Népújság, 1985. december (36. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-14 / 293. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam, 293. szám ARA: 1985. december 14., szombat 2.2« FORINT TANÁCSKOZIK A HAZAFIAS NÉPFRONT Vili. KONGRESSZUSA „A népfront és a nemzeti egysép elválaszthatatlan fogalom...” Pénteken az Építők Rózsa Ferenc-székházában megkezdte munkáját a Ha­zafias Népfront VIII. kongresszusa. A tanácskozáson több mint 1200 — köz­tük harminc Heves megyei — küldött vesz részt, hogy megvitassa a VII. kongresszus óta végzett munkát, meghatározza a demokratikus tömegmoz­galom előtt álló feladatokat. A tanácskozás elnökségében foglalt helyet Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke, Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkár- helyettese, Sarlós István, az Országgyűlés elnöke, Szabó István, a Termelő- szövetkezetek Országos Tanácsának elnöke, a Politikai Bizottság tagjai; va­lamint hazánk társadalmi, gazdasági és kulturális életének számos szemé­lyisége. Délután két órára (megteltek a tanácskozóterem széksorai, s a résztvevők elénekelték a Himnuszt. A kongresszust Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke nyitotta meg. Köszöntötte a tanácskozás küldötteit, meghívott ven­dégeit. Mozgalmunk VIII. /kongresszusa — mondotta Kállai Gyula — egybeesik a társadalmi és politikai harcok egyik kiemelkedően fontos évfordulójával. Fél évszázada, hogy 1935-ben, a világ kommunista pártjainak nagy nemzet­közi találkozóján, a Kommunista Internacionálé VII. kongresszusán meghir­dették a kommunista pártok új politikai irányvonalát, a népfrontpolitikát. Számvetések Ez az esztendő úgy ala­kult, hogy szinte megállás nélkül számvetéseket ké­szítettünk. Erre adtaik al­kalmat a tanácstagi, s az országgyűlési képviselő vá­lasztások, csakúgy mint pártunk XIII. kongresszu­sa. Egy korszak lezárult, a népfront, s a szakszerve. zeti munkában, de mivel az ötéves terv végére ér­tünk, így a gazdasági éle­tünkben is. Legutóbb, a hónap ele­jén a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának, december 12- én pedig az MSZMP He­ves Megyei Bizottsága ülé­sén folytatódott a számve­téssorozat. Értékelték töb­bek között a gazdasági épí­tőmunka ez évi tapasztala­tait. Jó érzéssel olvashattuk a kiadott közleményben, hogy a központi és vállalati beruházások a terv szerint valósultak meg. Átadásra kerültek olyan kiemelt be­ruházások, mint a márkus- hegyi és a nagyegyházi bányaüzem, a Mátra Gáz- betongyár. A Ferihegyi re­pülőtér nagy rekonstrukci­ós munkája a tervezett ütemben halad és üzembe helyezték az új utasfor­galmi épületet. Folytatódott a villamosítás, a budapes­ti metró és az autópályák építése, elkészült a füzes­abonyi vasúti felüljáró. Felépült a több célra is hasznosítható budapesti kongresszusi központ, új szállodák létesültek, s több felújítása is megtörtént. S lehetne még sorolni azokat az eredményeket, amelyekre joggal lehetünk büszkék, ezután a „szűk'’ esztendő után. Csakhogy éves munkánk megannyi kívánnivalót is hagyott maga után. A KB és a me­gyei pártbizottság ülésén erről is kellő hangsúllyal esett szó. Eredményeink csakis ezek tükrében érté­kelhetők, az előrelépés, ami mindannyiunk érdeke e nélkül nem képzelhető el. Még mindig megannyi probléma adódik a mun­kaidő-kihasználtsággal. Eb­ben sokszor az is közre­játszik, hogy a vállalati vezetők nem minden eset­ben biztosítják a munka- feltételeket. Nincs megfe­lelő minőségű anyag, késik a szerszámutánpótlás, hosz- szadalmasak a szerződés- kötések, s lehetne sorolni. Nyomatékosan hangsú­lyozták, hogy meg kell szüntetni a jövőben a mun­kafegyelem lazaságait. El­sősorban az italozásokat, az igazolatlan, s indokolat­lan hiányzásokat. Nem árt újra tisztázni a közös célokat sem. Azok elérése érdekében pedig mindenkit újra mozgósíta­ni. Ha ugyanis nehéz esz­tendőket tudhatunk ma­gunk mögött, azt is lát­nunk kell, hogy az elkö­vetkezendők sem lesznek könnyebbek. Erre kell fel­készülnünk, méghozzá úgy. hogy a jövő évi számve­tésnél se kelljen szégyen­keznünk, ha az eredmé­nyeket akarjuk sorra ven­ni... Kis Szabó Ervin — Ez a politika széles kö­rű visszhangra talált az egész világon: új utakat nyi­tott az emberiség szebb, jobb és boldogabb életéért, a békéért folyó harcában. Ilyen távlatokat nyitott meg nálunk, Magyarországon is. A népfrontpolitika minden­kor a legteljesebb mérték­ben az ország és a nép ér­dekeit szolgálta. — Fontos ■ tanulság az is, hogy a népfront mint poli­tikai tömegmozgalom akkor tölti be szerepét és hivatá­sát, ha mindig igazodik az adott kor, az adott társada­lom követelményeihez; olyan célokat tűz maga elé, ame­lyek megvalósításáért ké­A népfrontkongresszus első napján Pozsgay Imre, a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára beszá­molóját tartja pes a tömegeket mozgósíta­ni, s olyan tennivalókat je­löl meg, amelyek elvégzésé­re az emberek milliói szíve­sen vállalkoznak. E felada­tok meghatározására hiva­tott mostani kongresszusunk is. — A népfront és a nem­zeti egység egymástól elvá­laszthatatlan fogalmak. Ma már több évtizedes tapasz­talat bizonyítja: abban, hogy a párt politikája és alapve­tő társadalmi céljai nemze­ti programmá emelkedhet­tek, A Hazafias Népfront­nak nélkülözhetetlen, semmi mással nem pótolható sze­repe volt, van és lesz a jö­vőben is. — Politikánkat, közéletün­ket az idén és a megelőző években is a nagyfokú ak­tivitás jellemezte és jellem­zi ma is', a nehezebbé vált körülmények között — mon­dotta a továbbiakban Kál­lai Gyula. — Ilyen cselek­vő, hazánkat és nemzetün­Pozsgay Imre beszédének bevezető részében a világpo­litika központi eseményei­ről, az enyhülés és a béke perspektíváiról szólt. Leszö­gezte: a Magyar Népköztár­saság külpolitikája bizonyos, ság rá, hogy a magunk szű­két erősíteni akaró szellem­ben' zajlottak le a közel­múltban azok a falu- és vá­roskörzeti lakossági gyűlé­sek, városi és megyei nép- frontértekezletek, amelye­ken megválasztották a nép­frontbizottságokat és kong­resszusunk 1206 résztvevő­jét. Az elnök indítványára a résztvevők elfogadták a kongresszus napirendjét: 1. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának be­számolója; előadó: Pozsgay Imre, a IHNF Országos Ta­nácsának főtitkára. 2. Az Országos Pénzügyi Ellenőrző iBizottság beszá­molója; előadó: László An­dor, a bizottság elnöke. 3. A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának megala­kulása és az országos pénz­ügyi ellenőrző bizottság megválasztása. A napirendnek megfelelő­en Pozsgay Imre emelkedett szólásra. kösebb lehetőségeit jól ki­használva, közreműködé­sünk hasznos lehet a nem. zetközi politikában is, a megértés, a párbeszédre tö­rekvés, a kölcsönös meg be. (Folytatás a 3. oldalon) Megkezdődött » népfrontkongresszus. Képünkön az elnökség (MTI-fotó — Népújság-telefotó — KS) Pozsgay Imre beszéde Kádár János fogadta Alekszej Gyemidovot Kádár János, az MSZMP főtitkára pénteken a Központi Bizottság székházában bemutatkozó látogatáson fogadta A. A. Gyemidov altábornagyot, az ideiglenesen hazánkban ál­lomásozó Szovjet Déli Hadseregcsoport parancsnokát. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón részt vett Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Oláh István hadseregtábornok, honvédelmi miniszter. Hazánkba látogat George P. Shultz Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására december 15-én, vasárnap hivatalos látogatásra hazánkba érkezik George P. Shultz, az Amerikai Egyesült Államok külügymi­nisztere. Az alapellátástól a diákétkeztetésen át az idegenforgalomig Öt év mérlege megyénk kereskedel méhen Ha azt a szót halljuk: kereskedelem, rendszerint két do­log jut eszünkbe. Gyakrabban az, miért kell találkozni az üzletekben a nincs szóval, vagy miért kell olykor eltűrni a pult mögött állók nyegleségét, udvariatlanságát, rosszabb esetben félre számolását, más károsító cselekedeteit. De megfintolandók azok a pillanatok is, amikor lányok-asszo- nyok cipelnek kétrétgörnyesztő ládákat, zsákokat. Arról már nem is szólva, számukra nincsenek igazán ünnepna­pok: ha eladóra, vendéglátóra van szükség, nekik menniük kell. Az is kétségtelen viszont, hogy csupán ennyit érzékel­ni ebből az életünk mindennapjaiban meghatározó tevé­kenységből, túlontúl egyszerű. Hogy mily sokrétű ennek az ágazatnak a munkája, azt jól mutatja a megyei tanács ke­reskedelmi osztályának elmúlt ötéves értékelése. Szerep az irányításban Az adatok szerint me­gyénk kiskereskedelmi for­galma a múlt esztendőben 14,6 milliárd forint volt, mintegy 37 százalékkal na­gyobb, mint 1980-ban. A vegyesiparcikkek bizonyul­tak ez idő alatt a leginkább keresetteknek, de ugyancsak kelendőek voltak az élelmi­szerek és a ruhafélék. Eh­hez az is hozzájárult, hogy igyekeztek valóban érdemi teendőket megszabni a ta­nácsi és a gazdálkodó szer­vezeteknek. Munkájuk se­gítésére aktívaüléseket szer­veztek, intézkedési terveket készítettek. Megteremtették a széles körű információcse­rét, s módszertani közlése­ket adtak közre. Döntő lé­pés volt a gazdaságirányí­tás megváltozásával kap­csolatos hatások elemzése. Különösképpen figyelmet for­dítottak az alapellátás fo­lyamatosságának biztosítá­sára, továbbá a hús és hús­készítmények, a sütőipari termékek, valamint a zöld­ség- és gyümölcsfélék for­galmazási tennivalóira. Említésre méltók ebben az időszakban az éves irány­elvek, ajánlások, például a húsforgalmazás fejlesztésé­ről; a korszerű szállítási mó­dok kialakításáról. Ezek mel­lett olyan rendezvények is erősítették a lakossággal és az iparral való kapcsolatot, mint a Hevesi Mozaik elne­vezésű megyei termékbemu­tató vagy más területek áruinak kiállítása. Jobb vásárlási körülmények Mi, nap mint nap fogyasz­tók, természetesen arra is érzékenyek vagyunk: az ár­emelkedésekkel együtt mi­ként változik a cikkek mi­nősége (főképp csomagolá­sa), s a szolgáltatások szín­vonala. Jogos a kritika, a kereskedelmi vállalatok, szö­vetkezetek minőségvédelmi tevékenysége nem fejlődött a kívánt mértékben. Gon­dot jelent az alkatrészellá­tás gyengesége, a szabály­talanságok, visszaélések gya­korisága. Ezt is jelzi, hogy nőtt a kereskedelmi fel­ügyelőség folytatta vizsgála­tok száma, s a pénzbírságok összege is. Ezen próbáltak enyhíteni azzal, hogy létre­hozták a Hazafias Népfront keretében a fogyasztók ta­nácsát. Gondoltak a hálózati fej­lesztésre is. Ennek nyomán elsősorban a napicikkellá- tásban javították a vásárlá­si körülményeket. Erre volt példa az egri belvárosi egy­ségek átfogó rekonstrukció­ja. Növelték az ebben az ágazatban dolgozók létszá­mát is, s az országos átlag­nál némileg gyorsabban emelkedett az átlagkereset. Fontos feladata az . osz­tálynak az idegenforgalom­mal kapcsolatos teendők mi­nél magasabb szintű meg­valósítása. Az előrelépést olyan tettek fémjelzik, mint az infrastrukturális beruhá­zások, a Közép-Tiszavidé- ken megkezdett fejlesztések, vagy a mátrai konténerti- pusú üzletek kialakítása. Kellőképpen eleget tettek a turizmus bonyolításában ér­dekelt szervezetek feladatai összehangolásának. Jelen­tette ez a helyszíni bejárá­sokat, az idényelökészítő ta­nácskozások megszervezését és az ifjúsági turisztika fel­lendítését. A főszezonokban az idegenforgalmi terüle­teken rendszeressé tették az áruellátási-fogyasztói ér­dekvédelmi ellenőrzéseket. Nem utolsósorban nagy fontosságot tulajdonítottak a gyermek- és diákétkezte­tés helyzete javításának Meggyorsították a szükséges­sé vált felújítási munká­kat, s folytatódott az okta­tási intézmények saját ke­zelésű konyháinak átadása a vendéglátóipari üzemek­nek. Így az általános isko­lai tizóraiztatásban és ebé­deltetésben az országosnál gyorsabb ütemű fejlődést ér­tek el. Jól tudják azonban, hogy — miként az ágazat számos más területén — eb­ben sem enyhültek a várt mértékben a feszültségek. Több konyha és étkezőhely ugyanis túlterhelt, s a szín­vonal sem mindenütt felel meg a kívánalmaknak, a követelményeknek. Az értékelés során el­hangzottak egyúttal meg­határozzák az elkövetkező esztendők főbb tennivalóit is: mindenekelőtt az új vál­lalatirányítási formák mind szélesebb körű bevezetését, a munkastílus továbbfej­lesztését, a megyei kereske­delmi hálózat rekonstrukció­ját, korszerűsítését, vala­mint a felügyeleti tnunka je­lentőségének fokozását ér­tünk, a vásárlók érdekében.

Next

/
Thumbnails
Contents