Népújság, 1985. december (36. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-17 / 295. szám

2 NÉPÚJSÁG. 1985. december 17., kedd 11 Hazafias Népfront Vili. kongresszusának állásfoglalása Az amerikai külügyminiszter Budapesten Magyar—amerikai külügyminiszteri tárgyalások Budapes­ten. A képen balra a George Shultz vezette amerikai, Jobb. ra pedig a Várkonyi Péter vezette magyar tárgyaló küldött. ség (MTI-fotó: Wéber Lajos felvétele — Népújság-telefotó — KS) (Folytatás az 1. oldalról) vetségi politika jegyében. Befolyása és kezdeményező szerepe a magyar társada. lomban, a közéletben nö­vekvő jelentőségű. Múltjá­nak, jelenének tapasztalatai alapján a jövőre nézve is érvényesnek tartja, hogy a politikai, a társadalmi egyen­súlynak és e fejlődésnek nél­külözhetetlen feltétele az emberék közösségi szándékú és szellemű felelős tevékeny­sége. A nemzeti egységre törekvés, a szövetségi politi­ka ápolása nem taktika, ha. nem a haladás állandó fel­tétele és tényezője. A társa­dalomban végbement, új el­lentmondásokat is teremte változások miatt a népfront az eddiginél is fontosabb kötelességének tartja, hogy — a párt politikájának szel­lemében — a közösségi együttműködést saját eszkö­zeivel, önállóan formálja, észrevételeivel és javaslatai­val erősítse a társadalmi közmegegyezést, a különbö­ző osztályok és rétegek po­litikai szövetségét közös cél­jaink elérésére. A szövetségi politiká he­lyes értelmezése és alkal­mazása teszi lehetővé, hogy világnézete miatt senki sem szenvedhet hátrányt sem a munkában, sem a közéletben. Az egyházak, a vallásos emberek részt vesznek az or­szág építésében, közéleti te­vékenységüket a népfront segíti — emeli ki az állásfog­lalás. Kitér arra is, hogy a nemzetiségek jól érzik ma­gukat közös hazánkban, dol­goznak érte, boldogulnak benne. Ott vannak képvise­lőik a társadalmi és az ál­lami élet vezető testületéi­ben, s ez is előmozdítja egyenjogúságuk fejlődését. A dokumentum fontos feladat­ként említi a cigányság tár­sadalmi beilleszkedésének felgyorsulását, majd megál­lapítja, hogy a népfront in­tézményes közéleti cselekvé­si lehetőséget kíván nyújta­ni az ifjúság különböző ré­tegei. számára, s részt vállal az idős korúak érdekeinek feltárásában és képviseleté­iben is. Feladatának tekinti, hogy segítse a nemzedékek közötti egység és egyetértés fejlesztését. A Hazafias Népfront köz­jogi funkciójának keretében nagy jelentőségű az a tény, hogy a mozgalom közremű­ködik a törvények kezdemé. nyezésében, előkészítésében. A legjelentősebb feladatok közé tartozik a szocialista demokrácia fejlesztése és gyakorlati érvényesítése a politikai irányítás és intéz­ményrendszer további alakí­tásában. Egyre nagyobb hangsúlyt kap a mozgalom­ban a társadalompolitika: a helyi önkormányzatok erősí­tése, a településfejlesztés, a nőpolitika, az idős korúak problémái, az értelmiségpoli­tika, a szociálpolitika; ki. emelt jelentőségű az életmód, a családvédelem, az ifjúság, politika, a művelődés, a környezetvédelem — végső soron a nemzet egészéi érintő — ügye. A társadalompolitikai fel­adatokat áttekintve a doku­mentum szól arról: jövőnk megalapozásának elsőrendű feltétele, hogy a népesség évek óta tartó csökkenését mérsékeljük, mielőbb szün. tessük meg. Ezután hangsú­lyozza, hogy az indokolatlan társadalmi egyenlőtlenségek. re s bizonyos újratermelődő társadalmi igazságtalansá­gokra figyelemmel a nép­frontnak is többet és elmé­lyültebben kell foglalkoznia a nehezebb- sorsú rétegek és családok gondjaival, a sze­génység problémáival. A dokumentum a továb­biakban leszögezi: a nép­front ismeri és vállalja az építömunka nehézségeit, a megújító kezdeményezések kockázatait, támogatja a párt törekvéseit, a politika, a gazdaság fejlesztésére irá­nyuló erőfeszítéseit. Tisztá­ban van azzal, hogy a gyor­sabb haladás alapjait nem lehet rövid távú erőfeszíté­sekkel szilárdan lerakni. Minden körülmények között szem előtt tartandó köve­telmény azonban, hogy a szocializmus építése együtt- járjon a lakosság életkörül­ményeinek javulásával, az életmód, a kultúra, a tár­sadalmi és emberi élet szo­cialista irányú fejlesztésé­vel, a társadalmi igazságos­ság erősödésével; s hogy a nemzet a mérsékletre intő időben is gyűjtsön erőt a további haladáshoz. A Hazafias Népfrontnak kötelessége a társadalomban bekövetkezett változások­nak megfelelően és az el­múlt évtizedekben felnöve­kedett új nemzedékek igé­nyei szerint keresni és meg­találni azt a hangvételt, stí­lust, tartalmat, azokat a módszereket, amelyek az eddigieknél jobban megfe­lelnek országépítő nemzeti egységünknek és a szocialis­ta nemzetköziség eszméjét szolgáló céljainknak. Ugyancsak a mozgalom elemi kötelességeként jelöli meg az állásfoglalás azt, hogy segítse a társadalmun­kat, gazdaságunkat, intéz­ményirendszerünket megújí­tó reformfolyamatot, ennek keretében a tanácsok ön- kormányzati szerepének, a vállalatok és szövetkezetek önállóságának erősödését. Ezzel összefüggésben meg­állapítja, hogy mind a tele­püléseken, mind pedig a munkahelyeken jóval na­gyobb teret kell nyernie a közvetlen demokráciának, annak érdekében, hogy a társadalom egyes rétegei — főként a fiatalok — tevéke­nyebb részesei lehessenek az érdemi közéletnek. Ehhez is kapcsolódó feladat a ha- tározott fellépés a felelőt­lenség, a fegyelmezetlenség, a naplopás ellen, a korrup­ció, a jogtalan előnyszerzés visszaszorítására. Szüksé­ges, hogy a népfrontmozga­lom meggyőző munkájával a társadalmi értékrend egyik talpkövévé tegye azt a fel­fogást, amely szerint a mun­ka a személyes boldogulás legfőbb forrása. A gazdaságpolitikai fel­adatokat rögzítő fejezet a legközvetlenebb tennivalók közül a gazdasági élénkülés megindítását és ennek ér­dekében a megújulási fo­lyamat következetes tovább­vitelét, a rugalmasan alkal­mazkodó, hatékonyabb gaz­daságirányítás kialakítását tartja a legfontosabbnak. A határozottabb cselek­véshez nélkülözhetetlen a tennivalók pontos meghatá­rozása és a hibák őszinte feltárása. A népfront egyet­ért azzal, hogy a megalapo­zott és növekvő ütemű fej­lődéshez elengedhetetlen a termelési és termékszerkezet átalakításának meggyorsítá­sa, a tudományos eredmé­nyek mind szélesebb körű gyakorlati alkalmazása és a népgazdaság jövedelem­termelő képességének növe­lése. A dokumentum hozzá­fűzi, hogy mindennek felté­tele a műszaki fejlesztés meggyorsítása, s egyre sür­getőbb, hogy méltó rangot kapjanak a műszaki-tudo­mányos ismeretek. Külön kiemeli a gazdasá­gi célok elérésében oly fon­tos emberi tényezők szere­pét, hangoztatva: Helyesel­jük a vállalati tanácsok, az üzemen belüli új fórumok megalakulását, az igazgatók demokratikus választásá­nak elterjedését. Felvilágo­sító munkákban — a szak­szervezetekkel együttmű­ködve — igyekszünk a lehe­tő legszélesebb körben tu­datosítani, hogy a vállalati, szövetkezeti dolgozók, a fi­zikai munkások, a? értelmi­ségiek, az alkalmazottak nemcsak szorgalmukkal, hozzáértő. lelkiismeretes munkájukkal és fegyelme­zettségükkel mozdíthatják elő a termelés, a szolgálta­tás fejlesztését. Igen nagy szükség van arra, hogy a vállalati önkormányzat ke­retében véleményükkel, ja­vaslataikkal részt vegyenek a megalapozott tervek ki­alakításában, a vállalat irá­nyításában is. Az állásfoglalás leszögezi, hogy a népfrontmozgalom vállalja mindazoknak a kor­mányzati és vállalati törek­véseknek támogatását, amelynek célja a nagyipar hatékonyságának növelése, meghatározó szerepének erő­sítése. A mezőgazdaság el­ért eredményeinek, színvo­nalának fenntartásához ugyancsak fontos társadalmi érdekek fűződnek; szüksé­ges, hogy a szabályozó rend­szer még Inkább serkentse az élelmiszer-termelést, az értékesítési feltételek ked­vezőbbé tételét, s javuljon a mezőgazdaság ipari hátte­re. A népfront támogatja a szocialista nagyüzemekhez integrált háztáji és kister­melés továbbfejlesztését, erő­síti a kertbarát- és kisállat­tenyésztő mozgalmat. A mozgalom fontos fel­adatnak tartja, hogy a köz­reműködésével kidolgozott terület- és településfejlesz­tési határozat céljai meg­valósuljanak. A kiegyenlí­tettebb és arányosabb fej­lesztés nyújtson nagyobb esélyegyenlőséget a telepü­lések és lakosaik részére a társadalmi javak elérésé­hez. A településfejlesztéshez nélkülözhetetlen a helyi ta­nácsi gazdálkodás önállósá­gának növelése, s az, hogy a nyílt településpolitika min­denütt válljon gyakorlattá. A népfrontblzottságok ezt segítendő, vállalják a tervek közösségi véleményezésé­nek, s a társadalmi munka- akcióknak megszervezését. A környezet- és természet- védelem feladatainak meg­oldásában a cselekvő társa, dalmi közreműködés szerve­zését és kiszélesítését vál­lalja a mozgalom, kiegészít­ve ezzel az állam, a gaz­dálkodó szervek környezet- védő és -kímélő törekvése­it. Ugyancsak változatlan feladatának tekinti a fo­gyasztói érdekvédelem erő­sítését. A művelődéspolitikai te­endőkkel foglalkozó fejezet bevezetőben hangsúlyozza: a népfront ismeretterjesztő’ tevékenysége arra irányul, hogy a lehető legtöbb em­ber eljusson a politikai érettségnek arra a fokára, ahol természetes az elköte­lezettség és a felelősségér. zet, hiszen csak ez lehet a társadalmi közmegegyezés szilárd alapja is. A mozga­lom minden kezdeménye­zést segíteni kíván, akár a szakmai ismeretek gyarapí­tását, akár az általános mű­veltség terjesztését szolgál, ja. A műveltség megalapo­zója és legfontosabb intéz­ménye az iskola — szögezi le a dokumentum, s fon­tosnak mondja, hogy a nép­front az iskola és a család közötti együttműködés je­gyében erősítse kapcsolatait a szülői munkaközösségek­kel és a tantestületekkel. A nevelés- és oktatásügy fej­lődése érdekében szorosabb együttműködésre törekszik a KISZ-szel és az úttörő­szövetséggel. Az állásfoglalás kiemeli a művelődés közösségteremtő és -megtartó erejének jelen­tőségét, utalva arra, hogy mind több helyen jönnek létre az állampolgárok ön- tevékenységének teret nyúj­tó körök, egyesületek, tár­saságok, klubok. A szocialis­ta demokrácia gyakorlására is módot adó tevékenységük méltó a népfrontmozgalom támogatására. A fejezet kü­lön kitér a történelmi múl­tunk megismerése, a hagyo­mányok megőrzése, történel­mi önismeretünk erősödése szempontjából oly fontos honismereti mozgalom mun­kájára, valamint az Olvasó népért mozgalom tevékeny­ségére, amelynek vállalnia kell a társadalmi igények feltárását, ezek továbbítá­sát és a könyvkiadás illet­ve -terjesztés feletti ellen­őrzést egyaránt. Ugyancsak foglalkozik a társadalmi ma­gatartás- és érintkezéskultú­ra elsivárosodásával, benne beszédkultúránk állapotá­val, hangoztatva, hogy a Ha­zafias Népfront örömmel üd­vözölne egy olyan mozgal­mat, amely társadalmilag szentesített és megkövetelt érintkezési, magatartási nor­mák kialakítását, elterjesz­tését tűzné ki célul. Végül a népfrontmozgalom nemzetközi törekvéseit rög* zíti az állásfoglalás. Hang­súlyozza: a népfront részt vállal a béke legfőbb védel. mezőjének, a szocialista kö­zösségnek erősítéséből. Fej­lesztjük együttműködésün­ket a szocialista országok testvérszervezeteivel, mozgal­maival, velük összehangol­tan lépünk fel a nemzetközi küzdőtéren. Nemzeti ügyünk­nek tekintjük a barátság el­mélyítését a Szovjetunió és a többi szocialista ország népeivel. A HNF a kölcsö­nös érdekek alapján fejlesz­ti nemzetközi kapcsolatait a békéért és a haladásért küz­dő mozgalmakkal és szemé­lyiségekkel, a demokratikus pártokkal, a nemzeti felsza­badító erőkkel. Szolidáris a fejlődő országok népeivel, támogatja a nemzeti felsza­badító mozgalmakat, a nép­elnyomó rendszerek, az új­gyarmatosítás elleni küzdel­met. A népfront fejleszti kapcsolatait a tőkés orszá­gok mindazon szervezetei­vel, pártjaival, akik erre az egyenjogúság alapján hajlan­dók. Kész a közös fellépés­re, s a párbeszédre minden szervezettel, amely híve a katonai és politikai feszült­ség csökkentésének, a hel­sinki záróokmányban foglal­tak megvalósításának. (Folytatás az 1. oldalról) tőségeit. A találkozón je­len volt Várkonyi Péter külügyminiszter és Házi Vencel, hazánk washingtoni nagykövete, illetve Nicolas Salgo az Egyesült Államok budapesti nagykövete. Az amerikai diplomácia irányítója délután ellátoga­tott a Nemzeti Múzeumba, s megtekintette a magyar koronázási ékszereket. ★ „Értékesnek” és „sikeres­nek” minősítette hétfőn bu­dapesti látogatását, minde­nekelőtt Kádár Jánossal, az MSZMP főtitkárával folyta­tott megbeszéléseit George Shultz. Hozzátette: kedvező benyomásairól beszámol majd Washingtonban. Az Atrium Hyatt Szálló­ban hétfő este tartott, fél­órás sajtóértekezletén az amerikai külügyminiszter Kádár Jánossal folytatott, délutáni megbeszéléséről egyebek között kijelentette: az eszmecsere során részle­tesen érintették a kelet— nyugati kapcsolatokat, s az amerikai fél úgy véli, hogy a szovjet—amerikai viszony, s általában a kelet—nyugati kapcsolatok nagyon fontos, talán ígéretes szakaszhoz ér­keztek. A budapesti látoga­tás különösen érdekes és ér­tékes megfigyeléseket kínált e tekintetben — fűzte hoz­zá. A kétoldalú kapcsolatokról szólva megjegyezte, hogy azokat kielégítőknek véli. Mindkét fél óhaja a keres­kedelmi kapcsolatok bőví­tése. A kulturális cserét az amerikai fél fejlődésben le­vő folyamatnak tekinti, Shultz kijelentette: várako­zás előzi meg az Egyesült Államokban a magyar arany- és ezüstművesek alkotásait bemutató, jövő áprilisra ter­vezett vendégkiállítást. Az ilyen rendezvények számát véleménye szerint tovább le­het gyarapítani. A magyar—amerikai gaz­dasági kapcsolatok fejlődé­sének távlatairól az MTI tu­dósítóinak érdeklődésére vá­laszolva, Shultz egyebek kö­zött elmondta: a legnagyobb kedvezmény elvének alkal­mazásával összefüggő kér­dések többször felmerültek az amerikai törvényhozás­ban. A külügyminiszter je­lenleg nem lát lehetőséget a vonatkozó törvény megvál­toztatására, vagyis arra, hogy a legnagyobb kedvezménye­zettség státusát ne kelljen évről évre megújítani. De hozzáfűzte: alkalmas idő­pontban a kérdést napirend­re lehet tűzni. Másfelől az Egyesült Államoknak nincs oka ellenezni, hogy ezt a státust Magyarországnak folyamatosan megadják. A kereskedelmi forgalom országaink között, az ame­rikai megítélés szerint jelen­leg csekély, ilyen körülmé­nyek között nem lenne ne­héz nagyobb arányú növe­kedést elérni. Ez annál is inkább kívánatos, mert mindkét ország szerves ré­sze a világgazdaságnak, s mindkettő „kereskedőnem- -zet”. A kereskedelem bőví­tésében Shultz jelentőséget tulajdonított annak, hogy a kormányok „támogassák és bátorítsák” ezt a folyama­tot. Arra a kérdésre válaszol­va, mit remél az Egyesült Államok a kelet—nyugati kapcsolatokban a genfi csúcstalálkozó nyomán, Shultz emlékeztetett: noha e tekintetben jósolni nem lehet, Reagan elnök igen hasznosnak és értékesnek minősítette találkozóját Mi­hail Gorbacsovval, s úgy vé­li, jó alkalom volt az alapos véleménycserére. Egyes kér­désekben egyetértettek, köz­tük abban, hogy a nukleáris háborút nem szabad meg­vívni és nem lehet megnyer, ni. Ezt korábban is többször megállapították, de ez az ál­lásfoglalás nagyobb súlyt kaipott azzal, hogy közös nyi­latkozatukban is rögzítették Kijelentette; a szovjet partnertől úgy tudjuk, hogy ők ugyanolyan komolyan gondolják ezt, mint mi. A jövőbe nem láthatunk, de nagy bizakodással mondha. tóm: jelentős erőfeszítések történnek az építő szellem fenntartására és arra, hogy megőrizzük képességünket a problémák közös megoldd, sára. Az Egyesült Államok, hangsúlyozta Shultz, kidől, gozta a maga programját a genfi párbeszéd folytatásé, ra, s e tekintetben is nagy jelentőséget tulajdonít mos­tani utazásának. Budapesti megbeszélései ebből a szem­pontból is tanulságosak vol. tak, hozzájárultak a megér, téshez. Az amerikai vendég kö. szönetét fejezte ki a magyar vezetőknek és az ország né. pének a szívélyes fogadta, tásért, az érdekes programért. különösen a \Kádár Jánossal folytatott megbeszélés lehető, gégéért. Este Várkonyi Péter díszvacsorát adott George Shultz tiszteletére a Gundel Étterem kongresszusi ter. mében. Oláh István temetése Oláh István hadseregtábornoknak, honvédelmi minisz. temek, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bízott, sága tagjának temetése katonai tiszteletadással december 19-én, csütörtökön 12 órakor lesz a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában. Az elhunyt barátai, bar. costársai, volt munkatársai fél 12-től róhatják le kegyele. tűket a Mező Imre úti temető díszravatalozójában. A Honvédelmi Minisztérium vezetői az együttérzők rész­vétnyilvánítását december 18-án 10-től 13 óráig fogadják » Honvédelmi Minisztériumban (Bp.. V, Pálffy Gy. utca i—II.).

Next

/
Thumbnails
Contents