Népújság, 1985. december (36. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-29 / 304. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI évfolyam, 304. szám ÄRA: 1985. december 29., vasárnap 1,80 FORINT Sugárzó erővel Azt mondjuk, hogy a magyar gazdaság átlagos műszaki színvonala köze­pes. Nos, igaz a megállapí­tás, azonban nem teljesen egyértelmű ! Ezt fogalmaz­ta meg az Országgyűlés té­li ülésszakán, a VII. öt­éves tervtörvény vitájában ár. Tétényi Púi, az Orszá­gos Műszaki Fejlesztési Ï Bizottság elnöke. Ugyanis í az átlagon belül nagyok az í eltérések. Mindenesetre a , műszaki-fejlesztési politi­ka alapelvei a következő évékre kialakultak. Ahhoz viszont, hogy ezeket való- ; ra váltsuk, kiemelkedő . 1 szerepük jut a legfejlet- ; tebb technikával rendelke- 1 ző vállalatoknak, valamint ■ a korszerű tudományos * szintet képviselő kutató­intézeteknek. Ezek szerepe tehát a kö- ' vetkező öt esztendőben fo­kozódik. Húzóerejük ré­vén várható, hogy az egész gazdaság műszaki színvo- nala emelkedik majd. Na­gyon lényeges, hogy a kö­vetkező időszakban a ma­gas technikával rendelke­ző üzemek, vállalatok, ál­lami gazdaságok, termelő- szövetkezetek hatása mi­nél jobban kisugározzon az T ország gazdasági tevékeny- < ségére. Az is a mozgató I erők közé tartozik, hogy a ! kutatóintézetekben dolgo- j zók által kikísérletezett, j kidolgozott korszerű eljá- 1 rások mihamarabb a gya- ! korlatba kerüljenek. Arról is szó esett az Or. j ! szággyűlésen, hogy a pénz. j i ügyi szabályozó rendszer j l ebhez várhatóan 1988-tól j I kedvezőbb feltételeket te- j remi. Akkor ugyanis j megszüntetik a jelenleg • j kötelező vállalati, műszaki I ! fejlesztési alapképzést. Ez- j i zel szabadabb kezet adnak j j a gazdálkodóknak a fej- j \ lesztési feltételek megte- j I remtéséhez. A VII. ötéves | tervtörvényből az is kitű­nik, hogy hosszú távon há- j : rom területnek lesz megha­tározó szerepe. Nevezete- \ ; sen, a növekvő színvonalú j tudományos alapkutatás- ' nak, melynek révén ha- í zártfc bekapcsolódhat a világ tudományos vérkerin­gésébe. Emellett a legkor­szerűbb anyagtechnológi­áknak, a legmodernebb anyagmegmunkálási és -vizsgálati eljárásoknak, j Nem kevésbé a gépészeti technológiáknak, melyek- ' nek két fő iránya a gépi : berendezések elektronizá­lása, illetve a finommeoha- nika állandó korszerűsíté­se. A KGST-országok nem­rég Moszkvában aláírt tu­dományos-műszaki fejlő­dését elősegítő komplex programja nagy lehetősé­geket kínál a hatékonyabb együttműködésre. A közös dokumentumban megha­tározott főbb irányok: mint az elektronizáció, a komp­lex automatizálás fejlesz­tése, az atomenergia hasz­nosításának és a biotechno­lógiának gyorsított ütemű fellendítése, az új anyagok és technológiák kialakítása, a ráfordítások mérséklésére, a minőség, a versenyké­pesség fokozására — ked­vező. Mindez bizonyosan hoz­zájárul a tagországok és benne hazánk műszaki­gazdasági előbbrelqpésé- hez. Mentusz Károly A gyöngyösi Kócsag utcai általános iskola a tervidőszak egyik legnagyobb iskolai beruházása volt TELJESÜLT A TERV Megyénk általános iskolásai —új tantermekben A VI. ötéves terv egyik kiemelt feladata volt me­gyénkben az általános iskolai tanteremépitési program. Az előirányzatok 240 terem létesítését tartalmazták, ezen belül 180-at új iskola építésével és bővítéssel, hatvanat pedig egyéb módon: átalakítással, átszerve­zéssel, más célú épületek, helyiségek igénybevételével. Az elképzelések minden korábbit meghaladtak, töb­ben kételkedtek is a megvalósulásban. Azért kerestük fel Bógyi Kálmánt, a megyei tanács művelődési osz­tályának főmunkatársát, hogy számot vessünk az eredménnyel. A terv végrehajtása szé­les körű összefogással kez­dődött meg. öt évvel ez­előtt konzultációra jöttek össze a tanácsi vezetők, az építőipari vállalatok képvise­lői és a tervezők, a beruhá­zók, az oktatási szakembe­rek, hogy a lehetőségeket megvitassák. Megállapodtak egymás gyors tájékoztatásá­ban is. E megyei kezdemé­nyezés jelentősen hozzájá­rult ahhoz, hogy a program — a kedvezőtlenné vált gaz­dasági körülmények között is — sikeresen megvalósult. Érdemes felidézni a legje­lentősebbeket: a 181 új tan­terem közül kiemelkedik az egri Fadrusz utcai 16 tan­termes (1981), a, gyöngyösi Kócsag utcai 24 tantermes (1982), az egri Új Elet utcai 16 tantermes (1983), a gyöngyösi Martinovics utcai 16 tantermes (1984), s az egri Ifjúság utcai 16 tanter­mes új iskola (1984). A bő­vítések közül említésre ér­demes a hatvani Bajcsy­Zsilinszky utcai 8 tanterem (1983) , a bélapátfalvi Vörös Hadsereg utcai nyolc tan­termes (1983) és az erdőtelki Fő utcai nyolc tantermes (1984) . Ezekben az épületekben természetesen napközis ter­mek, laboratóriumok, torna­termek, szertárak, könyvtá­rak és konyhák is létesültek. A gyöngyösi Kócsag utcai­ban tanuszoda is készült, 250 négyzetméteres vízfelület­tel. A létesítmények többsé­ge aulás rendszerű. Iskoláinkban jelenleg 2892 nevelő 41 511 általános isko­lást tanít. Folyamatosan ja­vulnak a nevelés-oktatás feltételei. Még akkor is, ami­kor a VI. ötéves terv idő­szakában 12,8 százalékkal emelkedett a tanulók szá­ma. A mutatók kedvezőb­bek az öt évvel ezelőttiek­nél. Napjainkban minden második gyerek a felszaba­dulás után épített osztály- termekben tanul, ha pedig az átszervezett új helyisé­gekkel iis számolunk, akkor kétharmaduk. Érdemes megismerkedni néhány adattal is. Egy isko­lára a 80—81-es tanév ele­jén több mint 252 tanuló ju­tott átlagban, az 1985—86- osban már 282-nél is több. Mégis egy nevelőre nem­hogy több, de valamivel ke­vesebb gyermek tanítása ju­tott, mint öt évvel azelőtt. Míg 1980 szeptemberében átlagosan egy iskolában 7,8 tanterem, úgy 1985 szeptem­berében 9,7 tanterem állt rendelkezésre. Számottevő a napközis tanulók számá­nak növekedése: míg a terv­időszak elején 36,2 százaléka járt a diákoknak napközi­be, addig a végén 42 száza­lékuk. Elmondhatjuk tehát, hogy összességében megyénk mű­velődésügye sikeresen meg­birkózott a kihívásokkal. A statisztikák azonban néhány dolgot nem tükröz­nek. Áz így — nagy átlag­ban — lényegében elfogad­ható oktatási feltételekben feszültségek is meghúzód­nak. A városi lakótelepeken zsúfoltak az iskolák. A köz­ségekben az intézmények egyötöde több épületben megosztva működik. Az osz­tálytermi célra igénybevett helyiségek (műhelyek, úttö­rőszobák, szertárak stb.) hiányoznak az oktatás szá­mára. Mindezek együttvéve további beruházások megva­lósulását indokolják. Gyöngyössolymoson is új szárnnyal bővült az intézmény (Archívfotó: Kőhidi Imre, Szántó György) JANUÁR 1-TÖL Új vámjogszabály A Vám- és Pénzügyőrség sajtótájékoztatója Tegnap Budapesten a Magyar Sajtó Házában, dr. Balogh György ezredes a Vám- és Pénzügyőr­ség Országos Parancsnokságának helyettese is­mertette a sajtó képviselőivel a január I-én élet­be lépő új vámszabályokat. Elöljáróban elmondta, hogy az elmúlt évben na­gyon sok, úgynevezett tar­tós használati cikk került külföldről magántulajdonba. A skála meglehetősen szé­les: a videótól az autóig megannyi áru. Ezeket egy­szerűen kivonták a garancia alól, ebből pedig számtalan probléma adódott. A jövő­ben ennek megszüntetése ér­dekében — ha van garan­cialevél — vámmentesen ki­vihetők a külföldön vásárolt készülékek javításra. Abban az esetben, ha javíthatatlan termékről van szó, kicserél­hető, s amikor ugyanaz a típusú berendezés nem áll rendelkezésre, csak a külön- bözetet kell vám gyanánt megfizetni. Külön foglalkozott a pa­rancsnokhelyettes a hazaté­rő, s a külszolgálatosok vám­ügyeivel. Az a gyakorlat to­vábbra is marad, ami sze­rint a bruttó jövedelem 40 százaléka értékében beho­zott áru vámmentes — a meghatározott szolgálati idő után. Az új vámjog szerint ez a kedvezmény kiterjed a napidíjért külföldön dolgo­zókra is: méghozzá úgy, hogy összevonják a kint- töltött napokat abban az esetben, ha azok elérik a kedvezményre jogosító időt. Dr. Balogh György hang­súlyozta hogy 1985 nagy tanulsága volt az elszaba­dult „valutáris pokol”. Mint mondta, elképzelhetetlen az a mennyiségű ajándék, amennyi az idén az ország­ba került. Ügy fogalmazott, hogy ezáltal szökik a pénz, valahol lyukas a rendszer. Van például olyan müncheni címük, ahonnan egy év alatt négyszáz videót „ajándékoz­tak”. Eloszlottá az autóbehoza- tal körül az országban el­terjedt mendemondát. A gép­kocsik behozatalának körül­ményei lényegesen nem vál­toznak. Ami új az annyi, hogy a rokkantak 30 száza­lék helyett 20 százalék vám fizetésére lesznek kötelezve, illetve ugyanilyen arányban csökken a Konzumexen ke­resztül behozott autók vám­tarifája is. Elmondta továbbá, hogy január 1-től minden beho­zott aranytárgy után is vá­mot kell fizetni. Az eddig érvényben levő rendelkezé­sek ugyanis teret biztosítot­tak a bűnözésnek. A Vám- és Pénzügyőrség tapasztala­ta az volt, hogy a külföldi­ek által behozott aranyat, némi ellenszolgáltatásért a magyarok értékesítették a bizományiban, vagy az óra­ékszer üzletekben. A kisiparosok kedvezmé­nyeiről elmondta, hogy eb­ből kizárták a szórakoztatá­si célokra használatos árut, így a videót is. Az a bizo­nyos ötévenkénti kétszáz­ezer forintos kedvezmény a művészi termékek előállítá­sát szolgáló gépekre, a szol­gáltató területen használatos berendezésekre, a mezőgaz­dasági kisgépekre — amivel egy-két holdat lehet meg­művelni —, s egyes számí­tógéptípusokra vonatkozik Ez esetben ötven százalékkal mérséklik a kiszabott vámot. Szóba kerültek az eltérő árak, amiről lapunk munka­társának — Kis Szabó Er­vinnek — kérdésére azt mondta a parancsnokhelyet­tes, hogy a szakvélemények között lehetnek minimális különbségek. Elismerte vi­szont, hogy a vám-admi­nisztráció hosszadalmas, időnként bürokratikus. Ezen a jövőben szeretnének javí­tani: az ügyintézéseket gör­dülékenyebbé kívánják ten­ni. Szigorúbb leltárfelelősség a kereskedelemben Január 1-én új miniszter­tanácsi rendelet lép élet­be, amely arról intézkedik: hogyan felelnek a kereske­delmi dolgozók a leltárhi­ányért, illetve a boltokban keletkező olyan hiányokért, amelyek nem a kereskedel­mi munkával együttjáró veszteségekből — például törésből, áruromlásból, be- száradásból, vagy más el­kerülhetetlen okból — adód­nak. A legutóbbi négy év alatt a ikereskedelemben több mint kétszeresére növeke­dett a leltárhiányok össze­ge, s a korábbiaknál lénye­gesen több helyen fordult elő leltárhiány. Elsősorban ezért vált szükségessé, hogy módosítsák a leltárfelelős­séggel kapcsolatos — 1968- ban hozott — jogszabályt. Az eddigi rendelkezések szerint a leltározáskor ki­mutatott hiányt az úgyne­vezett szoros elszámolású, tehát hagyományos formá­ban működő üzletek vezetői és dolgozói nem voltak kö­telesek megtéríteni. A bolt­vezetők, illetve helyette­seik esetleges prémiumát, valamint év végi részesedé­sét azonban megvonták emiatt, s a részesedéstől el­estek a beosztott dolgozók is. A következmények alól viszont mindazok mente­sültek, akik a vállalattól akár a hiány megállapítá­sa előtt, akár utána kilép­tek. A korábbi rendelet nem szabályozta a jövedelem­érdekeltségben dolgozó ke­reskedők leltárfelelősségét, hiszen a működtetés e mód­szerére csak néhány éve van lehetőségük a keres­kedelmi vállalatoknak. Az új szabályozás ki­mondja, hogy a leltárhiányt a kereskedelmi dolgozók — az üzlet üzemeltetési for­májától függetlenül — kö­telesek megtéríteni. Ennek mértéke azonban az üze­meltetési módtól függ. A hagyományos, szoros elszá­molású — a beszerzésről, értékesítésről és készlet- alakulásról tételesen számot adni köteles — üzletekben a vezetők és helyetteseik ezentúl az alapbéren felü­li jutalékuk és prémiumuk hathavi, a beosztott dolgo­zók pedig háromhavi ösz- szegével felelnek a leltár­hiányért. A jövedelemérde­keltségű boltokban a lel­tárhiányért az üzleti nyere­ségben érdekelt dolgozók felelnek az alapbéren fe­lüli teljes jövedelmükkel. A jövőben nem mente* sül a felelősség alól az a kereskedelmi dolgozó, aki munkaviszonyát akár a lel­tározást megelőzően, akár a felelősség megállapítása után megszünteti. Az új sza­bályozás lehetőséget teremt arra, hogy a leltárhiány miatt anyagilag felelősség­re vonhassák a szabályok megsértőjét akkor is, ha már nem a vállalat alkal­mazottja. A rendelet lehetővé te­szi, hogy — a kollektív szer­ződésben meghatározott módszerek szerint — jutal­mazással ösztönözzenek a leltárhiány-mentes és a többlet nélküli elszámolás­ra, fokozva ezzel a társadal­mi tulajdon s egyben a fo­gyasztók védelmét.

Next

/
Thumbnails
Contents