Népújság, 1985. december (36. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-27 / 302. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. december 27., péntek 3. ÖTSZÖR A VÁSÁRLÓK VÉDELMÉBEN Ötvenkét hét Elképzelhető: pontatlanul számoltam, mert lehet, hogy nem is ötvenkét hétről van szó, hanem ötvenegyről, vagy ötvenháromról. De a lényeg nem ís ez., hanem, hogy ez az időszak egy ciklust foglal magába. S ha gyakorlatiasabban nézzük: nyugdíjas édesanyám — ha addig netalán nem gyarapodna az államkassza, s bővülne ezáltal a közös pénztárcából osztható összeg — négyhetenként 120 forinttal vehet át többet az ismerős postástól. Mondom: a legrosszabb esetben! Mert az elkövetkezendő öt esztendőben szeretnénk még tovább lépni, gondtalanabb életet biztosítani az ország minden lakójának. Az Országgyűlés legutóbbi ülésszakáról küldött tudósításomban írtam: „... amikor befejeződik a téli ülésszak, megérkezik a kupolacsarnok dísze, a csaknem húszméteres karácsonyfa. A képviselők — kétnapi munkájukkal — bizonyára nem csekély ajándékot tesznek alá ezúttal sem ...” A valamennyiünknek szóló ajándékot ki-ki a maga szemszögéből nézegeti, fogadja. A szerény nyugdíjas örömmel vette a hírt, hogy egy kissé tovább nyújtózhat a takaró alatt, aki viszont autóra vágyott — s erre rakosgatta a pénzt —, nem örült a bejelentett áremelésnek. Aki bányászként fáradozik a föld mélye alatt, hogy minden otthonba eljusson a téli tüzelő — köszönettel vette a várható anyagi elismerés hírét. Más a tv-előfizetési díj, illetve a telefonálási költségek növekedése miatt füstölgött. Olyan dolog ez, mint amikor a mindent mérlegelő szülő a perpatvarba keveredett gyermekei között szeretne rendet tenni: ha egyiknek adok igazságot, a másik veszi rossznéven ... A fél évtizedünket meghatározó parlamenti ülésszakot elemezve — a helyszín reális vitájának ismeretében —, a kormányzat igyekezett mindkét „fiának” igényeit, gondjait figyelembe venni Természetesen azzal a feltétellel, hogy egyikük sem lesz hálátlan. Mert a jobb életmódért, a gyarapodó szociális ellátásért közösen kell tennünk — perpatvar nélkül. Ez nem jelenti azt, hogy a szocialista demokrácia elvei alapján nem lehet szólni az esetleges hiányosságok miatt, illetve nem érdemes véleményt mondani a jövőt formáló elképzelésekről. A korábbi lakossági vitákban, falugyűléseken, népfrontrendezvényeken tíz- és tízezrek fogalmazták meg a helyi településfejlesztési elképzeléseiket, amelyeket megyei, országos szinten — a költségvetés engedte határokig — figyelembe is vettek. Zsidei Istvánné képviselőnő ezt így fogalmazta meg: „A Vll. ötéves tervben nagyobb lehetőségek lesznek az alapellátás javítására, a népesség megtartására ...” De — mint már említettem —, mindennek vannak feltételei: a bővülő külkereskedelemnek, a hatékonyabb gazdálkodásnak, a takarékosabb termelésnek, a nagyobb anyagi ösztönzésnek egyaránt. Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese fogalmazta meg az ország színe előtt: „...az egyensúlyt javító lehetőségeket az elmúlt években javarészt kiaknáztuk. Ezen az úton már nem járhatunk tovább. Meg kell kezdenünk a kibontakozást!” S ez az utóbbi volt az a kulcsmondat, amely meghatározta a tervezőmunka lényegét. A vitában felszólaló képviselők sem hallgatták el: a kibontakozásra, a lépésváltásra buzdító szavak lehetőséget adtak arra, hogy bizonyos kérdésekben a korábbinál számonkérőbben nyilvánítsanak véleményt. Példa volt erre, hogy nem mindenki értett egyet a költségvetési tervjavaslattal, vagy hogy számosán nem fogadták el az interpellációra adott miniszteri választ. Mert az élet ma már mást követel: lényegrelátást, nagyobb megfontoltságot, az újra és újra való törekvést, s — bár lehet elcsépelt már a szó, de ami mögötte van kevésbé sem az — verseny- képességet. Ennek sumrná- zataként hangzott el az országgyűlési vitában: „A VII. ötéves terv fejlesztéspolitikája célként tűzi ki, hogy kellően hozzáigazodjunk a világban végbemenő nagy horderejű műszaki változásokhoz. Ennek érdekében terjesztjük el hazai termelési és irányítási gyakorlatunkban a számítástechnikát és az informatikát, s támogatjuk az ezeket megalapozó elektronizációt, valamint a mikrotechnika fejlesztését." A mai. szupermodern világ nemzetközi ABC-je ugyanis már másként íródik: úgy, hogy gyermekeink gondolkodó segítőtársként keze- j lik a zsebszámológépet, nem fehér holló a személyi számítógép, s egy-egy program szerkesztése legalább olyan érdekes „mese”, mint egykoron a dominó, vagy a sakk elmebajnoksága volt. Minderre azért utalok, mert való igaz, a fogalomnak — kibontakozás, lépésváltás — közkinccsé kell válnia. Felvetődött azonban a kérdés : vajon megvannak-e a megfelelő eszközeink ahhoz, hogy a tervben kijelölt célokat megvalósítsuk? Faluvégi Lajos szavait idézem ezzel kapcsolatban: „A tervek valóra válásának nélkülözhetetlen feltétele, hogy erősödjön a kölcsönös megértés a gazdálkodószervek és a kormányzat között. Ezért jobban oda kell figyelnünk egymás gondjaira és törekvéseire. A kormányzati funkcionális és az ágazati irányítószervek igyekezzenek megérteni, hogy a vállalatok létezni és fejlődni, a települések pedig gyarapodni akarnak, s hogy ezt ma saját eszközeikről nem mindenütt és a múlthoz képest nehezebben tudják elérni. Jogos a gazdálkodó szervezetek azon óhaja is. hogy a szabályzók állandóbbak legyenek, mert ők hosszabb távra is előbbre akarnak látni. A vállalatoknak pedig azt kell megérteniük: közös érdekünk. hogy szigorúan őrködjünk a gazdaság egyensúlyán és a biztonságos energiaellátáson, hogy megóvjuk és kíméljük a környezetet, fenntartsuk és fejlesszük az infrastrukturális és szociális intézményeket, s közös ügyünkké tegyük az előrehaladást. Ezek olyan össztársadalmi érdekek, amelyeknek érvényre juttatása elsősorban a kormányzat felelőssége és dolga." A hangsúly mindenképp azon van, hogy: össztársadalmi érdek. Ugyanis — tervezve a jövőt —, ha a felelősségvállalás valamennyiünkben erősödik, akkor konkrétabb lehet az együttgondolkodás, a kölcsönös megértés, a bizalom a megújulás folyamatában. Abban az időszakban, amikor a mindennapok helytállása dönti el, hogy milyen lesz ötször — ötvenkét hét eredménye. A következő öt esztendőt illetően hadd idézzek még egy, a T. Házban elhangzott mondatot, mert úgy érzem, meghatározója a ciklus tervezőmunkájának : ,,Hajózni kell! De aki nem tudja, melyik kikötőbe igyekszik, annak semmilyen szél sem jó ... ’’! Szilvás István Ha Lőrinciben összefognak Tornacsarnok épül, bővítik a szakmunkásképzőt Jelentős gazdagodás küszöbéhez érkeztek Lőrinciben, ahol a szakmunkásképző intézetnek mindmáig nincs tornaterme, így lehetetlen a fiatalok sportolása az őszi, téli hónapokban. Ugyanott hosszabb távon megoldatlan a tanteremhelyzet! Rövidesen létszámfelfutással lehet számolni, de a zavartalan tanításhoz még három oktatóteremre lenne szükség. Miként a legfrissebb tájékoztató nyomán megtudtuk: a kettős probléma megoldását az érintett tanácsok kidolgozták, így minden remény megvan arra, hogy a szakmunkásképző intézet bővítési munkálatait az új esztendőben elindítsák. Tóth Mihály igazgató az építkezésekkel kapcsolatban elmondotta, hogy a Heves Megyei Tanács tervjavaslatában hatmillió forint támogatási szerepeltet e cél kapcsán, s a pénzeszközt az 1976—7 i-es esztendőkben folyósítják. Az összeget Lőrinci Nagyközség Tanácsa másfél millió forinttal toldja meg, átérezve a szükség jelentőségét. Az együttes pénzalapból az intézet elő tudja teremteni a kivitelezéshez szükséges építőanyagot, a továbbiakat pedig részben a selypi medence vállalataitól nyert támogatás, részben a hatvani és a gyöngyösi társtanintézetek fiataljainak önkéntes munkája révén kívánják megoldani. Varga Antal tanácselnök elmondotta továbbá, hogy a segítő készségnek ezt a formáját már élvezte a szakmunkásképző intézet, hiszen a Soszberger-kastély szomszédságában létrehozott jelenlegi oktatóépületet szintén társadalmi segítőkészség hozta tető alá. Megtudtuk azt is, hogy ígéret szerint a környező munkahelyek — közöttük az apci Qualitál, a Csőszer, a Mátraalji Szénbányák Thorez külfejtéses üzeme — elsősorban fuvarral, illetve építőbrigádjaik „kölcsönzésével" segítik a vállalkozást, a már említett szakmunkásképző iskolák fiataljai pedig a különböző szakipari munkákat, illetve a bepucolást végzik el. A felajánlásokra vonatkozó szerződéseket egyébként 1986 januárjában kötik meg Tóth Mihályék az érintett ; felekkel, és mindezek nyo- j mán Lőrinci egy csaknem 14 { millió forint értékű új létesítményhez jut 1987 végére. A téma kapcsán arról is tájékoztattak bennünket az iskola vezetői, hogy a torna- csarnok nem csupán saját fiataljaik testnevelését szolgálja majd. Az üzemek által i felajánlott, szerződésben foglalt támogatás ellenében | megnyílnak ajtajai a terem- j sportok híveinek Lőrinciben ! éppúgy, mint a környék mindazon munkahelyeinek, j amelyek a szép ügy mellé álltak. Moldvay Győző Harmincezer panasz a KERMI-nél — Ha ezt a KERMl tudná! Ki ne hallott volna ilyen vagy hasonló felkiáltást valamelyik boltban, vendéglőben, ha ugyan nem saját maga sóhajtott fel így. Ami egyrészt azt mutatja, hogy vannak még kívánnivalók a kereskedelemben, másrészt viszont azt, hogy a nagyközönség is tudja: van egy olyan intézet, amely megvédi a vásárlókat, kiszűri a hibás, használhatatlan termékeket. Nem szolgál sem az ipar, sem a kereskedelem, de még a külkereskedelem dicsőségére sem, hogy évente több mint harmincezer reklamáció érkezik a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézethez. Pedig — amint dr. Morvay Anna, a KERMl osztályvezetője mondja — a csalódott vásárlók nem is minden esetben fordulnak az intézethez panaszukkal. Mindenesetre a minőségjavítás szükségességét is mutatja, hogy az idén még a sokéves átlagnál is több a reklamáció: az első félévben 19 677 esetben emeltek panaszt a KERMTnél. A kifogásolt áruk zöme ruházati cikk, beleértve a cipőket. Villanyírógép és tökgyalu A KERMl a fogyasztó (vásárló, használó) szempontjából vizsgál, de korántsem csak a fogyasztó bejelentése alapján. Kap jelzést a Köjál-tói, a Fogyasztók Országos ’ Tanácsától, a Magyar Elektrotechnikai Ellenőrző Intézettől (MEI), és más olyan intézménytől, amelynek nincs hatósági jogköre, de munkája közben egyegy hibás, forgalomba hozatalra alkalmatlannak látszó termékre bukkan. Ilyen volt például a bolgár villanyírógép vagy a lengyel főzőlap esete, hogy csupán idei ügyeket idézzünk. Mindkettőnél alapvető hiba volt, hogy — rázott. Márpedig sem írni, sem főzni nem lehet olyan alkalmatosságon, amelynél nincs megfelelő érintésvédelem. Az már ilyen esetben teljesen mindegy, hogy külföldi vagy hazai termékről van-e szó, éppúgy fennakadt a szűrőn a Ganz Műszer Művek univerzális (amper — volt) mérőműszere, vagy az Iparművészeti Vállalat rafiaburával árusított csillárja, mint az említett két importcikk. Valamennyinél a MEI végezte a szakirányú ellenőrzést, de hatósági jogkör- hiányában az intézkedést átengedte a KERMI-nek. Széles a vizsgált termékek skálája, és ennek megfelelően szélsőségesek a példák is a forgalomba nem hozható árucikkekről. Itt volt például nem is olyan régen, mindössze néhány hónapja a Taktaszadai Új Barázda Mezőgazdasági Termelőszövetkezet melléküzem- ágában készített tökgyalu. Ilyen egyszerű szerkentyűben milyen hiba lehet egyáltalán? — kérdi a laikus vásárló. Nos, olyan primitíven állították össze, hogy nem lehetett vele tököt gyalulni. Műszaki leírást sem mellékeltek hozzá, talán nem is készült ilyen. A KERMl nem engedte a forgalomba hozatalt. Ellenkező szélsőség a japán autórádió kazettás magnóval. Ennek mindössze annyi hibája volt, hogy nem lehetett fogni rajta a magyar URH-adást, pedig erre kellett volna áthangolni, mielőtt boltokba kerül. Nem minden készülékre állt ez, csak a szállítmányok egy részére, azokat csak a hiba kijavítása után volt szabad átadni eladásra a bolthálózatnak. Évek múlva is ellenőrzik Megesik aztán az is, hogy valami eleinte jó. nincs kifogás ellene, aztán egyszercs&K valami történik vele: a technológiai fegyelem megsértése, egy alkatrész vagy komponens kifelejtése a gyártási eljárás során — és így tovább. Nem volt panasz például a Csillag cipőkrémre, hosszú éveken át. Aztán mégis: két gyártási tételnél olyan minőségi kifogások voltak, hogy a KERMl kivonatta a forgalomból e szállítmányokat. Hasonló eset volt a Sylvia naptejé is ; új termékként jónak találta a KERMl, később viszont két olyan tételre találtak, amelynek nem volt fényelnyelő képessége. Mivel pedig a naptejnek éppen ez lenne a fő jó tulajdonsága, a mu- nőségellenőrző inti, t ; nem hagyta forgalomban a hibás tételeket. Minden panaszt kivizsgálnak, s ha valamilyen termék ellen sok bejelentés szól, átfogó ellenőrzéseket végeznek. Évenként négy komplex felmérésre szállnak ki a KERMl munkatársai, egyszerre két budapesti kerületbe és két megyébe. Ilyenkor azon a területen minden fontosabb kiskereskedelmi egységben — például az áruházakban. ABC-kben — és a nagykereskedelmi vállalatok lera- kataiban a teljes áruválasztékot ellenőrzik. Egyegy nagyobb szakmai terület vizsgálata általában három napig tart a helyszínen. Előtte már felkészülnek. Átnézik a beérkezett reklamációkat, az addig végzett vizsgálatok anyagát, és azzal indulnak el, hogy ellenőrzik: eleget tettek'e a korábbi határozatnak, kivonták-e a hibás termékeket vagy tételeket. Előírja az öt éve hozott belkereskedelmi miniszteri rendelkezés, hogy minden lakossági forgalomba kerülő árucikket meg kell vizsgálni. Ezen belül is különös gonddal az élelmiszereket és a ruházati cikkeket, amelyek a KERMl engedélye nélkül nem is kerülhetnek kereskedelmi forgalomba. Mégis: a helyszíni ellenőrzések során a legtöbb szabálytalanságot az élelmiszer-kereskedelemben és a vendéglátóiparban találják a KERMl ellenőrei. Találkoznak súlycsonkítással, a minőségi előírások megszegésével, a szavatossági idő lejárta után árusított termékekkel, az anyagnorma be nem tartásával. Az utóbbiról gyakori példa: kevesebb kávét tesznek némely vendéglátó helyeken a duplába. Gyorsan intézkednek Igyekeznek a lehető leggyorsabban intézkedni — már csak azért is, hogy minél kevesebb fogyjon el a boltokban a fogyasztásra alkalmatlan termékből. Megtörténik azonban, hogy a szokásos néhány nap is sok lenne, azonnal kell intézkedni. Tavaly karácsony előtt ez történt azzal a fázisceruzával, amelynek árusítását a KERMl műszaki igazgatója soron kívül letiItatta. A részletes vizsgálat teljes mértékben igazolta az intézkedést: o fázisceruza balesetek előidézője lehetett volna. Egy másik eset: a Köjál vizsgált meg egy gyermekjátékot és megállapította, hogy színezése könnyen oldódik, ártalmas az egészségre. Gyorsan értesítette erről a KERMI-t, amely éppolyan sürgősen intézkedett, kivonatta a boltokból a veszedelmessé válható játékot. S közben végzik a KER- Ml-ben a mindennapi munkát, az új gyártmányok és az import előminták tervszerű vizsgálatát. Az eredmény : hatósági utasítás, amelyet pontosan és szigorúan meg kell tartani, s amelyet időről időre ellenőriznek az intézet munkatársai. S talán éppen ezért van nagy tekintélye a KER- MLnek a kereskedelem minden ágában. Az emberek látják: az ellenőrök a fogyasztók, vásárlók érdekeit védik. V. E Bartha Gézáné karácsonyi édességek kémiai és érzékszervi vizsgálatát készíti elő (Fotó: Hauer Lajos — KS)
