Népújság, 1986. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-04 / 3. szám
3 NÉPÚJSÁG, 1986. január 4., szombat ERŐSÖDIK A TUDOMÁNYOS SZELLEMI VERSENY A VILÁGPIACON Műszaki haladásunk — sorskérdés írta: dr. Tóth János, a MTESZ főtitkára A világgazdaságban minőségi változás megy végbe. A nemzetgazdaságok irányítóit és résztvevőit — talán jobban, mint bármikor — a tudományos technikai forradalom, vagy más néven a harmadik ipari forradalom kérdései foglalkoztatják. A tudomány mind inkább a termelés fejlesztésének nemcsak fő formájává, hanem alapvető szereplőjévé is válik. A világ az elektronizáció, a biotechnológia, a roboti- záció által fémjelzett tudományos-technikai forradalom szakaszába lépett. A technológiák egész sora, gyárak, iparágak válnak egy csapásra korszerűtlenné, s jönnek merőben új technológiák, új gyártmányok, új vállalatok. A változások gyorsasága és hatása nem hagy sok időt a meditálás- ra. Látni kell, hogy a műszaki tudományos eredmények alkalmazása alapvetően meghatározza egy ország helyét a nemzetközi munkamegosztásban. Hatására mélyülhetnek az egyes országok között meglévő technikai szakadékok, módosulnak a világgazdaságban kivívott pozíciók. Kibontakoznak a gazdasági fejlődés új feltételrendszerei. Külföldi útjaikon a MTESZ égisze alatt utazó szakemberek mindenütt a tudományos szellemi verseny erősödését tapasztalják. Ez a verseny kíméletlenebb a világpiac minden korábbi konkurenciaharcánál. A fejlett tőkés országok még a lassú növekedés idején is rendkívül dinamikus műszaki fejlesztést hajtottak végre. Megteremtették az új korszakhoz szükséges korszerű infrastruktúrát, ösztönző rendszert és piaci viszonyokat. Nagy válság, recesszió idején innovációs befektetésekre koncentrálják figyelmüket, tőkéjüket. Az innovációs készség hallatlan mértékű fokozásával képessé teszik magukat a világpiaci manőverező készség kifejlesztésére, a termelési-értékesítési struktúrák rugalmas átalakítására. A kapitalizmus a gazdaság- fejlesztési eszköztár felhasználásával óriási tartalékenergiát képes mozgósítani. Az USA-ban is nagy szellemi pezsgés tapasztalható Japán világpiaci térhódításának, technológiai előretörésének hatására. E kihívásra a versenyszellem fel- élénkülése a válasz. A nyugat-európai országok által elfogadott közös innovációs programok célja Japán és az USA utolérése. Ezt támasztják alá frissen szerzett külföldi élményeink is. Angliában nagy offenzívát sürgetnek, szerveznek a technikai rés mielőbbi felszámolására. A reformot az alapoknál kezdik: a műszaki közép- és felsőoktatásban. A szovjet vezetés feladatul tűzte ki a műszaki-tudományos és gazdasági fejlődés meggyorsítását. A szovjet sajtó gyakran ír arról, hogy anyagi-technikai erőforrásaikat sokszor olyan termékek előállítására pazarolják, amire a piacnak nincs szüksége. A szovjet vezetés bírálja azt is, hogy a termelékenység és a kiáramló bérek összhangja meg- ' bomlott, a teljesítményekkel nincs szinkronban a bérek és jövedelmek növekedése. Ezért a szovjet gazdaságban is a minőségi fejlődést kívánják megalapozni, és a bérék, jövedelmek alakulását függővé teszik a minőségtől és a termelékenységtől. A kibontakozó változásoknak a KGST-országok közötti együttműködésben is éreztetniük kell hatásukat. Milyen következtetéseket tudunk mindebből levonni? A tudományos-technikai forradalom vívmányainak hasznosításában a fejlett tőkés országok előnyre tettek szert a szocialista országokkal szemben. Olyan technológiai rés • keletkezett, amelynek tudatos felszámolása a szocialista országok egyetemes érdeke. Ezért is parancsoló szükséglet olyan társadalmi légkör megteremtése, amely elősegíti a technikai elmaradás megszüntetését. Korunkra éppen a tudományos teljesítmény nagyarányú növekedése, s a lendület szüntelen fokozódása a jellemző, miközben a technika gyorsan felzárkózik a tudományos pozíciók szintjére, és lökést ad a tudományoknak új magaslatok eléréséhez. El kell döntenünk, hogy milyen technológiákban leszünk képesek élen járni, melyekben lehetünk csak követők, s melyeket kell megszüntetnünk. Fel kell hagynunk az irodalmi polémiákkal a felelősséggel végzett gyakorlati munka kedvéért, mert a tétovázás tovább rontja pozícióinkat! Ezek után adódik a kérdés, hogy a következő időszakban képesek vagyunk-e az elmaradásunk mérséklésére, és egyes szűkebb területeken a gyors előretörésre: Véleményem szerint az elmúlt négy évtized alatt kialakult kutatási és fejlesztési szellem potenciál garanciát jelent arra, hogy a jövőben a várhatóan még erősebb versenyben meg tudjuk tartani a jelenlegi helyünket, és egyes területeken javítani is tudjuk pozícióinkat. Tanulságos volt hallani nemrég felelős japán tudományos körök véleményét a magyar—japán technikai feltételek összehasonlításáról. Vélekedésünk szerint, — jól lehet természeti erőforrásokban hozzájuk hasonlóan szűkölködünk —, igen jelentős szellemi potenciállal rendelkezünk, de a soksok magyar alkotó gondolat kivitelezésében alul maradunk a japán gyakorlathoz képest. A cselekvéshez kettőzött ösztönzést adhat az a tudat, hogy a szellemi erőforrások hasznosításában számos gazdasági területen a KGST-országok még -nem versenyképesek. E helyeken az innovációs-készség lendületes fokozása létszükséglet. Tömegesen kell berendezniük a termelőknek a csúcs- technológiák fogadására, az ehihez szükséges szellemi alkotómunka kibontakozásához szükséges feltételek megteremtésére. Ehhez nélkülözhetetlen, hogy társadalmunk leküzdje azokat a tudati beidegződéseket, amelyek az extenzív gazdaság- fejlesztés évtizedei alatt keletkeztek. Politikai döntésekkel, a szabályozórendszer fejlesztésével kell létrehoznunk azt a környezetet, amelyben a vállalatok nagyobb követelményeket támasztanak a műszaki szakemberekkel szemben, akiket — ezzel párhuzamosan — nagyobb erkölcsi-anyagi elismerésben részesítenek. Az innovációs készség tömeges kibontakoztatását, a csúcstechnológia gyorsabb átvételét a kormányzat és a vállalatok együttes cselekvéssora eredményezheti. A MTESZ — kiterjedt fórumrendszerével — érdemben járulhat hozzá ehhez a folyamathoz. Ezt tesszük most szervezetünk küszöbön ’álló XIV. kongresszusának előkészítésekor. Minden rendelkezésük’ fi álló eszközzel és módszerrel a hazai műszakitudományos haladás felgyorsításán munkálkodunk. Szolgáltatnak és gyártanak Munkában az Integrál Szerelik a gázt az egri Galagonyás utcában A megrendelő Bakondi Lajosné abban bízik, hogy mihamarabb gázzal füthet. — A szomszédok ajánlották az Integrál kisszövetkezetet — feleli érdeklődésünkre. — Nemcsak a bekösainknak. Villanyszerelőink is sokoldalúak. Nemrégiben mi hangosítottuk például az egri stadiont, de vállalunk érintésvédelmi vizsgálatokat is. A szolgáltatások mellett apróbb alkatrészeket, használati tárgyakat készítünk fából és fémből. A gázszerelők munka közben Juhász János elnök bízik a szövetkezet jövőjében tést végzik, hanem ők adták a készülékeket is. A helyszínen munkálkodók egyike Prókai János így vélekedik: — A csőszerelőknél jó a hangulat. Akik kevés munkával akartak nálunk köny- nyen pénzt keresni, azok mind lemorzsolódtak. [Munkatársa, Bogár József is megerősíti ebben: — Gyorsnak és pontosnak kell lennünk, megrendelés van elég ebben az utcában is, alig győzzük teljesíteni. A szövetkezet egri Kertész utcai központjában Juhász János elnököt arról kérdeztük, hogy folytatnak-e egyéb tevékenységet is. — Főként épületgépészeti feladatokat vállalunk. de foglalkozunk víz- és köz- pontifűtés-szereléssel is — mondta. — Végzünk ezen kívül tetőfedést, szigetelést, bőven akad tennivalójuk asztalosainknak és bádogoAz irodájában egy fali táblán kulcstartók, apróbb emléktárgyak sorakoznak. Valamennyi a szövetkezet terméke. — Jó néhány bedolgozónknak adunk állandó elfoglaltságot ezzel — fűzi hozzá Juhász János. — De itt van például az öntőmin- ta-készítés. Egy szerszám, vagy akár egy köztéri tárgy megformálása nagy pontosságot igénylő munka, amelyre jelenleg az országban is kevés vállalkozó akad. Legutóbb például a miskolci Tiszai-pályaudvar régi tartópilléreinek újraöntésében segédkeztünk. Örömmel tennénk eleget megyén belül is hasonló megrendelésnek. Nekem szívügyem Eger folyamatos szépítése, pedig nem régen, a szövetkezet alapítása óta vagyok a városban. 1982 novemberében a mezőkövesdi Matyó Tsz szakcsoportjaként Öten kezdtünk. Ezalatt a három év alatt tevékenységünk egyre szerteágazóbbá vált. Megrendeléseket kaptunk Borsod és Nógrád megyéből is. A bővülés eredményeként gazdaságilag és jogilag is kedvezőbbnek tűnt, ha önállósodunk. Ez meg is történt múlt év januárjában. A Heves Megyei Kiszöv védnöksége számunkra erkölcsi és anyagi támogatást is jelent. Ünnepségeken, rendezvényeken, üdülések szervezésénél gondolnak ránk, de hatékonyan segítettek árpolitikánk kialakításában is. — Ezek szerint megérte a lépésváltás? — Reményeink vannak, hiszen a jogi szabályozók kedvezőek — válaszolja az elnök. — Természetesen sok munkára és a pénzügyi szervezetek nagyobb rugalmasságára lenne szükség ahhoz, hogy a tervezett nyereséggel zárjuk az évet. Bogár József: Gyorsnak és pontosnak kell lennünk (Fotó: Perl Márton) — Az önállósulást nem fogadták bizalmatlanul o dolgozók? — A szövetkezet megalapítása közös döntésen alapult. Jól összekovácsolódott kis csapat a mienk. Ezt az mutatja, hogy a tagság pénzbeli áldozatot is hozott. Mindenkit anyagi érdekeltség is fűz a jobb munkához. Talán éppen ezért nincs nálunk elvándorlás. Korábban, míg tsz-üzemágként dolgoztunk, magasabb volt az átlagbér, de reméljük, az elkövetkezendő évek itt is igazolnak minket. — S hogyan képzelik el a jövőt? — Rugalmasabban szervezzük javítószolgáltatása- ihkat. A magánmegrendelő azonnal fizet, s ha gondját gyorsan orvosolták, meg van az öröme is. Épp ezért elsősorban a lakosság igényeit szeretnénk kielégíteni. Ez nekünk is kedvező, mert ha a vállalatok, intézmények a megbízóink, hónapok is eltelnek, míg megkapjuk a pénzünket, mivel nehézkes az átutalási rendszer. Az anyagellátási problémákat mindenki ismeri. Termék- gyártásunkat egyelőre ezért nem bővítjük, no meg raktározási gondjaink is vannak. — Az elmúlt három év nyilván sok tanulsággal szolgált. így visszatekintve vajon megérte-e elhagyni pesti munkahelyét? — Olyan munkatársakra leltem itt, akiket nagyon jól lehet irányítani. Áldozatkészségükkel is cégünkhöz való hűségüket bizonyították. S a mindennapi tennivalók elvégzése közben kialakult baráti légkör egy vezető számára láthatatlan húzóerő, amellyel nap mint nap lehet és érdemes dolgozni. Mellékes-e a melléküzemág...? Kedvező fordulat a Hatvani Lenin Tsz háza táján A melléküzemági tevékenység igen sok közös gazdaság háza táján okoz gondot, mivel hozama nincs arányban a befektetéssel, és inkább rontja, mintsem javítani az éves mérleget. A korábbi esztendőkben ez volt a jellemző Hatvanban is, ahol a Lenin Tsz négy A feltett kérdésekről Vágó József elnökkel és Bartha Antal fő-ágazatvezetővel beszélgettünk, akik előbb üzemeríként vették számba a különböző tevékenységeket, majd átfogó elemzést adtak az egyáltalán nem mellékes melléküzemági munka kedvező alakulásáról. Megtudtuk többek között, hogy a boldogi alumíniumüzem az Egri Finommechanikai Vállalattal két éve kialakított jó kapcsolatnak köszönheti talpraállá- sát Ma már gazdaságosan, -tisztes haszonnal készülnek falusi környezetben is a korszerű kórházi felszerelések. minőségük megfelel az exportkövetelményeknek, ilyenformán 1986-ban érdemes lesz tovább fokozni a termelést. Az ugyancsak boldogi „illetőségű” faüzemmel kapcsolatban azt jegyeztük fel, hogy első alkalommal teljesíti éves tervét és a várt félmillió forint nyereséget. A jövőre tekintettel, mégis gondról kell szólnunk: saját anyaguk fogytán, így a TSZKER által exportált cikkek előállításához jövőre 50 százalékban vásárolni kell faanyagot. Kiemelkedő eredmények fűződnek a tűzoltókészülék- javító herédi telep nevéhez, amely mind teljesítmény, mind árbevétel dolgában a legtöbbet fejlődött egyik évről a másikra. Az itt dolgozók 6 millió forint bevételt hoztak a konyhára, és kivívták a megrendelők, köztük a megyei tűzoltóparancsnokság elismerését. A Csá- nyi út mentén működő vegyipari telép termékei ugyanekkor nemzetközi mércével mérve is állják a versenyt, amit nem csupán a korrekciós irodafesték, a Korrigó BNV-díja, hanem a piac egyre fokozódó érdeklődése tanúsít leginkább. Nincs az a mennyiség, amelyet a Pi- ért át ne venne e fontos irodaszerből. A Palkótanyán létesített nyomdát pedig a tavaly végzett rekonstrukció, valamint a géppark fejlesztése tette jövedelmezővé. A kiegészítő tevékenység egyébként az idén már 80 millió forint árbevételt jelent a Lenin Tsz háztartásában, s pozitívumként könyvelhető el, hogy a felsorolt üzemek — ide számítva még a herédi varrodát, a kökényesi cipőipari műhelyt — ütemesen, havi szinten hozzák bevételüket, segítve ezzel az egész gazdaság stabilizálódását. Titka még az ágazati eredménynek, hogy az általános revízió után, amelyet a termelőszövetkezet tavaly fo- ganasított, csak olyan üzem maradhatott állva, amely a köz javára valós eredményt tudott felmutatni. így szüntették meg az éveken át ráfizetéses lakatos-forgácsolá műhelyt: És nem voltak engedékenyek a partnerekkel, a megrendelőkkel szemben sem. Az egyikkel például négyszer módosítottak szerződést, mire számításaik kifizetődőnek bizonyultak. A vezetőség mindeközben nem riadt vissza a szükséges személyi cseréktől — figyelemmel a szakértelemre, az irányítókészségre —, továbbá minden iparági területen élt az érdekeltségi rendszer megteremtésének eszközével. Az elmondottakhoz tartozik, hogy a folyamatnak nincs vége. A szövetkezet párt- és gazdaságvezetése tisztában van azzal, hogy a pillanatnyi eredmények megőrzése összeforrott kollektívákat feltételez, ezért most a közösségi szellem ápolását. erősítését tekintik követendő célnak, továbbá arra törekszenek, hogy a melléküzemági tevékenység mindig jó összhangban maradjon a társ főágazatokkal. Moldvay Győző településre kiterjedő ipari tőágazata 8 különböző szektorban 200-nál több dolgozónak ad kenyeret. Mennyiben változtak az idén? Hogyan sikerült a fő ágazatot egyértelműen nyereségessé tenni,?
