Népújság, 1986. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-20 / 16. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. január 20., hétfő 1. A TÁRSADALMI TULAJDON VÉDELMÉBEN Népi ellenőrök—a leltári fegyelemért Egy hivatásos népi ellenőr számára mindig jó dolog, ha azokhoz szólhat, akik nap mint nap segítik munkáját, jelzéseikkel, közérdekű bejelentéseikkel alakítják és formálják a népi ellenőrzés vizsgálatainak irányát. Nemegyszer tevékenyen is .részt vesznek a vizsgálatokban. A lakossági jelzések, a munkahelyi kollektívák véleménye, de különösen a közérdekű bejelentések alapján lefolytatott vizsgálataink tapasztalatai hívták fel a figyelmet arra, hogy a vállalatok, szövetkezetek és intézmények a leltáréltéréseket nem minden esetben kezelik a társadalmi tulajdon védelméhez szükséges gondossággal. Sok esetben nem vizsgálják érdemben a hiányok és többletek előidéző okait, a bizonylati fegyelem érvényesülését, a vagyonvédelem, a fogyasztói érdekvédelem helyzetét. Ellenőrzési tapasztalataink szerint ehhez a kialakított bizonylati rend sem nyújt megfelelő alapot. Irányvonatok a Dunai Vasműből A Dunai Vasmű exporttermékeit is irányvonatokkal szállítja rendeltetési helyére. -Ezzel gyorsítja az áruk eljuttatását a megrendelőkhöz. Ez a megoldás a MÁV-nak is jó: az összeállított szerelvényeket már csak továbbítani kell. Képünkön: rakodás a vagonokba a Hideghengerműben (MTI-fotó: Bárándy István) Az erőműépítési program, meg a termékek minősége Megjelent az Ipari Szemle új száma Melyek tehát a tényleges okok, mi nehezíti a következetes végrehajtást milyen hibák vezethetők visz- sza emberi mulasztásokra, nemtörődömségre. Végül lássuk a jó gyakorlatot is! A nagyobb és . következetesebb leltári fegyelem elősegítése érdekében szervezett a Heves Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság — néhány városi NEB bevonásával — a közelmúltban témavizsgálatot 22 gazdálkodó egységnél, köztük kereskedelmi, ipari, mezőgazdasági vállalatoknál és szövetkezeteknél!. Mit mond az előterjesztés? A vállalatok és szövetkezetek belső szabályzatokban rögzítették a leltározással, selejtezései, a leltáreltérések kVvizKgáláriának feladataival kapcsolatos tennivalókat. A szabályzatok belső tartalma, alkalmzásuk módja és lehetősége azonban már korántsem mutat ilyen egyöntető és kedvező képet. Gyakori hiba, hogy a szabályzatokat nem korszerűsítik a gazdálkodó szervezet mindeniketfi változásaihoz. esetenként a magasabb szintű jogszabályok változásaihoz sem. így előfordul, hogy a szabályozás és a gyakorlati munka elszakad egymástól. Mindez magában hordja azt a veszélyt, hogy leltárhiányok vagy többletek esetén az anyagi és erkölcsi felelősség jogilag nem, vagy csak nehezen érvényesíthető. A népi ellenőrök megállapítása szerint azonban a kép egy kicsit fordítva is igaz. Nemcsak a gyakorlati munka szakadt el a szabályozástól, hanem a jogi szabályozás sem tartott lépést a gazdaságban bekövetkezett változásokkal. Ezért alkalmazásuk nehézkes, bürokratikus vonásokkal is terhelt, illetve túlszabályozott. A felelősség érvényesítésére más súlypontokat tartalmaz a munkavállalói szerződés, másokat a kollektív szerződés, a szervezeti és működési szabályzat, a leltár- és üzlet- szabályzat, amelynek egyenes következménye, hogy gyakran elsikkad a felelősség. A vizsgált egységek leltározásánál használt bizonylatok egy része nem felel meg a szabványban előírtaknak. Kedvező, hogy a gazdálkodó szervezetek egyre nagyobb része hasznosítja korunk új vívmányát, a Számítógépes leltär feldolgozást. Csakhogy ez esetben is az elszámolásnál alkalmazott nyomtatványok tartalmilag nem minden esetben elégítik ki az előírt követelményeket, mert fontos azonosító adatok hiányoznak róluk. Azt tapasztaltuk, hogy a vizsgált szervezetek csaknem felénél nem kezelik szigorú számadású nyomtatványként a leltározásnál használt bizonylatokat. A vizsgálat felhívta a figyelmet arra. hagy ez a körülmény visszaélésre ad lehetőséget és nem dokumentálja hitelt érdemlően a mérlegbeszámolók valódiságát. Középpontban: a felelősség A leltáreltérésekért való anyagi és erkölcsi felelősség érvényesítése érdekében a vizsgált szervek többségében megvan a kellő igyekezet és készség alkalmazásuk azonban nincs arányban az okozott kár nagyságával. A tényleges anyagi és erkölcsi felelősségre vonás mesz- sze elmarad a mulasztások súlya, veszélyessége, a társadalmat ért veszteség által indokolt mértéktől. Miben nyilvánulnak meg a felelősség érvényesítésének. lazaságai? Mindenekelőtt abban, hogy a hiányok és többletek keletkezésének valóságos okait nem tárják fel, a hiánytöbbleteket indokolatlan esetben is ellensúlyozzák. A vizsgálat rámutatott arra. hogy a hiányok és többletek keletkezésének csak egy része vezethető vissza a leltárfelelős dolgozó emberi mulasztásaira vagy hiányos ismereteire, Váakképzetttenségé- re, esetleg alkalmatlanságára. Az okok között kutatva azt tapasztaltuk, hogy a gazdálkodó szervezetek vezetői gyakran nem teremtik meg a társadalmi tulajdon védelmének, őrzésének, megóvásának azokat a feltételeit. amelyek elengedhetetlenek a gazdálkodási folyamatokban. Kedvezőtlen, hogy a vagyonmegőrző helyek, raktárak tárgyi félté1 teleinek jobb megteremtése érdekében a vizsgáltak — főleg pénzügyi okokra hivatkozva — nem minden esetben teszik meg a szük- sés intézkedéseket. Következésképp belső érdekeltségüknél fogva inkább vállalják a leltáreltérések és hiá- nydk „szokásos” évi nagyságrendjének költségkénti tudomásulvételét és elszámolását, mintsem fejlesztések előirányzatát és megvalósítását. Az ülés vitája A feltételek megteremtése nem mindig beruházás és pénz kérdése, hanem okos. szervezőmunkával az eáetek többségében anyagi áldozatok nélkül is megvalósítható. Kedvező, hogy a vizsgálati jelentés példatárából nem is egy követésre méltó tapasztalat volt meríthető, melyek közül ezúttal egyet emllítek. Az egyik nagykereskedelmi vállalatnál 1984-et megelőzően napirenden voltak a normán felüli leltárhiányok. amelyeket úgynevezett „alibi'’ felelősségre vonások követték. Nyugodtan fogalmazhatunk így is, hiszen a kártérítési határozatokból már messzire előre vetítette árnyékát, hogy a munkaügyi bíróság úgyis felmenti a leltárfelelős dolgozót. A vállalati szabályzatokban ugyanis káosz, a raktárak körül pedig enyhén szólva rendetlenség volt az uralkodó. 1984-ben a vállalat élére új igazgató került, aki alapvető feladatának tekintette a szabályzatok aktualizálását, a pontos és egyértelmű névre szóló felelősség megszervezését, a raktárak rendbetételét. Intézkedéseinek eredményeként 1984-ben megszűnt a leltárhiány. E tanulságos példából is kiindulva kapott igen nagy hangsúlyt a NEB-ülés vitájában az adott gazdálkodó szervezet első számú vezetőjének felelőssége. Alapvető kérdés — húzta alá több hozzászóló is —. hogy a lel- tdrfegyelem ne csak a főkönyvelő és a leltárfelelős dolgozó „asztala” legyen, hanem nyilvánuljon meg benne az adott kollektíva egészének felelőssége.. Ahol a hatáskörök pontosan rendezettek, de megkülönböztetett helye és szerepe van a szervezet igazgatójának, vagy elnökének, ott a pontos leltár és a társadalmi tulajdon védelme, rokon fogalmak. Végezetül szeretnék arról szólni, hogy ezt a vizsgálatunkat is a többihez hasonlóan kedvező társadalmi közegben, a megyei párt- és tanácsi vezetés figyelmével, a munkahelyi kollektívák érdeklődésének közepette és segítségével végeztük. Jó volt magunk mellett érezni a munkahelyi pártszervek nagyfokú fogadókészségét a vizsgálat megállapításaira vonatkozóan. Ogy gondolom, ez fontos biztosítéka annak, hogy az ellenőrzés tapasztalataira építve a kidolgozott sokirányú javaslataink termékeny talajra találjanak és előmozdítsák a közös célt: o szocialista tulajdon működtetésének jobb megszervezését, a társadalmi tulajdon fokozott védelmét. Tarjányi Géza a megyei NEB elnökhelyettese A hosszú távú erőműfejlesztési programmal foglalkozik a többi között az Ipari Szemle, az Ipari Minisztérium tájékoztató folyóiratának egyik tanulmánya. Az írás szerzője prognózist ad a népgazdaság várható hosszú távú villamos- energia-szükségletéről, s vázolja, hogy mikor, hol, lyen típusú erőműveket volna célszerű építeni, hogy hiánytalanul kielégíthessük az ország igényeit. Egy másik írás. amelynek „A fogyasztási cikkek minősége" a címe, szemléletes, meggyőző adatokkal mutat rá arra a dilemmára, hogy miközben a magyar ipari vezetők többsége szerint a hazai ipari termékek nagyabb része jó. vagy kiváló minőségű, a világpiac értékítélete szerint e gyártmányok zöme csak a közepes vagy megfelelő színvonalat ér el. „Az önkormányzattal rendelkező vállalatok törvényességi felügyelete” című tanulmányból képet kapunk arról, mit értsünk napjainkban, a vállati önállóság kibontakozásának korában a törvényességi felügyelet fo- fogalmán, miképp gyakorolják ezt a hétköznapi életben. meg az 1986—1990. évi nemzetközi tervkoordináció helyzetéről és további tennivalóiról, a Magyar Kereskedelmi Kamara feladatairól, az Ipari Minisztérium és a Kisiparosok Országos Szervezete közötti együttműködésről, a hetedik ötéves terv országos középtávú kutatási fejlesztési tervének programjáról és sok másról. A folyóirat — szokásához híven — visszatekint arra, milyen fontosabb témákat tárgyaltak a miniszteri értekezleteken, így ezúttal is bepillanthatunk az Ipari Minisztérium épületében folyó műhelymunkába. Tanulmányt olvashatunk ELSŐK KöZön EURÓPÁBAN Kutatók a Szalajka- völgyben A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem evolúciós állattani és humánbiológiai tanszékén a bükki Szalajka-völgyben folytatott faunakutatás jelentős állomáshoz érkezett: befejeződött a gyűjtött minták értékelése. Ebből az alkalomból felkerestük dr. Szabó Jenő docenst, a vizsgálatokat végző csoport vezetőjét és arra kértük, foglalja össze az eddig elért eredményeket. Pillanatkép a téli Szalajka-völgyből (Fotó: Perl Márton) — Miért éppen a Szalaj- kát választották középhegységeink vízfolyásai közül? — Ennek több oka volt: a patak egyik legszebb részlete, a Fátyol-víz es és, a legelsők között kapott védelmet az országban. Ez önmagában is jelzi páratlan természeti értékét. Ma az egész terület része a Bükki Nemzeti Parknak. Hazai viszonyok között kiemelkedően sok tufalépcső képződött az aljzaton. Ez adja jellegzetességét. Ugyanakkor a meszes alapkőzet miatt az itt kimutatott törvényszerűségek jellemzőek Magyarország más mészkőhegységei kisebb vizeinek élővilágára is. Ezen kívül a Bükk bonyolult szerkezete és sajátos helyzete révén igen változatos állatvilággal rendelkezik. Míg, déli lejtőin a mediterrán fajok is megtalálják életfeltételeiket, addig a fennsíkon már az úgynevezett szubalpin fauna részét alkotó állatok fordulnak elő. — Beszélhetünk-e hazai vagy nemzetközi előzményekről? — A Kárpát-medence zoológiái feltárását magyar szakemberek kezdték meg. ök rakták le azokat az alapokat, amelyekre rajtunk kívül például szlovák, román tudósok is „építkeztek”. Akkor a világ élvonalában voltunk, amit a legszemléletesebben a ma is gyakran használt Fauna Regni Hungáriáé kötetei bizonyítanak. A külföldi előzmények inkább módszertani szempontból érdekesek. Joachim lilies, az NSZK-ban élő zoológus professzor épített először üvegházat patak fölé, hogy ennek segítségével valamennyi vízből kirepülő élőlényt begyűjthesse. Az első publikációi után mi hasonló sátrakat készítettünk és nem sokkal később Hans Malicky is ilyen jellegű vizsgálatokat kezdett Ausztriában. — Mennyiben tért el az önök módszere, és mik az első eredmények? — Csak az alapötletet vettük át a német professzortól, ezért a két kutatócsoport munkája más-más területen adott újat a tudomány, és egy következő lépésként, a gyakorlat számára. lilies a patak egyetlen pontján kifejlődött szervezeteket fogta be, tíz éven keresztül. Mi viszont a Sza- lajka-patak hat, egymástól teljesen különböző életfeltételeket nyújtó részét választottuk ki, s 1980—82 között tavasztól őszig vettünk rendszeresen mintákat. Mindennap összegyűjtöttük a kérészek, tegzesek, álkérészek, kétszárnyúak sokszor ezres nagyságrendű tömegeit. Az Európában eddig egyedülálló vállalkozás hihetetlen mennyiségű anyagot eredményezett. A válogatást tanszékünkön megkezdtük, az ország különböző intézeteiből, egyetemeiről specialistákat kértünk fel a fontosabb állatfajok meghatározására. A munkának már ez a része is jelentős eredményeket hozott. Olyan fajokat találtunk, amelyekről eddig nem tudtuk, hogy a Bükkben is élnek. Volt köztük olyan is, amely még Magyarországról eddig nem került elő soha. A mintavételek alkalmával munkatársaim hőmérsékletet és páratartalmat is mértek, valamint följegyzéseket készítettek az időjárásról. Mindezek alapján megismertük az egyes sátrak környezetének mikroklímáját. Ezen kívül rendelkezésünkre állnak a síkfőkúti meteorológiai állomás adatai, valamint a helyi pisztrángtelepen vezetett csapadéknaplók is. Ezek alapján az egyes időjárási elemeket össze tudjuk vetni valamennyi gyűjtött rovarcsoport számának naponkénti ingadozásával. Jelenleg ennek a hatalmas mennyiségű adatnak számítógépes feldolgozásával foglalkozunk. Ez minden bizonnyal segít abban, hogy megértsük, milyen külső tényezők befolyásolják a hegyvidékeink folyóvizeiben fejlődő rovarok rajzását. Ilyen témában még nem jelentek meg publikációk Európában. A patakok szakaszjellegének felismerése — pontosabban adatokkal való bizonyítása — szintén új eredménynek tekinthető. — Hogyan összegezné fél évtizedes kutató munkájukat? — Úgy érzem, mi is tettünk egy lépést az élővilág' további megismerése felé. Az eltelt ötéves vizsgálataink eredményei hamarosan hozzáférhetővé válnak a szakembereknek. Minden bizonnyal konkrét gazdasági eredmények forrásai lesznek. Végezetül ezúton is szeretném megköszönni azt az önzetlen segítséget, amellyel a szilvásváradi vízmű, a gyógyszertár, a rendőrség, az. erdőgazdaság és a pisztráng- telep dolgozói segítették munkánkat. Móró István
