Népújság, 1986. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-25 / 21. szám
NÉPÚJSÁG, 1906. január 25., szombat Bernhard Gonsior (balra) a bochumi Ruhr Egyetem atomfizika professzora, 20 éve foglalkozik leszerelési kérdésekkel. Volker Rühe a CDU CSU parlamenti frakciójának helyettes elnöke, Kohl kancellár bizalmasa, a keleti és az enyhülési politikában az uniópártok mérsékeltjei közé sorolják (Fotó: Stern — KS) AZ NSZK ÉS AZ SDI Szószólók és ellenzők Vita a Stern magazinban Az amerikai urfegy- verkezési programban való nyugatnémet részvételről beszélgetett Volker Rühe CDU-poIiti- kussal, és Bernhard Gonsinor atomfizikus professzorral a Stern magazin munkatársa. A vitát — némi rövidítéssel — az alábbiakban ismertetjük. STERN: Az SDI, az USA „Stratégiai Védelmi Kezdeményezése” megosztja az embereket. A csillagok háborújának lelkes szószólói és elkeseredett ellenzői vannak. Mi szól az SDI-ben való nyugatnémet részvétel mellett, Rühe úr? RÜHE: Én nem vagyok az SDI lelkes híve, de nem is utasítom el. A Szovjetunió évek óta dolgozik egy elhárító rendszer létrehozásán, és rendelkezik is földi elhárító rendszerrel. Moszkvától tehát nem távoli a gondolat, hogy a támadó fegyverek mellett egy védelmi pajzsot is létrehozzon. Minthogy én a stratégiai stabilitás mellett vagyok, helyeslem a kutatási egyenlőség gondolatát. A szövetségi kormány kijelentette: politikailag támogatja az USA kutatási programját, amely szigorúan az érvényes szerződések, különösképpen az ABM-szerződés keretében történik. (Az USA és a Szovjetunió között 1972- ben létrejött, korlátlan idejű ABM-szerződés korlátozza a ballisztikus elhárító rendszerek létrehozását.) Ez a politikai támogatás a legfontosabb nyugatnémet hozzájárulás az amerikai kutatási programhoz. Ami a jelenlegi vitát illeti, cégeink részvétele a programban másodrangú politikai kérdés. GONSIOR: A világhatalmak fő érve eddig mindig az volt, hogy a béke fennmarad, ha az egyensúly biztosítva van, és a háborús veszély nő, ha olyan berendezéseket hoznak létre, amelyek ezt fenyegetik. A hatvanas évek végén az amerikaiak igyekeztek meggyőzni a Szovjetuniót az egyensúlyt biztosító ABM- szerződés megkötésének szükségességéről. Nos, az SDI homlokegyenesen ellentmond ennek a szerződésnek, pedig azóta sem a stratégiai, sem a politikai feltételek nem változtak. Ezért vagyok én a cégeink részvétele ellen és az ellen, hogy a szövetségi kormány valamiféle keretszerződést, vagy valami hasonlót kössön. Emellett az amerikaiaknak nincs joguk, hogy külföldi cégeket vonjanak be a programba. Az ABM-szerződés ugyanis tiltja mindkét nagyhatalomnak, hogy fénymásolatokat, részletrajzokat, vagy más hasonlókat egy másik államnak továbbadjanak — erre pedig együttdolgozás esetén szükség lenne. .. STERN: Ha az amerikaiak nem adhatják tovább a tervrajzokat, miért törekszünk mégis az aláírásra? RÜHE: Nem amerikai cégek a rendszer kifejlesztésében nem vehetnek részt. Ez világos. Amíg azonban csak kutatásról van szó, amelyet az ABM-szerződés megenged, nincsenek jogi problémák. A probléma a Szovjetunió és az USA között csupán a szerződés értelmezésében van. Erre vonatkozólag kellene meg- egyezniök. GONSIOR: Úgy látom, Rühe úr, ön nem ismeri világosan mit jelent tulajdonképpen a SDI. A közleményekből kiderül, hogy legalább hat változata létezik az SDI-nek. Kezdve Reagan elnök látomásától, a világűrbeli áthatolhatatlan védőpajzstól egy csak földi telepítésű védelmi rendszerig. De ez a világűr védőpajzs sohasem áthatolhatatlan. Egy amerikai tanulmány világosan megmondja: ha az interkontinentális rakétáknak csupán öt százaléka áthatol rajta, az amerikaiak 50—70 százaléka azonnal meghal... STERN: .. .tehát nem létezik abszolút biztos rakétaelhárítás? GONSIOR: Éppoly kevésbé, mint ahogy egyetlen technikai rendszer sem abszolút biztos. Ha az ember SDI-t támogató tudósokkal beszél, azok elismerik: a lakosságot nem tudják megóvni, de az interkontinentális rakétáinkat valószínűleg hosszabb ideig megvédhetjük. STERN: Rühe úr, az NSZK-ban mintegy 15 ezer tudós foglalt állást az SDI- vel szemben. .. Az ö érveik nem jelentenek semmit... ? RÜHE: Azt hiszem, ők valóban értenek a dologhoz. Az SDI azonban stratégiai, mindenekelőtt biztonságpolitikai kérdés. Ehhez pedig egy fizikus nem feltétlenül ért. Nézzük csak az érveket. Egyesek azt mondják: egyrészt nem funkcionál a dolog, másrészt, hogy rendkívül veszélyes. Ügy tűnik, ez ellentmondás. Magam is azt tartom, hogy a totális védelem elképzelhetetlen. Ebből azonban nem azt a következtetést vonom le, hogy emiatt különösen veszélyes, hanem azt, hogy egy drasztikus leszerelés és egy védelmi rendszer kombinációjával el lehetne érni a stabilitást, ha mindkét nagyhatalom ezt teszi. Ez a döntő. Ez tehát stratégiai, és nem fizikai kérdés. És egyelőre 5—7 évig csupán kutatásról van szó. STERN: Ma már sok tudós sajnálja, hogy közreműködött az atombomba létrehozásában, hogy felfedezésüket annak idején nem zárták egy páncélszekrénybe. Nincs valami hasdnló az SDI-programmal? Nem kellene mindjárt kezdetben ezt megakadályozni? GONSIOR: Az SDI méreteivel olyan lökést kap, amelyet többé nem lehet fékezni. Ezt maguk az amerikaiak is elismerik. Azt mondják ugyan, hogy az SDI tisztán védelmi rendszer, de azt is tudni kell, mit lehet vele elérni. Rühe úr maga is tudja, hogy Reagan látomása a tökéletes védelemről elérhetetlen. Van azonban egy olyan veszélyes lehetőség, ami néhány éven belül megvalósítható, nevezetesen a műholdak megsemmisítése. Márpedig a stabilitást veszélyezteti, ha az egyik fél a felderítő műholdakat lelövi, és ezáltal az ellenőrzést lehetetlenné teszi. RÜHE: Ehhez nincs szükség az SDI-re. Ez sokkal egyszerűbben is megy. GONSIOR: Engedje meg, hogy kibeszéljem magamat! Ezért követelik a kritikus természettudósok, hozzanak végre tilalmat a műholdél- hárító-fegyverekre. Üdvözöljük a Szovjetunió moratóriumát, csakúgy, mint az amerikai kongresszus idevonatkozó kezdeményezéseit. RÜHE: No látja, a felderítő műholdak a földi fegyverek használatát segítik elő. Mi más ez, ha nem a világűr militarizálása? GONSIOR: Ez egészen más. RÜHE: Ezt csak azért mondom, mert vannak, akik azt állítják, most jönnek a komisz amerikaiak, akik mi- 1 itarizálni akarják az eddig érintetlen világűrt. Ez badarság! GONSIOR: Nem, ez nem badarság! Ez a terv olyan drasztikus stratégiai változás, amely néhány éven belül az ABM-szerződés megsértéséhez, vagy megszüntetéséhez vezet. STERN: Professzor úr. az SDI növeli a háborús veszélyt? GONSIOR: Növeli, meri az SDI berendezései meg- » bontják az egyensúlyt. STERN: Rühe úr, mi történik, ha az NSZK nem vesz részt az SDI-ben? RÜHE: A részvétel kérdése ■ másodrangú. Világos, hogy a szövetségi költség- vetésből nem fogunk az SDI- hez hozzájárulni. A cégek azonban részt vesznek benne. Ebből ők profitálni fognak, kevésbé a pénzügyi haszon, mint inkább a technológiai ismeretek által. STERN: Gonsior profeszszcrr úr, mit tanácsol Rühe úrnak és parlamenti kollégáinak? GONSIOR: Kissinger, az egykori amerikai külügyminiszter egy vita során nemrégiben kijelentette: „Probléma az, hogy a politikusok nincsenek tisztában a technikai lehetőségekkel”. Attól tartok, hogy Kissinger szavai az NSZK-ban is érvényesek. A politikusoknak meg kell érteniük, mi az, ami technikailag lehetséges, Azt, hogy az atomfegyve- gyerek halálos veszélyt jelentenek, ma már majdnem mindenki megérti. De, hogy az SDI mi lesz, azt csak kevesen fogják fel. Az SDI destabilizálja az amúgy is nehéz helyzetet. Fordította: Gáti István INDIA Ünnepi számvetés Radzsiv Gandhi fiával (Fotó: AP — MTI — KS) A sokszínű, egzotikus, kavargó, felejthetetlen élményt adó ünnepeivel is vonzó Indiában kevés olyan látvány van, mint a január 26-i parádé, a főváros szívében. Űj-Delhi impozáns sugárútján, a Rajpathon nemcsak katonai bemutatót rendeznek ilyenkor, a köztársaság napján, hanem folklórfejvonuliást Ss. Ezen az ünnepen a 36 évvel ezelőtt 1950 januárjában életbe lépett új alkotmány megszületéséről emlékeznek meg, amely nagyban meghatározta a brit gyarmati uralom alól kitartó önfeláldozó küzdelemben felszabadult, független India további fejlődését. Enyhültebb légkör A mostani évfordulón talán a megszokottnál is nagyobb figyelem irányul a hatalmas, kontinensnyi délázsiai államra. Tavaly, amikor édesanyja, Indira Gandhi meggyilkolása után az ország irányítását kézbe véve, első ízben állt az új miniszterelnök, Radzsiv Gandhi a díszemelvény mellvédjére, még csak találgatások kísérték személyét, terveit, ígéreteit. Az idén már, túljutva kormányzása első esztendején, az ünnep egyfajta számvetésre is lehetőséget kínál: hova jutott, hol tart India napjainkban, hogyan lehet megvonni a fiatal, alig 41 éves miniszter- elnök ténykedésének mérlegét ? Aligha lehet vitás, hogy Radzsiv Gandhi ^kabinetje alapvetően kedvező változásokat ért el az 1984—85. fordulója táján kialakult mélyponthoz képest. Megszilárdult a belpolitikai helyzet, több területen eredménnyel járt a kormányfő törekvése az országot feszítő vallási-nemzetisegi-regio- nális problémák csökkentésére. Ez persze nem jelenti a mélyen gyökerező társadalmi problémák megoldását, mégis, az enyhültebb légkör kialakítása, az állhatatos kompromisszum-ikere- sés mindenképpen a rokonszenvesen nyílt, határozott fellépésű politikus javára írható. Sikerült például — legalábbis a korábbi krízishez viszonyítva — tompítani a pandzsábi válságot, ami végső soron Indira Gandhi halálához vezetett. Korántsem lehet állítani, hogy rendeződött volna a szikh lakosság minden sérelme, s azt sem, hogy a kényes stratégiai pozíciójú, Pakisztánnal határos Pandzsábban végleg le tudták volna törni a halálos áldozatok tucatjait követelő terrorhullámot. Az azonban tény, hogy a tavaly nyáron kötött megállapodás, majd az ősszel megrendezett választás (ezek lebonyolít áísa az erőszak- cselekmények tengere közepette szinte önmagában is diadal volt) konszolidáltabb helyzetet teremtett. Hasonlóan értékelhetők az északkeleti Asszám'ban lezajlott események. Itt szintén évek óta tartó zavargások szították a feszültséget. Radzsiv Gandhi lépései nyomán azonban — kölcsönös engedmények révén — javult az összkép. Elsődleges teendők Komoly változások jelentkeztek a gazdasági életben. A haladás tempója, a szabadabbá, liberálisabbá tett kereskedelem, a mezőgazda- sági ..zöld forradalom” sikerei, az élelmezési önellátás biztos, fomtossíágában túl nem becsülhető fenntartása persze önmagában nem takarhatja el a súlyos szociális gondokat. Azt, hogy a lakosság több, mint egyhar- mada él a szegénységi szint alatt, s hogy az egészség- ügyi, oktatási és más téren jelentkező elmaradottság emberek százmillióinak életét terheli. A teendőkkel természetesen az ország vezető pártja, az Indiai Nemzeti Kongresszus (I) is tisztában van. Elsődlegesnek nevezte például a nyomorgó tömegek felemelését, körülményeik rohamos javítását nemrég Radzsiv Gandhi a NKP (I) fennállásának századik évfordulója alkalmából tartott jubileumi ülésszakon. A politikus kitért a bénító korrupcióra, a közélet megtisz- tísára, a bürokrácia nyese- getésének szükségességére. Nem szorosan a gazdasági élethez kötődik, mégis hasonlóan alapvető teendő az ország egységének megőrzése. Egyre érezhetőbb ugyanis, hogy egyes szövetségi államok a központi kormányzattal ellentétes célokat követnek, s igyekeznek kiharcolni az alkotmány módosítását is az új-delhi kabinet jogköreinek korlátozására. saját politikai hatalmuk növelésére. Kiegyensúlyozott külkapcsolatok Látható tehát, hogy az első esztendő mérföldkövén épphogy túljutott Radzsiv Gandhi nem kevés kihívással kell, hogy szembenézzen a hazai porondon. Az elmúlt év azt bizonyította, hogy emellett tiszteletreméltó rugalmassággal és tekintéllyel tudott szerepelni a számára pedig újdonságnak számító nemzetközi diplomácia területén is. Megszokott aktivitás az el nem kötelezettek körében, kiegyensúlyozott, kölcsönösen hasznos kapcsolatokra törekvés a nagyhatalmakkal (látogatás Moszkvában és Washingtonban is), a hagyományos. baráti szálak ápolása (a tervek szerint idén Indiába érkezik Gorbacsov főtitkár), bővülő együttműködés a világ haladó országaival és mozgalmaival — címszavakban is nehéz felsorolni az eltelt néhány hónapra jellemző lépéseket. Pedig a sor még folytatható: január 28-án, épp egy éve adták ikj az úgynevezett delhi deklarációt, amely a ..Hatok" felhívását tartalmazta a fegyverkezési hajsza, illetve a nukleáris fenyegetés elhárítására. Méltánylandó az a hangnemváltás, amelyet Ű j-Delhi Pakisztánnal fenntartott viszonyában — vagyis a tradicionálisan legrobbanásve- szélyesebb relációban — el tudott érni. Végül világpolitikai hatását tekintve is ígéretes a dél-ázsiai államok részvételével létrehozott új nemzetközi regionális szervezet, a SAARC életre hívása — ebben India (már csak földrajzi és népességi túlsúlya miatt is) vezető szerepet vállal. Szegő Gábor 3YÖNGYSZÖV ÁFÉSZ FELVÉTELRE KERES legalább középfokú iskolai és közgazdasági szakmai végzettséggel, mérlegképes könyvelői képesítéssel és gyakorlattal rendelkező: BELSŐ HÁLÓZATI ELLENŐRT. Jelentkezés: személyesen vagy írásban az áfész ellenőrzési osztályvezetőjénél. Gyöngyös, Almássy Pál u. 2. sz.
