Népújság, 1985. december (36. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-27 / 302. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. évfolyam, 302. szám ARA: 1985. december 27*., péntek 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Jogszabályaink Év vége, új esztendő eleje tájékán megszokott dolog a számbavétel. A képzeletbeli leltárívre rendszerint nagy politikai események, illetve termelési sikerek és kudarcok, s persze egyéni boldogságot erősítő, vagy bánatot fokozó történések kerülnek fel. Egyszóval: hétköznapjaink ! sajátos fokmérői. Ritkábban vesszük listára ama írott normáinkat, amelyek — így vagy úgy — tulajdonképpen mindennapjaink befolyásolói. Ha az az adat jelenik meg előttünk mondjuk, hogy ebben az évben egy híján négyszáz jogszabály látott napvilágot, máris várható a felhördülés a túlszabályozás miatt aggódóktól. Bizonyos, mások is csatlakoznak hozzájuk, ha meghallják, jelenleg több mint 5200 paragrafus-gyűjtemény van hatályban. No persze, nem árt tudni az okokról sem. Az csak nyilvánvaló, hogy folyton — s egyre gyorsabb ritmusban — változó életünk magával hozza a rendelkezések számának gyarapodását. Igazuk van azonban azoknak is, akik úgy vélik, sokszor feleslegesen nyúlnak a tollhoz és a papírhoz a jogalkotás lehetőségével felruházottak. A leggyakoribb hiba, amikor egy helytelen, negatív jelenség általánossá válását nem a meglevő egyszerűbb eszközökkel, hanem valamiféle jogszabály, szankció megteremtésével próbálják megelőzni. Ezzel viszont elaltatják az éberséget. Megtörténik emellett, hogy egy-egy kisebb közösséget érintő utasítás, határozat vagy rendelet túlnő saját keretein, s így bizony magasabb- rendű jogforrásokat sért. Márpedig ez tilos! A jogalkotás akkor igazán hatásos, ha valósághű, találkozik mindannyiunk érdekeivel, s a túlzások lefaragásából is részt vállal. Miként például az oktatási törvény és két végrehajtási rendelete. Csak ez a három előírás száznál is több régi szabályt váltott fel. Az elkövetkező évek kodifikációs elképzelései is a fentiekre kívánnak tekintettel lenni. Ebben éppúgy nélkülözhetetlen pont a jogforrásokról szóló törvény létrehozása, mint az egészségügyi, a társulási, a földdel kapcsolatosak megváltoztatása, az élethez igazítása. Vagy: a napjainkban rengetegszer emlegetett családjogi kódex módosítása, ami különösképpen sürgető. Régi óhaj teljesül — a tervek szerint 1986- ban — az illetékek, az élelmiszerellátás, a vadgazdálkodás megszabott keretek közé szorításával. Remény szerint lesz tehát jócskán dolguk a jogalkotóknak és -alkalmazóknak egyaránt. De — ne feledjük —, nekünk állampolgároknak is a velük való alapos megismerkedés, s előírásaik megtartása során! Szalay Zoltán Szeptemberben 138-féle gyógyszer hiányzott — Módosult árak — Szocialista és tőkés behozatal — Készül a gyógyszertári központban is Utazás a medicina körül I Bővült a hálózat Sokszor és sok fórumon elhangzott már. országos gondok vannak a gyógyszerellátással. A panaszok tájegységenként változók, ám azt maguk a betegek tudják a legjobban, milyen nagy problémát jelent, ha patikáról patikára járnak a szűk. séges medicináért. A krónikus betegségben szenvedőknek a legsúlyosabb a gondjuk, ha nem juthatnak hozzá a megszokott orvosságukhoz. Hiszen a hosszabb gyógykezelés során a doktor nyilván a legmegfelelőbb gyógyszert ..állította he", amelyre már a szervezetnek is szüksége lehet. Némely medicina csak átmenetileg hiánycikk, másokra hosszabb ideig kell várakozni. Mi a helyzet megyénkben? Nőtt-e a gyógyszerforgalom, és hozzájuthatnak-e a betegek éppen ahhoz, amelyre szükségük van? A gyógyszerellátás helyzetét a megyei pártbizottság agitációs- és propaganda munkabizottsága éppen a közelmúltban tárgyalta meg. A Megyei Gyógyszertári Központ beszámolójából kitűnik, hogy 1984-ban az évi gyógyszerforgalom nagysága szerint szűkebb hazánk a 14. helyet foglalja el az országban. Napjainkban ötvenhárom patika és két kisegítő gyógyszertár gondoskodik az ellátásról, azokban a falvakban, ahol nincs ilyen intézmény, a körzeti orvosi rendelőt szerelték föl gyógyszerládákkal. Tény, hogy megyénkben a fogyasztás az utóbbi időkben átlagosan 10—11 százalékkal emelkedett. De az elmúlt évtizedben világszerte is nagymértékben nőtt. Ennek különböző okai vannak: elég csak arra gondolni, hogy meghosszabbodott az átlagos életkor: a helytelen táplálkozás, az egészségtelen életmód következtében gyakoribbak a szív- és érrendszeri megbetegedések. Az utóbbi években forgalomba került gyógyszerek jelentős hányada ezeknek a megelőzésére, gyógyítására szolgálnak. Előállításúik általában költségesebb, használatuk huzamosabb. Ezek a tényezők jelentősen befolyásolják a fogyasztás emelkedését. Az is igaz, hogy a lakosság a régi készítmények egy részéhez igen alacsony térítési díj ellenében jutott hozzá, míg az újak díja egyre magasabb lett. A párt szociálpolitikájának megfelelően az Egészségügyi Minisztérium a társszervekkel együtt intézkedett a térítési díjak módosításáról. Ez lényegében azt jelentette, hogy az olcsóbbak árát emelte, a drágábbakét csökkentette. Az egy lakosra jutó fogyasztás az elmúlt évben megyénkben 270,86 forint volt, alacsonyabb, mint az országos átlag. A forgalom 32 százalékát az egri gyógyszertárak bonyolítják le. mind a megyeszékhelyen, mind a városokban, községekben. A VII. ötéves terv időszakára új patikák építését nem tervezik, viszont Kálban, Tarnamérán és Ap- con teljes rekonstrukcióra kerül sor. Mi az oka az átmeneti, hosszabb-rövidebb gyógy szerhiánynak? Hazánkban öl gyár üzemel, nem kevesebb, mint 697 medicinát állítanak elő. Szocialista behozatalból 109, tőkés importból 106 féleség kerül forgalomba. Ebben az évben a gyáripar az import alapanyagok beszerzéséhez nagyobb devizajuttatásban részesült, s a termelésben jelentkezett is ennek kedvező hatása. Viszont a gyógyszergyárak hatvan százalékban exportra termelnek, s így, ha javult is a szállítás, igen sok cikk hiányzott, vagy korlátozottan állt rendelkezésre. Az év elején 97, szeptemberben 64 tétel szerepelt a szűkösen kapható cikkek listáján, januárban 168, szeptemberben pedig 138 féle gyógyszerhez nem lehetett hozzájutni. Közöttük hazai és külföldi készítmények is voltak. Igaz, a szovjet és lengyel behozatal folyamatos volt, a tőkés importból már kevesebb érkezett. Heves megyében a tartalék készletek biztosításával igyekeztek segíteni a helyzeten. A gyógyszertári központ azonos hatású gyógyszerekről gondoskodik, s az orvosokat tájékoztatják a korlátozottan rendelkezésre álló vagy hiánycikkekről. Az Egészségügyi Minisztérium engedélyével a gyógyszerkészítő laboratóriumban ebben az évben kilenc fajta medicinát állítottak elő, több mint hetvenezer dobozzal. Megelőzni a munkahelyi, otthoni és szabadidős baleseteket Megalakult az OMVF Munkavédelmi Információs Központ Az Országos Munkavédelmi Főfelügyelőség Munka- védelmi Információs Központot (MIK) alapított. A központ feladata elsősorban munkavédelmi kiadványok megjelentetése, terjesztése, reklám- és propagandatevékenység, rendezvények, konferenciák, kiállítások szervezése. A munkavédelmi kiadványok mellett tervezik az úti (közlekedési), az otthoni és a szabadidős balesetek megelőzését szolgáló szakmai, illetve népszerű agitációs- és propagandaanyagok megjelentetését is. (MTI) Löké Istvánná szakoktató tanulói a tanműhelyben leendő szakmájuk fortélyait sajátítják el Szőrme- és bőráruk Apcról A Budapesti Minőségi Szűcs- és Bőripari Szövetkezet apci telepén már november végén teljesítették az éves exportot. A főleg asszonyokat foglalkoztató üzem havonta több mint száz szőrme- és mintegy hatszáz bőrkabátot gyárt. A egyre magasabb nyersanyagárak mellett a dolgozók premizálása - val törekednek az anyagtakarékosságra. A szabáskor keletkezett szőrme- és bőrhulladékot az elkövetkezendőkben újra hasznosítják: olcsó ruházati árukat adnak majd a kereskedelemnek. Szlusni Judit és munkatársnői a pézsmabőrt készítik elő feldolgozásra (Fotó: Szabó Sándor) Fenyőünnep a Parlamentben Az idei karácsonykor is kék és piros nyakkendős pajtások százai töltötték meg az Országház kupolatermét. A szerda délelőtt kezdődött kétnapos ünnepi programra négy csoportban összesen mintegy háromezer kisdobost és úttörőt — a tanulásban és a közösségi életben kitűnt pajtásokat — hívott meg a Magyar Úttörők Szövetsége. A szaloncukorral és színes díszekkel ékesített hatalmas fenyő — a Veszprémi Erdőgazdaság ajándéka — köré a fővárosból és a megyékből, valamint a gyermekvárosokból és nevelőotthonokból egyaránt érkeztek úttörőküldöttségek, hogy részt vegyenek az immár 31. alkalommal megrendezett fenyőünnepen. A programot egyórás fő- műsor nyitotta meg, amely — Szirmai Béla rendezésében — a magyar népi karácson jd hagyományokból elevenített fel képeket. A szeretet és béke jegyében ösz- szeállított programban a gyerekek egyebek között láthatták régi regölő játékokat, részletek hangzottak el a Diótörő balettből és az István, a király című rockoperából. A zenés, játékos műsor részeként a pajtások régi ismerőseikkel is találkozhattak, így Halász Judittal és a Bojtorján együttessel. Kemény Henrik bábművészszel, valamipt a KISZ Központi Művészegyüttesének tánckarával és zenekarával. A télapót — immár 26. alkalommal — ezúttal is Ha- dics László színművész személyesítette meg. A főműsort követő színes kiegészítő programokban — különböző helyszíneken — a gyerekek együtt játszhattak, mókázhattak a Kaláka együttessel; hallgathatták és énekelhették is Dévai Nagy Kamilla és Pelsőczi László gyermekdalait, valamint vi- deovetítésen találkozhattak a televízióból jól ismert kedvenceikkel. Mások a kupolában Rodolfo bűvészmutatványait csodálhatták meg, vagy a Karsai Pantomim Rt. és az Artistaképző Iskola növendékeinek bemutatóját élvezhették. A korábbi évekhez hasonlóan ez alkalommal is volt KRESZ-vetélke- dő, amelyen a vállalkozó pajtások a helyszínen benevezhettek. Az ünnepi műsort a Bojtorján együttes koncertje zárta.
