Népújság, 1986. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-30 / 25. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. január 30., csütörtök S CSEHSZLOVÁKIA SZOVJETUNIÓ A csehszlovák robotipar A csehszlovák röbotgyár- tás alapjait húsz évvel ezelőtt rakták le Az iparág fejlődésében komoly előrelépést jelentett az 1978-ban megindított szovjet—csehszlovák műszaki-tudományos információcsere. Szerződéskötésre a nyolcvanas évek első felében került sor, amilkor Csehszlovákia és a Szovjetunió három jelentős gazdasági egyezményt írt alá az ipari robotok és manipulátorok kifejlesztéséről és gyártásáról. Csehszlovákia legnagyobb kooperációs partnerei természetesei) szovjet cégek, a moszkvai, a voronyezsi és az ogyesszai vállalatok. Az elmúlt, VII ötéves terv első évében hozott határozat értelmében, a tervek szerint, 3000 ipari robot és 1500 automatizált munkahely üzembe helyezésével A KGST-országakból szár- ■mazik a lengyel import 35 százaléka, s ezekbe az államokba irányul az exportnak csaknem a fele. Mint korábban, a jelenlegi ötéves tervben is a gépipari termékek állnak az exportlista élén. Ma a Lengyel Népköztársaság rubelelszámolású kivitelének 56 százalékát alkotják a gépek és berendezésék. A most kezdődő ötéves tervben, 1986 és 1990 között változatlanul nagy súlyt helyeznék a gépipari (kivitelre. A gépipari termékek — például tengeri hajók, építőipari felszerelések, bányagépek és bányászati berendezések — gyártására és exportjára mintegy 25— 30 éve szakosodott Lengyel, orszátg. A jelenlegi ötéves tervben és valószínűleg a kilencvenes évékben is a számoltak a csehszlovák szakemberek. A KGST-tag- országokkal folytatott együttműködés révén a kitűzött célt elérték. A Szovjetunió mellett különösen sokat köszönhet a csehszlovák robotipar az NDK-beli és a bolgár partnervállalatoknak. Üjabb lendületet adott a fejlődésnek a Szovjetunióval 1984-ben közösen megalapított Robot nemzetközi tudományos-műszaki egyesülés. A vállalkozás a gépipar és a robotizált technológiájú berendezések fejlesztésével foglalkozik. A Robot» ség tevékenysége 1986 és 1990 között három fő területre irányul: a tudományos-kutatási, a konstrukciós-fejlesztési feladatok kidolgozására, a tervezési és a technológiai problémák megoldására, valamint az már hagyományos gépipar.) termékek teszik kj a szocialista közösség országaiba lirányuló kivitel zömét. De még ezekben a hagyományos export-ágazatokban js új, vagy korszerűsített termékekkel jelennek meg a piacon a cégek. Különösképpen áll ez olyan iparágakra, mint az informatika, a híradástechnika, a mikroelektronika, illetve az anyag- kutatás. Ezeken a területeken ugyanis az elmúlt néhány évben több jelentős, lényeges technikai és technológiai vívmány született. Például ö lengyel repülőgépipari szakemberek a mezőgazdasági repülőgépek új változatait fejlesztették k>- Ezek közül az egyik 800 kilogramm, a másik pedig 2 tonna vegyszer szállítására és szórására alkalmas. Tíz éve gyártják Lengyeloroptimális gyártási program meghatározására. A jelenlegi, VIII* ötévés tervben tovább folytatódik a robotprogram A jövőben a több tagú robotcsaládok alkalmazása lesz a cél. A csehszlovák gyárakban már nemcsak manipulátorok, hanem sokféle, bonyolult munka elvégzésére alkalmas robotok is beállnak a termelésbe. A technológiai folyamatok robotizálásával tovább emelkedik a gyártási feltételek műszaki-gazdasági színvonala, a munkatermelékenység, ugyanakkor tovább csökken a termelés önköltsége és jelentős mennyiségű munkaerőt is megtakarítanak. 1986 és 1990. között 3725 munkahely robotizálását tervezik 6960 ipari robot és manipulátor üzembe helyezésével. szágban a szovjet IL—86-os személyszállító repülőgépek egyes elemeit. Emellett megkezdik az IL—96-os légibu- szők különböző részegységeinek a szállítását is. A Szovjetunióban és minden bizonnyal más szocialista országokban is építkezéseken alkalmazzák majd a következő években a 100 és 250 tonna teherbírású, önjáró építőipari darukat. A szovjet—lengyel gyártmányú emelőgépek álvázát és teleszkópos darugémét állítják élő Lengyelországban. A most folyó ötéves tervben Lengyelország 230 tengerjáró hajót épít a Szovjetunió részére s további több tucatot exportál más országokba. A hajókat korszerű automatiikáva'l és elektronikai berendezéssel látják el. NDK Akit a vaddisznók befogadtak A vaddisznó Európa elterjedt, szabadon élő emlőse, amely külső segítség nélkül is fenntartja magát természetes környezetében, sőt a csordák létszáma állandóan gyarapodik. A vaddisznók ugyanis családi közösségben élnek, amelyből ugyan kizárják a beteg vagy sebesült öregeket, de kiterjesztik támogatásukat az anya nélkül maradt kicsinyekre. Táplálják, felnevelik, megtanítják őket a létfenntartásra, erős védelmet nyújtanak nekik, A szívós állat szaporodási, alkalmazkodási képessége és menekülési ösztöne kitűnő. A zoológusok és az etológusok egyenesen szociális viselkedésről beszélnek, mint ami nézeteik szerint az állatközösség eltartásának és fenntartásának stratégiáját szolgálja. Heinz Meynhardt, neves NDK-beli etológus „Riport a fekétevadakról" címmel 200 oldalas tanulmánykötetben adta közre tapasztalatait a vaddisznókról. Meynhardt az elmúlt négy évben több mint 35 ezer kilométert utazott autójával, hogy estéit, amilyen gyakran csak lehet, az állatokkal töltse. Így derített fényt a vaddisznóközösségek felépítésére, az egyedek viselkedésére és a csordák jellegzetességeire. Mint megállapította, a közösségek korántsem alkalmi társulások, szükségből összerázódott hordák A vaddisznók jól szervezett, hierarchikus családközösségben élnek. A klánokat, melyekben mindegyik állat rokon, a legerősebb és legtekintélyesebb hímek vezetik. Heinz Meynhardt egyébként 26 állatfilmet forgatott hazai és külföldi útjai során. Az NDK televíziója a közeljövőben mutatja be tanzániai és tunéziai kutató- útjáról forgatott filmjeit. LENGYELORSZÁG Újdonságok a lengyel exportban BULGÁRIA A múlt titkainak kutatói Az UNESCO védnöksége alá tartozó 17 természetvédelmi területével, a mindössze 111 ezer négyzetkilométernyi Bulgária a világon a második helyet foglalja el az Egyesült Államok mögött. Az emberiség kulturális kincseihez is hat régi emlékegyütteshez járul hozzá. Az UNESCO listáján találjuk a kazanlaki trák temetőt, a bójánál templomot, az ivajdovói szikla- templomokat és a rilai kolostort. Az UNESCO közgyűlésének nemrég Szófiában tartott 23. ülésszaka újabb bolgár javaslat tárgyalását kezdte meg: a Razgrad megye területén lévő Szvestariban feltárt trák temetőt is csatolják az emberiség kulturális emlékei közé. Az ország kedvező éghajlata, földrajzi fekvése — az öreg kontinens természetes kapuja és híd a Közel-Kelet felé — már az emberiség történelmének korai időszakában a keleti és a nyugati kultúra találkozóhelyéül szolgált. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy majd minden völgy, folyócska vagy hegyi tisztás rejt magában valamilyen emléket a római birodalom virágzásáról és bukásáról. Bizánc hatalmáról és összeomlásáról, a szláv—bolgár állam régmúltjáról. a török kor tarkaságáról. A bolgár archeológiái kutatások sokoldalúak és szer- teágazóák. Az emberiség történelmének valamennyi korszakát érintik, a paleolittól napjainkig. Különösen nagy figyelmet szentelnek azoknak az időszakoknak, amelyek a bolgár föld fejlődéséhez, az itt élt népek és a környező területek népei kapcsolatainak megismeréséhez járulnak hozzá. Diana Gergova, a Szófiai Archeológiái Múzeum és Intézet tudományos titkára — aki az ásatásokat végző csoportok munkáját koordinálja —, elmondta, hogy a Várna melletti neolit temetkezőhely immár 10 éve folyó ásatásainak színhelyén gyönyörű arany nyakéket találtak. A Karanovo falu melletti temető feltárása pedig lehetővé tette egy olyan kronológiai rendszer megszerkesztését. amelyet egész Dél kelet - Európ a ásatásainál használnak. Érdekes ásatások folynak Djadovo falu közelében. Valószínű, hogy a feltárás után fény derül a trákok eredetének titkára. Ez a kérdés nemcsak a bolgár kutatókat izgatja, hanem nemzetközi érdeklődés is mutatkozik iránta. Ebben az évben az ásatásokban japán és holland régészek is részt vesznek az UNESCO által szervezett expedíció keretén belül. Ebben az évben az UNESCO közreműködésével szovjet, osztrák, brit, olasz és lengyel régészek dolgoznak a különböző ásatásokon. Nagy segítséget nyújtanak a szovjet tudósok bolgár kollégáiknak, akiknek többsége a Szovjetunió egyetemein szerezte meg szaktudását. Zsivka Bizsarova, a középkori ásatások vezetője elégedetten beszélt magyar kollégáiról, Erdei Istvánról és Sós Ágnesről, akikké) alkalma volt együtt dolgozni. A bolgár archeológia elsősorban saját erőforrásaira számíthat — folytatja Diana Gergova. A kutatásokhoz szükséges anyagi segítséget részben központilag, részben pedig az egyes megyék költségvetéséből fedezik. Ebben az évben, amikor Ászén és Petr felkelésének 800. évfordulóját ünnepük, az archeológiában különös szerephez jut a középkor kutatása. A szófiai archeológiái intézet két kihelyezett tagozata — a sumeni és a Veli'ko Tmovó-i — összefogtak a kutatások közös folytatására: Pliszka. az első és Preszlav, a második bolgár főváros múltját kutatják. Különösen nagy érdeklődést kelt a Ravna falunál lévő középkori kolostor. ahol értékes írásbeli emlékeket találtak. A középkori bolgár emlékeket tanulmányozzák az észak- bulgáriai Veliko Tmovo és Oherven, valamint a délbulgáriai melniki ásatásokon. Tarnamente Ipari Szövetkezet Kál, Arany J. u. 2. (Telefon: R4 ) felvételt hirdet SZERKEZETLAKATOS 'szakmában. Jól képzett lakatosok jelentkezését várjuk. Jelentkezni lehet: személyzeti, vagy műszaki vezetőnél. Erdei Termék Vállalat Üzemvezetősége SZAKELŐADÓI minőségben alkalmazásra keres Eger körzetében megfelelő szakképzettségű férfi munkaerőt. Jelentkezés: Gyöngyös Vörös Hadsereg u. 51. sz. alatt Telefon: 13-498 Vidám pihenés — hóban» fagyban #P Moszkvában, a Népgazdasági Kiállítás területén minden évben megrendezik az orosz trojkák versenyét A sígyaloglás kedvelői közűi sokan kirándulnak a Novo- gyevicai kolostor falaihoz (XVI. századi építészeti műemlék Moszkvában) Egy kis hófürdő nem árt----- — mondják az edzettebbek ( Fotók: TASZSZ — APN — KS; V.: Kavaskin és V. Hrisz- toforov felv.) Fenségesen szép az idei orosz tél. Csengő-bongó k r is tál y pa lot ának látszanak a terek, a parkok Moszkvá. ban, a fagy pazar jégvirágo. kát varázsol az ablakokra, pirosra csípi az emberek arcát, orrát és harsogó jókedv, re derít. Javában tart a tél, osztatlan örömére mindazoknak, akik szeretik a téli sportokat. Aki csak teheti, síelni, korcsolyázni, szánkózni megy, jó néhányan hó. és jégfürdőt vesznek a Moszkva fölyónál. Hét végén a moszkvaiak tízezrei lepik el a sportpályákat —, hogy részt vegye, nők a sí versenyeken vagy korcsolyázzanak az olimpiai stadionok tükörsima jegén. Akik pedig szeretik a havas erdők harsogóan friss levegőjét, már reggel útra kelnek, hogy a környékbeli er, dőkben tölthessék az egész napot, gyönyörködjenek a téli táj felemelően szép látványában, az otthonról ho. zott falatkákkal megetessék az erdők lakóit. Télen rövid a nap. korán esteledik, az utcákon kigyulladnak a fények. Ilyenkor aztán a moszkvaiak tíz, ezrei holtfáradtan, de vidá. man hazaballagnak, cipelik a lécet a szánkót, a korcsolyát és máris azt tervezgetik, hova mennek mozogni, járni egyet a következő hét végén. Mert hó és jég lesz, még akkor is. APN—KS JUGOSZLÁVIA 40 millió dollár a mezőgazdasági alapnak Jugoszlávia 40 millió dollárral vesz részt a Nemzetiközi Mezőgazdasági-fejlesztési Alap feltöltésében. A szükséges összeget az idei és az 1987. évi szövetségi költségvetésből biztosítják két egyenlő részletben. A Nemzetközi Mezőgazda, sági-fejllesztési Alap az ENSZ legfiatalabb szakosított ügynöksége. Célja a világ legszegényebb országainak megsegítése. az Alap olyan ter_ vek kivitelezését támogatja, amelyők révén hathatós segítséghez jutnak a szegény földművesek, illetve a földnélküliek. a szervezetet hét évvel ezelőtt létesítették, s azóta 83 fejlődő országban 152 tervet, segélyprogramot finanszíroztak mintegy 8,2 milliard dollár értékben. Az Alapnak jelenleg 139 tagországa van. Jugoszlávia alapítótag, s eddig nem vette igénybe az Alap eszközeit., most azonban szó van bizonyos tervek finanszírozásának lehetőségéről.
