Népújság, 1986. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-17 / 14. szám

NÉPÚJSÁG, 1986, január 17., péntek 5u Déry Tibor: A tanúk Horgásszunk menyhatra A hidegebb téli napokon is sokan szeretnek a sza­badban tartózkodni hor­gászvizek mellett. Télen is szívesen kap a menyhal a vízbe dobott csalira. Ennél a fajtánál igaz, nem számíthatunk több kilós példányokra, de 40— 50 dekásak már akadtak horogra. Szívesen kap apró halak­ra. halszeletre és gilisztá­ra. Aki az utóbbiakat ősz­szel begyűjtötte, most 'hasznosíthatja. Leginkább köves fenéken tartózkodik, az agyagos alámosásokfban, mélyedésekben meghúzód­va lesi táplálékát. Horogra kerülhet az orsó­hal vagy más néven a ma- gyarbucó. Vigyázat, mert ez a halfaj védett, ezért azon­nal helyezzük vissza a víz­be. Gunycros szo­morújátéknak ne­vezi saját darab­ját Déry Tibor. amelyet 1948-ban írt a másik ket­tővel, a Tükörrel és az Itt­honinál együtt. Mintha ez­zel a három darabjával ír­ta volna ki magából mind­azt a döbbenetét, iszonyatot, az emberekbe vetett hitét és mélységes csalódását, amit akkor, az 1944-es esz­tendő előzményeként és fo­lyományaként átélt. Átélhe­tett. Űjraolvasva darabját, ma is elevennek érezzük élmé­nyét, hitelesnek azt a kör­nyezetet, amelyben hőseit elhelyezi, hogy kiváltják ne­künk akkori és örök időkre megjegyezhető jellemeiket. Mai színházi életünk álla­potában szinte csodálkozunk, hogy ezt a darabot egy tár­sulat előveszi, végig elem­zi és úgy találja, hogy ép­pen most és itt kell ezt a szomorújátékot felébreszte­ni a könyv lapjairól. Talán úgy érzik, mintha az ilyen művek segítenének helyre­billenteni lelki egyensúlyun­kat, erőt adnának megke­resni azt az azonosságunkat, amelyet hol leplezni, hol ma- gasztosabbá formálni igyek­szünk. A rendező, Csizmadia Ti­bor színlapja eltér Déryétől. az író a Házfelügyelőt a sze­reposztás végére dobja, mintegy teljes megvetést rakva a vészesen ismert alakra. Dérynéi férfi ez az undok „jószág”, a mai fel­fogásban nő alakítja ezt a történelmi ripacsot és a szín­lap élén feszít 1944 rossz ízű zsarnokságának kulcs­embere. ö is nyitja a két részre osztott színen a mon­danivalót: „Hölgyeim v és uraim, megkezdjük az elő­adást. Bemutatkozom: én vagyok a Házfelügyelő. E pillanatban testben is, de lélekben örökké itt állok, e bérház kapujában és szem­mel tartom világomat. Őr­zöm nappal, mint bizomá- nyát a hű eb, éjjel, mint a gazda a tulajdonát, mert nem jó szolga az, aki még álmában is rest uralomra.” A darab lelki fertőzete is az, amit ez az ember szó­val, cselekedettel végbevisz. Nemcsak kétarcú, ezer al­kalom érleli benne a színle­lést. Amikor Déry már a kü­lönös érzéseket és a rémek iszonyatát idézi, a próza versbe lendül fel, a Ház- felügyelő irányítja a kórust: „Mi csak tanúk vagyunk, mi nem tehetünk róla." És ennek a Házfelügyelőnek van mersze kiáltani a meg­jelenő szovjet katona felé: „A mi felszabadítóink!" Ez a történelmi ragozás az, ami ma is kétségbeejthet és meggondolkodtat. A főbb szerepeket Bajcsay Mária, Vallai Péter Jászai- díjas, Juhász Róza, Koós Ol­ga Jászai-díjas, érdemes mű­vész, Kátai Endre, Pusztai Péter alakítja. A versmondó Gálffi László Dénes Zsófia: Ami a százból kimaradt Arthur Rimbaud verseit, prózakölteményeit hallhat­juk Gálffi László önálló lemezén. Jó néhány filmbe­li és színpadi alakítása után a fiatal színészt a gyöngyö­si monodráma-fesztivál idején hallhattuk is, aho­gyan az egyik önéletrajzi fogantatású Rimbaud-írást előadta. Gálffi László vállalkozá­sa tiszteletre méltó: le akarja — véleményünk sze­rint is — le tudja küzdeni azt a fáradt monotóniát, netán fárasztó egyhangúsá­got, amit a prózai színház gyakorol a művészre. Aki ismeri Rimbaud köL tészetét, annak kétszeres nyereség ez a korong. Egy­részt egy arra ráhangolt Szép és kellemes időtöl­tést ígér Bálmt András színművész műsora, aki Kosztolányi Dezső és Szép Ernő legszebb művei mel­lett sanzonokat ad élő. Az Oj Tükör Baráti. Társaság és a körzeti könyvtár kö­felfogásban-átélésben hall­hatja egy kitűnő színész tolmácsolását, másrészt lemérheti, mennyire fontos az, hogy a hangfestő, a vers zeneiségét is nyomon követő előadásban kitárul­kozik egy világ, amelynek éppen az a legszebb tulaj­donsága, hogy nem is akar elférni a köznapi valóság­ban, a mindennapi, modern zajokat ki is akarja ré­gésztem tudatunkból, amíg a szonettek, a zenélő vers­sorok, a látomásos történé­sek elhangzanak. Mert a hang valahol képes világot teremteni: bennünk, amíg a vers zeneiségét végigél­tük. Rimbaud költészete is: zene, szuggesztív hatások­kal. zös programjára vasárnap délután öt órakor kerül sor a pétervásári Keglevich- kastélyban. Az estet E. Nagy Sándor irodalomtör­ténész nyitja meg, zongo­rán közreműködik Reményi József. Amióta Dénes Zsófia megünne­pelte — az or­szággal együtt — századik szüle­tésnapját, mint­ha kettőzött szorgalommal nézne utána ez a mindig nyughatatlanul eleven író­nő annak, amit az élete so­rán leírt, megörökített. Mint­ha ez a nagy igényű, de minden ízében plebejus szel­lem arra született volna, sok más kortársával együtt, hogy a történelmi idők ta­núja lévén, minden olyan pillanatot felfogjon, aminek a távoli és közvetlen jövő számára formáló jelentősé­get tulajdoníthatott. Mint­ha mindig is megérezte vol­na, jó írói, újságírói szimattal, leleménnyel, vagy csak egy­szerű emberi kíváncsisággal, hová is kell állnia ahhoz, hogy jól lásson, jól halljon. Mert ez a két fontos tapasz­talat késztette mindig is írásra. Felfigyelt a század első évtizedeiben a forrongó po­litikára; mint a női szószó­lók társa és rokonszenvező- je, de értő mértéktartással írt Rosa Luxemburgról, Cla­ra Zetkinről, de a három filmes Korda-fivérekről is; vagy akár Jacobi Viktorról, a zeneszerzőről, netán Ein­steinről. Ha a festőkről vall, átforrósodik a hangja, de nem tud hallgatni akkor sem, ha Bartók ügyében kell az éppen aktuális gondola­tokat elszórni. Itt, vagy ott, gyorsan kallódó napilapok hasábjain, vagy szakfolyóira­tokban. A fontos az, hogy a leírt szó megmaradjon, idő­nek múltával is hasson. Most, hogy a száz év alatt könyvekbe nem került, vagy szétszórtan heverő írásokat, a Thomas Mannról szólót, vagy éppen a Rippl-Rónai tíz arcát bemutatóról, netán az Albert Schweitzerrői szó­ló gondolatsort tartalmazó írásokat forgatjuk, örömmel fedezzük fel, hogy ismét ta­lálunk Adyról zengő vallo­másokat. Dénes Zsófia sor­sában is ott él, kitörölhetet­lenül a század nagy magyar zsenije. Stílusa, okfejtése ma sem korosodott ráncossá, gondo­latai nem porosodtak távo­livá. Igazi lírikussá pedig Mozart zenéje teszi azzal is, hogy lankadatlan hűséggel szereti a dallamok nagymes­terét. Bálint András Pétervásárán Filmbemutatók Hóvirágünnep Roppant mulatságos és keserű film. Egy sebesült vadkan körül bonyolódik a cselekmény. Jiri Menzel Osoar-díjas rendező vígjá­tékát az országban először az egri Prizma moziban ve­títik vasárnap, délután 3 és 5 órakor. Halló, taxi Ugyancsak premierfilm. szintén a Prizmában. Halló, taxi, ez a címe a Vlastimir Radovanovic rendezte szí­nes, szinkronizált jugo­szláv filmnek. A történet röviden: a volt nehézsúlyú ökölvívó taxisként dolgo­zik. Felesége kábítószer­csempész leánykereskedő hálójába kerül. Először ke­mény ökleivel egyedül akar rendet teremteni, de csak társai ' segítségével tudja móre^re tanítani az alvilá­gi bandát. Az izgalmas kri­mit 20-án, délután 3 és 5 órakor láthatják. Hülyeség nem akadály Színes, magyar íilmvig- játékot vetítenek az Egri Vörös Csillag moziban. A produkciót írta és rendez­te Xantus János és Kóró- dy Ildikó. Robi, a tehetsé­ges, jó észjárású ügyvéd időnként szokatlanul visel­kedik. Otthon, a családban ebből még nem lenne baj, de mikor egy elegáns tár­sasági összejövetelen fel­ugrik az asztal tetejére, már ő maga is megijed .. Programbörze KIÁLLÍTÁSOK, TÁRLATOK Faragó Loránd játékgyűjtemé­nyét még mindig megtekinthetik az érdeklődők a Megyei Műve­lődési Központ Kisgalér. iá­jában naponta, délelőtt 10 —12 és délután 2—7 óráig. O Mesél a múlt címmel mozjglalomtörtiéneti kiállí­tás nyílt a Hámán Kató Megyei Űttörőházban heve­si, gyöngyösi és budapesti gyerekek munkáiból. O Grafikai tárlatnak adott otthont a Megyei Könyv­tár. — Csuvasiát és Tar- govistét, két testvérmegyén­ket mutatja be az az ösz- szeállítás, amelyet naponta 14—18 óráig láthatnak a hatvani Hatvány Lajos Múzeum látogatói. O A Gyöngyösi Galéria 1986- ban sorrendben már ötö­dik alkalommal biztosítja a bemutatkozás lehetőségét a várókban élő és alkotó amatőr képzőművészek­nek. Az idei tárlatot ma délután 5 órakor nyitják meg. GYEREKEKNEK, FIA­TALOKNAK AJÁNLJUK. Erzsébet asszony kéreti lá­nyát ... így kezdődik a köz­ismert gyermekjáték, ame­lyet az Egri Ifjúsági Ház M'imifaktúna sorozata dra- matikus játszóházban kelt életre szombat délelőtt, 10 órakor. O Ugyanitt péntek délután, 4 órától Tinikaszi­nó, szombat este 6-tól pedig videós-komputeres diszkó várja a fiatalokat. O Nép­szerű mese. és rajzfilme­ket vetítenek kicsinyeknek a Megyei Művelődési Köz­pontban vasárnap, délelőtt 10—12-ig. O Ugyanebben az intézményben számítástech­nikai játékok kínálnak hasz­nos elfoglaltságot szombat délelőtt 10-től, délután 1 óráig. O ,,Csak tiszta for­rásból’’ — ez a címe a Téha együttes népzenei hangversenyének, amelyet szombat délután 5 órától láthat-hallhat a muzsika­kedvelő közönség a Megyei Művelődési Központban. A műsorban szerepel még a ímezőtárkányi népdalkórus és oiterazenekar, valamint az ostorosi népdalkórus. O A bűvös lámpa című árny­játékot vasárnap délelőtt 10 és délután 2 órakor mu­tatja be a Harlekin Báb­színház, a Hámán Kató Megyei Űttörőházban. O Ugyanitt kistudósítók me­gyei találkozóját rendezik meg szombat délelőtt, 9 órától. GALERI ABUSZ indul reggel háromnegyed 7-kor a hatvani tanácsháza elől Hódmezővásárhelyre. Uta­sai megtekinthetik az idén felavatott Alföldi Galériát, a Németh László Emlékmú­zeumot, festőművészeket lá­togathatnak meg műtermeik­ben, majd részit vesznek a Hatvani Galéria V. Orszá­gos Portrébiennáléjának megnyitóján, a Tornyai Múzeumban. TÚRA. A 72. Számú Zal­ka Máté úttörőcsapat ter­mészetjáró szakosztálya túrát szervez Berva—Me. 1 egolda 1—Koroskő—N yer- geskő—Les-rét—Berva 14 kilométeres útvonalon. A kirándulni vágyókat Dobó Katalin túravezető várja szombat reggel, háromne­gyed 9-kor az Eger Kem­ping autóbusz-megállóban. O Ugyancsak a szabad le­vegőre invitál a KPVDSZ Bükki Vörös Meteor ter­mészetjáró . szakosztálya Czeglédi Tiborné vezetésé­vel. A résztvevők vasár­nap reggel 10 órakor in­dulnak az Egervár vasúti megállóhelyről, és Dónáth- tető—Sí'khegy—Répástető érintésével jutnak el a Ro­zália temetőhöz. Magyar operák Rejtvényünk sorai között tíz kevésbé ismert magyar opera címét találják. VÍZSZINTES: 1. Az első: Pol- dini Ede zenés játéka. 10. A má­sodik: Farkas Ferenc daljátéka (zárt betű: G). 13. A Hawaii­szigeteken használatos girát. 14. Istenek . . . , Wagner-opera. 16. Község Vas megyében. 17. Leg­főbb tudományos intézetünk névjele. 18. Tévéműsorszám. 19. Mesefilm. 20. Lármás felfordu­lás (bizalmas). 22. Sújt. 23. Vér­csoport. 24. Mutatónévmás. 25. Számfajta. 26. Áramforrás. 28. Színész, szereplő. 30. Üdülőhely Opatija és Lovran között. 32. Ásító . . . (Munkácsy Mihály festménye). 34. ... idő, Kemény Zsigmond regénye. 35. Afrikai köztársaság, fővárosa Bamako. 38. Csúcs. 40. Pengő töredéke! 41. Annyi mint, rövidítve. 43. Gyorsan beszél. 45. ... es Sa­laam. 47. Román pénz. 49. Kam­bodzsai váltópénz (1/00 riel). 50. Világhírű francia tájképfestő. 53. A harmadik: Zádor Jenő 3 fel- vonásos operája. 55. Műsorszó­rás. 57. Város az USA Nebraska államában. 59. Egyre nagyobb lesz. 60. Apró mértékegység rö­vidítése. 62. Részértesülés. 64. Színművész (István). 66. Izom­kötő. 68. Beteget gondoz. 69. Szappanmárka. 70. A negyedik: Szokolay Sándor operája. 74. Azonos betűk. 75. Hívni kell. 76. Kézmozdulattal többször jelez. 79. Az ötödik: Sárosi Ferenc operája. 80. A hatodik: Hajdú Mihály operája. FÜGGŐLEGES: 1. A hetedik: Kadosa Pál operája. 2. A nyol­cadik: Polgár Tibor vígoperája. 3. Hamuból való! 4. Német vá­ros a Duna partján. 5. Rovar­tojás. 6. Női becenév. 7. A füg­gőleges 5. _ számú sor fele. 8. Hegy, adótoronnyal. 9. Burgo­nyafajta. 10. Az ilyen szó: pa­nasz. 11. Kiejtett betű. 12. Nél­külözésben élő. 15. Község Deb­recen közelében. 18. A kilence­dik: Dohnányi Ernő vigoperája. 21. Tempó. 22. Ünnepli. 24. An­gol diákváros. 27. Egyes vegyi anyagokra mondható. 29. Üres kéz! 31. Gil ... (Lesage kaladn- regénye). 33. Süteménymártás. 36. A meglepetés hangja. 37. ötlet. 39. Több élű forgácsoló- szerszám. 42. Rét, legelő. 44. Vi­lághírű, magyar származású svájci zongoraművész (Géza). 46. Az „örök város”. 48. Meg­szólítás. 50. Ezt hagyta ott a pappal együtt Csokonai. 51. hattyúk .. . (Csajkovszkij tánc­játéka). 52. A tizedik: Erkel Fe­renc operája. 54. Mint a 41. szá­mú sor. 56. Elkeseredett. 58. Shakespeare tragikus hőse. 61. Barnhelmi . . ., Lessing vígjáté­ka. 63. Taszítaná. 65. Leningrád folyója. 67. Vízi növény. 70. Az ifjúság nagy seregszemléje. 71. Félig forral! 72. Számos. 73. Ez a ,,mester” a tévé bábfilmjében „működik”. 75. Abban az eset­ben. 76. Korjelző-rövidítés. 77. Török gépkocsik jelzése. 78. A gallium vegyjele. * Beküldendő: a tíz opera címe •k A megfejtéseket január 23-lg küldjék el! •k Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: A tündér csókja; A róka; Apollon Musagete; Orosz tánc; Tűzmadár; A katona tör­ténete. A helyes megfejtők kö­zül a következők nyertek könyv- utalványt, amit postán küldünk el: Horváth Erzsébet (Gyöngyös­pata), Ambrus Éva (Füzes­abony), Székfy Tibor (Hatvan). Juhász Károlyné (Eger) és Sí­ké Róbert (Eger). Gratulálunk! A# éV

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents