Népújság, 1985. december (36. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-05 / 285. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. december 5., csütörtök 3. Paprîkaiig'yek — paprikas vásárlók Az elmúlt hetekben, hónapokban sűrűn emlegették az emberek a magyar konyha egyik legkedveltebb tű. szerét, az őrölt piros paprikát. Nem véletlenül: eltűnt a boltokból. A hiány — kár lenne tagadni — paprikássá tette a vásárlókat, s szűk látókörűséggel, gon. datlansággal vádolták a termelőket és az irányítókat. Egy tradicionális termék — hangoztatták többen — nem kerülhet ilyen helyzetbe. Jobban kéne vigyáz nunk rá, hiszen külföldön öregbíti hazánk jó hírét. Mi történt a paprikával? öt évvel ezelőtt annyi termett belőle, hogy a teljes mennyiségre nem akadt vevő, igy nagyobb tételt meg is semmisítettek belőle. Fizettek a kevesebbért A túltermelés miatt a fűszerpaprika területének csökkentéséért még fizettek is: mégpedig hektáronként ötezer forintot. Nos, a mérséklés sikerült... Méghozzá nagyon is. 1979-ben 13 ezer hektár volt a szántóföldi fűszerpaprika vetésterülete, a következő évben 12 ezerre módosult, majd tovább zsugorodott 9800 hektárra. Tavaly már csak 6800 hektáron termeltek hazánkban fűszerpaprikát. A folyamat egyértelműen jelzi a termelői érdekeltség romlását, s azt is, hogy évről évre kisebb mennyiségű fű- szerpaprikát őröltek a malmok. A hazai fűszerpaprikaszükséglet mintegy 5000— 6000 tonna, exportálni 7000 —8000 tonnát lehet. Ez a mennyiség 85—95 ezer tonna nyers csöves [paprikából állítható elő, amihez — a imái termelési színvonalon — 9000—10 000 hektár terület szükséges. Sajnos, a terméshozamok ma is erősen ingadoznak. Az egyik évben hektáronként 12, a másikban 5 tonna fűszer- paprika terem. A termelői érdekeltség — alapvetően — a paprika átvételi árától függ. A feldolgozó üzemek viszont csak akkor emelhetik az átvételi árat, ha változik a termék fogyasztói ára vagy ha exportbevételekből erre a célra is futja. Sajnos, mostanában az exportár alig több a paprikatermelés önköltségénél, s ezért az exportbevételekből nem lehet a termelői ár növelését finanszírozni. Ingadozó hozamok Perdöntő lehet még a termék után fizetendő forgalmi adó is. Ennek mértéke sokáig nem változott, úgy tűnt, ezzel az eszközzel nem is kívánnak élni az illetékesek. Aztán — a közelmúltban, a kritikus helyzetre való tekintettel — mégis csak mérsékelték, mégpedig 27-ről 11 százalékra. Ez már fedezetet nyújthat a felvásárlási árak emelésére. A régóta várt esemény, az áremelés, meg is történt, de ez — valószínű — nem elegendő a 30—40 százalékos területnöveléshez. Holott enélkül olajozott hazai ellátás és szilárd piaci helyzet nem képzelhető el. A váratlan hiány részben az aszályos 1984-es esztendő számlájára is írható, akkor ugyanis — a korábbi év 90 ezer tonnás termelésével szemben — mindössze 39 ezer tonna csöves paprika termett. Ilyen mértékű természeti csapást — tartalékok hiányában — képtelenek voltak kivédeni a termelők, a szállítók. A termelés költségeit nagyban befolyásolta az is, hogy a hetvenes években szinte valamennyi jelentősebb fűszerpaprika-termelő gazdaságban nagy kapacitású szárítóberendezéseket állítottak üzembe, hogy a termést magasabb áron értékesíthessék. Csákhogy időközben az energiaárak olyan magasra szöktek, hogy ez a tevékenység gazdaságtalanná vált. Ma már egyértelmű: szükség van a termőterület növelésére. A becslések szerint 9000 hektáron már megtermelhető a szükséges alapanyag, de csak akkor, ha a hozamokat sikerül stabilizálni. Sok jó fajta van termesztésben, de újabbak elterjesztése is nélkülözhetetlen. A termelési technológián is akad csiszolnivaló: nem lehet a végletekig a kézi erőre építeni az ágazatot. Tanuljanak belőle Az évi 13—15 ezer tonna paprikaörleményből 4—4,5 ezer tonna a lakosság fogyasztása, az élelmiszeripar ezer tonnára tart igényt, a többi exportálható. A tőkés piacon — gazdaságosan — évente hatezer-hétezer tonna értékesíthető. A magyar paprikát elsősorban a német nyelvterületen és a Be- nelux-államokban szeretik. Európában a spanyol és a jugoszláv konkurencia miatt nehéz bővíteni a piacokat, jobbak a lehetőségek az Amerikai Egyesült Államokban és Japánban. Itt — jó minőségű áruval — magasabb ár érhető el. A szocialista partnereink közül a Szovjetunió a legnagyobb vevőnk, a jelenlegi 900 tonnás export a jövőben megduplázható. Természetes, most a hazai ellátás biztosítása az elsődleges cél. Az üzletekben már meg is jelentek az első kalocsai és szegedi szállítmányok, s várhatóan hamarosan minden boltban megtalálják kedvelt fűszerüket a vásárlók. Jó volna, ha a paprikaügyből minden érdekelt levonná a tanulságot. Nehogy jövőre valamely más termék jusson hasonló sorsra. Cs. J. Egy kiváló véradó Véradó találkozón köszöntötték hétfőn délután az egri Finomszerelvénygyár önkéntes donorait. A bervai dolgozók ez év során 254 liter vért adtak önzetlenül. A térítésmentes véradásban kimagasló részvételükért megjutalmazott egyének, kollektívák és aktívák között Juhász István 75 véradásért Kiváló véradó kitüntetést ikapott. A fiatal szakmunkás, az üzemfenntartási főosztály hűtőgépszerelője még 14 éves korában, édesapja betegágyánál elhatározta, hogy felnőtt korában, ha teheti, önként ad vért a rászorulóknak. Áldozatkész tevékenységéért ugyan 75-szörös donor címen kapott elismerést, de ténylegesen már hét- venkilencszer tartotta karját véradásra, a bervaiak közül a legtöbbször. — Nem a rekord a fontos! — hárítja el az elismerést. — Azt tudom ajánlani másnak is, aki még nem Megyénk két városában épített fel pavilonokat a Heves Megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat az ünnepek előtti vásárlások elősegítésére. Egerben, a már megszokott helyen, a belvárosi ABC mellett alakítják ki a különböző mesterségek és szakmák azt a „bevásárló- központot’', «amely megköny- nyíti az ajándékozás kellemes gondjait. Gyöngyösön a Fő téren állították fel az építményeket, megfelelő dekorációval. Az egyikben, a nagyobbikban, főként a belföldi áruk kínálják magukat. Ahogy Haász Tamásnétól, a vállalat igazgatóhelyettesétől megtudtuk, összesen mintegy ötmillió forint értékű forgalomra számítanak. A szaloncukor mellett a csokoládéfigurák is a keresletnek megfelelő tételben „várják sorsukat” a raktárakban. Ahogy fogy az áru, úgy gondoskodnak az utánpótlásáról. A járművek szinte állandó ingázásban teszik meg az utat a raktár és a Fő tér között. adott vért, ha egészségi állapota lehetővé teszi, próbálja meg, s ha bírja, legyen rendszeres véradó. Inkább százszor én adjak, mintsem egyszer nekem kelljen vért adni. Azért is előnyös a vérvétel, mert igy naprakészen ismerjük az egészségi állapotunkat. — Sosem fogom elfelejteni annak a 8 éves kisfiúnak az arcát, akinek a gyógyiha a vásárlás ezt kívánja meg. A kisebbik pavilonban főként a csehszlovák eredetű cikkek kínálják majd magukat. Édességfélék, italok, gyermek- és női ruházati cikkek és fehérneműk kerülnek itt a polcokra. Mind olyan, amit ajándékként oda lehet tenni a fenyőfa alá. Érdeklődtünk a déligyümölcsök felől is. Azt a választ kaptuk, hogy a Mátra Füszért az elmúlt évi meny- nyiségben és ütemezésben hozza ezeket forgalomba az idén is. Arra a kérdésünkre, hogyan alakul az üzletek nyitva tartása az év végi napokban, a következőket tudtuk meg: december 23-án minden üzlet teljes műszakot tart. December 24-én ebéd után 1 órakor bezárnak. Szünnapot tartanak 25-én és 26-án. Teljes műszakban lesznek nyitva 27—28—29— 30-án. Viszont az év utolsó napján, 31-én, nem nyitnak ki, ahogy január 1-én is zárva lesznek a boltok. fásához az én véremet is használták — emlékezik Juhász István, aki a társadalmi tisztségekből is derekasan kiveszi részét. Tagja a megyei és a vállalati párt- bizottságnak. Tíz éve munkásőr. Megbízásainak, akárcsak az önkéntes véradásnak mindig szívesen eleget tesz. Talán nem árt felhívni a figyelmet arra, hogy a nyitva tartási kötelezettség minden boltra, tehát az egyszemélyes kis boltokra is vonatkozik. Ahogy az is természetes, hogy mindenféle, a bolt jellegéhez tartozó áruféleséget lehet majd vásárolni a zárásig. A kenyér ... ? Hangsúlyozta az igazgatóhelyettes, hogy a folyamatos kínálat eddig is, a következőkben is attól függ, hogyan győzik a sütőipariak a szállítást. Ebben a munkájukban az élelmiszer kisker is segíti őket. De nem rajtuk múlik, ha ott kell a sorukra várniuk a sütödék mellett, mert nem győzik a rakodást. A megoldás ... ? Inkább egyszerre ne pakolják meg teljesen az autókat, hanem kisebb teherrel, de gyakrabban forduljanak a csúcsforgalmat jelentő időszakban. Reméljük, az ünnepeket megelőző vásárlás sok örömet ad majd a vevőnek is és a — kereskedőnek is. (0*nf) Simon Imre Ötmillióra készültek fel Pavilonok az ünnepek előtt A jnkb áruellátásért szoláltatásért Egyre gyarapszik azoknak a száma a Mátraalján is. akik a jobb áruellátásért, szolgáltatásért munkálkodnak Gyöngyösön. A város „honatyái”, akik szivükön viselik a település jövőjét, segítik, támogatják a vállalkozó kedvű iparosokat, kereskedőket. Egészséges verseny alakul ki igy, amely a vásárlók kegyeiért folyik. A nyertesek természetesen mi vagyunk, akik betérünk a boltokba, hiszen nem mindegy, hogy mit mennyiért kapunk meg, milyen minőségben. „Aranyhattyú” divatüzlet tulajdonosa Bálint Istvánná, aki a nem hattyú- súlyúaknak is tart bő választékot (balra, fent). Dre- dor András villamossági kiskereskedő boltjában ilyenkor karácsony táján nagy a forgalom. Színes tévé, személyi számítógép a sláger. Keményik Dénes órásmester és fiai a vekkerek helyett ma inkább kvarcórákat javítanak. (Fotó: Szabó Sándor) Munkavédelem a tsz-ekben Csökken a termelőszövetkezetekben az üzemi balesetek száma; a munkavédelem szigorítására hozott központi ét helyi intézkedések éreztetik hatásukat — állapította meg a TOT fölmérése. Az elmúlt évben az 1983. évihez képest mintegy 8 százalékkal kevesebb baleset történt, és idén aa első fél évben hasonló mértékű a javulás. Figyelmeztető azonban, hogy egyre többször kell hívni a mentőket, a dolgozókat munkába menet és onnan jövet ért balesetekhez Mivel a gazdaságok összevonása nyomón és a mezőgazdasági munka jellegéből adódóan is a munkahelyek nagyobb távolságra esnek a lakóhelytől mint korábban, az útibalesetek aránya és száma egyaránt emelkedik. Tavaly több mint 2300 ilyen esetet számoltak, s Idén a2 első fél évben sem javult a helyzet. A TOT illetékes szervei indokoltnak tartják, hogy a jogszabály az útibaleseteket — a gazdálkodó szervek munkavédelmi helyzetének megítélésénél — fokozatosan különítse el a tipikusan munkahelyi balesetektől. A mezőgazdasági szállításoknál és a mozgó jármüve, ken bekövetkezett balesetek természetesen továbbra serrv tartoznának az előbbj kategóriába. A TOT álláspontja szerint szigorú intézkedésekre van szükség a tsz-ekben a belső szállítások munkavédelmi biztonságának fokozására. A vizsgálat szerint a legtöbb üzemi baleset hétfőn történik, ami feltehetően összefügg azzal, hogy a dolgozók a hét végén nem pihenik ki magukat. A munkanapon belül a leggyakrabban a munkaidő negyedik órájában következik be a baj. amikor csökkenni kezd a figyelem. A mezőgazda- sági termelés jellegét tükrözi, hogy az üzemi balesetek zöme júliusban és októberben fordul elő, a nagy betakarítási és egyéb szezonmunkák idején. A tsz-ekben 1986. március 31-ig kidolgozzák az tíj munkavédelmi szabályzatot, amely alapul szolgál a balesetelhárítás javításához. A TOT rendjénvalónak tartja a szabályzat korszerűsítését, ám kifogásolja, hogy a munkavédelemmel kapcsolatban a tsz-eknek túlságosan nagy adminisztrációs, kötelezettségeik vannak, amelyek nem viszik előre a munkahelyi biztonság ügyét.
