Népújság, 1986. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-18 / 15. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam, 15. szám ARA: 1986. január 18., szombat 2.28 FORINT A mmkásírik a társadalmi milden területén helytállnak ünnepélyes évzáró gyűlés a megyei törzsnél Az ünnepélyes éniri gyűlés résztvevőinek Tegnap délután megtartotta Egerben a munkásőrség megyei parancsnokságán évzáró és kiképzési évet nyitó gyűlését a Munkásőrség Heves Megyei Törzse. Az ünnepélyes eseményen részt vett és felszólalt Ambrus József, a megyei párt- bizottság osztályvezetője, rajta kívül többek között helyet foglalt az elnökségben Ferenczi Ferenc, a Munkásőrség Országos Parancsnokságának osztályvezetője, Sós Tamás, a KISZ Heves Megyei Bizottságának első titkára, Farkas Sándor, a megyei párt-vb tagja, az SZMT vezető titkára, Ré- vészné Bőgős Zsuzsanna, az Üttörőszövetség megyei elnöke, valamint a fegyveres erők és szervek, intézmények, gyárak vezető képviselői és volt, immár nyugdíjas munkásőrparancsnokok is. Ember, anyag Előremutató programot tükröz országunk, benne Heves megye lakóinak, dolgozóinak az Országgyűlés által decemberben elfogadott VII. ötéves népgazdasági terv. Ügy is mondhatjuk, a nemzeti kibontakozás programja ez, amely perspektívát, boldogulást ígér. Ehhez viszont sokkal több munkára, az eddigieknél jobb eredményre lesz szükség. Miként Kádár János, az MSZMP főtitkára a héten a Taurus Gumiipari Vállalatnál mondott beszédében is megerősítette: céljaink eléréséhez szilárdan és határozottan álljunk ki politikánk, programunk, a tisztességes munka mellett. Segítsük elő az alkotó erők kibontakoztatását. Természetesen a jobb teljesítményekre, a megjelelő érdekeltségre is ösztönözni kell. Tehát azok, akik például a tervezőasztaloknál, vagy a munkapadoknál többet hoznak létre, többet vállalnak tisztességgel, becsülettel. azók kapjanak nagyobb részt a javakból is. Előbbrelópésünkhöz nem mindegy, hogy az emberek miként irányítják a gépeket, az eszközöket, mennyire 'használják ki azokat az értékteremtő munka során. Takarékosan bánnak-e az anyaggal, a gyártáshoz szükséges energiával és ahol kell, miként hasznosítják az élő munkaerőt. Mindezek döntően a nagyüzemekben zajlanak, amelyek munkáján múlik a jövő, mert minden más ennek csak hasznos kiegészítője lehet. A hatékonyabb, nyereségesebb termeléssel leszünk képesek megteremteni az előrehaladás anyagi alapjait, amellyel megvalósíthatjuk az életszínvonal érzékelhető emelését. Érthetően többet, jobbat akarunk, és erre irányítja figyelmünket a VII. ötéves és benne az idei terv is. Ebben viszont elsősorban az iparnak kell nagyobb részt vállalnia. Annál is inkább, mert a nemzeti jövedelem jelentős hányadát állítja elő és a gazdaság motorjaként nagyobb teljesítményekkel a jövedelemtermelő-képesség fokozására nagyobb szerepet kell vállalnia. Ez pedig elképzelhetetlen az exportmunka további tökéletesítése, a piacok . bővítése, a kivitel fokozása nélkül. Mindez csak akkor válik valóra, ha nagyüzemeink garantálják a gazdaságosan előállított és megfelelő minőségű termékeket. Arra van szükség tehát, hogy a következő időszakban népünk, társadalmunk valóban megmozgassa erejét. Az emberek megfelelő határozottsággal lépjenek fel azért az ügyért, amit képviselnek. Tegyenek alkotókedvvel jóval többet, mint eddig tettek céljaink megvalósításáért. Csak így válthatjuk valóra azt a nemzeti programot, amelyet az MSZMP XIII. kongresszusa határozataiban megfogalmazott. Mentusz Károly Az ünnepség Osváth Péter megyei murakásőrpa- rancsnok-helyettes jelentés- tételével kezdődött, majd a Himnusz és a szavalat elhangzása után Kiinga György alapszervi párttitkár mondott elnöki megnyitót. Ezután Polonkai András, a munkásőrség megyei parancsnoka tartotta meg beszámolóját, értékelte az elmúlt évben végzett munkát, szólt az új esztendő feladatairól. Bevezetőjében elmondta, hogy tavaly számos és jelentős belpolitikai és nemzetközi esemény hatott a közvéleményre, így a munkásőrökre is. Ezek közül kettőre készültek nagy felelősséggel: hazánk felszabadulásának 40. évfordulója megünneplésére, valamint a párt XIII. kongresszusára. Az erre készült programok jól segítették a testületekben folyó politikai és szakmai felkészítést. A programok teljesítése során a munkásőrök meggyőződéssel képviselték a párt politikáját, magasabb színvonalon teljesítették a gazdasági, a közéleti, a kiképzési és szolgálati feladataikat A nemzetközi helyzet áttekintése után hangsúlyozta, hogy a szocialista közösség tagjaként a magyar munkásőrök is mindent megtesznek azért, hogy fennmaradjon és tartós legyen a világbéke. Később a belpolitikai életünk eseményein végigmenve kijelentette, hogy ezek próbára tették a testületet és annak tagjait, de sikereikkel bebizonyosodott, hogy a munkásőrök a társadalom minden területén népszerű emberek. Igen nagy számban töltenék be választott közéleti funkciókat. A megyében például választott pánttisztséget tölt be 366, szakszervezeti funkciót 103 és tanácstagit 34 munkásőr. Ezt követően a parancsnok részletesen taglalta Heves megye munkásőreinek múlt 'évben végzett munkáját, amely közül kiemeltnek említette az országos parancsnoki szemlére történő felkészülést és a kiképzési, szolgálati feladatok maradéktalan teljesítését, valamint a Kékes ’85 szemle- gyakorlatra való előkészületet és annak végrehajtását. Átérezve a feladatok fontosságát, a munkásőrök minden tudásukat latba vetve olyan teljesítményt nyújtottak, amellyel kiérdemelték az országos parancsnoktól a kiváló minősítést. A megyei parancsnok a szakalegységek munkáját is részletesen értékelte ezután, majd meghatározta az idei tennivalókat, amelynek lényege a példás helytállás a gazdasági építésben, további aktivitás a közéletben, szilárd fegyelem a kiképzésiszolgálati feladatokban, a párt politikájának hirdetése, védése, a XIII. kongresszus határozataiból a rájuk háruló feladatok maradéktalan végrehajtása. A parancsnoki beszámolót követően kitüntetések, emléklapok átadására került sor. amelyet Ferenczi Ferenc, az országos parancsnokság nevében és Polonkai András megyei parancsnok nyújtott egy csoportja (fotó: Perl Márton) át. Közben Majoros István alosztályvezető felolvasta Borbély Sándornak, a munkásőrség országos parancsnokának köszönőlevelét is, amelyet azokhoz az asszonyokhoz intézett, akiknek férje 25 és 20 éve teljesít szolgálatot acélszürke egyenruhában. Ebből az alkalomból vette át a köszönőlevelet és a virágcsokrot Kovács Kálmánná, Bóka Sándorné, Szabó Flóriáriné. A megyei parancsnokság Kiváló szakasza címet és vándorzászlót a megyei törzs vegyvédelmi szakasza nyerte el, amelyet Tóth Gyula parancsnok vett át. Kiváló parancsnok jelvény kitüntetésben részesült Osváth Péter megyei parancsnokhelyettes, Kiinga György alosztályvezető és Tóth Gyula szakaszparancsnok. Kiváló Munkásőr jelvénnyel jutalmazták Kulcsár Zoltánt, Marczis Gézát, Salamon Józsefet és Bodor Gyulát. A Szolgálati Érdemérem 25 éves szolgálat után járó kitüntetést kapta Kovács Kálmán, húsz év után Bóka Sándor, Szabó Flórián és Kővári József. A 15 év után járó kitüntetésben hat muinikásőr részesült. Munkásőr Emlékjelvényt kapott 15 fő. Szolgálati Emlékéremmel és Emléklappal jutalmaztak három leszerelő, illetve négy tartalékállományba vonuló munkásőrt. A kitüntetések átadása után Ambrus József, a megyei pártbizottság osztály- vezetője köszönte meg a megyei pártbizottság, a megye párttagsága és lakossága nevében azt az áldozatos munkát, amelyet Heves megye munkásőrei az elmúlt évék során, így tavaly is végeztek munkahelyeiken, az egységeknél és az élet különböző területein. Külön gratulált a kitüntetetteknek is. Ismertette ezt követően a megye előtt álló feladatokat, amelyeknek sikeres végrehajtásához, teljesítéséhez kérte a jelenlévők és az egész megye állományának támogatását. Az ünnepélyes törzsgyűlés a zárszó és az Intemacio- nálé elhangzásával ért véget. Fazekas István A számítástechnika Hevesben A jövő gépeinek jelene A számítógép túlnyomó többsége mikrógéú ... Azt, hogy „A számítógépeké a jövő’*, ma már minden kisiskolás tudja. A laikus felnőtt sem lé- pődik meg, ha arról hall, hogy a Távol-Kéleten óvodásokat oktatnak a programozásra. A hozzáértőbbek tudják, hogy néhány év múlva hazánkban is elképzelhetetlen lesz „tisztességes cég” é technika alkalmazása nélkül. Arról azonban keveseknek van fogalmuk, hogy vajon hol tartunk jelenleg. Mennyire mondható el például konkrétan Hevesben, hogy a vállalatok, intézmények megkezdték a korszerű gépek alkalmazását, vagy legalábbis készek befogadásukra? 1972-ben megyénkben ösz. szesen négy számítógépes berendezést alkalmaztak. Hármat a Gagarin Hőerőműben, egyet a Ho Sí Minh Tanárképző Főiskolán oktatási céllal. Tizenkét évvel később a nyilvántartott komolyabb gépek száma még mindig csak tizenegy. Az ország állományának 1,1 százaléka. A fejlődést nem lehet ugrásszerűnek nevezni, bár tény: valamit szépít a képen, hogy hazánkban csak az V. ötéves terv idején kezdtek komolyan foglalkozni a témával. E kései indulás szőkébb pátriánkban meglehetősen ellentmondásos helyzetet szült. A vállalatok nagy részében nem találták hozzáértő szakembereket, s így bizony előfordult, hogy a találomra megvásárolt számítógéphez keresték a feladatot, vagy próbáltak e berendezésekhez jól, rosszul már meglevő programokat adaptálni, A Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat egri központja — köztudomásúan — 1983-ban alakult. Szolgáltatásai átfogják a számítástechnika alkalmazásának teljes körét, ám ez még mindig csak lehetőséget jelent, s nem azt, hogy valóban a gyakorlatban is mindenütt kérik, igénylik a segítséget a gazdasági irányításhoz, vagy a mindennapos termelési problémák megoldásához. Érthető ez. hisz az adatok szerint megyénkben a programozóknak és a rendszer- szervezőknek összesen alig több mint egy százaléka dolgozik. Az iparvállalatok foglalkoztatják legtöbbjüket. A mezőgazdaságban e technika alkalmazását nem sikerült fejleszteni annak ellenére, hogy több kísérlet indult. Az 54 termelőszövetkezetből 21-ben még ügyvitelgépesítés sincs jelenleg, mindent kézzel dolgoznak fel. Az államigazgatásban TA KEH és a KSH megyei igazgatósága rendelkezik számítógéppel. A tanácsi munkában is használnak néhány rendszert. Az utóbbi években megjelent a távadat-feldoigozás. Az egri és a kecskeméti tapasztalatok alapján várható, hogy kialakulhat egy igen hatékony országos há lózat. Sok azonban addig még a teendő. A Neumann János Tudományos Társaság, a Gépipari Tudományos Egyesület és a TIT szervez ugyan tanfou lyamokat, amelyek a számítástechnikai kultúra elterjesztését szolgálják, ezek azonban sajnos, nem pótolhatják a profi szakembereket. Igaz, a helyzetet nagymértékben javítja, hogy Egerben működik az ország három speciális tagozatú közgazdasági szakközépiskolájának egyike. „Középkáder” tehát elegendő van... A megoldatlan feladatok közé tartozik azonban még, például a szervizellátás bővítése. a távadat-feldolgozó- rendszerek továbbfejlesztése a fejlesztésre fordítható vállalati erőforrások racionálisabb felhasználása. Olyan elképzelések is vannak, amelyek szerint talán nem ártana az általános- és középiskolákban nálunk is kötelező tárgyként bevezetni a .programozás alapfokú tudnivalóit. Panelházak felújítása, minőségi változtatásokkal Értékelték a paneles lakóházak felújítására kiírt országos tervpályázatot, amelynek eredményeit pénteken, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban tartott sajtótájékoztatón ismertették a bírálóbizottság és a díjnyertes alkotók képviselői. Elmondották, hogy nagy érdeklődést keltett a pályázat, a kiírást hatvan tervező vásárolta meg, ám az újszerű felújítási feladatok bonyolult összefüggéseinek feltárására és a megoldások különféle változatainak kidolgozására mindössze 9 tervezői csoport vállalkozott és nyújtotta be tervét. A zsűri egyöntetű véleménye szerint, a pályázat mégis egyértelműen sikeres, mert a nyertes pályamű — amelyet Kiss né Springer Mercédesz, Kiss Miklós és Birghoffer Péter budapesti tervezőkollektíva alkotott — és a további öt, díjazott terv szerzői nagyon alapos munkát végeztek. Rengeteg ötletet, jó megoldást javasoltak, ezek összegezésével elkészíthető a panelházas felújításokhoz országszerte felhasználható tervezési eszköztár. Az országban eddig felépített 420 ezer paneles lakás zömének felújítása a 90-es években válik esedékessé, de addig műszakilag, szervezetileg és a jogszabályok minden bizonnyal szükségessé váló módosításával is fel kell készülni e nagy munkára, amelyre a most értékelt pályázat eredménye ad szakszerű indíttatást.
