Népújság, 1986. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-22 / 18. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam. 18. szám Ara; 1986. január 22., szerda 1.80 FORINT Együtt Sokszor úgy vehetnénk hétköznapi tapasztalataink alapján, hogy két táborra szakadt az iskola körüli világ. Ha a tanárokat hall­gatja az ember, sok min­dent megtudhat a szülők­ről: arról, hogy milyen ne­hézségekkel kell szembe­néznie az oktatónak, ne­velőnek akkor, ha egy ki­csit is ki akarja mozdítani a gyerekeket megszokott ér­tékrendjükből. Ugyanakkor a családok is panaszkod­nak az intézményekre, hogy nem elég, amit cse­metéjük ott kap, folyton olyan feladatokat adnak ki számára, amely a hét végéjét is elfoglalja sze­gény „drágámnak”. Szerencsére azonban, nemcsak perlekedésről ér­tesülhetünk — bár ez a hangosabb —, hanem együttműködésről is. S az a szerencsés, az szolgálja a diákok igazi érdekeit, ha otthdn és az iskolában nem egymásnak ellentmondó vé­leményeket hall. Mind töb­bet keresik a kapcsolatot a szülői munkaközösségek révén, s a leendő iskolata­nácsok útján egyre inkább kutatják a módját: hogyan lehetne ellensúlyozni a hát­rányos hatásokat. Annál is inkább, mivel egyre kisebb a felnőttek hatása a felnövekvő kor­osztályokra. Kevés az idő, nőtt a szülők elfoglaltsá­ga. A tananyag is mind nehezebb, nem egyszerű dolog a végére érni, hát még ha különböző maga­tartási problémákkal is foglalkozni kell az ismere­tek átadása mellett. Így növekedett az egykorúak szerepe: kortársaiktól, nem pedig az érettebbektől, ta­pasztaltabbaktól lesik el viselkedési normáikat, szo­kásaikat a fiatalok. Ta­lán mondanom sem kell, hogy mi ennek a követ­kezménye: felelőtlenül, trá­gár beszédhez szokva, ban- dázva serdül fel ifjúsá­gunk egy része. Sokszor azok kerülnek szorító hely­zetbe. akik nem állnak be egy-egy erőszakosabb, gát­lástalanabb csapatba, ha­nem megpróbálják képvi­selni az otthonról hozott elveiket. Nem lehet elmenni ezek mellett' a jelenségek mel­lett. Ha nem veszünk tu­domást e tényekről, ké­sőbb riadtan tapasztalhat­juk, hogy mivé csepered­tek fiaink, lányaink. Na­ponta meg kell vívni a harcot a tanulás, a tudás — a munka megbecsülésé­ért, nyíltan feltárva a gon­dokat. Ebben a tantestüle­tek és a családok csak kö­zösen érhetnek el ered­ményt. A Hazafias Népfront He­ves Megyei Szervezete és a tanácsok szakemberei igyekeznek megkeresni a közös munka lehetőségét, találkozási alkalmakat te­remtve a szülők és neve­lők között. Sokszor látvá­nyos eredményekhez is ve­zet ez a fáradozás, Eger­ben például tavaly három­három millió forintnyi tár­sadalmi munkát végeztek az óvodákban és az általá­nos iskolákban és két és fél milliót a középiskolák­ban az édesapák és az édesanyák. De még jelen­tősebb az a haszon, amit pénzben nem is lehet ki­fejezni. .. Gábor László BULGÁRIAI TENGERPARTI SZÁLLODA HEVES MEGYEIEKNEK Harmincéves az Express Utazási Iroda Az Express útjain, szál­láshelyein, programjaiban számos kedvezményt nyújt. Vannak diákked vezményekj (utazási, étkezési, szállás stb.). Olyanok, amelyeket csa­ládosok, nászutasok, egye­temisták, középiskolások ve­hetnek igénybe. Kedvez­mény illeti a szüleikkel utazó gyerekeket, a tanul­mányi kiránduláson csopor­tosan részt vevőket. A 30 éves Express jubileuma al- k|il mából külön kedvez" ményben részesíti a vele egykorú utazó, üdülő fiata­lokat is. Ennyit az orszá­gos helyzetről, mely termé­szetesen Heves megyére is vonatkozik. Pataki Sándortól, az Ex­press Heves Megyei Ki- rendeltségének vezetőjétől megtudtuk, hogy az eLmúlt esztendőben 15 miliő forin­tos volt az árbevételük. Ügyfeleik háromnegyed ré­szét a fiatalok köréből to­borozzák, de a 35 éven fe­lüliek közül is akadnak, akik szívesen veszik igény­be szolgáltatásaikat. A ha­tármenti forgalom révén mehetnék Csehszlovákiába. Erfurtba közvetlen küldési és fogadási lehetőségük nyílt a Jugendtouristtal kö­tött szerződés értelmében. Újdonságnak számít; a miskolci és a salgótarjáni kirendeltséggel közösen — saját kockázatúikra — kibé­reltek Bulgáriában egy ten­gerparti szállodarészt, ahol május 1-től október 1-ig fogadják a vendégeket. Ar­ról is beszámolt, hogy szá­mítógéppel igyekeznek gyor­sítani az ügyintézést, s amennyire csak lehet, a fia­talok zsebéhez igazítják az árakat. A vízparton üdülök az idén is kajakozhatnak, kenuzhatnak. Jó alkalmat kínál erre a XIX. nemzetközi Tisza vizitúra is. A felvétel az előzőről készült (MTl-archivfotó: Balogh P. László — KS) Harmincéves az idén az Express, a fiatalok utazási irodája. E jubileum jegyében tervezik az eddiginél színesebb, gazdagabb ajánlatukat, ter­mészetesen elsősorban fiataloknak. Szám szerint egymillió magyar fiatal bel- és külföldi program­ját kívánják lebonyolítani. Kétszáz különféle ország­járó túrát, kirándulást szer­veznek diákoknak, iskolá­soknak. Ezék között az egy­két-, háromnapos tanulmá­nyi kirándulások között olyan olcsó, gazdag látniva­lót ígérő utak vannak, mint az építészeti, vagy vártú" rák, városlátogató és iro­dalmi kirándulások, üzemlá­togatások. Mind a négy évszakban ajánlanak üdülést — ötven­féle helyszín és 420 időpont között válogathatnak az ér­deklődők. Külföldi fiatalok­kal közös nyelvgyakorlás, sport- és hobbitáborok. szá­mítógép-programozási, te­nisz-, lovastanfolyamok sze­repelnek a programban. Az Állami Ifjúsági Bizottság anyagi támogatásával 1986- ban kétezer egyetemistát és húszezer középiskolás diá­kot üdültet az Express ‘ked­vezményesen, egyhetes tur­nusokban Velencén, Bala" tonszemeáen és Tiszafüre­den. Tervek szerint ebben az évben 120 ezer magyar fia­tal külföldi utazását szer­vezik meg. A legtöbb cso­portot — hat barátságvona­tot, testvérvárosi látogatást — a Szovjetunióba indít­ják. Bővültek a fekete-ten­geri csoportos és egyéni üdülési lehetőségek a Szov­jetunióban, Bulgáriában és Romániában. Több sport­program, sítúra szerepel a programban Bulgáriában, Csehszlovákiában, az NDK- ban, Lengyelországban Ju­goszláviában, Ausztriában. Az egzotikumot kedvelők elutazhatnak Mongóliába, Algériába, Koreába, vagy Kub\íba. A korábbi inagy sikerű nyelvtanfolyamok folytatásaként a következő szezonban is utazhatnak magyar fiatalok a Szovjet­unióba. az NDK~ba, Angliá­ba és Franciaországba 3— 4 hétre nyelvet tanulni. Újdonság az iroda aján­latai között az úttörők kül­földi táboroztatása: 1986­ban ötezer úttörő utazhat NDK-ba, Csehszlovákiába. Cserébe külföldiek érkez­nek magyar úttörőtáborok­ba (az NDK-bál például hatszázan), s a közös egy ott­lét jó lehetőség a magyar gyerekek nyelvtanulására is. Külföldről 120 ezer fia­tal érkezésére számit az Express — elhelyezésükről saját szállóiban és nemzet­közi üdülőtelepein gondos­kodik. Várkonyi Péter Lengyelországba látogat Várkonyi Péter külügyminiszter Marian Orzechowskinak, a Lengyel Népköztársaság külügyminiszterének meghívásá­ra január 22-én hivatalos baráti látogatásra Lengyelország­ba utazik. Február 14—16-ra összehívták a magyar szak­szervezetek XXV. kongresszusát Ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa Kedden ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa. A testület a ma­gyar szakszervezetek közel­gő, XXV. kongresszusának előkészületeivel foglalko­zott. A tanácsülés Gáspár Sándornak, a SZOT elnöké­nek előterjesztésében meg­vitatta és elfogadta a Szak- szervezetek Országos Taná­csának kongresszusi beszá­molóját és a szóbeli kiegé­szítés fő gondolatait. A to­vábbiakban Sólyom Ferenc titkár előterjesztésében ja­vaslatot fogadtak el a kong­resszuson megválasztásra kerülő testületek és végre­hajtó szervók létszámára. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa úgy döntött, hogy 1986. február 14—16- ra összehívja a magyar szakszervezetek XXV. kong­resszusát. (MTI) NYILATKOZAT A TANÁCSKOZÁSRÓL Hazaérkezett a magyar küldöttség a varsói békefórumról Hétfőn a késő esti órák­ban hazaérkezett Varsóból a Szentágothai János aka­démikus vezette magyar küldöttség, amely részt vett az értelmiségi világkong­resszuson. ★ A hét végén zárult var­sói értelmiségi világkong­resszus hasznos fóruma volt a különböző világnézetű, po­litikai beállítottságú, de bé­két akaró értelmiségiek, tu­dósok, művészek, egyházi személyiségek kötetlen esz­mecseréjének — hangsúlyoz­ta — Szentágothai János akadémikus, az MTA el- elnökségének tagja, a ta­nácskozáson részt vett ma­gyar delegáció vezetője, aki az MTI munkatársának ké­résére hazaérkezését követő­en nyilatkozott az eszmecse­re során szerzett tapaszta­latairól. Mindenekelőtt ki­emelte: a kongresszus részt­vevőiüdvözölték Mihail Gor- bacsovnak a nukleáris fegy­verzet leszerelésére, illetve az ezredfordulóig megvaló­sítani tervezett kölcsönös, teljes felszámolásra vonat­kozó javaslatát. A mintegy ötven ország­ból érkezett küldöttek — folytatta — konstruktív, őszinte légkörben vitatták meg a békét és a nemzetkö­zi biztonságot veszélyezte­tő főbb tényezőket, s ezek legyőzésének lehetséges esz­közeit. Hat bizottságban folyt az eszmecsere, e munkacso­portok foglalkoztak a nuk­leáris konfrontációval és an­nak veszélyeivel, az ökoló­giai egyensúly problémái­val, a kulturális örökségün­ket érintő kérdésekkel, a vi­lággazdaság és az új világ- gazdasági rend globális problémáival, a békére ne­veléssel, s ezen belül a köl­csönös bizalom építésének lehetőségeivel. Megvizsgál­ták, milyen szerepe lehet eb­ben az iskolának, a külön­böző társadalmi szerveknek és tömegkommunikációs esz­közöknek. Szentágothai János emlé­keztetett arra, hogy a kong­resszus a világhoz intézett üzenetében sürgeti: minden területen kezdődjék meg a leszerelés, a nukleáris fegy­vereket teljesen számolják fel. Az albizottságok által előterjesztett állásfoglalá­sokban — amelyeket eljut­tatnak több világszervezet­hez — leszögezték például, hogy a kulturális örökség, függetlenül attól, hogy mely világrész, mely nemzet sa­játja, értéket képvisel. Rá­mutattak arra, hogy a ka­tonai kiadásoknak a több­szörösére van szüksége a világnak ahhoz, ha meg akarja állítani a környezet romlását, a Föld nagy terü­leteinek elsivatagosodását, a trópusi esős erdőségek tel­jes megsemmisülését, az édesvíztartalékok kiapadá­sát, a hagyományos energia- hordozók fogyását. A magyar delegáció tevé­kenységéről szólva az aka­démikus elmondta, hogy igen aktívan vettek részt a kong­resszus munkájában: a kül­döttség tagjai több javaslat­tal járultak hozzá a tanács­kozás eredményességéhez. így rámutattak az alkotó művészek felelősségére a bé­ke megőrzésében, s konkrét lépéseket sürgettek a kör­nyezet védelmét szolgáló nemzetközi összefogás érde­kében. Szentágothai János vége­zetül meggyőződését fejezte ki: a varsói értelmiségi vi­lágkongresszus hozzájárult ahhoz, hogy erősödjék a bi­zalom és a különböző gon­dolatok kicserélésének kész­sége az eltérő elveket valló partnerek képviselői között. (MTI) Úttörő béketalálkozó Kedden, a Magyar Úttö­rők Szövetsége országos el­nöksége és az Országos Bé­ketanács ifjúsági bizottsá­ga szervezésében úttörő bé- ketalálikozót tartottak Szeg­halmon. A találkozón, amely a Hi­rosima efllen végrehajtott atomtámadás együk gyer­mekáldozatának, Szadakó- nak a nevét viselő zsadányi úttörő békekllub kezdemé­nyezésiére jött létre, a paj­tások felhívással fordultak az ország úttörőcsapataihoz. Ebben a nemzetközi béke­év alkalmából egyéni és kö­zösségi cselekvésre szólítot­ták fel társaikat a béke megőrzése érdekében. Fel­hívásukban hangoztatták: a Föld minden gyermekének joga von a békés, boldog élethez, s a fegyverkezésre fordított hatalmas anyagi forrásokat a vijúp égető problémáinak megoldására kell fordítom. A magyar úttörők mindent megtesznek azért, hogy a világ bármely pontján élő társaik megis­merhessék a vidám. gond­talan gyermekkort. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents