Népújság, 1985. december (36. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-14 / 293. szám

NÉPÚJSÁG, 1985. december 14., szombat 13. A Bröndby az első dán profi futballklub Az 1985-ben bajnoki címet nyert Bröndby Dánia első profi futballklubja — jelen­tették be csütörtökön a Kop­penhága elővárosában szé­kelő egyesület vezetői. Az úi- jáformálódást azzal indo­kolták, hogy a jövőben csak ilyen módon oldható meg a csapat eredményes szerep­lése a dán bajnokságban, s még inkább a nemzetközi ta­lálkozókon. Az AFP hírügynökség ér­tesülése szerint a klub 8 millió dán koronás költség- vetéssel indul neki az 1986- os esztendőnek, s hogy a hi­vatásossá válás valójában csak kísérlet, amelynek ered­ményét két év elteltével összegzik. A dán klub ve­zérkara ezt a lehetőséget Az AFP munkatársa Géni­ben kereste fel Carlo Laviz. zárit, az FC Servette elnökét, hogy bővebb információk­hoz jusson a „Platini-ügy. ben”. A klub elnöke elmond­ta: Piatininek kétfajta szer­ződést ajánlottak fel, egy három évre szólót, s egy kétévest, amely „kölcsönös elégedettség'’ esetén alka­lomadtán a harmadik évben is érvényes lenne. Lavizzari szjsrint Piatini december vé­gén, legkésőbb január ele­Nagy elismerés érte Né­meth Ferenc sportfotóripor­tert, s rajta keresztül a ma­gyar sajtót: a Magyar Táv­irati Iroda munkatársa a Pekingben rendezett „Nagy Fal” nemzetközi sportfotó- versenyen kollekciójával harmadik helyet érdemelt ki. A 34 esztendős riporter pénteken vehette át Peking- ből érkezett tiszteletdíjait: egy szép kínai vázát, egy kisfilmes fényképezőgépet, a szereplését elismerő díszok­levelet, valamint a díszes bronzérmet. (A „Nagy Fal" fotópályázatot együttesen hir­dette meg a több kínai saj­több dolognak köszönheti, így a dán válogatott sikeres szereplésének az 1984-es Eu- rópa-bajnokságon, a nemze­ti színeket képviselő csapat világbajnoki döntős pozíció­jának, nem utolsósorban pe­dig annak, hogy a dán játé­kosokat mindinkább jegyzik a világban. Meg nem erősített hírek szerint a Bröndby játékosai évi 200 ezer dán koronás jövedelemre számíthatnak, az utánpótláscsapatok tag­jai pedig olyan ösztöndíjat kapnak, amely érdekeltté teheti őket a kemény mun­kában. A klub elnöke úgy véli, hogy a hivatásossá vá­lás egyszersmind gátat szab a legjobb dán játékosok külföldre szerződésének. jén végleges válasszal szol­gál, s csak azután jelenti be, hogy mivel várják a fran­cia válogatott és a Juventus játékmesterét svájci földön. Tagadta, hogy Piatini már kiválasztotta volna a leendő lakóhelyéül szolgáló villát... Az FC Servette elnöke el­mondta még az AFP mun­katársának, hogy szerinte Piatinit és családját senki sem fenyegette meg, más szóval ez a hír nem más — mint kacsa ... tóorgánum, valamint a Kí­nai Sportújságíró Szövetség és a Kínai Fotóriporterek Szövetsége.) Németh Ferenc rangos mezőnyben, a legnagyobb ázsiai sportfotóversenyen vívta ki a szép elismerést, egy olyan pályázaton, amelynél kevés jelentősebbet tartanak számon a sportfo­tósok világában, öt évvel ez­előtt, az Adidas 1980-as ha­gyományos versenyén ugyan­csak bronzérem jutott az MTI munkatársának, akár­csak idén az Interpress pá­lyázaton. NOB-támogatás Juan Antonio Samaranch bejelentette, hogy a NOB az elkövetkezendő három év­ben a fejlődő országoknak jelentős mennyiségű sport­eszközt biztosít — ellenér­ték nélkül. A segélyprog­ram keretében 1986-tól 40 ezer sportcikk, köztük ruhák, cipők, és labdák találnak gazdára az afrikai, ázsiai és amerikai fejlődő országok­ban. Mint Samaranch elnök el­mondta, hatalmas az igény ezeken a területeken, s hoz­zátette, hogy az 1988-as szöuli olimpia után újból felmérik a szükségleteket. A programot akkor állították össze, amikor Kikaciro Oni- csuka, a Japán Sportszer- gyárosok Szövetségének elnö­ke is ellátogatott a NOB székhelyére. Itt közölték azt is, hogy még a szállítási költségek sem terhelik a tá­mogatottakat, mivel azt az adományozó nemzetek fede­zik. Részleges felmentés Mexikóvárosi ülésén a Nemzetközi Labdarúgó Szö­vetség Végrehajtó Bizott­sága úgy döntött, hogy eny­híti az angol labdarúgó­csapatokra vonatkozó szank­ciókat, amelyeket a májusi brüsszeli futballkatasztró- fa után hoztak. Ez azt je­lenti, , hogy az angol csapa­tók a jövőben barátságos mérkőzésekre külföldre utazhatnak, egyéb találko­zókra azonban továbbra sem. A FIFA V. B. ezt a ha­tározatot az angol szövetség kérésére hozta meg. Sportműsor Szombat Kosárlabda: Egri TK— DUSE, NB Il-es női és fér- fimértkőzés, Eger, Leányka u. 11, illetve 12.30 óra. Röplabda: Eger SE—Bp. Spartacus, NB I-es női mér­kőzés, Eger, körcsarnok, 12.30 óra. Piatinit sohasem fenyegették meg ••• Fotós „bronzérem“ Pekingben t BÉLAPÁTFALVÁN EDZŐ, DEBRECENBEN KÖZÉPCSATÁR Mégis minden Egerhez köti I Ha száz meccsre járó embert megkérdez­nénk arról, hogy melyik volt az évtized gólja Egerben, biztosra vehető, hogy mind a I száz egy Kiss Tibor találatra szavazna, aijiit egykori csapata, a Debrecen hálójá­ba lőtt. Az alapvonalról, a tizenhatos és az oldalvonal közötti területről jobb ol­dalról csavarta a labdát a hosszú sarok­ba. A bíró azonban sípolt és megismétel­tette a szabadrúgást. Gondolhatta az öreg center — miközben mérgesen vágta a mészcsíkra a labdát; ha ez ennyire tet­szett, hát itt van még egyszer. S „csodát látott” az egri stadion közönsége: másod­szorra is a sarokba vágódott a labda. Igaz, nem a hosszúba, hanem a rövidbe. A szerző ennyi változást engedett meg magának. Mindez pedig egy másik debreceni csa­pat, a Kinizsi révén jutott eszembe. Meg­lepő volt a hír, ami szerint a nyáron Egerből elbúcsúztatott csatár újra fel­húzta a kilences számú mezt. Debrecen­ben, a Kinizsiét. —j, Egy dolgot szeretnék gyorsan leszögezni — mond­ta ,az érdekelt —, a te­rületi bajnokságban szerep­lő Bélapátfalva edzője va­gyok, s maradok továbbra is. Ezt tekintem elsődleges feladatomnak. Amit ebben a Heves megyei községben elvállaltam, annak maradék­talanul szeretnék eleget ten­ni a jövőben is. — Hogyan jött létre ez a szerződés? — Csak a mérkőzésekre járok Debrecenbe. Az edzé­seket eddig is úgy vezettem, hogy elvégeztem mindent saját magam is, tehát tu­lajdonképpen nem hagytam abba a labdarúgást. Több NB-s csapat is megkeresett, ajánlatot tett, de azt mind visszautasítottam. A Kinizsi technikai vezetőjének viszont nem tudtam nemet monda­ni, mivel gyerekkori jó ba­rátom. Ráadásul apám tár­sadalmi munkás a klubnál. Mivel megkaptam az MLSZ engedélyét, s a bélapátfalvi vezetőknek sem volt ellenve­tése. No, és fizettek értem volt egyesületemnek az Egernek (150 ezer forint — a szerk.) így léphettem újra pályára. A többit már tudjuk, azóta kevés olyan gólt ért el a Kinizsi, amelyikkel va­lamilyen formában ne fo­nódna össze a neve. Még­is Egerben, s Debrecenben még mindig sokan azt talál­gatják, vajon mennyiért ír­ta alá az átigazolólapot? — Akár hiszik, akár nem, egy fillért nem kértem, s nem kaptam. Pusztán ba­rátságból teszem. Soha nem voltam anyagias, én még játszottam úgy az NB II- ben. amikor 100 forintot fi­zettek egy győztes meccsért. — Egerben sok szurkoló Kiss Tibor után sóhajt egy- egy kimaradt gólhelyzet után. . . — A legjobban ennél a klubnál éreztem magam. Amit vártam a labdarúgás­tól, azt Egerben kaptam meg. Csodálatos társakkal, egy fiatal, de nagy reményű edzővel, s olyan szakosztály- vezetővel dolgozhattam együtt, akikkel öröm volt minden perc. S ezt nem a nagy szavak kedvéért mon­dom, valóban így is érzem. — Pedig valamikor Deb­recenben rúgtál először lab­dába. .. — De amikor 20 évesen eltört a lábam, utána meg­fogadtam, hogy soha töb­bet nem játszom a DMVSC- ben. A szüleimmel akarták kifizettetni a kórházi ápo­lásom díját. Amikor meg­gyógyultam, Hajdúszobosz­lóra igazoltam, de kényszer- helyzet elé állítottak, s egy évig kénytelem voltam visz- szamenni. Akkor bajnoksá­got is nyertünk a másodosz­tályban, s utána, mikor csak TORNAGYÖZELEMÉRT, MA: Mexikó—Magyarország A magyar labdarúgó-vá­logatott az idei sikereihez méltóan szerepel immár a jövő évi labdarúgó-bajnok­ság színhelyén, Mexikóban. A nemzetközi négyes tor­nán két találkozón győzött a Mezey-legénység. Ma, itthoni idő szerint 19 órakor a gár­da az első helyezésért lép pályára. (A Dél-Korea—Al­géria 90 percet hajnalban játszották le.) A magyar csapat ellenfele a házigaz­da mexikói tizenegy lesz. A másnapi VB-sorsolásra érke­zett sok külföldi megfigyelő miatt is nagy nemzetközi ér­deklődés előzi meg az össze­csapást. Ezt különben a ha­zai szurkolók is láthatják, mert a mérkőzést a televí. zió közvetíti. Különben Mexikó és Magyarország válogatottja egyformán 4 ponttal és 4—1-es gólkülönb­séggel várja a kezdést je­lentő bírói sípszót. „Száguldó" riporterek Tegnap Budapestről, a Duna Interconti- nentál Szálló elől rajtolt az újságírók rallye-versenye. A 17 autót számláló me­zőny a Mátrán keresztül kora délután ért az egri célba. A Hotel Eger parkolójában ügyességi feladat zárta a majd 200 kilo­méteres volán mögötti erőpróbát (Fotó: Szántó György) lehetett, azonnal átigazoltam Miskolcra. — Ez a 37 évesen ' jött szerződés is bizonyítja: több-1 re vihetted volna... — Minden bizonnyal ben­nem maradt jó néhány NB I-es meccs. Ha az egri edző­vel, Csankkal korábban ta­lálkozom, biztos, hogy akár válogatott is lehettem vol­na. Csakhogy ilyen az élet. Csank majdnem egyidős ve­lem. — Akkor miért maradtál hosszú időn keresztül Mis­kolcon, az MVSC-nél? — Egyszer elmentem a Honvédba, de az a kirándu­lás nagyon rosszul sült el. Azután kerültem pályafutá­som során először, s utoljá­ra „gödörbe”. Az MVSC-ben pedig az apósom volt az edző. Minden évben a ki­esés ellen küzdöttünk. Hiá­ba kerestek állandóan NB I-es klubok, nem tudtam otthagyni az öreget. Egerbe is Szentmarjay Tibi bácsi hozott, amikor már nem az após volt a tréner a Vasuta­soknál. — Innen azonban újra hí­vott a DMVSC. . . — Az igazság az, hogy bár nagyon jól éreztem ma­gam Egerben, s volt egy magamnak tett fogadalmam is, igent mondtam, mert nagyon szerettem volna La­kat Karcsi bácsi játékosa lenni. Egyedül az ő sze­mélye vonzott. Soha nem volt edzőm, mégis őt tartom a legcsodálatosabb tréner­nek. Két olyan vezető azon­ban, aki engem talán soha nem látott játszani, meg­fúrta a dolgot, mondván, elegük volt a Kissekből. — Valahol benned is le­hetett hiba... — Kiben nincs. Viszont, ma is bátran nézhetek bár­melyik volt, vagy jelenle­gi játékostársam szemébe. Egyetlen bundában nem vol­tam benne. Mindig azt val­lottam, hogy többel ér a pénz­nél a becsületem. Ugyan­akkor felőlem nyugodtan al- hattak a vezetők. Egyetlen éjszakáért, buliért nem ál­doztam fel egyetlen edzést, vagy a legkönnyebbnek lát­szó mérkőzést sem. Nem volt soha egyetlen botrá­nyom sem. Kizárólag győz­ni szerettem, de azt nagyon. — A szurkoló most még­is azt mondja a Kinizsivel kötött szerződést követően, hogy futsz a pénzed után. Nem gondoltál külföldi szer­ződésre? — Az egri csodálatos, s álmaimban azóta is vissza­térő búcsúmeccs után gon­dolhatnak erre, pedig nincs igazuk. A kérdés második felét illetően pedig annyit, hogy még 23 éves sem vol­tam, amikor először utaz­tam külföldre. Azonnal kap­tam jó néhány ajánlatot. Képtelen lettem volna kint maradni, disszidálni. Még most sem tudnék külföldön élni, legálisan sem. Van Egerben egy nagyon jó ba­rátom, akivel elhatároztuk, hogy minden hétfőn öt óra­kor találkozunk, ha esik, ha fúj. Szóval, nekem a sze­retet mindennél többet je­lent. Lehet, hogy most többen megmosolyognak, de még a pénznél, a külföldi szerző­désnél is. S emiatt köt ma már minden Egerhez. Amiatt a szeretet miatt, amit itt kaptam sajnálom, hogy 34 évesen, s nem korábban jöt­tem ide. Még akkor is, ha ma a Kinizsi labdarúgója, s a Bélapátfalva edzője va­gyok. —• Edzőként elérheted azt. ami játékosként nem ada­tott meg? — Nem. Nincs szakedzői képesítésem. Ahhoz többet kell tanulni, mint egy or­vosnak. Pontosan hét évet. Meggyőződésem, ha ennyi időt végigbifláznék, akkor sem lennék jobb edző. Egyébként is Bélapátfalván nagyon jól érzem magam, később pedig Egerben szí­vesen foglalkoznék fiatalok­kal. Ennyire futja a papí­romból. No, meg könnyebb futballozni, mint a kispa- don ülni. — A játéktól való végső búcsú felől már nem is ér­deklődöm. .. — Mindent elkövetek azért, hogy ne essen ki a Kinizsi. Ha az Eger Jiiv. akkor is rohanok. Máshol már — ígérem — tényleg nem fogok játszani. Fociz­tam együtt Göröccsel, Zám- bóval, Sípossal, Mészöllyel, Albertiéi, Tichyvel, Benével, s lehetne sorolni a többie­ket is. Az a sokat szidott hetvenes évek csapata, mint tudjuk, sokkal többre volt hivatott. Ma azonban is­mét érdemes labdarúgónak lertni még 37 évesen, a má­sodik osztályban is. S olyan emberek irányítják a ma­gyar focit, hogy nincs mesz- sze az idő, amikor újra di­csőséget is jelent magyar labdarúgómezt viselni... Kis Szabó Ervin

Next

/
Thumbnails
Contents