sítik Kaszab Károly fatáb­láit. Közülük a legmarkán­sabb a Kodály.portré. A formák nagyvonalú ke­zelése, az így elért drámai­ság jellemzi Hagyó László faszobrát, amelyet egyetlen „korhadt” ágdarabból „csalt elő”: a sodrásnak nekifeszül­ve emeli arca élé redős ru­hájának szélét a dacoló nő­alak a Szélben. Egy egészen más világ Szabolcáka Péteré: letisztult, kiegyensúlyozott. Ezt iga­zolja Portré című alkotása is. Szolid csendesség, békés élet, az elmúlt évek feletti búsongás érződik Faludi Ilo­na képén, amely az öreg konyha címet viseli. Ez a világkép, életfelfogás mutat­kozik meg Gulyásáé Szóda Klára Hátak című akvarell- jén. Szűkszavú vonalaikból építkezik grafikái vázlatai, ban Bolya Attila, aki azon­ban hangulatokat akar közöl­ni lapjaival. Szabó Károly műve, a Tájkép látszólagos valóság- ábrázolása csak ürügy arra. hogy érzelmeit a színek se. gítségével képpé formálja. Egyetlen alkotását állítot­ta ki dr. Molnár Tivadar. mintha ezzel is szerénységét akarta volna hangsúlyozni. Az önmagát elégető Phönix színvilága, kompozíciós fel. építése nem nehezen meg. fejthető jelképrendszer. Leg. bensőbb énjéről vall itt az alkotó. Megragadó munka. A gyermekkori élmények szép izei virágzanak ki Horváth Jenő munkájából, a Négylovas esküvői hintó, ból. A részletek varázsa megkapó. Ebbe a témakör­be tartozik Sánta Mihály al­kotása, a Kaszaverö. Az élet egy kimerevített pilla­natát adja vissza az emlé­kezés örömével. Mér nem csak fa, nem csak faragás, hanem dombormű is a műfaj minden követel­ményének megfelelően az, amit Jakkel Mihály a vésői révén megmutat nekünk. A mozgás szépsége, az alakok formagazdagsága és esztéti. kai kiegyensúlyozottsága bi­zonyítja, hogy a vésőért nyúló kéz az emberi érzel­meket tolmácsolja engedel­mes eszközként, de szinte hiánytalan kifejező erővel. Bizonyítva, hogy az amatőr jelző nem mindig a keretek nélküli időtöltés fogalma, nak a hordozója. Ezzel értem a kiállítás „katalogizálásának" a végé­re. Talán mindebből az is kitetszett, hogy ámulásra késztetően- bő anyag fogadja a látogatót és talán az sem volt minidig titkolható a sza. vak mögött ebben a beszá­molóban, hogy mégiscsak ki­alakult bennem valamiféle értékrend — teljesen önké­nyesen. De kj tud „objektív" ma­radni képzőművészeti alko. tások körében? G. Molnár Ferenc Pampa nagyon, de nagyon szerette a nőket. A nők Pam­pát úgyszintén. Ezt igazo. landó: Pampa négyszer nő­sült, és pont ennyiszer vált el. Ezzel is bizonyítván, hogy ő egy jellem, és kár. hogy azok a nők, akik mellékesen neki a kezüket is nyújtot­ták, egy bizonyos idő múl­tán a lábukkal távolították el Pampát, a csábítót, a gaz­embert, a nőcsáibászt, a lus­tát, az élhetetlent. Pampa most éppen ötö­dik fészekrakására készül. Már ajtó mögött, majdnem birtokon belül van újdon­sült nőismerősénél annak a Iákásán, akinek — ez őt nem zavarja — férje is van. Igaz, nem sok, csak egy, de néha ennyi is lehet felesle­ges. Pampa formában, ele­mében van. ígér füvet és fát, hűséget, család; házat. Most éppen ideiglenesen egy munkásszálló lakója. ígér göndör, arainyszőke utódokat, gyakori prémiumot, nagy fizetést és még nagyobb életbiztosítást, nem utolsó sorban minden éjszakára pó­tolhatatlan gyönyört és minden reggelre ágyba vitt reggelit. Amíg suttogva hadar, gyorsan jár a keze is. Egyik, a kicsit már pihegő áldozat füle mögött babrál, a másikkal pedig — mit je­lent a gyakorlat! — gyorsan észrevétlenül szabadul meg a nadrágjától, ingétől és zoknijától és most itt fújja a szöveget trikóban és ga­tyában. Szóval, munkaruhá­ban. Egyszerre csak valami matatás hasít bele az intim pillanat csendjébe, a kicsit gömbölyded és legalább any- nyira butácska hölgy felsi. fcolt: „Te szent ég, ó, a fér­jem" és hanyatt vágva ma­gát — elájul. Nem úgy Pam­pa! Egy villámgyors mozdu-. lattal összekapja a heverő mellett heverő ‘öltözéket és hóna alatt a cuccal, kilép a földszintes lakás ablakán. És már neki is lódul mint egy lokomotív — mert egy dü­hödt hang imigyen invitál­ja: „Gyere vissza te csi­bész, te gyáva csábító!” Most éppen ehhez nincs kedve Pampának, ezért meg. szaporázva a lépteit tör elő. re az éjszakában. Ahogy ed­dig nem volt, most sincs azonban szerencséje: pirosra vált előtte a közlekedési lámpa. De nem olyan le­gény Pampa, hogy pont most ne találná fel magát. Neki a piros lámpának. És ne­ki egy rendőrnek ... „Rohangálunk, méghozzá pirosban, hónunk alatt a cuccal!?” — így a köz őre. „Elnézést, főtörzs űr, de edzésben vagyok és időre futok” — megy a válasz. „Igen? És az a dühödt orrszarvú ott maga mögött, az is időre fut?” „Nem, neki nem olyar sürgős, ő csak az edzőm” — lihegi a választ és már neki is lódulna, hogy otthagyja a pirosat, de valaki, egy má­sik rendőr nem ért ezzel egyet és a hóna alá nyúl. Az előbbi rendőr megcsó­válja a fejét, „ennek is megvan a maga baja” és le­fütyüli, majd a keblére szo­rítja a másik pirosba tar­tót — az „edzőt”. Papp János Pampa,a csábító

Next

/
Thumbnails
Contents