Népújság, 1986. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-23 / 19. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. január 23., csütörtök CSALÁD - OTTHON “ 1 ISKOLA í. Mil egyenek... .... azok. akik 'különféle munkakörökben dolgoznak? Hasonló-e az étkezésük evagy különbözik egymás­tól? Vájom a szabad idő aiktív eltöltése, a sportolás változtat-e a szokványos ét­kezésen? Mit egyenek pél­dául a ntíhéz fizikai mun­kát végzők? A közhit sze­rint az, aki nehéz munkát végez, főleg szalonnával fe­dezi az elvesztett energiát. A szalonna hizlaló élelmi­szer, és mégsem híznak el ezek az emberek. Mj ennek az oka? A helyes étkezés egyik tit­ka, hogy csak annyit együnk, amennyire szükségünk van. Az egyes munkafolyamatok energiaigénye eltérő. attól függően, hogy milyen hosz- szú ideig, milyen terhelés éri az izmokat és az egész szervezetet. A fizikai dolgo­zók napi munkájuk során a több táplálékban levő, nagyabb mennyiségű ener­giát mind elhasználják. Lát­szik is rajtuk, hogy szívó­sak, erősek, de nem kövé­rek. Régen a legnehezebb munkának az aratás számí­tott. Ma már a gépek egy­re nagyabb teret kapnak a nehéz munkafolyamatok végzésében. így az emberi energiaszükséglet. energia- ráfordítás is lényegesen csökkent. A szakemberek ma már mindenkit érdeklő, érintő energia- és tápanyagszük­ségleti normákat nem az egyes foglalkozások, hanem az életmód jellegzetessé­geinek megfelelően adják meg. Ugyanis, aki fizikai munkát végez, de szabad idejében kikiapcsolódásként pihen, olvas, moziba jár, nem igényel akkora ener­giatartalmú étrendet, mint ak; szabad idejében is ak­tív életmódot folytat, pél­dául sportol, kertészkedik, kirándul. Azok. akik rend­szeresen fizikai munkát vé­geznek, naponta átlagosan 3100 kalória, vagyis 13,0 MJ (mega joule) energiát igé­nyelnék. Mit egyenek például az irodai dolgozók, a szellemi, ■munkát végzők (főleg nők)? Van-e olyan különlegesség, ami a szellemi pályán dol­gozókra jellemző? Nincs, de az igaz. hogy kisebb ener­giatartalmú ételeket kell fo­gyasztaniuk. Ahogy az előb­biekben említettük, már nem annyira a foglalkozás, hanem az egész napi tevé­kenység szabja meg a táp­lálkozással kapcsolatos szűk- ségleteket. A szellemi foglalkozású emberek közül egyre töb­ben végeznek szabad ide­jükben valamilyen fizikai munkát, például barkácsol­nak — tehát aktívan mo­zognak. Természetesen en­nek az ellenkezője is lehet­séges. Egyre több időt töl­tünk el ülőhelyzetben. Ülünk a gépkocsiban, ülünk a munkaihelyünkön, és ülünk otthon a televízió előtt. Elsősorban azoknál probléma ez, akik a mun­kahelyükön is sókat ülnek. A szakemberek kiszámítot­ták. hogy a kényelmes élet­módot folytatók napi ener­giaszükséglete 2400 kalória, a mérsékelten aktív élet­módot élőké 2700 kalória. Bizonyára. sok olvasónkat érdekli, hogy a szellemi foglalkozást űzők melyik csoportba tartoznak. Álta­lában a kényelmes, vagy a mérsékelten aktív életmódot folytatók közé. Ritka a je­lentős fizikai munkát vég­ző szellemi dolgozó. Ezért az alacsonyabb szükséglet­hez kell igazítani az étrend energiatartalmát, mert kü­lönben a felesleg zsír for­májában felhalmozódik a test különböző helyein. Régi pulóverből — mellény Ebben a szezonban minden divatos ruha, kabát és puló­ver mély karkivágású, bő, egyenes, a csuklón szűk vagy széles ujjú. Ne essünk kétségbe, ha tavaly egy szűk ujjú, hagyományos szabású kötött pulóvert készítettünk, vagy netán vettünk drága pénzen. Kiválóan átalakítható — a legdivatosabb kötött mellénnyé. Fejtsük le az ujjait, bont­suk meg a hónalját, körülbelül alulról a negyedik bordánk magasságáig. A felfejtett fonalból kössünk keskeny pántot, az így kialakított mély karöltőbe. Frissítsük fel — ha eset­leg egyszínű a mellény — befűzött színes bársony vagy bőrszalagokkal. Ez lesz az idei télen a legkedvesebb ruha­darabunk ... Szöveg és rajz: Pálffy Judit A KÖVETKEZMÉNY MEDDŐSÉG LEHET A fiatalok első terhességmegszakításának veszélyei Hazánk népesedési hely­zete az utóbbi időben igen kedvezőtlenül alakult. E 2 nagyobbrészt a népesség korösszetételéből adódik, ezért nem átmeneti jelle­gű. A jövőben óhatatlanul hosszabb időszakon keresz­tül jelentkezik. Számítá­sok alapján a következő 40 évben nem kerülhetjük el a népesség fogyását. A legvalószínűbb változat sze­rint is 2021-re 300 ezerrel leszünk kevesebben. A szülő nők között egy­re nagyobb részarányt kép­viselnek a fiatalok, a 25 éven aluliak. A gyermekek születése közötti idő rövi­dült. A kisebb, átlagos csa­ládnagyságot hamarabb érik el a házaspárok. A nők 90 százaléka 30 éves kora után nem kíván terhességet. A családtervezési vizsgálatok szerint a fiatalok közül szin­te senki sem köt olyan elkép­zelésekkel házasságot, hogy életét gyermek nélkül éli le. A lehetőség azonban csak azok számára biztosított, akik fiatal korban (18 év előtt) nem estek át művi ve­télést követően kismedencei gyulladáson. A gyulladásnak kürtelzáródás lehet a követ­kezménye, a terhességmeg­szakítás eddig ki nem de­rített úton is vezethet funk­cionális meddőséghez. Ezzel az előrebecslések sem számolhatnak, ezért a 18 éves kor alatti művi ve­télések után létrejött másod­lagos meddőség miatt nagy­számú gyermektelen házas­párral kell számolni. így egyre több lesz a boldogta­lan, „nem teljes értékű” csa­ládok száma is. Ezt az el­lentmondást csak családter­vezéssel lehet feloldani. A gyermektelenség hazánkban társadalmi gonddá vált. Mind gyakoribb, az 1980-as Férfidivat prognózis A nemzetközi férfidivatot az Y. és a V-vonal uralja, s a következők jellemzik: Y~vonal: Klasszikus öl­töny, szélesített vállal, mély­re helyezett gombolással. A fazon 'klb 9 cm széles. A nadrág egyszerű, lezser, ci­garettaformával, hajtással, bőségránccal készül. A szá­ra lefelé bővülő, boka felett 24 cm széles. V~ vonal: Ide soroltba tők az 50-es évek divatjára- em­lékeztető gömbölyű vállú zalkók. amelyeket alig kar­csúsítanak. A nadrág szo­bása eltér a klasszikustól: csípőben bő, a nadrágszára lefelé szűkül. Ez kimondot­tan a fiatalok divatja. Az új férfidivat jellem­zője a kombinálás lehetősé­ge. Rétegesebb az eddiginél, a zakó alatt plóvert és mel­lényt egyszerre viselnek. A felsőkabát puha, köny- nyű, továbbra is sportos, elegáns és kényelmes, a rész­letek egyszerűbbek, fölösle­ges díszítés tehát nincs. Gyakori az egysoros gom­bolás, keskeny megoldás­ban. A divatos hosszúság a térdet takarja- Jellemző ka- báttípusok az egyenes vo­nalú raglánkabát, kényel­mes bőséggel, esetleg övvel és a trencSkó-vonallal ro­konságot mutató egysoros sportos kábát, övvel kiegé­szítve, hátán hajtással vagy szemberánccal. A sportos öltözékek kö­rében tág teret kapnak a szín- és anyagkombinációk. A széles váll, a keskeny csípő hangsúlyozására szol­gál a legújabb divatvonal. A kötött, a kord. a szövet, a bőr és nyáron a vászon anyagok párosításaiból ösz­szeállítoU modellek a leg­divatosabbak. A zakók leg­főbb dísze a bőrgamb, a sportos felsőrészeké a vas. és bronzszínű patent. Ingben, nyakkendőben di­vat a kockás és a finom csíkmínta. A cipődivatban van a leg­kevesebb újdonság. A spor­tos fazonú fűzős és tépőzá­ras cipők továhbra is na­gyon divatosaik, valamint az elegáns, könnyű kidolgozású bőr félcipők pici fémdíszí­téssel. Színiben a bézs, a szürke a kék a legdivato­sabbak. összegezve: úgy tűnik, hogy újra élre tör az úgy­nevezett modern klasszikus öltözködési mód. Ami tehát kényelmes, célszerű, elegáns, modern és klasszikus — az divatos. népszámlálás adata szerint 9,7 százalék Volt az ilyen házaspárok aránya. Ezzel szorosan összefügg, hogy vi­lág- és hazai viszonylatban is növekedett a 13—IS év közöttiek művi vetélésének száma és késői szövődmény­ként — a másodlagos med­dőség. Bár vitatott, napja­inkban is kevésbé tisztázott az a hatás, amit a terhes­ségmegszakítás a termé­kenységre gyakorol. A serdülő lányok 60 szá­zaléka már 12—13 éves kor­ban biológiailag éretté vá­lik. A határ az eddigi ta­pasztalatok szerint évtize­denként 4 hónappal csök­ken, a táplálkozási, földraj­zi stb. viszonyoktól függő­en. Ennek következtében a felmérések szerint a fiatal­korúak 80—90 százaléka rendszeres nemi életet él. A művi vetélések 7—12 szá­zaléka is így ebből a kor­osztályból kerül ki. Ezek 75—80 százalékban első ter­hességek. A beavatkozást döntően az indokolja, hogy a leány hajadon. A fellépő károsodások közül az egyént és családját, de a társadal­mat is hosszú távon érintő szövődmény a meddőség. Erre vonatkozólag kevés konkrét adattal rendelke­zünk. Különösen a 18 éven aluliaknál hiányoztak a mű­vi vetélések károsító hatá­sával összefüggő vizsgálatok. Ezért kutatásaink közép­pontjában ez a kérdés állt, s a kapott adatokat össze­hasonlítottuk a 18 éves kor felett végzett művi vetélést követő meddőség előfordu­lásával. Az eredményeket a következőkben összegezhet­jük: az összes másodlagos meddőség 44,4 százaléka (936 eset) a művi vetélésből, az összes másodlagos meddő-, ség 32,8 százaléka (690 eset) pedig az első terhességmeg­szakításból származik. A másodlagos meddőség (2102 eset) 10,7—11,7 százaléka a fiatal korban végzett első, il­letve az összes terhesség meg­szakítására vezethető visz- sza. A művi vetélés első­sorban valamilyen funkcio­nális károsodás útján okoz meddőséget. Az első terhesség meg­szakításának van a legsúlyo­sabb károsító hatása a ter­mékenységre. Ha bármilyen szülészeti esemény (szülés, spontán vetélés stb.) meg­előzi az utolsó terhesség megszakítását, csökken a meddőség veszélye. A kür­tök kontrasztanyaggal tör­ténő vizsgálata alapján meg­állapítottuk, hogy a peteve­zeték átjárhatósága az első terhesség megszakítása után, az életkor szerint változik. A kürtök átjárhatóságának a megoszlása a három kor­csoportban lényegesen eltér (13—17, 18—20. 20 év felett). A húsz év alatti korcso­portban az első terhesség megszakítása 39,3 százalék­ban, míg a 20 év felettiben 28,3 százalékban okozott meddőséget a kürtelzáródás. Ezekből a vizsgálati adatok­ból megállapítottuk, hogy mintél fiatalabb korban tör­ténik a művi vetélés, an­nál valószínűbb a műtétet követő meddőség, mert if­jabb korban mind mecha­nikusan, mind funkcionáli­san „sebezhetőbbek” a nők. Ilyen esetekben kisebb arányban következik be ké­sőbb a spontán peteérés és a terhesség. A gyógyszeres kezelés sem sokat segít már ilyenkor. Ha ezeket a tapasztalato­kat általánosítjuk, s becslé­seket végzünk, riasztó kép tárulhat elénk; A fiatal kor­ban végzett 80 ezer 286 művi vetélésből hozzávető­legesen 10 ezer 118 meddő­ség léphet fel. A 18 éven fe­lül megszakított 1 083 068 terhességből meddőség 46 ezer 707 esetben adódhat. Az efféle műtétek enge­délyezése óta legálisan 4 millió művi terhességmeg- szakítást végeztek el ha­zánkban, pontosabban eb­ben az esztendőben kerül sor a négy milliomodikra. Az eddig vázoltak alapján el­gondolhatjuk, hogy csak e műtétek szövődményeként jelentkező meddőség meny­nyire járulhatott hozzá, hogy néhány éve elkezdő­dött népünk fogyása. Dr. Farkas Márton az orvostudományok doktora, szülész-nőgyógyász főorvos f A Heves Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat , 1 működtetésre vagy bérletre — különböző felhasználásra — felkínálja a 3-as út és Gyöngyös melletti hagyományos 2000 db férőhelyes száraz és nedves etetésre berendezett sertéshizlaló telepét. Telefon, víz, villany, kerítés van. A működtetésre vagy bérletre jelentkezés és információ kérése a vállalat felvásárlási főosztályvezetőjénél. Gyöngyös, Szurdokpart u. 1. Telefon: 11-536 Jelentkezési határidő: a hirdetés megjelenésétől számított 14 nap. \a zxxxmaatxxantx J

Next

/
Thumbnails
Contents