Népújság, 1986. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-28 / 23. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVII. évfolyam. 23. szám ARA: 1986. január 28., kedd 1,80 FORINT Viselkedéseink Nem tudom, hogy van-e még illemkódex, netalán mikor adták ki az utolsót, s arra sem esküszöm, hogy hiánya, használata éppen­séggel alapvető lenne tár­sadalmunkban. Viszont igaz, sok hasznosat olvas­tam belőle valaha magam is, s ezek remekül kiegé­szítették az otthon tanul­takat, a másoktól elleset­teket. Vagy a nyomtatott jó ta­nácsok hiánya, nehéz hoz­záférhetősége vagy pedig pusztán a közömbösségünk az oka, hogy napjainkban elég gyakran elfelejtünk viselkedni. Ami egykor a legtermészetesebb volt, ma néha már eszünkbe sem jut. Lépten-nyomon előfor­dul, hogy — neveletlen gyermekek, világmegváltó ifjak, rátarti főnökök — nem köszönnek még vissza sem, főleg pedig előre, ha olyannal találkoznak, aki­vel szemben ez egyébként kötelességük lenne. Lé­nyegtelennek tartják a be­mutatkozást, sok helyen a legkevésbé sem zavarja a munkatársakat, ha isme­retlenül járnak-kelnek egymás mellett, akár hó­napokig. Hányán, de há­nyán leszoknak például a kalapemelésről, nem talál­ják visszatetszőnek, ha a fülük botját sem mozdít­ják, amikor szólnak hoz­zájuk, máskor pedig a tár­saságbelinek a szavaiba is könnyedén belevágnak. Za­vartalanul fújják a füstöt ott is, ahol a dohányzást kifejezetten ellenzik. Élet­erős férfiemberek terpesz­kednek az autóbuszok ülé­sein, amikor mellettük rok­kant aggastyánok, idős, gyönge anyókák, aprósága­ikat cipelő kismamák szo­rongnak a tömegben. Meny­nyien a másik elé furakod­nak a bolti sorban, isszák palackból az italt a ven­déglő terített asztalánál is hangoskodva, csörömpölve, randalírozva! S gyakorol­ják anyanyelvűkként a nyers, a közönséges, a trá­gár beszédet még a höl­gyek is; nem átallanak szó­rakozni akár a legtrehá- nyabb öltözékben — noha van nekik attól jobb, ízlé­sesebb, talán egy tucatra való! Néha még tüntetnek is mindezekkel! Megmagya­rázzák. Egy sor rendelle­nességet egyszerűségükre fognak azok is, akik visel­kedése valójában felvett, ostoba szokás, lényüktől idegen, buta póz. S érthe­tetlennek találják, ha meg­győződésünk, hogy amit csinálnak: üres szerepját­szás. Sőt, ki is mondjuk: különösen nem áll jól azok­nak, akik tanult, diplomás emberek, jó ideje olyan körülmények között élnek, olyan környezetben dolgoz­nak, forognak, amitől jog­gal várnánk többet. Aligha kell bizonygatni, hogy nincs igazuk. Sokkal helyesebb azokhoz igazod­niuk, akik a kódex — a talán kifogásolt, megvetett polgári szabályok — nél­kül is tudják, hirdetik minden társadalomban, az egész világon szimpatikus viselkedésükkel, ami illik. Nem szabadna soha elfe­lejteni : a viselkedés is egy­fajta értékmérő. S koránt­sem mindegy, hogy mit mutat belőlünk. Gyón! Gyula Közérdekű bejelentések — Gépkocsihasználat — Gyermekétkeztetés — Kooperációs kapcsolatok — Társadalmi tulajdon védelme Népi ellenőrzési bizottságaink idei tervei A népgazdaság, a társadalom előtt álló legfonto­sabb feladatokhoz kapcsolódva, 1986-ban is több jelentős vizsgálat szerepel Eger, Gyöngyös, Hat­van, Heves és Füzesabony népi ellenőrzési bizott­ságainak munkatervében. A megyeszékhelyen ismét foglalkoznak a fontosabb közérdekű bejelentésekkel. Megvizsgálják, hogy meg­szüntették-e a korábban fel­tárt szabálytalanságokat, kel­lő eréllyel megbüntették-e a mulasztásokért felelős sze­mélyeket, illetve nem kerül­tek-e hátrányos helyzetbe a bejelentők. Ebben az évben a szövetkezeteknél és a kis gazdálkodó szervezeteknél ellenőrzik o bizonylati ren­det, illetve a társadalmi tu­lajdon védelmét. Ebben a munkában segítséget kapnak a népi ellenőrök a tanács­tól, a rendőrségtől és az ügyészségtől is. Harmadik kiemelt témaként a terve­zetben a személyi tulajdon­ban levő gépkocsik hivata­los célra történő használa­tának vizsgálata szerepel. A második fél év legjelentő­sebb feladata a Heves Me­gyei Mészöv lakásszövetke­zeti titkárságának beszámol­tatása az egri lakásépítő és -fenntartó szövetkezetek bi­zonylati és pénzügyi helyze­téről. Gyöngyösön először az ipa­ri üzemekbe és szövetkeze­tekbe látogatnak el a népi ellenőrök. Arról tájékozód­nak, mit tesznek az egyes gazdálkodó egységek azért, hogy állandóan jó minőségű áruk kerüljenek az üzletbe. A kérdés: milyen technikai feltételek adottak ehhez és milyen hiányosságok akadá­lyozzák a fejlődést. Kiemelt feladatként foglalkoznak a gyermek- és diákétkeztetés helyzetével is. A második ne­gyedév végén a lakosság ré­szére végzett javító, karban­tartó és személyi szolgálta­tások színvonalát vizsgálják. Ezen belül a magánerős építkezéseknél is ellenőrzik, hogy betartják-e a jogsza­bályok előírásait. A tervezet 4. pontja az abasári közsé­gi tanács költségvetési üze­mének beszámoltatását írja elő. Hatvanban mindenekelőtt a csökkent munkaképessé­gűek foglalkoztatásának ta­pasztalatait és a rehabilitá­ció helyzetét teszik mérleg­re. Ezt követően a szerződé­ses és kooperációs kapcsola­tok alakulásával foglalkoz­nak. Megnézik, hogyan tel­jesülnek az előzetes megál­lapodások, mik voltak az esetleges késések okai, illet­ve éltek-e a gazdálkodó szer­vezetek előzetesen kikötött jogaikkal. A városi népi el­lenőrök tervében szerepel még a kulturális intézmé­nyek gazdálkodásának ellen­őrzése, valamint a Mátra Volán hatvani üzemegysége igazgatójának tájékoztatása a tömegközlekedés helyzetéről. A negyedik negyedévben a gyermekétkeztetés javításá­nak lehetőségeit mérik fel. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek belső ellenőr­zésének helyzetét és tenni­valóit vizsgálják Hevesen. Ezt a nyolc osztályt elvég­zett, de tovább nem tanulók körülményeinek fölmérése követi. Nagy figyelmet for­dítanak a cigánylakosság foglalkoztatását esetenként akadályozó tényezők föltárá­sára. A második fél év el­képzelései között található a Tarnamérai Lenin Termelő- szövetkezet műtrágya- és nö­vény védőszer-felhasználásá­nak ismételt ellenőrzése, va­lamint a hevesi Dél-Heves Megyei Építőipari Szövetke­zet elnökének beszámoltatása a szövetkezeti tulajdon vé­delméről. A füzesabonyi, városi jo­gú nagyközség népi ellenőr­zési bizottsága a mezőgazda- sági nagyüzemekben dolgo­zó vezetők anyagi-erkölcsi elismerésével foglalkozik az év első hónapjaiban: kap­nak-e végzettségüknek meg­felelő feladatokat a fiatal agrárértelmiségiek? Milyen kedvezményekkel segítik le­telepedésüket, munkahelyhez kötődésüket? Ezenkívül el­lenőrzik még a belföldi hi­vatalos kiküldetésekkor használt gépjárművek üzem­anyag-fogyasztásának el­számolását és a községi ta­nácsok ifjúságpolitikai pénz­eszközeinek elosztását és felhasználását. Bratkovics Anita és Tóth Zsu­zsanna tanulók az uborkát öntik fel a válogató- szalagra (fent) Csámpai Gábor a szalagot tölti meg a csípős savanyúsággal A védjegy kötelez Savanyúszezon van a Hatvani Konzervgyár­ban, ahol az itt dolgozók, nak segítenek szakmai gyakorlat keretében a konzervipari szakmun­kástanulók is. Cseresz­nyepaprikát, uborkát, al­mapaprikát töltenek üve­gekbe export- és belföldi szállításra. A tartósító nagyüzem az idén közel egymilliárd forint terme­lési értéket szeretne el­érni. Vakos Mária ügyel az üve­gek tisztaságára (Fotó: Szabó Sándor) Családiház-építési tanácskozás Miskolcon) A magánépítők tapaszta­latairól, az építkezésekhez ajánlott tervekről és kiad­ványokról három megye szakemberei tanácskozást rendeztek hétfőn Miskol­con a Technika Házában. A tanácskozáson három észak-magyarországi megye szakemberei megvitatták, hogy az idén hogyan lehet tovább könnyíteni a ma­gánépítők gondjain a szol­gáltatások bővítésével. Meg­állapították: az ajánlott csa- ládiház-tervek egyre népsze­rűbbek a Borsod, Heves és Nógrád megyei magánépít­kezők körében. Ezekből je­lenleg 165 tervcsomag áll az építkezők rendelkezésére, de a választékot az idén 3 új alaptervvel bővítik, s ez tíz újabb családiház-válto- zatot jelent. Már kapható az a hőszi­getelést bemutató kiegészítő kiadvány, amely lehetővé te­szi a legkorszerűbb, ener­giatakarékos eljárások, mód­szerek és anyagok alkalma­zását, szakszerű beépítését. Január elsejétől ugyanis az építési hatóságok módosítot­ták a családi házak hőszi­getelési követelményeit. Az idén hat-nyolc kötettel gya­rapodik a Lakásfenntartási útmutató-sorozat, s új kiad­ványként kapható lesz a „Magánépítés a-tól z-ig' Megjelenik a Magánterve­zők Tájékoztatójának hato­dik füzete is. A tanácskozáson bejelen­tették: az Észak-magyaror­szági Tervező Vállalattal kö­tött megállapodás alapján rövidesen elkészül az aján­lót! tervek kiegészítő, a táj­egység hangulatához és az igényekhez legjobban alkal­mazkodó 15 tervből álló so­rozat. Őszre összeállítják azt a címjegyzéket, amely a Borsod, Heves és Nógrád megyei tervezők, kivitelezők, magánépítkezéssel foglalko­zó vállalatok, szervezetek, szövetkezetek, kisiparosok, építőanyag-árusító helyek legfontosabb adatait foglal­ja össze. „Fejlődés a csúcstechnológia korában" Fiatal közgazdászok konferenciája Salgótarjánban A hetedük ötéves tervidő­szakra előirányzott fejlesz­tési erőforrások lényegesen nem növelhetek, így a fő figyelmet a meglevő keret, célszerű elosztására és ha­tékony felhasználására kell fordítani — hangzott el hétfőn Salgótarjánban, a fiatal közgazdászok országos konferenciáján. A hatodik alkalommal megrendezett fórumon az ország minden részéből érkezett mintegy háromszáz fiatalember vesz részt, Heves megyéből nyolc ifjú közgazdász érkezett. A konferencia címe: „Fejlődés a csúcstechnológia koréban”. E témát — mint megnyitó beszédében Gubcsi Lajos, a Magyar Közgazdasági Tár­saság ifjúsági bizottságának elnöke indokolta,, az teszi Időszerűivé, hogy az előttünk álló tervidőszakiban a ko­rábbitól nagyabb összeget irányzott elő a kormányzat technikai fejlesztésre. A pénz célszerű fölhasználása .létkér­dés. A közgazdász-találkozó első előadója Pulai Mikiós, az Országos Tervhivatal el­nökhelyettese, a hetedik öt­éves terv teljesítésének föl­tételeiről beszélt. A fejlesz­téseknek főként a tényleges piaci igényekhez kell iga­zodniuk, egységben kel] lát­ni a kuitatást, fejlesztést ter­melést, értékesítést — hang­súlyozta az Európa-szerte ismert szákember. Sok „hú­zóágazatunk” üzleti sikeré­nek akadálya, hogy hiányos a marketlingjtevéken,ység. Er­re már a közeljövőben töb­bet kell áldozni. Szőnyi Péter, a Miniszter­tanács nemzetközi gazdasági kapcsolatok titkárságának főosztályvezetője a KGST-rt belül műszaki kapcsolatok jövőjét vázolta fel. A ma, kedden végződő konferencián még a biológiai erőforrásokról, a távközlés kibontakozásáról és a „csúcs- technológiák motorjáról”, az. elektronikáról hallhatják a legújabb ‘Információikat a fiatal közgazdászok.

Next

/
Thumbnails
Contents