Népújság, 1985. december (36. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-28 / 303. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. december 28., szombat 5. Kolumbusz hajója még mindig fejtörést okoz a történészeknek Az ötszázéves évfordulós ünnepségek közeledtével a spanyolok kidöntötték a fákat és tartósítják őket. Tervbe vették, hogy megépítik a Nina, a Pinta és a Santa Maria másolatát és átvitorláznak velük az Atlanti-óceánon, hogy végighajózzák Kolumbusz 1492-es sorsdöntő felfedező útját. A hajókat meg fogják építeni, semmi kétség, de vajon hiteles másodpéldányai lesznek-e a valódi hajóknak? „Senki sem tudja, hogy nézett ki valóban a Nina, a Pinta és a Santa Maria” — írta Samuel Eliot Morv son az Admiral of the Oce' an Sea című könyvében, Kolumbusz mértékadó életrajzában. Minden, őket ábrázoló kép, tette hozzá, „kb. 50 százalékig a képzelet játéka". A történelmi tudatlanság állapota kiterjed a felfedező hajók egész osztályára, a karavellákra, amelyek az akkori legmagasabb mérnöki vívmányt képviselték, és lehetővé tették a felfedezéseket a XV—XVI. században. Egyikünknek sincs meg az építési terve és úgy látszik, a korabeli rajzok többre becsülték az esztétikát a pontosságnál és a részleteknél. Karavellának sosem találták meg hiteles roncsát. Kevesebbet tudunk a karavellákról, úgy mondják, mmt az ókori görög és római bajókról. 1992 közeledtével a tudósok új erőfeszítést tesznek, hogy a képzelet helyébe a tényeket állítsák, és fokozzák a kutatást, hogy kiderítsék, milyen technikai újításoktól volt akkora a karavellának a hatótávolsága, manőverező- és álló- képessége, hogy össze tudták kötni aA Újvilágot az Óvilággal. Spanyolországban nemrég egy 400 oldalas dokumentumot találtak a Nina leírásával, amit most a Floridai Egyetem történészei vizsgálnak. Tengeri régészek most a Karib-tengeren a Turks és Caicos-szigeteknél, valamint a jamaicai Szt. Anna- öbölben ilyen hajók maradványai után kutatnak. Tudunk róla, hogy Kolumbusz a negyedik és egyben utolsó expedíciója alkalmával ennek az öbölnek a lagúnájában hagyott a férgek által reménytelenül összerágott két karavellát. Ha ott megtalálják a hajótesteket, akkor ez lesz az áttörés, amelyben a régészek oly régen reménykednek, így talán kiderül mire gondolt Kolumbusz, amikor a tengeri naplójába azt írta, hogy a karavellák „igen alkalmasak az ilyen vállalkozásokra”. A korabeli beszámolók és rajzok alapján a történészek viszonylagos biztonsággal állapították meg a karavellák néhány általános jellegzetességét. Eszerint a kara- velláknak általában három árbocuk volt kereszt" és háromszögű vitorlák kombinációjával. Körülbelül háromszor olyan hosszúak voltak, mint amilyen szélesek, s így áramvonalasabbak, mint a legtöbb korabeli hajó, mindössze két méter volt a merülésük, ami lehetővé tette, hogy feltérképezetlen vizeken manőverezzenek és az új vidékek öbleibe és folyóiba felhatoljanak. Ügy vélik, hogy a Niná- nak, Kolumbusz kedvenc hajójának hossza 21,34 méter volt, a legnagyobb szélessége pedig 7 méter. Terhelése 60 tonna, ami térfogatot jelent boroshordókban mérve — az akkori szokás szerint. A Pinta gyorsabb és kissé nagyobb volt, mint a Nina. A Santa Maria, a zászlóshajó, lényegesen hosszabb volt, 27,43 m, és szélesebb. Lassúbb volt, mint a másik kettő; megfeneklett és ott kellett hagyni az Újvilágban. Ezeknek a hajóknak a különböző változatai nagyobb rakodótérrel egyre inkább a kereskedelemben és gyarmatosításban vettek részt, mint a felfedezésekben. A karavella szó eredete éppoly bizonytalan, mint a hajóé. A történészek feltételezik, hogy a portugálok fejlesztették ki ennek a hajónak az első típusait a tömzsi észak-európai kereskedőhajók és a keskenyebb, földközi-tengeri halász- és part menti kereskedőhajók kombinálásával. A tapasztalatok alapján addig módosították, míg eljutottak a karavella alaptípusáig. 1492-ben, kifelé menet a flotta nycdc csomóval haladt ötnapos átlagban, hazafelé pedig a Nina és a Pinta egy nap alatt 200 tengeri mérföldet tett meg, vagyis 11 csomóval haladt az erős szélben. Kevés vitorlás tudott ennél többet elérni századunkig. Viszont nem tudjuk például, hogy a Nina és a Pinta meg az első karavellák tatja lecsapott volt-e, vagy enyhén lekerekített. Abban sem agyunk biztosak, hogy voiíre rajtuk árbockosár, hágószál a vitorlázaton, meg keresztkötelek a tengerészek közlekedése számára. A vitorlázat pontos elrendezése is vita tárgya. Arról is vita folyik, lehetett-e sok ágyú a karavellákon. A rajzokon a hajókorlátban látható lyukak feltevés szerint evezők kidugására szolgáltak szélcsendben. A karavellák szerkezete valóságos rejtély. A történészek g3ranítják, hogy ezt a spanyolok és portugálok hadititoíkként kezelték. A belső gerendák, bordák és palánkok elrendezése ismeretlen. Egyes modelleken fedélzeti gerendák kibújnak a hajótestből, de nem tudni, hogy ez általában szokásos volt-e. Kincskeresők 1976-ban találtak egy roncsot a Melaszzátonynál, a Turks és Car cosszigetek vizein, amely a régészek szerint lehet XVI századi karavella, vagy kis hadihajó. Meglepően sok ágyút, ballasztot és más fémtartozékot találtak rajta. A hajótest és a hajógerinc azonban elpusztult. Most 1982 óta magnométerrel, szonarral és radarral kutatnak Jamaicánál a Santiago és a Capitana, Kolumbusz két elhagyott karavellájának nyomai után. A legtöbb adatot egyelőre attól a dokumentumtól várják, amelyet a spanyol- országi Sevillában az Indiák Levéltárában találtak. Ezt Eugene Lyon, a floridai egyetem történész adjunktusa tanulmányozza, de beszámolója csak őszre várható. A dokumentum állítólag részleteket is tartalmaz a Nina vitorlázatá- ról. fegyverzetéről, rakte- réről és személyzettel való ellátásáról, tehát egy olyan hajóéról, amely az elsők közt volt elég nagy és elég erős, hogy hosszú óceáni utakat tegyen meg és biztonsággal térjen haza. Egy hatéves kislány töprengése: Melyikben menjek úszni, ha nagy leszek, hiszen mind olyan egyformák! Róka tolta liba. Igaz, hogy csak cirkuszi mutatvány, de annak ii figyelemre méltó Érdekességek a nagyvilágból Alkotója robotnak mondja, de még csak az ormányát tudja mozgatni ez a felfújható elefánt, amelyet Tokióban mutattak be — a gyerekek örömére (Fotók: AP—MTI—KS) Hóeszkimó — hókutyával. Ez a két amerikai férfi téli unalmában készítette el ezt a remekművet Háziasszonyok veszélyek között A háziasszony hivatás fárasztó, unalmas, idegölő és — veszélyes! Az Assita- lia, az olasz biztosítótársaságok csúcsszervezete most adatokat közöl, amelyek láttán hideg fut végig az ember hátán. Amíg a közlekedési balesetek száma — 275 ezer (1983-ban) — Olaszországban más európai országokkal összehasonlítva igen kedvező, a háztartási balesetek száma meghaladja ennek háromszorosát. A balesetet szenvedők elsősorban 18 és 45 év közötti nők (52,9 százalék). utánuk következnek a 14 évesnél kisebb gyerekek (13,9 százalék) és az idősek (13 százalék). A háztartási balesetek 4000 esetben végződtek halállal, 700 A pekingi kormány úgy döntött, hogy az utolsó fekete-fehér pandamackók fennmaradása érdekében végleg megszünteti ezeknek az állatoknak a kivitelét. A kínai lapok hírt adtak arról, hogy tavaly a két fő rezervátumban 38 elhullott és további 32 félig éhen pusztult állatra bukkantak. Az intenzív ápolás ellenére a beteg pandák közül további 11 kimúlt. „Ha a pandák saját mulasztásaink miatt kihalnának, akkor nemcsak saÜgy tűnik, semmi sem túlságosan jó „az ember legjobb barátai” számára. Kutyaszállodák szőnyegpadlóval és színes televízióval felszerelt szobákat kínálnak éjszakánként 40 dolláros áron. A Macy’s nagy New York-i áruháznak külön osztálya van kutyák és macskák számára — a választék egészen a kocogó öltözékekig és a lamé estélyi ruhákig terjed. ezer esetben történt sebesülés, több mint 100 ezer esetben szenvedtek a háziasszonyok tartós sérülést. Aki ismeri az olasz lakásokat, megesküdne rá, hogy a balesetek legveszélyesebb forrásai a szabadon lévő, sok esetben törött, szikrázó elektromos vezetékek. Az áram azonban meglepő módon csak az esetek 1,4 százalékában volt a baleset oka. A tűz (2,9 százalék), a gáz- és más mérgezések (3,4 százalék) szintén a balesetet okozók listájának végén állnak. A leggyakoribb baleset (52,9 százalék) az, hogy a háziasszony leesik a létráról. Meglehetősen gyakran okoznak sebesülést, vagy súlyos sérülést a leeső tárgyak is (31,2 százalék). ját gyermekeinkkel, hanem az egész emberiséggel szemben bűnt követnénk el” — jelentette ki a kiviteli tilalmat indokolva az erdő- gazdasági miniszterhelyettes. Kína baráti gesztusként kilenc országnak összesen 23 óriáspandát ajándékozott — többek között az NSZK-nak is. Bár közben külföldről több mint 2 millió márka értékű segély érkezett a pandák megmentésére, s maga a kínai kormány — átszámítva — 5,8 millió márkát A konfekció mellett, amelyet az előkelő kutyatulajdonosok túlságosan közönségesnek találnak, divatszalonok kínálnak a négylábúak számára exkluzív modelleket. Pat Henderson, „a kutyadivat Diorja”, kasmír, nerc és tweed kabátokat, valamint szatén ruhákat reklámoz, amelyeket olyan hires kutyatartók vásárolnak meg, mint Elizabeth Taylor. Az ország gyáraiban a szakszervezetek erőfeszítéseinek és a modernebb gépeknek köszönhetően mind kevesebb üzemi baleset történik. A gazdasági válság és a munkanélküliség következtében azonban az emberek sok munkát maguk végeznek el otthon, és ez növeli a házi balesetek számát. Az Assitalia aggodalommal és figyelmeztetően mutat rá, hogy a háztartásban szerencsétlenül jártak nagy része nem volt biztosítva, de ez feltehetően nem változik meg. Az olaszok hisznek saját értelmükben, egyesek hisznek a csillagoknak életünkre gyakorolt hatásában, mások hisznek pá- duai Szent Antalban. A biztosítótársaságban nemigen hisz senki. adott erre a célra, a még élő állatok száma időközben mintegy ezerre csökkent. Ennek fő oka a bambuszerdők tartós pusztulása, a bambusz ugyanis a pandák legfontosabb tápláléka. A minisztérium adatai szerint a valaha 500 ezer hektár területet elfoglaló bambusz- erdők mintegy fele pusztu- lóban van. Legalább 10 évnek kell eltelnie ahhoz, hogy az új hajtások elég nagyok legyenek az állatok táplálásához. Egyes milliárdos vevők azután teljes diszkréciót követelnek, nehogy kedvencük élete veszélyben forogjon. Mert — teszi fel jogosan a kérdést Pat Henderson — ha valaki már több száz, vagy több ezer dollárt ad ki kézzel varrt kutyakabátra, mennyit áldozna váltságdíjra, hogy kiváltsa elrabolt, forrón szeretett kedvencét. . . H eti umor ét végén — Súlyos lelki válságban vagyok — panaszkodik Szilvia egy férfikollégájának. Elhagyott a vőlegényem! — Ô — felajánlhatom a válságstábomat ! 4r A hazatérő Obelmierl úr egy ismeretlen, meztelen férfit talál a ruhásszekrényben. Még mielőtt egy szót is szólhatna, felesége szendén fuvolázza: — Ne izgasd fel magad, Franz! Tegnap a színházban ugyanezen a jeleneten úgy nevettél, hogy r. köny- nyed is kicsordult' •k Egy fiatalember felkeresi a jósnőt, hogy megtudakolja tőle a jövőjét. A jósnő a kristálygömbbe pillant, majd így szól: — Harmincéves koráig szegény és boldogtalan lesz Ezután azonban nagy változás következik be az életében. Többé nem fogja magát boldogtalannak érezni! — Ez azt jelenti, hogy nyerek a lottón? — Nem — csak addigra megszokja a szegénységet! ★ Wolfgang bácsi a tükör előtt önelégülten simogatja kopasz fejét: — Micsoda fenegyerek! 70 éves és egyetlen ősz hajszála sincs! 4r — Nos, Péter, ma mit tanultál a szexuális felvilágosítás órán? — Először a hittantanár elmondta, hogy nem szabad csinálni. Azután az iskolaorvos, hogy hogyan nem szabad csinálni. Végül az igazgató, hogy hol nem szabad csinálni! Kínában leállítják a pandamackók kivitelét Ncrcbunda kutyáknak
